Somogyi Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-27 / 250. szám
8 SOMOGY HÍRLAP — BELPOLITIKA 1993. október 27., szerda I Megérkeztek a MÍG 29-esek Újabb nyolc MÍG 29-es vadászgép érkezett tegnap Kecskemétre. így már összesen 16 vadászgép érkezett meg abból a 28 MÍG 29-esből, amelyet a szovjet adósság részbeni törlesztéseként szállítanak az oroszok. Képeink a Szentgyörgyi Dezső Harcászati Repülőezrednél készültek. A gépekre megérkezésük után azonnal ráragasztották a magyar felségjelet. Az érkező' MÍG 29-es (balra) Az átvételkor leragasztják a vörös csillagot (jobbra) (FEB-fotó —• Toroczkay Csaba) Pénzügyminisztérium kontra nemzeti bank? Nem ellentét, hanem természetes vita Mire költik a kilencmilliárdot? Adósságba keveredett s az Útalap Kilencmilliárd forint hosszúlejáratú hitelt vett föl az Útalap terhére a közlekedési tárca. Mint köztudott, az üzem- anyagárak sorozatos emelése miatt az elmúlt években jelentősen visszaesett a gépkocsik átlagos futásteljesítménye, és ezzel arányosan csökkentek az üzemanyagok eladásából származó adóbevételek. Szinte hidegzuhanyként érte a képviselőket a minapi pénzügyminiszteri bejelentés, hogy a költségvetés jövő évi deficitje — minden előzetes várakozást felülmúlva — mintegy 350 milliárd forint lesz. Ezzel egyidőben jelentősen csökkentek az Útalap forrásai is. A kormányzat „kivonult” az autópályaépítési programból, a nagyobb vállalkozásokat koncesszióba adta hazai és külföldi befektetői csoportoknak. Mire kell akkor az Útalap még meglevő forrásain túl kért kilencmilliárd forint? Mint azt a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumban megtudtuk, a hitelből elsősorban a vidéki úthálózatot szeretnék javítani. Az M 1- es autópálya Győrt elkerülő szakaszának építésére 2,1 milliárdot szánnak ebből a pénzből, 650 millióból pedig a 4-es főút és az M 5-ös pálya összekötő szakaszát építenék meg. A 10-es főút Dorogot megkerülő első szakaszának területbiztosításához 170, a 2- es főút váci elkerülésének területbiztosításához pedig 500 milliót irányoznak elő. Az M 3-as tovább építésének feltétele a mintegy 800 millió forintot érő nyomvonal kisajátítása, ugyanez az M 5-ösön 1,5 milliárba kerül. Nem lesz olcsó az időközben elöregedett főúthálózat és az azokhoz tartozó hidak, felüljárók rehabilitációja sem: a minisztériumban a hitelből 1,7 milliárd forintot különítettek el erre a célra. Cigánd és Dombrád között 470 millió forintért Tisza-híd épül, Orosházán a Szőlő körúton 120 milliót költenek majd az új felüljáróra, 55 millióért kell megerősíteni a ráckevei Duna-ág hídját. 60 millióba kerül a tervek szerint a 83-as főút ménfőcsanaki, 40 millióba a 86-87-es út szombat- helyi, 50 millióba a 6-os főút szigetvári megkerülő szakasza. A 82-es és a 83-as út győri bevezetésének második és harmadik ütemére 135 milliót szánnak, a 84-es út soproni megkerülő szakaszának megépítésére pedig 115 milliót. A 9 milliárdos hitelből kell megoldani a 70/a út siófoki tehermentesítését, ami mintegy 70 milliót igényel, és 90 milliót költenek majd a 8-as út 41-44. kilométere között a négysávosításra. Várhatóan 50 millió forintba kerül majd a 38-as út tokaji átkelő szakaszának kiépítése, 110 millióba a szolnoki megkerülő szakasz második üteme, 140 millióba a harmadik ütem. A „maradék” 75 millió forintból 13 veszélyes forgalmi csomópontot szeretnének átépíteni az útalap terhére adósságba keveredő közlekedési tárca illetékesei. (s. p.) A tetemes hiány egyik oka a Magyar Nemzeti Bank által bejelentett kamatemelés. Ilyenformán ugyanis a belföldi államadósság után fizetendő kamatok a korábban számítottnál mintegy 40 milliárddal nagyobb összeggel terhelik az államkasszát. Nehéz helyzet A költségvetési expozé elhangzása óta találgatások sora kapott lábra a pénzügyi tárca és a jegybank közötti konfliktusokról, a két kulcsintézmény szembenállásáról. — Szó sincs háborúskodásról vagy két szomszédvár el- mérgesült belvillongásáról — állítja közgazdasági szakírónk, Bácskai Tamás. Már-már klasszikus, mondhatni a világ minden országában időről időre megújuló vita ez a fiskális és a monetáris hatóság között. — A mi esetünkben is abból kell kiindulni, hogy a két hatóságnak — jelesül a Pénzügyminisztériumnak és a Magyar Nemzeti Banknak — megvan a maga sajátos feladata és felelőssége az ország pénzügyeinek egyensúlyban tartásáért. Méghozzá jelenleg egy roppant nehéz, kedvezőtlen folyamatokkal tarkított gazdasági helyzetben. Gondoljunk arra, hogy az ország fizetési mérlege a múlt év vége óta folyamatosan romlik; az infláció „megmakacsolta” magát és nem hajlanadó visszaszorúlni 20 százalék alá, sőt... A lakossági megtakarítások az előző években folyamatosan nőttek, s összességükben fedezték a költségvetés deficitjét, ám az emelkedés üteme az év első nyolc hónapjában vészesen lecsökkent. Kedvezőtlenül alakult a fizetési mérleg; tekintélyes hiányt mutat az exportból, illetve az idegenforgalomból származó bevétel és importunk, külföldi kiadásaink egyenlege. A két fő ok — E negatív jelenségek hátterében lényegében két fő ok húzódhat meg. Az egyik, hogy az ország gazdasági teljesítménye, a GDP változatlan maradt, ám megnőtt a belföldi fogyasztás, tehát nincs lehetőség az export fokozására. A másik: a GDP csökkent, miközben a belföldi felhasználás — benne a költségvetés költekezése — változatlan maradt. A következtetés: vissza kell fogni a belföldi felhasználást! — Ennek egyik útja, hogy a költségvetés kiadásainak mérséklésével csökkentjük a deficitet, s így közvetve-köz- vetlenül bővítjük az export növelésének lehetőségeit. A másik út: a monetáris hatóság, azaz a jegybank növeli a megtakarításokat ösztönző kamatokat, hiszen a betétállomány emelkedése a belföldi felhasználás mérséklődését jelenti. Most ez utóbbi történt. Már júliusban 3 százalékponttal emelte a Nemzeti Bank a refinanszírozási kamatlábat, s akkor a pénzügyi tárca nem apellált ellene. Szeptemberben újabb 2 százalékos emelés következett, s ezt már a PM nehezményezte, mert a költségvetés kamatterheinek súlya valóban alaposan megnő. Ám a lakosság reagálása egyértelmű: szeptemberben a megtakarítások forintban, s még inkább devizában rekordnövekményt értek el. — Nyilvánvaló, hogy a pénzügyi tárcának ilyen helyzetben a költségvetési kiadások csökkentésének követelményével kell szembesülnie. Csakhogy ez hallatlanul nehéz feladat, mert minden tárca körömszakadtáig védi költségvetési pozícióit, s mert az állam rengeteg tradicionális kötelezettség terhét hurcolja magával. Elmaradt reform A költségvetési reform, amely ennek a konfliktusnak a feloldását lehetővé tenné, sajnos, nem született, és ebben a ciklusban valószínűleg már nem is születik meg. Marad tehát a túlméretezett állami szerepvállalás a gazdaságban. Ilyen körülmények között az ország fizetési mérlegével, illetve a költségvetési deficittel kapcsolatos gondok enyhítésének az a feltétele, hogy a pénzügyi tárca és a jegybank között az eddiginél szorosabb és hatékonyabb együttműködés alakuljon ki s kompromisszumos megoldásokkal igyekezzenek megbirkózni feladataikkal.- bajnok Október 30-án lép hatályba az igazságtételi törvény Október 30-án lép hatályba „Az 1956 októberi forradalom és szabadságharc során elkövetett egyes bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásról” szóló 1993. évi XC. törvény. A büntető' jogszabályt a Magyar Közlöny október 22-én megjelent 152. száma tette közzé: a törvény a kihirdetéstől számított nyolcadik napon lép hatályba. Mint ismeretes, az Ország- gyűlés — az Alkotmánybíróság október 12-én hozott határozatára figyelemmel — október 19-i ülésnapján fogadta el a törvényt. A rendelkezések értelmében nem évülnek el az 1949. évi genfi egyezménynek a hadifoglyokkal való bánásmódra és a polgári lakosság háború idején való védelmére vonatkozó 130. és 147. cikkében súlyos jogsértésként meghatározott, az 1956 októberi forradalom és