Somogyi Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-14 / 240. szám

1993. október 14., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Rendezik Segesden a külterületeket A segesdi képviselő-testület kötelezettséget vállalt arra, •hogy elkészítteti a község kül­területeinek rendezési tervét. Erre nem a jogszabályok kényszere, hanem azok a helybeli gazdálkodni vágyók ösztönzik az önkormányzatot, akik a kárpótlási árveréseken már területet szereztek. Több olyan vitás kérdésben is állást kell foglalni, mint a kialakí­tandó építési területek nagy­sága vagy a lakóházakra ki­adható közművesítési lehető­ségek előírásai. Bábszínház, filmklub A gyermekszínházi évad első előadását a héten tartot­ták Nagyatádon. A budapesti Fabula Bábszínház előadásá­ban látta több mint ezer gyer­mek Szapfir-Ciperov Nagy akarok lenni című zenés játé­kát. A művelődési ház filmklu­bot is szervezett, az első ösz- szejövetel tegnap volt. Steiner Józsefné ceglédi kiállítása Két héten át szerepelt a ceglédi galériában Steiner Jó­zsefné nagyatádi képeslap­gyűjtő: a Kossuth-emlékek, re­likviák levelezőlapon című kol­lekcióját mutatta be. A Kos­suth Lajos Művelődési Köz­pont igazgatósága szervezte tárlatot dr. Réti Miklós ceglédi országgyűlési képviselő nyi­totta meg, s a gyűjteményt megtekintette Szabad György, az Országgyűlés elnöke is. Régi hangszerek, néprajzi sorozat Néprajzi sorozatot indított a nagyatádi művelődési ház. Bemutatják a népi hangszere­ket és azok készítését, a je­lesnapi szokásokat fotón, il­letve dia- és videóanyag se­gítségével. Tárgyalkotó népi játszóházat is szerveztek, táncházzal: itt a gyerekek megismerkedhetnek a törté­nelmi Magyarország területén ismert táncokkal. Az első fog­lalkozás tegnap volt: Nagy­apáink hangszerei címmel Merczel István koreográfus tartott ismertetőt, valamint Csíkvár Gábor és Husi Gyula a Zengő népzenei együttes­ből. Bemutató a nagyatádi kórházban Szakkiállítást tartott tegnap a nagyatádi kórházban a pécsi Mankó Betéti Társaság. Azo­kat az eszközöket mutatta be, amelyek a mindennapok so­rán a kórházi dolgozók munká­ját segítik: egyszer haszná­latra készített kendőket, varró­fonalakat, aneszteizológiai eszközöket és katétereket. Olajfaló baktériumok tisztítják a földet Új technológiával dolgozik az Agrokémia Új tevékenységbe kezdett az Agrokémiai Egyesülés Nagyatádon. Fő feladata korábban a műtrágya-értékesítés volt. Mivel a forgalmuk mintegy a hetedére csökkent, kény­telenek voltak váltani. Új technológia bevezetését határoz­ták el: ezentúl olajjal és olajszármazékokkal szennyezett ta­laj megtisztításával is foglalkoznak. Évszakváltás a művelődési házban Nagyatádnak ösztönzést adhatna az Expo Kis közösségek önálló munkája — Szervezik a helytörténeti népfőiskolát Az aerob biológiai rend­szert a Biokör kft telepítette az Agrokémia telepére. Az ismert kft már nemzetközi pá­lyázatot is nyert a váci üzem­anyagbázis ártalmatlanításá­val. — Benzinkutak környékét, műhelyek udvarát tisztítjuk meg a szennyeződésektől, úgy, hogy a helyszínről be­szállítjuk a földet — mondta Major László igazgató. — Az eljárás során az olaj és szár­mazékai mintegy 8-18 hónap alatt lebomlanak, majd a bak­tériumos, műtrágyás kezelés alatt álló föld sóderágyba ke­rül. A szennyezett földpriz­mákba dréncsöveket fűznek, ebbe juttatják a szerves és a műtrágyát, valamint az enge­délyezett szereket, az „olaj­faló” baktériumokat. A priz­mákat fekete fóliával takarják le, öntözik, s így elindul az olajszármazékok lebomlása. A bomlást mérik, s e folyamat addig tart, míg el nem érik az optimális tisztaságot. Az ilyen mentesítésre csak megszabott előírások szerint kerülhet sor, így nem szállít­hatják más helyre sem a szennyezett talajt. Mezőgaz­dasági hasznosításra ugyanis nem alkalmas. Ipari felhasz­nálásra annál inkább, így parkok, gyárudvarok feltölté­sére is. A baktériumokat már ko­rábban kitenyésztették az Ag­rokémiai Egyesülésnél. S megkezdték a szennyezett föld begyűjtését is. N. I. (Folytatás az 1. oldalról) — Vége a nyárnak. Hogyan