Somogyi Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-02 / 230. szám

24 SOMOGYI HÍRLAP — KÖZELKÉPEK 1993. október 2., szombat Német segítség a magyar mezőgazdaságnak Jochen Borchart mezőgazdasági miniszter: Az európai agrárpiac jó minőséget, kedvező árat és környezetbarát terméket igényel HŐS VAGY ÁLDOZAT? Hadtörténészek Jány Gusztávról „Mindig vajaskenyeret kért teával” — mondta róla Kincses Zsófia, egykori házvezetőnője. Manapság Sik­lóson él, ott kereste föl az Új Dunántúli Napió munka­társa. Az idős asszony kifejti vitéz Jány Gusztáv vezé­rezredesről, hogy „nagyszerű ember” volt, aki — mind mondja — szerfölött kedvesen fogadta a vendégeket az ötszobás villa zöld szalonjában. (Folytatás az 1. oldalról) — A közöspiaci társult tagság megszerzésével létfontossá­gúvá vált Magyarország szá­mára, hogy ki tudja használni az agrárágazatának biztosított ke­reskedelmi könnyítéseket. Né­met részről — mondta Jochern Borchart miniszter — készek segítséget nyújtani ehhez ex­porthitelek, pénzügyi hitelek és a tőkebefektetések garantálá­sának formájában. Ezek ösz- szege együttesen eléri a 2,7 mil­lió márkát. Németország a kis- és közepes méretű vállalkozá­sok alapításához is hozzájárul — az egzisztenciahitelek alap­jának kiegészítése révén — százmillió márkával. Mindez a hagyományosan sokoldalú és intenzív együttműködés része. — A piacgazdaságra való át­térés meggyorsítása során már nem csupán a termelés korsze­rűsítése az alapvető követel­mény — szögezte le Jochen Borchart német mezőgazdasági miniszter — hanem a minőség, és a kedvező ár mellett a termé­kek környezetbarát jellege is döntő. Az Európai Közösséghez való majdani csatlakozás konk­rét követelményeket támaszt az agrárágazattal szemben is. Magyarország sokéves ta­pasztalatokat gyűjtött az európai agrárpiacon. Mi készek vagyunk támogatást nyújtani ahhoz, hogy mezőgazdasági termékeit a korábbiakhoz képest nagyobb mennyiségben helyezze el a Közös Piac országaiban. Tesz- szük ezt a már említett pénzügyi segítségen túl tanácsadással, képzéssel, és továbbképzéssel. — A társadalmi, gazdasági és politikai körülmények minél gyorsabb átalakításától függ, mikorra zárkózik fel Magyaror­szág az Európai Közösségek országaihoz — hangoztatta a miniszter, aki úgy ítéli meg: Ma­gyarország 10 éven belül egy szabadkereskedelmi övezet ré­sze lehet a Közös Piacon ke­resztül. Jochen Borchert felhívta a fi­gyelmet arra, hogy tekintettel az európai agrárpiac telítettségére, a hangsúlyt nem a tömegterme­lésre, hanem a minőségre kell fektetni. Megfelelő marketing- munkával fel lehet tárni a rejtett lehetőségeket. „Bizonyára volna fogadókészség — mondta — a mélyhűtött áruk és a minőségi magyar borok iránt”. A miniszter dicsérőleg szólt a magyar gazdaság rugalmassá­gáról, amelyben — más kelet- közép-európai országgal ösz- szevetve — már hosszabb ideje fontos szerepet tölt be a ma­gánszektor. A tanácsadói és ok­tatói tevékenységnek van tehát mire támaszkodnia. Idén 1,3 mil­lió márkát irányzott elő a német kormány erre a célra. Elkészítet­ték és a Vagyonügynökség ren­delkezésére bocsátották azt a tanulmányt, amely az