Somogyi Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-16 / 242. szám
T 4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. október 16., szombat Munkaügyi kirendeltség Sellyén Az ország egyik leghátrányosabb helyzetű térségében, az Ormánságban avatott új ki- rendeltséget a Baranya Megyei Munkaügyi Központ. A Dráva-manti terület foglalkoztatottsági helyzetét a Szabolcs vagy Borsod megyéhez hasonlóan magas, húsz százalék feletti munkanélküliségi ráta jellemzi. Az új baranyai ki- rendeltséget Sellyén, az Ormánság legnépesebb központi községében építették fel, a környék harmincnyolc településén közel tízezer a munkaképes korú lakos. Környezetbarát töltőállomás MÓL 2000 elnevezéssel új töltőállomás-szabványt és hálózatfejlesztési koncepciót dolgozott ki környezetvédelmi és piaci szempontokat szem előtt tartva a MÓL Rt. Céljuk, hogy 2000-ig Európa egyik legkorszerűbb környezetbarát töltőállomás-hálózatát építsék fel Magyarországon. Eddig 26 referenciakút működik az országban, és még az idén további 11-et adnak át. A töltő- állomásokat úgy alakították ki, hogy a tehergépkocsik és a személyautók vezetői köny- nyen, gyorsan elérhessék a tankolási lehetőséget. A talaj védelmét kettős falú föld alatti tartályok biztosítják. Házépítés három hónap alatt Észak-amerikai típusú, favázas szerkezetű és viszonylag olcsó házak építésére írtak alá szerződést a tatabányai önkormányzat és az Intertra- verz Rt. képviselői. Az önkormányzat 3.300 négyzetméteres telket ad át bizományi formában a részvénytársaságnak, amely ezen az ingatlanon építi fel a házakat és azok eladása után fizeti majd ki a te- lekek árát. Bemutatásként 10 házat készítenek favázszerkezettel, korszerű hő és hang- szigetelő épitőlapokból. Ezek az otthonok kevésbé anyag- igényesek. A kivitelező rt. képviselői garantálják, hogy az új házak a hagyományo- ' sokhoz képest 20-30 százalékkal olcsóbbak és három hónap alatt kulcsátadásra készek lesznek. Oxford vizsga Magyarországon A London Stúdióban e hónaptól az egész világon elfogadott Oxford és Pitman nyelvvizsga is letehető. Az oxfordi nyelvvizsga vizsgáztatási jogát az Oxfordi Egyetem helyi vizsgáinak delegátusától kérvényezték. A Pitman nyelvvizsga esetében a Pitman intézményétől kellett kérniük a vizsgáztatás jogát, amely a London Stúdiót próbavizsgáztatásnak vetette alá. Pitman vizsgát öt tudásszinten szervez a London Stúdió. Nem kelt el a dorogi gyár A Hungaroton Classic ügyvezető igazgatójának információja szerint egy nappal a tender határidejének lejárta előtt még nincs jelentkező a Hungaroton Rt. dorogi lemezgyárának megvételére. (A gyár már tavaly elkelt, a vevő azonban nem fizetett, így jelenleg is a Hungaroton Rt. 100 százalékos tulajdona a gyár). Az eladás azért nehézkes, mert a hagyományos lemez előállítása ma már nem nyereséges. A változás az, hogy nincs változás Kaposvári maradt a KVGY A kapcsolószekrények is nyugati exportra készülnek... Fotó: Lang Róbert (Folytatás az 1. oldalról) Talán épp azért, mert nemcsak hogy nyereséges cégről van szó, hanem fejlődőképesről is egyben, igen jó áron kelt el a KVGY állami tulajdonrésze, ami egyben a társaság 100 százalékos üzletrészét jelenti. A jó ár a törzstőke 90 százalékát jelenti, s hogy a törzstőke mennyi, arról annyit