Somogyi Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-25 / 248. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — VILÁGTÜKÖR 1993. október 25., hétfő 55 A Fényes Ösvény utolsó támaszpontja Vörös zóna” Peruban Tíz nap alatt öt embert lőttek le az utcán Belgrad: a Balkán Chicagója Vizsgálat öt bíró ellen Olaszországban öt magas beosztású szicíliai bíró ellen indult vizsgálat a maffiával való összefonódás vádjával, és további négy bíró keveredett gyanúba. A korrupt bírák ellen, akik közöt a palermói fel- lebbviteli bíróság egykori elnöke is szerepel, a hatóságokkal együttműködő, szavahihető egykori maffiózók vallottak. Elmondták, hogy a bírák némelyike személyesen találkozott Totó Riinával, a Cosa Nostra jelenleg börtönben ülő első emberével és voltak, akik pénzt fogadtak el tőle. A bírákat azzal vádolják, hogy maffiaellenes pereket gáncsoltak el. Gerillavezető rendőrkézen Alberto Fujimori perui elnök megerősítette, hogy elfogták a Tupac Amaru szélsőbaloldali gerillacsoport vezetőjét. A Alfredo elvtárs néven ismert Jaime Castillo Petrussit a múlt héten tartóztatták le egy rendőri akció során Lima egyik negyedében, ahol a terrorista szervezet egy operatív bázisa volt. Vele együtt a Tupac Amaru Forradalmi Mozgalom öt másik tagját is őrizetbe vették — jelentette az EFE hír- ügynökség. Petrussi chilei állampolgár, s 1990-ben érkezett Peruba. Előtte Nicaraguában harcolt. Kimentették a 150 aranybányászt A dél-afrikai bányaomlás során három kilométer mélyen a föld alatt rekedt százötven aranybányász mindegyike túl- élte a szerencsétlenséget. A múlt héten az utolsó bányászt is élve hozták a felszínre a bányamentők. Ösz- szesen kétszázan küzdöttek a bennszorultak kiszabadításáért; egy bányamentő azonban meghalt a maratoni mentőakcióban. A Johannesburgtól délnyugatra mintegy ötven kilométerre található a carleton- ville-i Kloof aranybányában leszakadt az egyik függőleges aknában húzódó vízvezeték, s magával sodort több törmelékkel eltömött járatot. Beteg a japán császárné Összeesett Japán császárnéja, de — mint a kormány szóvivője közölte — a rosszul- lét valószínűleg csak Micsiko fáradtságával függ össze. Az ötvenkilenc éves császárné nem szorul kórházi ápolásra. Az udvartartás orvosa legújabb közlésében nem jelölte meg pontosan, mi okozta a rosszullétet, csak annyit közölt, hogy „bénulás jelei sem a kézen, sem a lábon nem tapasztalhatók”, viszont Micsiko császárnénak nehézségei vannak a beszéddel. Letartóztatták Amanullah Khant Brüsszelben Az Európai Parlament brüsszeli épületéből egyenesen a belgiumi St. Gilles-i börtönbe került a kasmíri függetlenségi mozgalom egyik vezetője, aki néhány perccel korábban még a szocialista párt frakció kere- kasztal-beszélgetésén vett részt. Mikor a kapun kilépett, az Interpol nemzetközi körözése alapján őrizetbe vette a belga csendőrség. Az 55 éves, indiai születésű Amanullah Khant, a teljes elszakadásért — néhány év óta fegyveresen is — küzdő Kasmíri Fel- szabadítási Front vezetőjét gyil kossággal vádolják. A Fényes Ösvény nevű maoista gerillaszervezet, amelynek életfogytiglani börtönre ítélt alapítója, Abimaél Guzman most szeretne kibékülni a kormánynyal, még rendelkezik egy utolsó támaszponttal az őserdő mélyén. A Limától 300 Kilométerre fekvő területről mostanáig nem sokat tudtak Peruban. Szeptemberben azonban az asha- ninka indiánok főnöke a televízióban elmondta: a Fényes Ösvény megszállt egy területet négy folyó, az Apurimac, az Éne, a Tambo és az Urubamba mentén... Állam az őserdőben A terület nagyságát nehéz megállapítani, de becslések szerint 18-20 négyzetkilométert tesz ki. A maoista szervezet az „Alakulóban Lreő Perui Népköz- társaság” néven bitorolja az őserdőbeli zónát. Azt sem tudják egyelőre, mekkora itt a lakosság lélek- száma. 