állami gazdaságok privatizálását hiva­tott szolgálni. Jochen Borchert kifejtette: a marketingmunkát és a minőségellenőrzést nagymér­tékben előmozdítaná, ha a ma­gyar termékeket áruvédjeggyel ellátva vezetnék be a nemzet­közi piacon. Az ehhez szüksé­ges ismereteket a német szak­emberek tanfolyamok keretében adják át magyar kollégáiknak. A szakértők és vezető beosz­tású mezőgazdasági alkalma­zottak mellett gyakorlati képzést nyújtanak fiatal gazdák számára is, hogy azok elsajátíthassák a korszerű állattenyésztés és nö­vénytermesztés nyugat-európai normáit. Ez azért is időszerű — mutatott rá Jochen Borchert —, mert már az agrárágazatban, de főként az élelmiszeriparban is vannak német-magyar vegyes­vállalatok. — Mi Németországban azt tekintjük a mezőgazdaság pri­vatizálása elsődleges céljának, hogy kialakítsák a megfelelő méretű, hatékonyan működő üzemeket. Nem kellene szét­aprózódni minigazdaságokra. Döntő jelentőségű az emberi tényező, a vállalkozói gondol­kodás és cselekvés. Úgy hi­szem, e tekintetben Magyaror­szág semmivel sincs lema­radva Szászország vagy Thü- ringia mögött” — hangoztatta nyilatkozatában a napokban Magyarországra érkező Jo­chen Borchert német mező- gazdasági miniszter. Emlékezete szerint utol­jára Horthy Miklós felesége ült a kanapén, amikor ugyanis a főméltóságú asz- szony hírét vette, hogy a frontra kiküldött főtiszt fele­sége búslakodik, nyomban fölkereste. Igazándiból nem is érti a hajdani házveze­tőnő, hogy a háború után miért jött haza a vezérezre­des úr. „Én úgy gondolom — vonja le a következtetést a Baranyában élő matróna —, hogy felelni akart a sok ál­dozatért.” Miként véleked­nek ugyanerről a hadtörté- nészek, akik hivatásszerűen foglalkoznak a Don-kanyar- ban elpusztult II. magyar hadsereggel? S a hadsereg parancsnokával, Jány Gusz­távval is, akinek a perújra­felvétele szeptember 27-én kezdődött a Legfelsőbb Bí­róságon. Nemeskürty István A most 67 éves hadtörté- nész és esszéista már 1968-ban könyvet írt az orosz hadszíntéren elpusz­tult magyar katonákról. A Requiem egy hadseregért csak évekkel később jelen­hetett meg, akkor is jókora vihart kavart. A szerzőről, aki egyébként hadnagyként fejezte be a második világ­háborút, tudni érdemes, hogy katonatiszti családból származik és gyermekkorá­ban személyesen ismerte Jány Gusztávot. — Amikor élt még az édesapám, a Ludovikán harcászatot tanított. Nos, akkoriban Jány Gusztáv a Ludovika parancsnoka volt, apám baráti köréhez tarto­zott. — Ma, 1993-ban hogyan vélekedik róla? Hősnek tartja-e vagy áldozatnak? — Jány sorsa tipikusan magyar sors. Parancsnoki mulasztásai miatt felelőssé tehető a rábízott katonák pusztulásáért, de hogy 1945 után komédia keretében ítél­jék halálra és agyon is lőjék, az ízléstelen volt. — ízléstelen? Furcsa kife­jezés egy kivégzés, egy ki­végzett esetében. — Vállalom. A hadbíróság ugyanis sok mindent nem vett figyelembe. Jány vezé­rezredesnek például lelkifur­dalása volt, ezért jött haza Bajorországból, a biztonsá­gos hadifogságból. Az úri­ember vállalja tettének kö­vetkezményeit, ezt azonban nem méltányolta a bíróság. A közvéleménynek szük­sége