mondott Herczig Ferenc, a Kreátor kft munkatársa, hogy közel fél milliárd forint. Herczig Ferenc azt is elmondta: ez a versenyben kialakult nyertes ár, ami azt jelenti, hogy mind árban, mind pedig kondíciók tekintetében ez volt a legjobb. — Annak különösen örülünk — tette hozzá — hogy egy olyan közös pályázat nyert, amelynek tagjai a volt vezetők és nem utolsósorban a dolgozók. Hisz ha a jelenlegi dolgozók mernek kockáztatni, akkor a társaság hosszú távon is életképesnek, működőképesnek látszik, mi több, nyereséget produkál. Ebből aztán meg lehet finanszírozni az MRP hiteltörlesztését. De erről kérdezze inkább a győzteseket. Még csak annyit: mintatékű átalakulásnak illetve privatizációnak lehettünk tanúi, ami a mi munkánkat is lényegesen megkönnyítette. Ha azt modom, hogy Varga József igazgató és Puska József, az MRP szervezet képviselőjének szívéről nagy kő esett le, akkor úgy tíz százalékát tudtam leírni az érzéseiknek. Hisz alakulhatott volna egész másként is ez az ügy. — Sok nagymúltú cég került válsághelyzetbe már amiatt, hogy az új tulajdonos nem gyárat vagy üzemet akart venni, hanem piacot — mondta Varga József. Ennek érdekében visz- szafejlesztette, vagy egyszerűen hagyta eltűnni a süllyesztőben a számára amúgy konkurenciát jelentő, megvásárolt céget. A KVGY termékei közül több is vezeti az eladási listákat Európában. Több biztosítéktípusnak is a legnagyobb gyártói vagyunk. Ez természetesen sérti a többi cég érdekeit, és megpróbáltak tenni valamit ez ellen. A privatizáció folyamán szinte az összes konkurens cég képviselője megfordult nálunk, érdeklődött a feltételekről és valószínű hogy némelyikük pályázott is. Ezért gondoltuk úgy vezetőtársaimmal, hogy belevágunk, üzemeltetjük tovább, és igyekszünk fejlesztésekkel olyan helyzetet teremteni, hogy nyereségesen működjön a cég. Egyébként eddig is ez volt itt a gyakorlat. Az évek folyamán képződött eredmény háromnegyed részét fejlesztésekre fordítottuk, hogy továbbra is piacképesek lehessünk. Ezért viszonylag szerények a fizetések, de mindig van elegendő és biztos munka. Úgy érzem a cél elérésében jó partnerre találtunk a dolgozókban, a megalakult MRP szervezetben. — A gyár összlétszámának közel 75 százaléka belépett a Munkavállalói Résztulajdonosi Programba — mondta Puska József. Összesen 547-es vagyunk. Nem agitáltunk senkit, akadtak is olyan területek, ahol tömegesen mondta nemet, pedig igazán nem kellett sokat áldozni. Az 50 milliós állami kedvezménylehetőségből 40 milliót használtunk fel, ezt kelle megdupláznunk, erre alakult tulajdonképpen az MRP. E-hi- telt vettünk fel, a saját erőt pedig nagyrészt kárpótlási jegygyei fizettük ki. Természetesen a mi érdekünk is az, hogy hosszú távon, biztos megélhetésünk, munkánk legyen és ez egyezik a befektető, a Trand-EI kft érdekeivel. Hogy mennyire így van ez, bizonyítja, hogy nem csak a privatizációra, de még az E-hi- telre is együtt pályázott a befektető és az MRP szervezet. Ez a bizalmat is jelzi, a dolgozók hisznek abban, hogy a hatékonyságot tudják többlettermeléssel növelni, így nemhogy leépítés nem lesz, inkább még dolgozókat kell felvenni. Amire van esély, hisz a privatizáció alatt történt fejlesztések eredményeként jövő évtől új termékekkel jelennek meg a piacon. — Az új