1990-ben, mielőtt a maoisták behatoltak volna, a Rio Tambo menti kerületnek egymagában több mint 20 ezer lakosa volt. A Fényes Ösvény tagjai már 1983-ban kezdtek beszivárogni a térségbe. Menekültek a hadA száműzetésből a hatalomba, börtönből a hatalom csúcsaira jutó Benazir Bhutto olyan fordulatokban bővelkedő életutat járt be, amely egy férfiembert is el- bártortalaníthatott volna. Ez az elegáns, a médiák által kedvelt, karizmatikus asszony alaposan bebizonyította, hogy méltó hírnevéhez. Ellenségei ridegnek mondják, és szemére vetik, hogy pártját, a Pakisztáni Néppártot, akárcsak a déli Szindh tartományban lévő larkanai családi birtokot vaskézzel irányítja. A hozzá valóban közelállók szerint Benazir Bhutto igazi célja a szegények felemelése; eltökélt szándéka, hogy a 128 milliós, a korrupció által szétzilált, a vallási türelmetlenség és az írástudatlanság miatt megosztott Pakisztánt átvezesse a XXI. századba. Zulfikar Ali Bhutto, a harmadik világ egyik legtekintélyesebb személyiségének elsőszülött, kedvenc lányaként előbb a karacsi keresztény missziós iskolában, majd Oxfordban és a Harvard Egyetemen tanult, közelről ismerte a világ nagyjait. Benazir sorsa igazán akkor vett fordulatot, mikor apját Ziaul Hakk tábornok, a hadsereg vezetője 1977-ben puccsal eltávolította a hatalomból. Miután 1979-ben kivégezték Bhuttót, lányának a száműzetés és az üldöztetés jutott osztályrészül. Tizenegy éven keresztül hiába harcolt a tábornok ellen. Benazir és anyja, Nuszrat többször ült börtönben. Sorsa 1988 augusztusában vett újabb látványos fordulatot, mikor Ziaul Hakk repülőszerencsétlenség áldozata lett. Bhutto asszony, épphogy felépülve első fia, Bi- lawal születése után, elindult sereg üldöző akciói elől. Az őserdő mélye biztonságosnak bizonyult. Szegény indián parasztok lakták s néhány telepes. A maoisták eleinte igyekeztek békésen beépülni az ashaninka indiánok társadalmába. Később azonban fegyveres támadásokat intéztek a térség kis községeinek rendőrállomásai ellen, visszavonulásra kényszerítve a rendőröket. 1990-ben a Rio Tambo-i terület fővárosában, Puerto Pradó- ban, ebben az háromezer lakosú helységben meggyilkolták az ashaninkák elnökét, Pablo Santomast. Ezzel nagy hibát követtek el. Az indiánok megkezdték az ellenállást, ezzel megakadályozták, hogy a kommunista pártból kivált Fényes Ösvény további területeket hódítson meg. Maoista alapon Arról, hogy mi folyik az „Alakulóban Lévő Perui Népköztársaságban” nem sokat tudott a perui közvélemény. Nemrégiben azonban egy 28 éves földművesnek, Javier Mendozának, hat gyermek apjának sikerült megszöknie a „vörös zónából”. Mendoza beszámolt a térségben folyó életről az AFP francia hírügynökségnek. — 1990-ben egy kis falu 127 lakosával együtt csatlakoztunk a gerillákhoz, akik a választásokon. Pártja a szavazatok 39 százalékát szerezte meg, a parlament legjelentősebb ereje lett. Benazir pedig miniszterelnök. Az akkori pakisztáni elnök azonban korrupció és hozzá nem értés vádjával elmozdította őt hivatalából. Benazir 1990-től három éven át mintegy tisztítótűzön ment át az ellenzék soraiban. Közben fájdalmas csapások