Somogyi Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-02 / 230. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 1993. október 2., szombat Breznay András kiállítása Breznay András festőművész képeiből rendeztek kiállítást Siófokon. A hat év óta kiállító fiatal festőnek eddig Budapesten, Münchenben, Wesslingben és Kecskeméten volt önálló tárlata. Siófokon október 10-ig láthatók képei a Fő utcai kiállítóteremben. Angol nyelvoktatás kis falvakban A hátrányos helyzetű kistelepülések iskoláiban is megkezdődhet az angol nyelv oktatása: a művelődési tárca 20 millió forinttal járult hozzá, hogy a nehéz anyagi helyzetben levő önkormányzatok iskolái megvásárolhassák a London Stúdió hat nyelvkönyvből és ugyanennyi hangkazettából álló távoktató-csomagját. A programot a minisztérium a nyáron hirdette meg. A rászoruló iskolákba összesen 2700 nyelvoktató csomagot juttattak el. Új magyar gyermeklap: a Barangoló Barangoló címmel októbertől gyereklapot jelentet meg az Anyanyelvi Konferencia, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága. A kelet-európai gyereklapot Magyarországon állítják össze a határainkon túli régió gyereklapjainak anyagaiból. A választmány nyilatkozatában kifejezte elkötelezettségét „a kisebbségi sorban élő magyarok kulturális felemelkedésének és az egész magyarság szellemi és lelki egységének szolgálata mellett.) Czakó-darabbal kezd a Várszínház Czakó Gábor Fehér Ló, avagy Duna-party kocsmoló- gia című, napjainkban játszódó, abszurd komédiájának öltözéses próbáit tartják a Várszínházban. Czakó Gábor 1988-ban írta ezt a darabot és Déva Címen jelent meg a Hitel-ben. Az új cím, a Fehér Ló egy kocsma neve, ahol diákok, kereskedők, ezermesterek és „egyszerű részegesek” fordulnak meg, s elmélkednek, filozofálnak. A darabot Kozák András rendezésében látja a közönség. Szereplői között van Szokolay Ottó, Drahota Andrea, Császár Angéla és Fülöp Zsigmond is. Német nap Békésben Német kulturális napot rendeztek a hét végén Mezőbe- rényben: kisebbségi fórum, népművészeti és képzőművészeti kiállítás, a békési németek művészeti csoportjainak a bemutatója volt a fő program. Táncház, filmvetítés, játékkészítés is színesítette a programot. A rendezvényt a Magyarországi Németek Szövetsége és a helyi hagyományápoló egyesület, valamint a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Alapítvány is támogatta. Pathológusok kongresszusa Salgótarjában tartotta kongresszusát a héten a Magyar Pathológus-társaság. A háromnapos összejövetelen 250, kórbonctannal és kórszövettannal foglalkozó hazai, és külföldi orvos vett részt. Több előadás foglalkozott a pajzsmirigy- és mellékvese-bántal- makkal, amelyek több évtizede nem szerepeltek a kongreszszus napirendjén. > Törökkoppányi margitvirágok A karcolóasszony tojásai A tojáskarcolásból nemigen lehet megélni (Fotó: Kovács Tibor) A második fesztivál — Budapesten Vendégeink: sztár-színházak Lesz itt minden, ami csak szem, száj ingere. Legalább is a színházbarátok számára. Kezdi az angol Shakespeare-színház, folytatja a düsseldorfi német társulat, de jön Stockholból a híres Dramatisken, Ingmar Bergman rendezésével. Tojástartók, tele szebbnél szebb kifújt tojásokkal. A törökkoppányi Kas Györgyné Györki Piroska álmodja rá a míves mintákat. Hivatásos tojáskarcoló, ám, mint mondja, ebből nemigen lehet megélni. Keresetkiegészítésnek viszont jó. — Apai nagyapám űzte ezt a mesterséget. Rá még most is nagy szeretettel emlékeznek a törökkoppányiak — meséli Kasné. — Hogy ő kitől tanulta, azt nem tudom. Én is élvezettel csinálom, s a zsűrizések mindig megerősítenek. A tojáskarcoló asszony öt éve döntött úgy, hogy ezzel keresi a kenyerét. Korábban eljárt dolgozni, de az otthon végzendő munkához támadt nagyobb kedve. Vezeti a háztartást, s ha végzett, rögtön hozzáfog a karcoláshoz. — Sokat jártam Pesten. Az ottani kirakatokban tetszettek meg igazán ezek a dísztojások. De a hagyományos moti- vumkincset őrzők a legszebbek és a legértékesebbek. Én is megtanultam