termékünk egy csöves biztosítóbetét, ilyet eddig nem gyártottunk. Számításaink szerint tízmilliós nagyságrendben lesz rá kereslet. De a régi termékeinknek is keresünk új piacokat, már e téren is vannak konkrét eredmények. Eddig is fontos volt számunkra is és a dolgozók számára a cég jövője, mostantól azonban már valóban érdekeltek vagyunk ebben. Ilyet hallva a rossz hírekkel telített újságíró — beállítottságától függően — hajlamos a túllelkesedésre, vagy a cinizmusra. Hogy ne essünk egyik hibába sem, csak ennyit: ha mindez megvalósul, valóban mintaértékű átalakulásnak lehettünk tanúi. Úgy legyen. Varga Ottó 880 hektár búza vetése és az őszi szántás van vissza Kukoric áznak Szentgáloskéren Az értékesítésnél kivárnak a jobb árig (Folytatás az 1. oldalról) A cukorrépát a Kaposcukor rt-nek termesztik, volt is gondjuk vele az aszályos tavaszon, nyárelőn. A hajdinát Horvátországba exportálják a kaposvári Animex kft szervezésében. — Eddig elvetettünk 440 hektár őszi árpát, és vetőgépeink megkezdték a 880 hektárnyi vetésterületen a minőségi búza magágyba juttatását. A betakarítások befejeztével szeretnénk még az őszi mélyszántásokon is túl lenni, de ez már teljes egészében az időjárástól függ— fejezte be az elnökhelyettes. Balogh Ernő növénytermesztési ágazatvezető a kéri határba irányított, ott három Claas-Dominator harapta a még szedetlen korai éréscsoportba tartozó tengeri utolját. — 580 hektáron termesztettünk idén kukoricát, mára túl vagyunk a 200 hektár kombájnolásán. 19-26 százalékos a termés víztartalma, ez a talajok különbözőségéből adódik. A termés a somodori szárítóba kerül— mondta Balogh Ernő. A korai fajtáktól átlag 4-4,5 tonnás termést takarítottak be, a közép— és kései érésű fajtáktól 6 tonna körüli termést vár a szakvezető. Közben Egerszegi Ferenc kombájnja jelezte villogójával, hogy megtelt a szemtartály. A pótkocsis Ifa pillanatokon belül a tarlón termett, hogy a lehető legkevesebb ideig álljon az ősz nagy munkája. Egerszegi Sándor és Orbán Zoltán közben Claas-Dominatoraikkal újabb fogást kezdtek a táblán. Az időközben megtelt Ifa vontatásra szorult, hiszen a bőséges eső áztatta kéri tarlón igencsak nehézkes a hegymenet. — Mintegy 500 tonna terményre tart igényt a szövetkezet állattenyésztési ágazata, a tagoknak is lesz juttatás. A termés zömének értékesítésével várunk a jobb árak kialakulásáig. Nincs eladási kényszerhelyzetben a szövetkezet— mondta búcsúzóul az ágazatvezető. Az őszi verőfény érdekes játéka, hogy míg a kaszapenge alá került csu- taszárról porfelhőt kavart a szél, addig a kombájnok és szállítójárművek kerekeiről cuppanós sárdarabok repültek szanaszét. Mészáros Tamás Az Apeh szeme mindent lát? / Nem válik be az Afa-trükk „Áfa gondját megoldom”, lehet olvasni a hirdetést naponta több százezer példányban. A vállalkozásban és adózásban kevésbé jártasak is tudják, hogy az általános forgalmi adót vissza lehet igényelni. De milyen áfa-gond megoldására ajánlkozhat az „aprót hirdető”? — kérdeztük dr. Vámosi-Nagy Szabolcsot, az APEH főtanácsosát. — Adás-vételi szerződésekkel manipulálnak az illetők, olyan számlákat állítanak ki, amely mögött nincs valós árumozgás, de jogos az áfa visszatérítési igény. — Ezzel nem sértenek semmilyen jogszabályokat? — Önmagában a