érték. Őt magát is mintegy tucatszor fogták perbe, de nem tudták elítélni. A 40 éves Benazir ragyogó elégtételt vett a múltért. Három évvel a hatalomból való kiűzetése után a pakisztáni nemzetgyűlés jelentős többséggel őt választotta Pakisztán miniszterelnökévé. Bhutto asszony az igazi örömtől ragyogó mosollyal azt ígérte, hogy visz- szatérése „nem egyszerű vezetőcsere, hanem rendszerváltás lesz”. Megválasztása után fején a nyilvános szereplésekor elmaradhatatlan dupattával, a muzulmán szokások iránti tiszteletből viselt áttetsző fátyollal ígéretet tett, hogy harcol a szegényekért a jog- fosztottakért, a demokrácia erősítéséért, és kivezeti hazáját a nemzetközi elszigelt- ségből. Ennek valóra váltáshoz most először kezében vannak a megfelelő eszközök. Az 1953-ban Karacsiban született, Zulfikar Ali Bhutto négy gyereke közül az első kislány méltó a nevéhez (Benazir egyetlent jelent). Az első nő volt, aki kormányfőként gyermeknek adott életet, s alighanem az egyetlen női politikusként nagy megpróbáltatások árán bölcsebbé érve képes egyedülálló tejesít- ményre a politika terén is. (Az AFP és a Reuter alapján) minden jót ígértek nekünk. Hamarosan kiderült azonban, hogy a szép szavak mögött más igazság rejlik. A „vörös zóna” maoista alapon szerveződik, a pártvezetők irányítják az életet. A lakosok többsége földműveléssel foglalkozik. Aki gyönge ehhez a munkához, az fegyvereket gyárt. A mezőgazdasági munkákat kollektív módszerekkel végzik, a föld a „Párt” tulajdonában van — mondta az AFP-nek Mendoza. A lakosság — kivéve a pártvezetőket — igen rosszul táplálkozik. A párt osztja szét a javakat, a főnökök és a katonák elegendő élelmet kapnak, a többieknek azonban nem sok jut. Kétségbeejtő helyzet Az egészségügyi helyzet kétségbeejtő a „vörös zónában”... Betegségek pusztítanak, annál is inkább, mert a Fényes Ösvény vezetői „biztonsági okokból” arra kényszerítik a lakosságot, hogy a nedves őserdőben éljen. Alberto Fujimori perui köztársasági elnök, aki 1990-ben foglalta el hivatalát, megígérte: hamarosan visszahódítja a maoistáktól a területet. Talán még az idén megkezdődik a gerillák elleni utolsó csata, amely véget vethet a Fényes Ösvény 13 éves tevékenységének. Minden eddigi rekordot megdönt a bűnözés növekedése Jugoszláviában. Az utóbbi két évben Belgrád- ban a gyilkosságok és rablások száma a korábbihoz képest megduplázódott. Belgrád lassan a harmincas évek Chicagójához hasonlít: tíz nap alatt öt embert lőttek le a nyílt utcán. S a tettesek — feltehetőleg maffiaszerű szervezetek tagjai — még mindig szabadlábon vannak. Az áldozatok kivétel nélkül az alvilággal jó kapcsolatokat ápoló újgazdagok soraiból kerültek ki. A boszniai és horvátországi harcok, továbbá a Jugoszlávia elleni ENSZ-embargó miatt virágzik a benzin-, a cigaretta- és a fegyverkereskedelem, valamint a valutázás. így nem csoda, ha a belgrádi kriminológiai intézet egyik munkatársa az APA osztrák hírügynökségnek adott nyilatkozatában a gyilkosságok hátterében a bűnbandák közötti leszámolást feltételez. Évtizedekig a rendőrségnek évente csupán öt-hat gyilkossággal kellett foglalkoznia. Bár a bűnözési mutatók az amerikai városokéhoz képest még mindig alacsonyak, a növekedés nagyságrendekkel mérhető. Tavaly 86 embert gyilkoltak meg, s ez a szám az idén minden bizonnyal megduplázódik. A bűnözés virágzásához ideális körülményeket teremt a szegénység, a munka- nélküliség, a korrupció, a tehetetlen rendőrség és a