Somogyi Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-26 / 249. szám

1993. október 26., kedd SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Somogyi sztómások közgyűlése Az I. sztómás-világnap al­kalmából ünnepi közgyűlést tartott tegnap a Somogy me­gyei ILCO-klub vezetősége Kaposváron. A Szakszerveze­tek Művelődési Házában Hor­váth Gyula, az ILCO-klub el­nöke elismerő okleveleket nyújtott át a mozgalom iránt elkötelezetteknek. Dr. Bathó Gabriella, a Kaposi Mór Kór­ház adjunktusa a látogatói szolgálat fontosságát mél­tatta, és beszélgetett a beteg emberekkel. Kányái találkozó elszármazottakkal A Kányából elszármazott, ötven év felettieket látta ven­dégül a múlt hét végén a ká­nyái önkormányzat. A helyi kultúrházban rendezett baráti összejövetelen — amelyen 66-an vettek részt — az álta­lános iskolások adtak műsort. Mozaikok Miklósi történetéből A Somogy Megyei Közgyű­lés kisebbségi és vallásügyi bizottságának kiadásában je­lent meg Forintos Henrietta tanulmánya. A Mozaikok Mik­lósi néphagyományából és történelméből című díjnyertes dolgozatot dr. Marek János szerkesztette, és a Print Technika kft nyomdájában ké­szült. Kiállítás a mosdósi kórházban A mosdósi Tüdő- és Szív­kórház előadótermében nyílt kiállítás Bene János festőmű­vész alkotásaiból. A kaposvári Kinizsi-lakótelepi általános is­kola művésztanárának olajké­pei november végéig tekinthe­tők meg. Mesztegnyő lámpása A Haldokló szakmák műve­lői című rádiós sorozat szer­kesztői ezúttal Mesztegnyőre látogattak. A Petőfi rádióban elhangzott riport Kövesdi Ti- borné portréját villantotta fel. Az ismert pedagógust, a hely- történet és a honismeret meg­szállottját élvezet volt hall­gatni. Mint mondta: Somogy­bán jó néhány lámpás él: olyanok is, akiket „pipiccsé” akartak tenni. Nagykanizsai tárlat Bátai Sándor kaposvári gra­fikusművész alkotásaiból nyílt kiállítás tegnap délután Nagy­kanizsán. Ősi civilizációk bar­langrajzaira emlékeztető kulti­kus képein megjelennek szá­zadunk gondjai is. A jövő parancsnokainak mai problémái Pályakezdő fiatal tisztek konferenciája Kaposváron (Folytatás az 1. oldalról) Preininger Ambrus vezérőr­nagy, a katonai kerület pa­rancsnoka vitaindítójában el­mondta: mindenkinek tisztá­ban kell lennie a ténnyel, hogy a most pályakezdőkből lesz az a tiszti garnitúra amely a jövő­ben alkotja és működteti a magyar honvédséget. Ezért elengedhetetlenül fontos, hogy a tisztifőiskolák „értelmi­ségi szakembereket” nevelje­nek, olyanokat, akik minden kor követelményének meg tudnak felelni. Szólt a hadse­reget sújtó anyagi és egyéb nehézségekről, de hozzátette: a honvédség alaprendelteté­sének minden körülmények közt meg kell felelni. Ezután a fiatal tisztek mond­ták el véleményüket. A felszó­lalók mindegyike kitért az anyagi és ezzel együtt a szo­ciális gondjaikra. Ahogy azt megfogalmazták többen: 1991 óta csak a hivatástudat tartja őket a pályán, a régebben köztudatba került anyagi biz­tonságnak és átlagon felüli fi­zetésnek ma már csak az em­léke él. A nehézségeket saját példájukkal illusztrálták. Sző- lősi László hadnagy elmondta: pályakezdő fizetésének 50 százaléka nem elég a lakbérre és a rezsire. Becsey Zoltán főhadnagy (Bajáról jött) ki­számolta: étkezésre, ruház­kodásra és szórakozásra napi 251 forintja jut a fiataloknak, akiknek az átlagfizetése jelen­leg 16 ezer 100 forint. Az anyagi gondok mellett persze a „szakmáról” is szó esett. Elsősorban a főiskolán tanultak gyakorlatba való átül­tetése okoz problémát. Napi gond az is, hogy a csökkentett óraszámban tanult pszicholó­giai, pedagógiai, módszertani ismeretek hiányoznak a sorka­tonákkal való kapcsolatterem­tésnél. Mivel a problémák zömének alapja a pénz, a jelen levő pa­rancsnokok csak annyit tudtak ígérni, hogy ami saját erőből és saját hatáskörben megvál­toztatható, azt megteszik. Ezért is fogalmazta meg az egyik fiatal tiszt: üdvös lett volna, ha esetleg a miniszter vagy néhány országgyűlési képviselő is első kézből hal­lotta volna a jövő parancsno­kainak jelenlegi problémáit. Varga Ottó Marcaliban és Kaposváron pszichológust is alkalmaztak Soroztak Somogybán Volt, aki alkalmatlansága ellen fellebbezett, volt, aki betegebbnek érezte magát (Folytatás az 1. oldalról) A sorköteleseket a kórhá­zak kijelölt belgyógyász és sebész szakorvosai vizsgál­ták; Kaposváron és Marcali­ban a korábbi eredmények alapján pszichológust is be­vontak a sorozásba — tudtuk meg Payer Tamás ezredestől, a megyei hadkiegészítő pa­rancsnokság parancsnokától. A leendő újoncokkal már a sorozáson közölték a behívás időpontját — ami jövő év februárja, májusa vagy au­gusztusa —, a helyőrséget és a várható fegyvernemet. Természetesen az ifjak kí­vánságát is figyelembe vet­ték. Az egészségügyi minősítés ellen csak öten fellebbeztek: olyanok, akiket sértett az al­kalmatlan minősítés vagy be­tegebbnek érezték magukat. A sorozásról egyébként öt­vennyolcán igazolatlanul tá­vol maradtak. Ha tőlük nem kap érdembeli igazolást a pa­rancsnokság, szabálysértési eljárást kezdeményez elle­nük. (Lőrincz) Nemzeti ünnepünk alkalmából Kitüntetett rendőrök Nemzeti ünnepünk, október 23-a alkalmából a belügymi­niszter a rendőrségnél végzett eredményes munkájáért di­cséretben és pénzjutalomban részesítette dr. Szabó István r. alezredest és Nagy Ferenc r. főtörzsőrmestert; elismerésü­ket a budapesti központi ün­nepségen vették át. A belügyminiszter a nemzet sorsát és történelmét formáló időkben tanúsított példamu­tató helytállásáért elismerés­ben részesítette Csendes La­jos ny. r. alezredest, Bradáno- vics József ny. r. törzszász­lóst, Deák József ny. r. zász­lóst, Dobás Lajos ny. r. zász­lóst, Antal Lajos ny. r. főtör­zsőrmestert és Fiatalos Árpád ny. rendőr főtörzsőrmestert. A szolgálatban eltöltött idő elismeréseként szolgálati jelet adományozott 20 év után Ba­racskai Béla és Tihanyi Ta­más rendőr zászlósoknak. 10 év után Pálinkás György r. századosnak, dr. Botos Béla r. főhadnagynak, Sántosi Józsel r. főhadnagynak és Pintér László r. főtörzsőrmesternek. Az országos rendőrfőkapi­tány, az országos rendőrfőka­pitány közbiztonsági főigazga­tója, a megyei rendőrfőkapi­tány és Kaposvár rendőrkapi­tánya a szolgálat példamutató teljesítéséért hatvan rendőrt és polgári alkalmazottat ré­szesített dicséretben és juta­lomban. Újra lesz iskolája Gigének — Hogy lehet a szülőföld szeretetére nevelni és megtar­tani a faluban