a technikát. Kezdetben össze-összerop- pant a tojáshéj a kezem alatt, de most már csak ritkán. Ilyenkor sem vagyok bosszús, kezdem a következőt. Van olyan nap, amikor harminc-negyven darab kerül ki keze közül. Ekkor csak karcol. Az ősi formák újjáélednek, de ki is egészülnek. — Szeretem a népdalt, a virágot, a természetet. Miközben dolgozom, énekelek is kimegyek a kertbe, megnézek egy-egy virágot, s próbálom stilizálva megjeleníteni a törékeny héjon. Kedvencem a margarétás minta. Szeretem a margitvirágot, de ez eléggé A Nyugat filozófiáját és gondolkodóit bemutató Filozófiai kisenciklopédia megjelentésével több évtizedes adósságát törleszti a magyar könyvkiadás. A hiányt pótló lexikon ideológiáktól mentesen közöl ismereteket, minősítésre nem vállalkozik, a bölcsesség tiszteletére akarja nevelni olvasóit. E gondolatok jegyében mutatta be a Kossuth Könyvkiadó új kötetét Kocsis András Sándor igazgató tegnap, a budapesti Pallas Páholyban. A tájékoztatón elhangzott: időigényes virág. Van olyan eset, amikor nem fogja meg jól a festék a tojást, és akkor erre a helyre kell karcolni a virágot. Mindig az lesz a legszebb, amelyiket a legcsúnyábban fog meg a festék, mert ide kell a legtöbb mintát tenni. Kas Györgyné Györki Piroska nemcsak a tárgyalkotó népművészettel jegyezte el magát. Az újjáalakult, tíztagú törökkoppányi asszonykórusnak is tagja. Ezúttal az eredeti, az enciklopédia a londoni és New York-i székhelyű Rout- legde kiadó gondozásában — 1989-ben — napvilágot látott munka fordítása. A lexikon sajátossága egyben a brit tudomány jellegzetessége is: gondolkodási ismereteket, műveleteket, technikákat közvetít. A könnyebb olvasói tájékozódás érdekében alfabetikus sorrendet követnek a kötet szócikkei. Az érdeklődők ily módon ismerhetik meg a jeles filozófusok életművét, munkásságát, a fontos bölcseleti iskolákat és díszes törökkoppányi népviseletet, a „fellépő” ruháját öltötte magára. Megtudom: az alsószoknyák még édesanyjáé voltak. Miközben kínálja a portékát, énekel, s keze szaporán jár. Virágokat karcol, s talán már most azon töpreng, milyen motívumú tojások, kerüljenek a húsvéti fészekbe, hiszen a kisunokák előtt nincs titok: a tojást nem a nyuszi hozza... Lőrincz Sándor irányzatokat, illetőleg a filozófiai alapfogalmakat tartalmazó magyarázatokat. A kiadó reményei szerint hasznosan forgatják majd a kötetet az egyetemisták, és mindenki, aki érdeklődik a bölcselet iránt. A Kossuth Könyvkiadó vezetője arról is szólt, hogy a lexikon megjelentetése önálló kiadói vállakózás, amelyhez anyagi segítséget ugyan igényeltek, de végül senkitől sem kaptak. Enciklopédia-sorozatuk új kötete a dzessz-zenészek lexikona az év végén jelenik meg. A milánói Piccolo Teatro híres-neves vezetője; Giorgio Strehler és csapata is eljön, természetesen egy Goldoni- előadással. A programban szerepel a londoni Nemzeti Színház, egy jeles bukaresti, péter- vári, egy spanyol együttes is. Párizsból pedig az Odeon látogat hozzánk. Ibsent adnak elő, főszerepben a filmekből jól ismert Michel Piccolival. Szóval igazi színházi csemegéket szolgálnak fel Budapesten október végén, november elején az Európai Színházak Uniójának jóvoltából. Ezt a szervezetet 1989-ben hozta létre hét együttes Párizsban, közöttük a budapesti Katona József Színház társulata. Azóta tizenkettőre nőtt a szervezetben résztvevő együttesek száma; sokféle programmal támogatják egymást. Emellett, először Düsseldorfban, majd most másodjára Budapesten fesztivált is rendeznek. Most már csak azt kérdezheti az olvasó, különösen ha vidéken lakik: mi közöm hozzá? S ha még színházbarát is az illető, hozzáteheti: úgysem kaphatok rá jegyet. Jegyhez valóban nehéz lesz hozzájutni — már szeptemberben elkezdték árusítani —, de azt hiszem az ilyen fesztivál mindenképpen következményekkel jár. Az egy kicsivel idősebbeket szeretném erre emlékeztetni egy jelentéktelen példával. Hosszú bezárkózottság után, valamikor a hatvanas évek elején látogatott el hozzánk jelentősebb