Somogyi Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-15 / 241. szám
1993. október 15., péntek SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Mától fűtenek Kaposváron A Távfűtési Üzem a hőközpontok indítását és a próbaforgatásokat tegnap elvégezte, és mától beindítja a távfűtést Kaposváron. Természetesen csak akkor, ha a külső hőmérséklet ezt indokolja. Mostantól azonban bármikor jön a lehűlés, meleg lesz a távfűtéses lakásokban. Bekötőutat építettek a Szentkirályiak Rinyaszentkirályon megépítették a temetőben a ravatalozóig vezető, mintegy száz méteres utat. Már régi gond volt, hogy különösen esős időben az idős emberek nem tudtak kimenni a temetőbe. A munkában a falubeliek is tevékenyen részt vettek, negyvennégyen dolgoztak azon, hogy megépüljön a betonút. A szükséges anyagokat, a cementet és a sódert az önkormányzat biztosította. Haltelepítés a Töröcskei-tavon Haltelepítés miatt mától fajlagos horgászati tilalom van a kaposvári sporthorgász-egye- sület töröcskei horgásztaván. A tilalmat október 23-án szombaton hét órától évadzáró horgászversennyel oldják fel. A fajlagos horgászati tilalom ideje alatt ragadozóhalakra lehet horgászni. Szociális otthon épül Táskán Negyven idős embernek ad majd otthont az az intézmény, amit két éve építenek a Piramis kft szakemberei Táskán. A szociális otthon önkormányzati beruházás, amelyhez központi céltámogatást igényeltek és amit meg is kapott a falu. Új kamarai tagok Somogyból Hónapról hónapra újabb gazdálkodók csatlakoznak a Dél-Dunántúli Regionális Kamarához. A legutóbbi hónapban a három dél-dunántúli megyéből huszonhét gazdálkodó kérte felvételét, egyharmaduk, kilenc szervezet Somogyból. Öt siófoki, három kaposvári és egy sán- tosi magángazdálkodó lett a kamara új tagja. Szemét gondok Kelevízen A 361 lakosú Kelevíz községet körbe zárja a balatoni vízmedence, ezért nehéz megfelelni a szemétszállítási követelményeknek. A bala- tonszéplaki szeméttelep megszűnt, Mesztegnyőn van egy félig-meddig hivatalos szemétgyűjtő, egyelőre oda hordják a falu hulladékát. Remény van most arra, hogy a Cserháton kialakítanak egy új szemétgyűjtőt, ahova a kelevíziek is elszállíthatják majd a szemetet. Kábeltévé 180 családnak Száznyolcvan család élvezheti a kábeltévé nyújtotta programválasztékot Oszto- pánban. A lakossági kezdeményezésre létrehozott rendszerhez egymillió forinttal járult hozzá az önkormányzat. A többit a tulajdonosok fizették, lakásonként 8 ezer forintot. Összekötőutak építését támogatja a megyei önkormányzat 170 millió forint kerül vissza Somogyba (Folytatás az 1. oldalról) Az előzetes felmérések alapján mintegy 500 kilométernyi összekötőútra lenne szükség Somogy megyében. Ám egy egy kilométeres útszakasz megépítése a mai árak szerint minimálisan 10 millió forintba kerül, így a rendelkezésre álló pénzből mindössze ‘17 kilométernyit lehetne építeni. Erre mondta dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke, hogy ez nemhogy csökkentené, tovább növelné a települések közti feszültségeket. Ezért egy olyan szisztémát igyekeztek ki- dolgoztni, amellyel minél több község igénybe vehesse a támogatást. Ennek alapján a megye települései pályázatot nyújthatnak be az összekötő utak megépítéséhez támogatásra, amelynek összeg a bekerülési költség 30 százaléka, de maximálisan 3 millió forint kilométerenként. A többi pénzt saját erőből, illetve más támogatási forrásból kell az önkormányzatoknak előteremteni. Ehhez tette hozzá Molnár István főosztály- vezető, hogy a jelenlegi pályázati feltételeket ismerve, a költségek nem 70, hanem akár 80 százalékát is elnyerhetik különböző támogatási alapokból. - A jelen lévő polgármesterek közül többen is jelezték: élni kívánnak a felajánlott támogatási lehetőséggel, igykeznek előteremteni a többi részét is a költségeknek. Az egyik legnagyobb jelentőségű ilyen jellegű szakasz talán a Fiad-Gamás közti összekötő út lenne. Farkas István Tab polgármestere a Koppány völgye Érdekszövetség nevében kérte a megye támogatását ehhez, hiszen ez ha megépülne, tovább lehetne vinni Nikla fele, s végül