a gyerekeket, ha már hajnalban buszra ültet­jük őket, hogy időben beérje­nek az iskolába? Szinte meg- utáltatjuk velük a községet, s első dolguk az lesz, hogy el­költözzenek a településről — így háborgott nemrég Simon Károly, Gige polgármestere. Azóta megérkezett a levél: megkapják a másfélmillió fo­rintos céltámogatást alsó ta­gozat létrehozására. A polgármester elmondta: az egykori katolikus iskola épületét — amely hosszú ideig kihasználatlanul állt — alakítják át és szerelik fel kor­szerű eszközökkel, hogy a község 20-25 alsós nebulója helyben tanulhasson. L. S. Ez bosszantja dr. Csillag Gusztávot Az arctalanság bosszant, íme a történet: Meghívót kéz­besített a posta. A feladó, a Somogy Megyei Ügyvédi Ka­mara tudatja velem, hogy két szakmai érdekképviseleti szerv az ügyvédi kamara és a köz- igazgatási kamara szakmai na-. pót szervez. Szakmai napra nagy szükség van. Átolvasva a meghívót ezt írom a naptá­ramba: szocialista szakmai nap. Pirossal írtam, hogy vissza tudjak lapozni, merthogy nem megyek el, az biztos. Fülembe cseng az Országos Ügyvédi Tanács elnökének a 70-es években elhangzott ér­ces kijelentése: „Elvtársak! A szocialista ügyvédség szakmai és politikai továbbképzése egymástól elválaszthatatlan kö­telesség!” Igaza volt! Akkor egy volt a szakma és egy volt a poli­tika. Most a szakma abban az értelemben már nincs, politika viszont annál több van. Akkor képességünk szerint kapcso­lódtunk be a közös szakmai életbe és tartásunk arányában vettünk részt a politikai életben. Ma is lehetne közös szakmai fórumokat rendezni. Mennyi pontatlan, nehezen alkalmaz­ható törvény van! Itt van mind­járt a Munka törvénykönyve. Van, aki szerint pontatlan ren­delkezései és némi szervezett­ség segítésével anyagilag tönkre lehet tenni a munkaválla­lókat és gyengíteni »az ország gazdaságát. Pedig biztos nem ez volt a jogalkotó célja. Vagy a Ptk. még mindig 20 százalék kamatot ismer el az állampolgá­rok között, holott az állampolgá­rok rég nem követik ezt a törvé­nyi rendelkezést. Milyen izgal­mas a családi vagyonjog és a gazdasági jog kapcsolata, Dr. Csillag Gusztáv ügyvéd vagy mennyit kell tanulni és ér- telmezgetni az állandóan vál­tozó adótörvényeket. Ott van az új lakástörvény is, és le­hetne sorolni még a jogalkal­mazók gondjait. Csak kapásból ragadtam ki a legfontosabb szakmai kérdéseket. A meghí­vón ez áll: az „Alkotmányozás lehetséges perspektívái”. El­sődlegesen politikai kérdés. Az előadó a szocialista párt pro­minens személyisége. A meg­hívón feltüntetett személyek pedig mind közvetve vagy köz- ! vétlenül kapcsolatban vannak a Szocialista Párttal. A rendező szerv formailag tehát két szakmai képviselet, az arculat pedig egyértelműen politikai. Ma mindenkinek joga van nyil­vánosan megvitatni minden kérdést. Ezt a témát — mármint az alkotmányozás kérdését — hal­lottam október 23-án, és ami­kor az ezévi kopjafaavatáson új alkotmányt követelt az egyik szónok. Ott tudtam azt, hogy ki a rendező, tudtam, hogy miért megyek oda és azt is, hogy mire számíthatok. Most saját szakmai képviseletem hív, úgy, hogy a valós rendező nevét el­hallgatta, és arcát nem tudom felfedezni. Ha politikáról van szó, akkor ne az a