tevékenység nem jogszabálysértő, maga a szerződés jogilag nem kifogásolható és a mai magyar jogrendben még nincs rá büntetési szankció sem. A jelenségre természetesen mi is felfigyeltünk és már megtettük a szükséges ellenlépéseket. — Mit szól az „áfa-gondok megoldásához” Monostori La- josné, az Apeh elnökhelyettese? — Már összegyűjtöttük az ezzel kapcsolatos információkat. Az összes igazgatóságon működik adatszerző csoport. Feladatuk a médiák hirdetéseinek folyamatos figyelése. Ha olyanra akadnak, amelyek az adózás kikerülésére, az adózás alóli kibújásra, az adó eltüntetésére biztatnak, akkor megkezdődik a vizsgálat. — Eddig hány ilyen „gyanús” hirdetést találtak? — Pontos számokat most még nem mondhatok. Amennyiben a vizsgálatok során bebizonyosodik, hogy a számlában feltüntetett berendezés nem is létezik, úgy csalás miatt a számla kiállítója és a „vevő” ellen is büntetőeljárást indítunk. — szabó — Az európai országok költik a legnagyobb összegeket az üzleti utazásokra, évente mintegy 141 milliárd dollárt, ami az egyes országok GDP-jének 2,5 százalékát is eléri — szögezi le az American Express most elkészült tanulmánya. A rendhagyó tájékoztatón az American Express vezetői műholdas televízió közvetítés útján ismertették a 10 európai országban végzett felmérés legfontosabb adatait és következtetéseit. Elmondták: a Belgiumban, Franciaországban, Németországban, Magyarországon, Olaszországban, Hollandiában, Spanyolországban, Svédországban, Svájcban és Nagy-Britanniában folytatott vizsgálódásaik eredményeként megállapították, hogy a vállalatok teljes üzleti költségeikhez képest 4,8 százalékot költenek dolgozóik utaztatására és dologi költségeikre. A felhasznált összegek harmadrészét külföldön költik el, legnagyobb hányadát — 26 százalékát — a repülőutakra fordítják, 20 százalékot a holteszámlák, 19 százalékot pedig az üzemanyag- és kilométerátalány tesz ki. A reprezentáció az összköltség 11 százaléka. A felmérésből az is kiderül, hogy Magyarországon az utazási és dologi kiadások növekedése meghaladja a vállalati eredmények növekedésének ütemét; éppen ezért — állítják a tanulmány szerzői — meggondolandó a kiadások ésszerűsítése és a költségek mérséklése. Ezzel szemben a vállalatok ilyen irányú kiadásaik 14 százalékos növekedését jelezték erre az esztendőre. A kiadások legnagyobb hányadát — 44 százalékát — nálunk az üzemanyag-költség teszi ki, a reprezentáció mindössze 5 százalékot. A vállalatok nagy része már tett lépéseket a költségek ellenőrzésére, 43 százalékuk azonban semmilyen utazási szabályzattal nem rendelkezik. Piaci körkép Kaposvár Siófok Nagyatád Marcali Fonyód Burgonya 20-25 22 25-30 18-35 30-35 Káposzta 10-14 20 13-17 15-20 25 Paprika 15-40 40-70 40-60 30-70 60 Paradicsom 80 70 40-100 60-100 60-80 Uborka 60 80 60-80 70-80 80 Leveszöldség 60 50 80 60 80 Tojás 5-7 6 7 7 8-9 Sampinyon 170 _ 180 180 200 Hagyma 30-40 40 35 30-40 50 Alma 20-40 40-50 30-60 20-40 30-50 Karaláb 15 15 15-25 15 15 Karfiol 40 60 70 60 60 Saláta 25 20-25 25 10-20 20 Kelkáposzta 20 30 40 30 40-50 Szőlő 35-40 50-60 50 30-50 40-80 Körte 20-40 60-70 — 50 50 Gesztenye 50 100-120 40-70 40-50 50 Ponty — — 160 — 180 < * i Az American Express felmérése • • Üzleti utakra 141 milliárdot költöttek az európai országok