nyugati társulat, a Peter Brook vezette Shakespeare színház. A Lear király mellett a Szentivánéji álmot adták elő, igen nagy sikerrel. A szereplők, mindenekelőtt a Learben, főleg bőrruhákban jártak-keltek a színpadon. A következő egy évben azután nem volt olyan színház széles e hazában, amelyikben legalább egyszer ne bőrruhába öltöztették volna a szereplőket. Ha más nem, ez a bőrruha-divat mutatta, hogy a szakma figyelt arra, mit hozott hozzánk a már akkor világhíres angol rendező. Arról már csak legendák keringtek, hogy az egyik előadás után lehordta a színészeit, mert három perccel tovább tartott az előadás, mint azt a próbák során kigyakorolták. Azt a jól megválasztott ritmust pedig három perccel sem volt szabad túllépni. Az ilyen dolgokat persze nehezebb utánozni, mint a jelmezeket. A külföldi együttesek — ha jók — mindig nyomot hagynak a színházi világ hazai arculatán. Ilyenkor természetesen különféle hatáselemekkel találkozhatnak a magyar művészek. Mostanában ugyan már nem kell feltétlenül ehhez vendégjátékra várni, hiszen egy-egy híresebb előadást Londonba vagy Rómában is megnézhetnek rendezőink, színészeink. Azután ha jól válogatnak a világ — elsősorban Európa — kínálatából, az csak gazdagíthatja a mára kicsit hullámvölgybe került színházművészetünket. Mert válogatni a hatáskeltő eszközökből nemcsak illik, hanem kötelező is. A színház ugyanis sok tekintetben más, mint a film, bizonyos értelemben nem annyira nemzetközi. S nemcsak azok miatt, akik ott ágálnak „élőben” a pódiumon, tehát a színészek miatt, hanem sokkal inkább a nézőterek látogatói miatt. Akik beviszik magukkal napi élményeiket, az újságok, a reggeli híradók emlékét, a munkahely — vagy éppen a munkaközvetítő iroda — feszültségeit, a feleség, a szomszédok, a barátok véleményét, örömeit és bosszúságait a széksorok közé. S ami a színpadon elhangzik, legyen az klasszikus szerző szava vagy mai írói dialógusa, az mind úgy csapódik le az agyakban, zsi- gerekben, érzelmekben, ahogy az a bizonyos nap „megágyazott” a színpadi hatásoknak. Ezért kell válogatni. S persze ezért érdemes külföldi társulatokat hívni, nézni, megtapasztalni, mit tudnak, mi újat hoznak. Mást, mint amit itthon megszoktunk, amire már érzéketlenek lettünk. S ha a színházak jól érzékelik, mi adaptálható, mi *hoz elementárisán új hatásokat a nézőtereken, akkor egy ilyen, valóban nagyon rangos vendégjáték-sorozat — amelyhez hasonló méretű még soha nem volt Magyarországon — olyan irányban befolyásolhatja a mi társulatainkat is, amelyeket örömmel fogadhat minden hazai néző. Bernáth László Megjelent a Filozófiai kisenciklopédia Könyvtári menedzsment és marketing Nyolcszázezer dollár a fejlesztésre A japán kormány nyolc- százezer dollárral támogatja azoknak a szakértőknek a munkáját, akik 100 millió dollár értékű világbanki hitel- szerződés feltételeit dolgozzák ki Magyarországon. A hitelt tankönyvek, a felsőoktatásban használatos jegyzetek kidolgozására, taneszközök fejlesztésére, valamint a felsőoktatási intézmények könyvtárainak támogatására fordítja az állam. Erről Gábor József, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes államtitkára tájékoztatta a „Változó világ — változó könyvtárak” című könyvtári menedzsment és marketingszimpózion résztvevőit a tanácskozás nyitónapján. A továbbiakban hangsúlyozta: a könyvtárosoknak alkalmazkodniuk kell a megváltozott helyzethez, azaz menedzseri, szervezői munkát is végezniük kell. Példaként említette az angliai közkönyvtárakat, ahol előadásokra alkalmas kamara- és kiállítótermek is várják a látogatókat, valamint igény szerint telekommunikációs eszközök és számítógépek is rendelkezésükre állnak. Az egyes szolgáltatásoknak viszont ára van, így a könyvtár bevételre is szert tehet.--------------------------------------- váltható: ------------------------------------------------1 K APOSVÁR, Zárda u 22. NAGYATÁD, Korányi S. u 4. __________________________________________________________________________________(20842) 1