patinás szakmai szerv legyen a meghívó, amelynek tagjai közt midig is különböző politikai elhivatottságú és szakmailag egységesen ma­gas színvonalat képviselő jo­gászok voltak! • így nincs meg az igazi arc. A meghívó arctalan a politikát a szakmával fedezni pedig, sze­rintem, arcátlanság. Német idegenforgalmi szakemberek Szántódpusztán Hattagú választmány — elnökkel Vezetőséget választott a Matur somogyi szervezete Összefognak a turizmus fellendítése érdekében Diák a régészetről A múzeumi és műemléki hónap keretében Bakos Péter harmadéves táncsicsos gim­nazista Régészet címmel tar­tott előadást. A kaposvári Gyergyai Albert Középiskolai Kollégium társalgójában ren­dezett előadást beszélgetés követte. Nagysallér a képeslapon Képeslapot jelentet meg a lábodi önkormányzat. A két­ezerháromszáz lelkes telepü­lés legszebb helyeit, épületeit illusztráló képeslapon a nagy- salléri Szent Hubertus ká­polna is raj lesz. A vadászok védőszentjének állíttatott ká­polna Szakonyi László tervei alapján, alig több mint két hét alatt készült el, s lett Nagysal­lér egyik büszkesége. Két turnusban majdnem 600 idegenforgalmi szakem­ber kereste fel a Siótour keze­lésében lévő Szántódpusztát. Valamennyien az egyik leg­nagyobb német utaztatási cég, az Ameropa szervezői, akik az idén több mint 40 millió forint bevételt hoztak a So­mogy megyei cégnek. Horváthné Szegedi Vero­nika idegenforgalmi osztály- vezető és Szabó Miklós, a műemlék együttes házigaz­dája köszöntötte tegnap dél­után a vendégeket s tekintette meg velük a puszta látnivalóit. Az idén eddig százezer fi­zető látogató kereste fel Szán­tódpusztát, — ez a tavalyinál jobb eredménynek számít. Többségük német volt. Külö­nös vonzerőt jelent, hogy itt egy helyben lehet rácsudál- kozni mindenre, ami kötődik e táj népművészetéhez, s mel­lette igényes szolgáltatások is vevőre várnak. Ez vonzotta ide magyarországi kőrútjukon a nyugat-európai szakembe­reket. A héten ugyanis még tartanak lovasbemutatókat, később már csak a kiállítások tekinthetőek meg. C.A. A szántódpusztai kulturális és idegenforgalmi központban megválasztották a Magyar Tu­risztikai Szövetség Somogy Megyei Szervezetének veze­tőit. A választmány elnöke dr. Kovács Miklós, a Siótour Rt elnök-vezérigazgatója lett. A választmány tagjai: Benkes László, Mesztegnyő polgár- mestere, Borlai László, az Ibusz Balatoni Igazgatóságá­nak vezetője, dr. Somoskö- viné Gertnert Ágnes, a Kapos Tours Kft ügyvezetője, Kiss Tibor somogyaszalói vállal­kozó és Péntek István, a So­mogy megyei Idegenforgalmi Hivatal igazgatóhelyettese. A szervezet tagjai úgy véle­kednek: az idegenforgalom­ban közvetlenül is kétszázöt­venezer ember dolgozik, Ma­gyarországon mégis hiányoz­nak a turizmus működési felté­telei. A kormány nem törődik az ágazattal, pedig a megfe­lelő körülmények között mű­ködő idegenforgalom könnyít­hetne az ország gazdasági gondjain. A Matur mint mozga­lom próbálja meggyőzni a poli­tikusokat az ágazat fontossá­gáról. Szeretnék elérni, hogy az idegenforgalomnak legyen ál­landó bizottsága a parlament­ben, saját minisztériuma és a többi ágazathoz hasonló szintű képviselete az önkor­mányzatokban. (Czene)

Next

/
Oldalképek
Tartalom