Somogyi Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-22 / 247. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. október 22., péntek HÉTVÉGI ÜGYELET Orvosi ügyelet Kaposvár, Ezredév u. 13. Tel: 311-005. Kaposvár, Somogya- szaló, Magyaregres, Őrei, Zimány gyermekorvosi reggel 7-től másnap reggel 7-ig, a fogorvosi ügyeleté 7-13-ig tart. Városkörnyéki hétvégi ügyelet: Kaposvár, 48-as ifjúság útja 72. Tel: 314-024. Mer- nye; Tel: 1. Nagybajom; Tel: 35. Kadarkút, Fő u. 5/a., tel: 19. Igái, Farkas J. u. 4. Tel.: 82/372-053. Mosdós (tüdőgyógyintézet). Tel.: 82/377-055. Andocs, Ady E. u. 50/a. Tel.: 7. Siófok, Semmelweis u. 1. Tel: 84/310-500. Fogorvos: 7- 13-ig. B.földvár (rend.), Tel: 340-113. B.szárszó (rend.), Fő u. 48., Tel: 84/362-776. Fogorvosi ügyelet: szombaton 8-13 óráig, a rendelőkben kifüggesztett helyen. Fonyód, Tel: 85/360-050. Marcali, Széchenyi u. 17. Tel: 11-851. Lengyeltóti, Tel: 85/330-620. Nagyatád, Koch u. 3. Tel: 82/351- 854. Csurgó, Baksay u. 7. Tel: 135. Igái, Tel: 72-053. Andocs, Tel: 72-053. Barcs, Bajcsy-Zs. u. 72. Tel: 82/463-178. Fogászat: 8- 12-ig. Kőröshegy, Petőfi u. 126. Tel.: 84/340-008. Tab, Kossuth u. 60. Tel.: 84/320-620. B.boglár, Vikár B.u. 4. Tel.: 85/351-419. Gyógyszertárak Kaposvár: Kossuth tér 4. Tel.: 82/311-222, szóig, rend hétköznap: 8—20-ig, szombat, vasárnap: 8- 14-ig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Barcs: Fel- szabadulás u. 5. Tel.: 82/463-716, szóig, rend hétköznap: 8-19-ig, szombat: 8-14-ig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Bala- tonboglár: Dózsa Gy. u. 2. Tel.: 85/350-640, szóig, rend hétköznap: 8-17-ig, szombat: 8-12-ig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat (páratlan hónap). Balaton- lelte: Móra F. u. 2. Tel.: 85/351- 295, szolgálati rend hétköznap: 8- 18-ig, szombat: 8—12-ig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat (páros hónap). Balatonföldvár: Petőt u. 2. Tel.: 84/340-091, szóig, rend hétköznap: 8-18-ig, szombat: 8-12-ig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Csurgó: Csokonai u. 4. Tel.: 17, szóig.rend hétköznap: 7.30-18.30-ig, szombat: 8—12-ig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Fonyód: Szent István u. 31. Tel.: 85/361- 322, szóig, rend hétköznap: 8- 20-ig, szombat: 8-14-ig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Marcali: Rákóczi u. 6-12. Tel.: 85/310-065, szóig, rend hétköznap: 8-18-ig, szombat, vasárnap: 8-12-ig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat (páros hónap). Hársfa u. 25. Tel.: 85/311-286, szóig, rend hétköznap: 8-12 és 15-19 óráig, szombat: 8-12-ig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat (páratlan hónap). Nagyatád: Korányi S. u. 4. Tel.: 82/351-004, szóig, rend hétköznap: 8-18-ig, szombat, vasárnap: 8-14-ig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Siófok: Semmelweis u. 1. Tel.: 84/312- 510, szóig, rend hétköznap: 7.3019.30- ig, szombat, vasárnap: 7.30- 13.30-ig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Tab: Kossuth L. u. 55. Tel.: 84/320-042, szóig, rend hétköznap: 8-19-ig, szombat: 8-12-ig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. A Állatorvosi ügyelet Kaposvári kerület:ór. Kovás József, Nagybajom (tel.: 54), dr. Vis- nyei Lajos, Mernye, dr. Mata- vovszky László, Fonó (tel.: 376- 217), dr. Molnár József, Kaposvár, Pázmány P. u. 9. (tel.: 422-719), dr. Papp Mária, Somogyjád (tel.: 27).Marcali kerület:dr. Savanyó József, Böhönye (tel.: 70), dr. Tóth Zoltán, Lengyeltóti, Petőfi u. 10. (tel.: 330-383), dr. Benczik Vince, Marcali, Berzsenyi