volt egy bűnbakra. — Hősnek tartja tehát Jány Gusztávot vagy áldo­zatnak? — Ha mindenáron ra­gaszkodik ezekhez a kate­góriákhoz, akkor hibáztatom a II. magyar hadsereg pusz­tulásáért, a halálát azonban maga választotta. Ezért tar­tom tragikus hősnek. Gosztonyi Péter A Svájcban élő magyar hadtörténész néhány évvel fiatalabb, mint Nemeskürty István (s ugyanúgy tartalé­kos alezredes az új magyar hadseregben). Egyike azoknak, akik a legalapo­sabban ismerik a honvéd­ség történetét. Nemrég vaskos monográfiát is pub­likált erről a témáról. Tele­fonon értük utói berni laká­sán. — Véleménye szerint el- marasztalható-e Jány Gusz­táv a voronyezsi hadszínté­ren történtekért? — Abban feltétlenül vét­kezett, hogy amikor bajban voltak az emberei és meg­fontolt mondatokra lett volna szükség, akkor el­vesztette a fejét. A hí­res-hírhedt hadparancs leg­fontosabb mondata manap­ság szinte közhelyszámba megy, mégsem árt talán fel­idézni: „A második magyar hadsereg elveszítette be­csületét.” Ezt a bántó had­parancsot szerintem lelki betegség következtében adta ki vitéz Jány Gusztáv vezérezredes. Ölvedi Ignác A budapesti hadtörténész nyugalmazott ezredes, a Zrínyi Miklós Katonai Aka­démia múzeumának pa­rancsnoka. Közlegényként harcolta végig a második vi­lágháborút, közeledik a het­venhez. Jól emlékszik Jány Gusztáv hadbírósági pe­rére. — Már akkor is túl erős­nek éreztem a halálos ítéle­tet. Viszont azt sem titko­lom, hogy 1947-ben az volt a benyomásom, amit azóta hadtörténészként is alá tu­dok támasztani: Jány vezé­rezredest felelősség terheli több mint százezer magyar katona pusztulásáért. Elíté­lendő a szerencsétlen had­parancsa, a honvédek megsemmisüléséért azon­ban mégsem tehető teljes mértékben felelőssé. Fel­elős a rendszer, amely a ha­tárainktól kétezer kilomé­ternyire küldte harcolni a második hadsereget. — Ez azt jelenti, hogy Jány Gusztáv „csak" paran­csot hajtott végre? — A parancsot sokféle­képpen lehet végrehajtani. Úgy például, hogy kisebb legyen a veszteség. — Nemeskürty István, akivel korábban beszéltem, azt mondta, hogy a háború után a közvéleménynek szüksége volt egy bűn­bakra. — Egyetértek vele. A há­borút elvesztettük, ezért va­lakit felelősségre kellett vonni. — Kellett? — Most a korabeli véle­kedést idézem. — A perújrafelvétel előtt miként gondolja Jány vezé­rezredesről, a második ma­gyar hadsereg kivégzett pa­rancsnokáról: hős volt vagy áldozat? — Áldozat, aki súlyos hi­bákat követett el. Zöldi László GÁZAUTÓVAL a tisztább levegőért a települések levegőszennyezettsége egyötödére-egytizedére csökkenthető, sőt a költségmegtakarítás 25-50%! Benzinüzemű személygépkocsik át­állítása vegyes-földgáz-benzin; p.b. gáz - benzin üzemre. Diesel autóbuszok, haszongépjárművek átállítása vegyes-földgáz-dieselolaj- és tiszta földgázüzemre. GÁZAUTÓHÍD KFT. Debrecen, Szoboszlói u. 4-6. Tel.: 52-310-989 Debrecen, Vámospércsi út 1. Tel.: 52-318-721 Földgáz és p.b. gáz töltőállomások kulcsrakész telepítése AUTÓ-HÍD RT. Budapest XI., Thán Károly u. 3-5. Tel.: 166-6990 Telefax: 166-7076 KÖRNYEZETBARÁT, OLCSÓ, BIZTONSÁGOS, KORSZERŰ! .1 (

Next

/
Oldalképek
Tartalom