jól felfegyverzett, nagy számban jelenlevő bűnözők. A szerb rendőrök számát ugyan növelték, de elsődleges feladatuk a fennálló rendszer védelme. A megfélemlített lakosság most maga is fegyverkezik. Belgrádban negyedmillió bejegyzett fegyverviselési engedélyt tartanak nyilván, és a másfél évvel ezelőtti három helyett jelenleg hetven fegyverüzlet várja a vásárlókat. A kínálattal sincs baj, hiszen a belgrádi Zastava-üzem, ahol egykor a Yugókat gyártották, ma csak egyetlen kifizetődő terméket állít elő: kézifegyvereket — írja az AP. Manapság fegyverviselési engedélyt is igen könnyű szerezni - állítja az egyik fegyverüzlet tulajdonosa. Úgy tűnik, ezt csak a nyilvántartott bűnözőktől tagadják meg, nekik meg egyébként sincs szükségük ilyesmire. Száműzetés, börtön tisztítótűzén át A nagy visszatérés: Benazir Bhutto A tiltott város falai Évszázadokig megközelíthetetlen volt Pekingben a császári palota — a tiltott város. Most nemcsak a külföldi turistáknak, de a Pekingbe érkező kínaiaknak is kedvenc kirándulóhelye. Néha napokig barangolnak a tiltott város palotái között. A falakon azonban a jelen arcképei és jelmondatai láthatók (FEB-foto) Nagyot változott a világ — de még nem akkorát Taskenti talpnyalás — „titáni” munkával Üzbegisztánban nem könnyű szabadulni a múlttól. A közép-ázsiai köztársaságban — akár csak a szovjethatalom hetven éve alatt — ma is dívik a vezetők dicsőítése. A dolog a jelek szerint olyannyira zavaró méreteket kezd ölteni, hogy legutóbb maga Iszlám Karimov elnök kelt ki ellene. Karimov, akinek a túlbuzgó helyi elöljárók egyike-másika már szobrot is emelt, legutóbbi beszédében a leghatározottabban kérte, hogy szüntessék meg végre a hízelgést és a talpnyalást. S ezentúl, ha egy mód van rá, kerüljék a különböző rendű és rangú gyűléseken és más tanácskozásokon elhangzó beszámolókban az elnök dicsőítését. Elmondta: lejártak már a régi idők. — Hagyjanak végre békén! — fakadt ki az elnök. Mint mondta: a legnagyobb tisztesség akkor éri, ha végre mindenki becsülettel elvégzi a dolgát. A jelek szerint nem sok foganatja volt a kemény elnöki szavaknak. Taskentben az üzbég külügyminisztérium tudományos konferenciát rendezett, amelynek témája Karimov ENSZ-felszólalása volt. A filozófusok, közgazdászok és jogászok részvételével tartott értekezleten egyebek közt elhangzott, hogy Karimov beszéde az ENSZ-ben „nagy történelmi jelentőséggel bír” a nemzetközi közösség egésze számára. Egy másik felszólalás szerint az elnök beszámolt „az Üzbegisztán függetlenségének kikiáltása óta folyó titáni munkáról.” A hajbókolásnak a szovjet időkben óriási hagyományai voltak Üzbegisztánban. A korrupció miatt elítélt s a közelmúltban szabadult Jurij Csurbanovot, a néhai Leonyid Brezsnyev SZKP KB főtitkár ve- jét államfői tisztelettel fogadták, valahányszor Taskentben járt. Ez lett a veszte, ugyanis Sarat Rasidov, a helyi első titkár az ottani visszásságok elnézése fejében félmillió rubel értékű ajándékkal és kenőpénzzel halmozta el. A nyolcvanas évek végén bejárták a világsajtót Rasidov jobbkezének, Ahma- dzsán Adilovnak a rémtetteiről szóló hírek, aki valóságos középkori kényúrként viselkedett: rabszolgaként dolgoztatta, korbácsolta az embereket. Az ellenszegülők felett személyesen ítélkezett, s állítólag gyakorolta az „első éjszaka jogát” is. Azóta Üzbegisztánban is nagyot változott a világ. A jelek szerint azonban a hajbókolást nem sikerül egyik napról a másikra levetkőzni. Köti Lóránt