kialakulna egy, a Balatontól és a megyeszékhelytől egyarán 30 kilométerre húzódó, egész megyét átfogó és összekötő út. Erre is és a többi felvetésre is azt válaszolták a megye képviselői, hogy ők — bár hivatalosan nem feladatuk egyelőre — támogatnak minden megvalósítható és ésszerű elképzelést. Ahhoz azonban, garanciák is kellenek, ami nem más, mint egy képviselőtestületi határozat minden községből. Erre november közepéig kaptak időt a polgármesterek, mert utána a megyei közgyűlés dönt majd a pályázatokról. Régiók gondját azonban ez nem fogja megoldani, mert akkor csak egyre futná a pénzből. A kistelepülések érdeke éppoly fontos a megye számára. Ami pedig a szaktárcát illeti, a tárgyalások megkezdődtek, s nem elképzelhetetlen, hogy épp azért juttat majd ide több pénzt a KVHM, mert a megye is támogatja az útépítéseket. V. O. A zsáktelepüléseket is bekapcsolják a megye végkeringésébe Fotó: Lang Róbert Megelőzés és válságkezelés (Folytatás az 1. oldalról) Ebben az évben is több mint száz törvény született az országgyűlésben, és ha erről csak utólag értesül a 158 szervezet képviselője, akkor keveset tehetünk a megelőzés érdekében — hangsúlyozta az elnök. Az 1991-ben kormányhatározat alapján alakult, és a különböző szintű társadalmi egyesületeket tömörítő szervezet második találkozóján, resztvettek mindazok akik szociális szempontból tehetnek valamit a törvény végrehajtásáért, a válság- kezelési program megvalósításáért, a gyermek-és ifjúságvédelmi törvény megvitatásáért. Dr. Orbán István elnök tájékoztatta a résztvevőket a Szociális Tanács elmúlt évi feladatairól, majd dr. Kakuszi István társelnök, a Népjóléti Minisztérium helyettes államtitkára elemezte a szociális törvény kezelésével kapcsolatos eddigi tapasztalatokat. Lakner Zoltán, a Népjóléti Minisztérium szociális válságkezelő programok irodájának kormánybiztosa adott ezt követően információt a térségi válságkezelés feladatairól. A Szociális Tanács ülése ma 11 szekcióban folytatódik. V. Á. Ez bosszantja dr. Farkas Dezsőt Dr. Farkas Dezső Csurgó jegyzője (Fotó: Török Anett) vény szerint. Tudomásom szerint már az Alkotmánybíróság előtt van a törvénytervezet. Mert hogyan kötelezhetnek egy tulajdonost — mert a tulajdonos az önkormányzat — hogy márpedig adja el a tulajdonát. A feltételek pedig lehetetlenné teszik azt, hogy egy normális koncepciót dolgozzanak ki az önkormányzatok. Hisz ha eladunk száz lakást, az ebből befolyó összegből jó, ha öt újat tudunk építeni. Márpedig lakásokat építeni szeretnénk, mert a szolgálati lakásaink nincsenek, szakembereket a városba csábítani pedig lakás nélkül nem lehet. Fiatal szakemberekre pedig nagy szüksége van Csurgónak, hisz több mint 2000 diákot kell tanítanunk. Engem most leginkább az új lakástörvény bosszant. A januárban életbe lépő törvény szerint valamennyi önkormányzati lakást a bent lakó bérlőnek fel kell ajánlani megvételre. Mégpedig olyan feltételekkel, amelyek lehetetlenné teszik egy normális lakáskoncepció kialakítását. Nyilatkozhatnak ugyanis a lakók arról, hogy mikor, melyik évben kívánnak élni e jogukkal. Vagyis ha valaki úgy gondolja, hogy majd 1999-ben kívánja megvenni, akkor azt addig másnak nem adhatjuk el. A forgalmi érték maximum ötven százalékáért adhatjuk el, és ennek a félárnak is csak tíz százalékát kell befizetni. Vagyis egy egymilliós lakást már 50 ezer forint befizetésével megvehet a bérlője. De nemcsak a lakásokra vonatkozik ez, hanem a nem lakás célú ingatlanokat is ugyanilyen feltételekkel el kellene adni a törA nyugatról kiutasított magyarokat is befogadjuk Elérni a bűvös 60 százalékot Megvennék a lakásukat, ha lenne elég pénzük Parázs hangulatú lakógyűlés helyszíne volt Kaposváron a Füredi út 4-6 számú tízemeletes toronyház mellett. A már előre vitákat sejtető téma az ön- kormányzati lakások megvétele, illetve az adásvételhez szükséges feltételek megbeszélése volt. A tájékoztatót dr. Sárecz György ügyvéd és Farkas István, a Memória Kft műszaki igazgatója tartotta az összegyűlt mintegy negyven házlakónak. — Lényegesnek tartom, hogy minden érintett pontosan