szabadságharc során elkövetett háborús és emberiség elleni bűntettek. A törvény különböző ideig tartó szabadságvesztéssel rendeli büntetni többek között a szándékos emberölés, a kínzás vagy embertelen bánásmód, valamint a hadifoglyok vagy védett személyek törvénytelen elhurcolása, illetve túszok szedése bűncselekmények elkövetőit. A meghatározott bűncselekmények miatt a nyomozásra kizárólag a Budapesti Ügyészségi Nyomozó hivatal, a bírósági eljárásra pedig kizárólag a Fővárosi Bíróság illetékes. Gondozóházi otthon Balatonbogláron Gondozó ellátást biztosító otthont hoz létre Balatonbogláron az Erzsébet u. 73. panzió épületében a Mozaik Bt. Időskorúak, nyugdíjasok elhelyezését, teljes körű ellátását biztosítják itt. Az elhelyezés egyedi szerződés alapján történik, így biztosítja az érdeklődők és jelentkezők igényeinek megfelelő szolgáltatást. Az egyéni igényeket figyelembe véve kisebb-nagyobb, megosztott lakrészek vehetők igénybe. A költségek ennek megfelelően változnak. A gondozóházba egymillió forint befizetésével lehet bejutni. Az épület rendelkezésre áll, kisebb belső átalakítások vannak csak hátra. Várhatóan 3 hónapon belül beköltözhetnek a lakók. A gondozóházi lakást nem lehet örökölni. A Bt több alapítvány támogatását élvezi, amely tevékenységének folyamatosságát is biztosítják, és a rászorulóknak anyagi segítséget nyújtanak a gozdozóházba kerüléshez. Az érdeklődők személyesen október 30-án 11 órakor részletes tájékoztatást kaphatnak a helyszínen. Kábeltelevíziók és a választás A választások közeledtével, a kampány időszakában növekszik a szerepe a helyi tvés rádióműhelyeknek. Ennek tudatában a Független Magyar Kábeltelevízió Szakmai és Érdekvédelmi Kamara november 2-4. között országos konferenciát és szakkiállítást rendez Budapesten a Villányi úti konfernciaközpontban. Párbeszédre van szükség Szerbiában megfékezhetel- ten háború dúl, ezért különleges jelentősége van a szerbmagyar irodalmi eszmecserének. Magyarok és szerbek együttléte azt bizonyítja, hogy a szellem erősebb a politikánál, és erősebb minden háborúnál — egyebek között erről beszélt Göncz Árpád köztársasági elnök a Magyar író- szövetségben, a szerb litera- túra világirodalmi rangú alkotója, Milos Crnjanski születésének centenáriumán megrendezett emlékülésen. Foglalkoztatási gondok Budapesten már 70 ezer a regisztrált munkanélküliek száma, s ez egy egész területet jelent a kétmillió lakosú fő- rávosban. A főváros ezért a foglalkoztatási törvény módosítása kapcsán javasolja az Országgyűlés illetékes bizottságának, hogy a jövőben biztosítsanak nagyobb beleszólási lehetőséget az önkormányzatoknak a foglalkoztatási alap felosztásába. Hatékonyabb együttműködés A katasztrófahelyzetek elkerülése, illetve azok köve- tekzményeinek hatékonyabb felszámolása érdekében együttműködési megállapodást írt alá a BM Tűz- és Polgári Védelmi Országos Parancsnoksága, valamint a vasút vezérigazgatósága. A szerződés alapján kölcsönösen és térítésmentesen biztosítják egymás számára az élet- és vagyonmentéshez, valmaint a kárelhárításhoz szükséges speciális tűzoltószereket, szakembereket és műszaki berendezéseket. Megkezdték az adománygyűjtést A magyarok tömeges menekülésére is kell számítani a Vajdaságból, ahol a lakosság gazdasági helyzete aggasztóan rossz. A hírek szerint 600 ezer magyar család latolgatja a kivándorlást. Hazánkban a déli megyék csak részben tudnak felkészülni ennyi menekült fogadására. A hírek szerint azonban már megkezdték többek között a téli nehézségek átvészelésére az adományok gyűjtését. A Érdekképviseletek és átalakulás Csaknem 30 kelet- és nyugat-európai ország vállalkozói szervezeteinek képviselői találkoztak Budapesten a kelet-nyugati szimpózium keretében, amelyet a Vállalkozók Orzságos Szövetsége szervezett. A rendezvényen a résztvevők megvitatták többek között azt is, hogy milyen szerepe lehet az érdekképviseleteknek a gazdasági és politikai átalakulás időszakában.