u. 98. (tel.: 310-519), dr. Szilvássy Györk, Ba- latonfenyves (tel.: 361729).Nagyatádi kerület: dr. Eröss József, Lábod (tel.: 23), dr. Gál József, Vízvár (tel.: 10), dr. Kővári Imre, Barcs, Barátság u. 30. (tel.: 463-300), dr. Lajos Balázs, Gyékényes (tel.: 282).Siófoki kerület: dr. Szigethy László, Siófok, Szépvölgyi u. 21. (tel.: 311-494), dr. Gergye János, Gamás (tel.: 327- 032), dr. Cseplits István, Nágocs, dr. Farkas Lajos, KÁnya (tel.: 320- 284). Az ügyelet 23-án 8-tól 25-én reggel 8-ig tart. A kaposvári Állatkórház szombaton 10-12 óra között tart nyitva. Csilla mától Marcalié Tegnap délután Marcaliban átadták a Balaton Füszért 14. raktáráruházát. A város központjában a volt laktanya területén létesült, és Csilla névre „keresztelt”, összesen 600 négyzetméter alapterületű létesítmény átadására megjelent vendégeket, köztük dr. Such- man Tamás országgyűlési képviselőt Dévényi Zoltán vezérigazgató köszöntötte. Üdvözlő szavai után jelképesen átadta az áruházat dr. Sütő László polgármesternek. Az új raktáráruház mától a vásárló közönség rendelkezésére áll. Fotó: Lang Róbert A japán tőkére számíthatunk, ha... A japán kormány a világ gazdasági életének ismert személyiségeit időről-időre vendégül látja, hogy a házigazdák és a meghívottak megismerkedjenek egymással. Legutóbb Magyarországról Tardos Márton közgazdász, az SZDSZ gazdasági szakértője volt Tokió vendége. — A tervezési, a külügyi, a pénzügyi, valamint az iparügyi minisztérium vezetőivel, a japán gazdasági élet meghatározó személyiségeivel találkoztam és előadást tartottam a tokiói egyetemen is három téma került általában szóba: tájékoztattak arról, hogyan menedzselik a saját gazdaságukat, milyen kivezető utat látnak a Japánt is sújtó gazdasági recesszióból, s ki-ki elmondta azt is, miként látja a japán-magyar gazdasági kapcsolatokat. — Milyen benyomásokkal állt fel a tárgyalóasztal mellől? — Minden jel arra utal, hogy a kelet-európai régióban Magyarországnak kiemelt szerepet szánnak. Ezt mutatja az is, hogy beruházóként sokkal jelentősebb szerepet vállaltak magukra, mint például a szomszédos Ausztriában. Ezzel együtt kicsit ellentmondásosan ítélik meg hazánkat. Kétségtelenül a térség egyik stabil országának tekintenek minket, ugyanakkor aggasztja a befektetőket a gazdasági teljesítmények hullámzása. A tőke nem szeret jótékonykodni, ezért ott érzi igazán jól magát, ahol az évi gazdasági növekedés mértéke legalább 5-6 százalékos. Ha ezt egyelőre nem is tudjuk felmutatni, legalább olyan mértékű állami támogatást elvárnának, ami a befektetési kockázatokat csökkenti. — Milyen támogatásra gondoltak? — A Suzuki példáját emlegették a leggyakrabban. Sérelmezik: nem szabunk gátat a használt és az új kocsik behozatalának, a hazai gyártású japán kocsik piaci előnye így minimálisra zsugorodik. Nem kapnak a befektetők elegendő állami támogatást, de szemünkre vetik a hiányzó adókedvezményeket, a vámvédelmi intézkedések hiányát is. — Mit kezd ezekkel a tapasztalatokkal egy ellenzéki képviselő? — E látogatás is megerősített abban, hogy a fellendülés egyik legfontosabb előfeltétele: a külföldi tőke megnyerése. Nagyon kevés olyan ország van ma a világon, amelynek befektetésre szánt pénze volna, s ezek között számunkra talán a legfontosabb Japán lehet. A magyar gazdaságnak sürgős vérátömlesztés kell. (koós) ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY A Dél-Dunántúli Gabonaipari Részvénytársaság 1993. november 24-én árverésen értékesíti a következő egységek tulajdonjogát: Megnevezés Kikiáltási ár Árverési (Áfa