tovább? — Azt a munkát folytatjuk, amit közel három éve elkezd­tünk: az emberek igényeire fi­gyelve, érdekeiket szolgálva tevékenykedünk. Javaslataik irányítják munkánkat. Mindkét énekkarunkat a tagok kezde­ményezték; így jött létre a mo­torosklub, a bábcsoport és a társastáncklub is. Szervezett közösségeknek adunk ott­hont, amelyek önállóan mű­ködnek. Munkájuk során min­dig számíthatnak ránk. — Kikkel dolgoznak együtt, és milyenek a kapcsolataik ? — Együttműködésre törek­szünk minden intézménnyel — hangsúlyozta Ormai István igazgató. — Nem mondtunk nemet annak, aki bekopogott hozzánk, és mi is kezdemé­nyezzük a közös munkát. A most szervezés alatt álló gyermekszínház indításában sokat segítenek az óvodák és az iskolák pedagógusai. Kö­zös munkánkhoz jó partne­rekre találtunk Nagyatádon. — Mit terveznek most? — Elsősorban az intéz­ményhez kapcsolódó cso­portok tevékenységéhez akar­juk a legjobb feltételeket biz­tosítani. A helytörténeti népfő­iskola előkészítésén dolgo­zunk, ehhez pályázatot is nyertünk. Megszervezzük a film napját: itt kritikusokkal, művészekkel találkozhat a kö­zönség. Új tagokat is várunk a filmklubba. Szerkesztjük a fa- szobrász-alkotótelep idei éva­dát bemutató katalógusát. Sok a tennivalónk Nagyatád no­vemberi cannes-i bemutatko­zásának az előkészítésével. Kiállítást rendezünk, s a ha­gyományos karácsonyi hang­versenyen kórusaink ismét bemutatkoznak. — Hogyan teremtik meg ennek a feltételeit? — Gazdálkodásunk alapját az önkormányzat támogatása adja. Majdnem ekkora a saját bevételünk, s ezt a szakmai munkára fordítjuk. A képvi­selő-testület biztosította az in­tézmény színpadának felújítá­sához a félmillió forintot. Je­lentős támogatást kapunk né­hány vállalattól és a helyi vál­lalkozóktól, mindez bővíti a le­hetőségeinket. A szakmai tennivalókat Kovács Géza, Merész Emese és Szőke Jó­zsef munkatársaimmal végez­zük, kollégáink munkájára tá­maszkodva. — Mit terveznek jövőre? — Országos faszobrászati kiállítást, tavaszi fesztivált. Részt vennénk egy, a város imázsát továbbfejlesztő, a te­lepülést bemutató kiadvány elkészítésében is. A népfőis­kola elvezethet az állandó helytörténeti bemutató létesí­téséhez. Új lehetőségeket te­remtene egy szabadtéri szín­pad, illetve a faszobrász-alko- tótelep továbbfejlesztése, a tó és a parkerdő adottságainak kihasználása. Szeretném, ha az Expo olyan ösztönzést adna — figyelembe véve az idegenforgalmi szempontokat is —, s ennek révén egységes rendszerbe foglalt kulturális, művészeti, turisztikai lehető­ségeket tudnánk ajánlani.- Németh­Orvosi ellátás a táborban Rendszeres orvosi ellátásban részesülnek a nagyatádi menekülttábor lakói. Boszniából érkezett orvosok ügyelnek az itt-tartózkodók egészségére. Fotó: Török Anett Gyakorlati képzés — éles helyzetekben Már az első hónapban is termeltek az atádi szakmunkástanulók Jó minó'ségű lett a dél-somogyi a Virginia Negyvennégy tanuló kezd­te meg a vasas szakmában nagyon is gyakorlatias ta­nulmányait az idén a nagy­atádi szakmunkásképző inté­zet három évfolyamán. Az önkormányzat tanműhe­lyében a gépi forgácsoló és lakatos szakmát tanulók más, rokonszakmák alapfogásait is elsajátítják. Közülük tizenha­tan tanulnak az első osztály­ban. — Az elsősök gépismerettel kezdődik — mondta Hosszú József tanműhelyvezető, aki a vállalt munkákat is mene­dzseli. — Két hónap után már igazi munkát is végeznek a tanulók, s „éles” helyzetben, a műhelyekben sajátítják el a szakma fogásait. Dolgoznak és tanulnak egyszerre. A for­gácsoló előnagyolást rende­sen elvégzik a gépipari vállalat exporttermékein. Vállalnak külső munkákat is. Ikarus-hidakat újítanak fel, és fogaskerekek gyártására is érkeznek megrendelések. A bonyolultabb munkákon a ta­nárok is dolgoznak. Szerszám- és eszközellátá­suk, valamint gépeik állapota jó. Mintegy 3 millió forint ér­tékben pályázaton nyertek egy-egy NC maró- és eszter­gagépet. Ezeken az oktatás mellett a megrendelt munká­kat is elvégzik. A szakmunkás- tanulók többsége teljesíti a normát. A géplakatosok az első