értse, hogy milyen feltételekkel lehet megvásárolni az önkormányzati lakásokat — így dr Sárecz György. — Várhatóan a jövő héten kezdjük el a szerződéskötéseket. A lakók közül többen ingerülten és kissé emelt hangon egymás szavaiba vágva kérdezték. Hogyan tudunk kölcsönhöz jutni? Hány százalékos kamatot számítanak majd fel? Mi lesz azokkal, akiknek nincs elég pénze, s később sem tudja előteremteni az elegendő összeget? A kérdezők nemigen találták megynyugtatónak az egyébként alapos válaszokat, sem késlekedtek sokáig. Különösen sokaknak okoznak gondot a részletfizetés során esetleg felmerülő panaszok, nemkülönben az ehhez kapcsolódó pénzügyi garanciák megszerzése. — Aki meg akarja venni a lakását vegy meg, aki ne, az ne vacakoljon — hangzott egy tömören sommázott vélemény, erre többen is felhördültek lévén, ogy megjelent lakók többségének nincs korlátlan bankbetétje... — Várhatóan a jövő héten már elkezdhetjük a szerződések elkészítését. A kezdet lesz a legnehezebb, klönösen mert sokan küszködnek anyagi gondokkal — mondta a lakógyűlés végén dr. Sárecz György. Farkas István ezt nem vitatva tette tette hozzá: A hatvan százalék elérése és a többi feltétel teljesítése így is elengedhetetlen. Harsányi (Folytatás az 1. oldalról) — Az említettek mellett új kihívásokkal is szembe kell néznünk — mondta az államtitkár. — Az idő múlásával az itt lévő menedékesek kilátásai romlanak. Nincs jövőkép, egyre rosz- szabb a hangulat. Áz is fokozza a bizonytalanságot, hogy a háborús üldözöttek helyzete világszerte rendezetlen. Közel vagyunk a konfliktusokhoz, tapasztaljuk ennek minden terhét. — Az ENSZ menekültügyi főbiztosságának a legutóbbi végrahjtóbizottsági ülésén is előtérbe került ez a téma, s az is kiderült, hogy változatlanul jó a megítélésünk... — Ez így van. A földrajzi korlátozás kérdése azoban elhúzódik és várakozást vált ki a főbiztosságban. Megértették az érveinket. Genfben is hangsúlyoztam: A Nyugat-Európában beindult folyamat, a menekültek vissszafordítása, a háborús menekültek befogadási feltételeinek szigorítása és a háborús üldöztetés ténye, amely mind gyakrabban kifogás alá esik, oda vezet, hogy növekszik a befogadó ország nélküli menekültek száma. Csak remékedni tudunk abban, hogy legalább jövőre több kérdés megoldódik. Ha a menekültügyi törvénykezésben sikerül előrelépni, ez megteremtheti a garanciákat, hogy a földrajzi korlátozást feloldjuk. — Többen viszont amellett vannak, hogy szigorításokat kellene bevezetni... — Ennél erőteljesebb szigorításokat már nem lehet alkalmazni. 1991 óta olyan eljárásokat alkalmaztunk, amelyeknek a törvényi feltételeit támadhatatlan módon csak az idegenrendészeti törvénnyel sikerült biztosítani. De nem várhattunk addig, amíg a törvény megszületett, hiszen a helyzet válságos volt. Magyarország az „átjáróház” szerepét töltötte be, s ennek a negatív hatásai erőteljesek voltak. Azóta a folyamat lelassult. Úgy érzem, nincs olyan komolyabb feszültség az országban, mint néhány nyugati országban, ahol az idegen etnikumok megjelenése belső népmozgások kiváltójává vált. — Kisebb nagyobb atrocitások azért itt is előfordultak... — Tagadhatalanul így van, s ez a lakosságban visszatetszést váltott ki. De szerencsére nem voltak komolyabb gondok. Ezek elkerülése érdekében kell megteremteni a jogi normákat. Amíg viszont nemzetközi szinten nincs egyetértés abban, hogy ez miként történjék, addig nehéz lesz a magyar jogalkotásban is érvényesíteni. — Minél több idő töltenek itt a menedékesek, annál összetettebb feladatokat kell megoldani a hivatalnak... — Az új gondok kezelésére még nem vagyunk teljes mértékben felkészülve, de teszünk erőfeszítéseket. Figyelembe vesszük a nemzetközi tapasztalatokat. A menekültek orvosi, mentális gondjainak kezelésében, a kulturális, vallási szükségletek kiszolgálásában minden tőlünk telhetőt megteszünk. Mindezek mellett speciális feladatok ellátására is egyre inkább szükség lesz. Az anyagi feltételek bitosítha- tók és remélem, a személyi és szervezeti és felkészültségbeli gondokat is sikeresen megoldjuk. Lengyel János i