nélkül) Időpont Kadarkút raktártelep 250 EFt 9.00 óra Csokonyavisonta raktárépület 1000 EFt 9.30 óra Bonnya raktár 1000 EFt 10.00 óra Öreglak keverőüzem 2500 EFt 10.30 óra Fonó raktárépület 3700 EFt 11.00 óra Böhönye zsírporüzem 4000 EFt 11.30 óra Siófok malomépület 4500 EFt 12.00 óra Balatonszemes raktár 6300 EFt 13.00 óra Kaposvári volt keverőépület 7500 EFt 13.30 óra Balatonszemes keverőépület 10500 EFt 14.00 óra Az árverés helye: Dél-Dunántúli Gabonaipari Részvénytársaság székhelye Kaposvár, Malom u. 10. A jelentkezés feltétele: • kikiáltási ár 5%-ának megfelelő bánatpénz letétbe helyezése 1993. november 23-án, 15 óráig a részvénytársaság központi pénztárában (Kaposvár, Malom u. 10.) További Információkat és írásbeli üzleti tájékoztatót a részvénytársaság székhelyén Bölcsföldi Zoltán műszaki Igazgatóhelyettes ad, munkanapokon 8 és 15 óra között. Telefon: 82/315-511 Az árverésre Jelentkező köteles az árverést közvetlenül megelőzően adategyeztetésen résztvenni. (2299«) Az Agrana tervei Többségi tulajdonos Kaposváron is Magyar cukorrépából kívánja a magyar cukorszükségletet kielégíteni, sőt még a kelet-európai piacokra is Magyarországról szeretne szállítani az Agrana osztrák cukor- és keményítőipari vállalat. Az osztrák cég jelentős érdekeltségekkel rendelkezik hazánkban. Forgalma Magyarországon éves szinten megközelíti a 10 milliárd forintot, s eddig mintegy 8 milliárd forintot ruházott be hazánkban. Többségi tulajdonnal rendelkezik a pető- házi és a kaposvári cukorgyárban. E területen eddig mintegy 4,2 milliárd forintot fektetett be. Az osztrák szakember szerint nem törvényszerű, hogy a hazai cukorrépa termés ne fedezze a magyar szükségleteket. Az Agrana segítséget kíván nyújtani a termelőknek megelőlegezi a vetőmag, a növényvédőszer és a műtrágya árát. Ez hektáronként mintegy 30-40 ezer forintot tesz ki. Gépvásárláshoz is kedvezményes hitelt nyújt. Segít a termelési eljárás korszerűsítésében is. Mintegy 500 hektáros területen saját eljárását alkalmazva termeszt cukorrépát. A vidék bankja Talán kevesebb publicitást kapott, mint amekkora a jelentősége, de a múlt héten megteremtődött a vidéki bankhálózat szervezeti kerete: kétszáznegyvenhárom takarék- szövetkezet integrációs szerződést írt alá. A kétszáznegyvenháromban benne van Somogy tizenhárom takarék- szövetkezete is. Jó két éve folyik az előkészítés. De ennél is több éve annak, hogy a falu, a vidék szorgalmazni kezdte, hogy az agrártermelésnek, a falu sajátos viszonyainak megfelelő pénzintézeti, banki rendszer jöjjön létre hazánkban. A folyamatot segíteni jártak nálunk nyugati szakemberek, utaztunk innen — Somogyból is — külföldre, tanulmányozni az ottani módszereket. Valójában rengeteg tapasztalatot szereztünk — mégis: igencsak nehezen alakult ki valami! Még a legutóbbi hónapokban is számos vita volt arról, hogy „ki” legyen a vidék bankja. Ki tud annyi tőkét teremteni, hogy megfelelhessen a mezőgazdasági termelés természetadta ciklikusságának, megfelelően támogathassa az elnyomorodás szélén álló, de felemelkedni akaró falut. Úgy tűnik a vitában azok győztek, akik a már meglevő alapok és hálózat mellett törtek lándzsát. Ezek a meglevő alapok a falusi takarékszövetkezetek. Kirendeltségeik, pénztáraik révén valójában minden településen jelen vannak. A vidék lakossága már ismeri ezeket, — és ők is ismerik a lakosságot. Sajátos eszközeikkel, a helyben élők együttérzésével segítették eddig is a vidéken élőket. Egyszóval: végre elhatározás született, ők tölthetik be leginkább a jövőben ezt a fontos, alapvető funkciót. Szívem szerint megköny- nyebült sóhajjal mondanám: na végre! Két évi huzavona után végre megszületett a vidék bankja! Ám valahogy mégsem tudok megkönnye- bülten sóhajtani. Mert nem is olyan egyszerű a dolog! Mert most jön majd egy következő lépés: létre kell hozni az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alapot (OTIVA), ennek ki kell dolgozni az alapszabályát. A szerződés aláírásakor nem derült ki az sem, hogy mekkora összeget ad az állam a takarékszövetkezetek biztonságos működéséhez; nem derült ki az sem, hogy kapnak-e és milyen mértékű kamattámogatást a vidéki bankok — és még számos kérdés tisztázatlan. Egy biztos: a szervezeti keret végre megvan! És ahogy mondta, Dóri Jánosné a megyei takarékszövetkezeti szövetség vezetője, önállóságukat megtartva a somogyi takarékszövetkezetek mindegyike aláírta az integrációs szerződést. Mert ahogy eddig, ezután tenni akarnak a vidékért. Most a különbség az, hogy reménykednek: nem kell újabb két év ahhoz, hogy a vidék bankja valóban a vidék bankja legyen! Vörös Márta A fogyasztók védelmében „Elődatált” tej, hamisított szesz, ellopott márkanév A növekvő bírság mellett tovább növekedett a szabálytalanság Az élelmiszerüzletek kínálata még a kisebb településeken is megfelelő, a városokban pedig szinte mindent megkapni, azonban egyre több a szabálytalanság is — hangzott el tegnap a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség Somogy Megyei Felügyelősége tájékoztatóján Kaposváron. Kresz László, a felügyelőség vezetője a fogyasztóvédelmi felügyelet 1993 első félévében illetve az idegenforgalmi főszezonban végzett munkájáról szóló beszámolójában elmondta: még a nagyobb élelmiszeráruházakban is előfordul, hogy a lejárat időpontját átragasztják — ez főleg a hazai termékeknél jellemző —, de még ennél is fel- háborítóbb, amit például a tejtermékeknél tapasztaltak. Sok esetben az egy napig eltartható pasztőrözött tejet két-há- rom nappal előredátumozza a gyártó. Gyakori az is, hogy az import élelmiszerek, termékek nem rendelkeznek magyar nyelvű tájékoztatóval, nemegyszer be sem vizsgáltatták őket. A kenyerünkkel sincs minden rendben: gyakori a csalás a méréskor és szabványon kívüli pékáru is előfordul. Kresz László a jelenlegi közterületen történő árusítást is kifogásolta. A vendéglátásban sem kevésbé lehangoló a kép: sok esetben minőségi borok helyett kétes értékű háziborokat szolgálnak fel a kedves vendégnek, az égetett szeszeknél pedig még több a visszaélés. Óriási mennyiségben vannak forgalomban ismeretlen eredetű, rossz minőségű külföldi szeszesitalok; a megyében is állítottak elő engedély nélkül efféléket. Az előállítók legális, jónevű gyártók címkéit hamisítják és így hozzák forgalomba az italokat. A nyár a szokásos gondokkal jelentkezett: gyenge színvonal, magas árak, amelyeket sok esetben csak fizetéskor ismer meg a vendég. Azonban — úgy tűnik — a Balaton-parton is kialakult egy szakmailag és anyagilag is erős háttérrel rendelkező vendéglátós réteg, amely egyenletesen színvonalas szolgáltatást nyújt. Továbbra is sok a panasz a lábbelikre, és különösen sok bejelentés érkezett ruházattal kapcsolatosan. A panaszok nagy része jogos. Az év első felében 24 somogyi benzinkutat vizsgált meg a felügyelet, és nyolc esetben kellett a rossz minőség miatt leállítani a forgalmazást és eljárást kezdeményezni. Az idei 812 vizsgálat eredményeképpen 321 esetben kellett szabálysértési eljárást ondítani a fogyasztók védelmében. Ez a szám nagyon magas, ám úgy tűnik, a nemrég 30 ezer forintra emelt bírság sem elrettentő erejű. Nagy László 4