hónapban már sorjázási műveleteket végeztek. Nekik nehezebb munkát szerezni. — A tanműhely külső felújí­tását is tervezzük — mondta Hosszú József. — Az ehhez szükséges pénzt megtermel­jük. Lakatosaink vagyonvé­delmi rácsokat, kirakatportált, a lábodi önkormányzatnak hídkorlátokat készítettek. E te­rületen szabad kapacitásunk is van, a munkákat egy-két napos határidővel vállaljuk el. A képzés során ügyelnek arra, hogy az alapszakmákon túl a tanulók megismerjék az NC-technológiát, a marás és köszörülés egyszerű művele­teit. Az iskola és a leendő mun­kahely között átjárhatóságot biztosítanak a tanulóknak. A három év alatt átküldenék ta­nulókat, s fogadnak is kép­zésre más területre újakat. (Németh) Két héttel korábban tördel­ték a dohány leveleit az idén a termelők. A nagy szárazság miatt ugyanis hamarabb ért be a dohány. A szeptemberi kiadós eső még segítette a csúcslevelek erőteljes fejlő­dését, így a vártnál jobb a termésátlag a nagyatádi do­hánybeváltó termőterületén. — Az egyik legkedveltebb dohányfajta, a Virginia szárítá­sát e hónap végéig befejezzük — mondta Nagybocskai Ta­más üzemigazgató. — A tava­lyihoz képest kisebb területen is nagyobb lett a hozam. Mint­egy 13 mázsa dohány termett Korábban hírül adtuk, hogy Bolháson tömeges volt a baromfipusztulás. A helyzet azóta sem változott sokat: az idei állomány nagy része elhullott már. A betegség okát dr. Nye- mecz László, a község állat­orvosa és dr. Janzsó József körzeti főállatorvos vizsgálta a helyszínen. Mint megtudtuk, megállapították, hogy a bolhási baromfivészt az úgynevezett Marek-féle betegség okozza. — Ezt a betegséget nem le­het gyógyítani — mondta dr. Janzsó József főállatorvos. — Két formában is jelentkezik a­hektáronként, noha itt nem volt osztozás. Sok a barna színű levél. Jobbak viszont az átlagok a nagylevelű dohány­fajtáknál. Az öntözött Pallagi sárga a kiadós esők után lega­lább 18-20 mázsát is ad. Ezt a fajtát is most törik, és természetes úton szárítják. A részvénytársasági formában működő üzemegység kihasz­nálatlan épületeit bérbe adja, s három cég is élt ezzel a le­hetőséggel. Készülve a priva­tizációra már most előnyös programmal áll a részvénytár­saság a termelők elé. Olyan öntözőberendezést ajánl, amely 20 százalékos saját kór. A végtagok feletti idegek gyulladása betegíti meg a tyú­kokat, s ez bénulással jár, vagy a belső szerveket támadja meg a kór, és szemmel látható elvál­tozásokat okoz: dagadt lesz a máj, a lép... A javasolt laboratóriumi vizs­gálatot — amely ezer forintnál is többe kerül — a baromfit tartó gazdák nem vállalták. Az ismételt vizsgálat azonban két­ségkívül igazolta a Marek-féle betegséget. Az állatok életkorát tekintve feltételezhető, hogy ezek az állatok a tavalyi törzsál­lománytól fertőződtek meg — idős baromfi ugyanis nem pusz­tult el, csak a fiatal állomány. rész lefizetése után 40 száza­lék állami támogatással és 40 százalék kedvezményes köl­csönökkel megvásárolható. Az öntözést — mint mondták — a kis- és középgazdasá­gokban legalább öt hektáron érdemes elkezdeni. Az öntözőberendezések iránt már nagy az érdeklődés. Ekkora területhez ugyanis 200 ezer forintért hozzájuthatnak a gazdák. A részvénytársaság dolgozói részvényeket bocsát ki és lehetőséget adnak arra, hogy kárpótlási jeggyel is megvásárolhassák a dohány- termesztő gépeket. Németh István A két állatorvos javasolta azt is, hogy a jó kondícióban levő csirkét, tyúkot vágják le a tulaj­donosok, mivel ezeknek a ba­romfiaknak a húsa — a beteg­ség ellenére is — alkalmas fo­gyasztásra. Felhívták a figyel­met azonban arra is, hogy csak olyan állományból szabad vá­sárolni naposcsibét, amelynél a Marek-féle betegség elleni vakcinás oltást elvégezték vagy az megoldható. Az oltás ugyanis 85 százalékos bizton­ságot ad, de csak ha naposba­romfit oltottak be. Javaslatukat ajánlatos megszívlelni, csak így lehet gazdaságos az állattar­tás. N. I. Marek-féle betegség okozza az elhullást Fenik a kést az idei tyúkokra Bolháson

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom