Somogyi Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-12 / 238. szám

1993. október 12., kedd SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Somogyegresen új helyre költözik a hivatal Tavaly csaknem kétmillió forintért újíttatta föl a somogy- egresi önkormányzat a ko­rábbi tanácsház épületét: több funkciót ellátó faluházzá alakí­tották át. Határoztak arról is, hogy ha a községet bekap­csolják a távhívásos telefon- rendszerbe, a Kossuth Lajos u. 18. szám alatti épületből a polgármesteri hivatalt áttelepí­tik a Petőfi utcába. A telefont már bekötötték — tájékozta­tott bennünket Steinbacher Mihály képviselő —, így a hé­ten az önkormányzat is átköl­tözik a Petőfi utca 3. szám alá. Építési támogatás Nagy berény ben Nagyberényben az önkor­mányzat eddig 11 beépítetlen telket értékesített. Ezek közül a Pacsirta utca végén hatot vettek meg, a többit pedig az Újtelep három utcájában. A fa­luban az első lakásépítkezők 50 ezer forint vissza nem térí­tendő támogatásban része­sülnek. Ez csak akkor jár, ha a területen öt éven belül meg­kezdték a munkát. A képvi­selő-testület szeptember vé­géig nyolc lakásépítkezőt tá­mogatott 50-50 ezer forinttal. Valamennyien fiatalok. Üzletsort terveznek Andocson Az andocsi képviselők hatá­rozatot hoztak arról, hogy tá­mogatják a helyi vállalkozókat, vállalkozásokat. A Petőfi parkban üzletsor kialakítását tervezik, s ha lesz megfelelő számú vállalkozó a faluban, akkor az önkormányzat egy­séges építési tervet készíttet. A területet — amelyről a vál­lalkozók fölépíthetnék saját üzleteiket — az önkormányzat bérbeadással hasznosítja. Késik a gyógyszertárnyitás Nagyberényben az önkor­mányzat a tűzoltószertár épü­letének bővítésével — közel az orvosi rendelőhöz — fiók­gyógyszertárat építtetett. Az 50 négyzetméter alapterületű építmény berendezéseit a Se- fag szántódi erdészeténél ké­szítik. A nagyberényi fiók­gyógyszertár majdnem 900 ezer forintba került; létesíté­séhez az önkormányzat költ­ségvetési átcsoportosítással biztosította a pénzt. Csak no­vemberben nyitják meg. Tabon már készül a kalendárium Javában dolgoznak már a Tabi Kilátó című közösségi ka­lendárium szerkesztésén; a városi önkormányzat az idén ötödik alkalommal jelenteti meg. A sok információval szolgáló kiadványban elbe­szélések, mesék, tanácsok is helyet kapnak, s Tóth Tibor középiskolai tanár Tab múltjá­ról szóló írása is olvasható benne. Az érdeklődők novem­ber végétől vásárolhatják meg a két évre szóló Tabi Kilátót. Sok a zűr az egykori Kempingcikk vagyona körül Új termékkel és gazdával újraindul a tabi üzem Ügyintézés a jogszabályok betartásával A törvényesség Bedegkéren Nagy Lajos: Nagyon nehéz lesz a helyzetünk, de bízom benne, hogy túléljük (Folytatás az 1. oldalról) — Megtörtént-e a teljes va­gyonátadás? Elfelejthetjük-e a tabi Kempingcikk nevet? — A név változott — mondta az új tulajdonos —; új neve: Tabi Camping Sátor- és Ponyvagyár. Az egykori Kem­pingcikk vagyona körül sok a zűr. Azt tudom, hogy mennyit vettem át. Az átvett raktári ér­ték majdnem negyvenmillió fo­rintot tett ki papíron, a való­ságban azonban még a tízmil­liót sem érte el... Az adásvételi szerződést megkötöttük, tehát a Buda-Flax megszabadult et­től a cégtől és annak minden bajától. A gondot most nekem kell megoldani — mondta Nagy Lajos, a tulajdonos. — Gyökeres változásokat terve­zek; szinte mindent újra kell indítani. — Milyen érzés most tulaj­donosnak lenni abban a gyár­ban, amelynek korábban hét évig igazgatója volt? — Rossz érzés, a mostani helyzet miatt. Annak idején ez a gyár jól működött. Rengeteg energiát fektettem például arra, hogy a műszaki színvo­nal elfogadható legyen. A közgazdasági területen azon­ban most teljes az anarchia; úgy is mondhatnám, hogy a cég visszafejlődött. A gazda­ságos és elfogadható irányí­tás nem valósult meg, holott a piaci és az egyéb feltételek jók voltak. — Mit tervez most? Mivel je­lentkezik a piacon? — A német autóiparral együttműködve a műszaki tex­til gyártásfejlesztését tervez­zük. Ez olyan korszerű ter­mék, amit hazánkban még fő­iskolai szinten sem ismernek. A cég eredményessége nagymértékben függ attól, hogy megfelelünk-e a német igényeknek. Terveim szerint hatvan dolgozóval indulna az üzem. Az év végéig nagyon nehéz lesz a helyzetünk, de bízom benne, hogy túléljük. Jelenleg a honvédségnek ké­szítünk különböző málha- és ejtőernyőzsákokat, s dolgo­zunk a kölni kiállításon meg­szerzett üzlet előkészítésén. Hetvenmillió forint hiánnyal indulunk: ezt valószínűleg csak évek alatt tudjuk kigaz­dálkodni. A társaságnál 90-en Ejtőernyős zsákokat készíte­nek Tabon a honvédségnek (Fotó: Kiss T. József) dolgoznak, ezt a létszámot hosszú távon növelni kívá­nom. Ha sikerül üzleti elképze­léseimet megvalósítani, akkor már az idén. Vannak azonban olyan dolgozók, akiket nem tudok foglakoztatni, ezért a létszám összetételében válto­zás is lesz. — Mi lesz a somogymegy- gyesi üzemmel? — Annak a további működ­tetése társaságunknak gaz­daságtalan, ezért felszámol­tuk a termelést, bezártuk az üzemet. Az ingatlant pedig ér­tékesítjük. Krutek József Fűtési szezon előtt — Tabon Bőséges a kínálat, de... Még néhány nap, és hivata­losan is megkezdődik a fűtési szezon. Tabon arra voltunk kíváncsiak: milyen a kereslet, illetve a kínálat? Lehet-e gond a téli tüzelővel? Tüzelőanyagból — mint Ku- rucz István tüzelő- és építő­anyag-kereskedő tájékoztatott — túlkínálat van a piacon. Szerinte Tabon és térségében nem lehet gond a fűtőanyag beszerzése; a készletek meg­felelőek. Kurucz István telepén rend­szerint többfajta brikett van (jéger, tatai és konix), a kazá­nokhoz pedig daraszenet, lengyel lángborsót és orosz kőszenet kínál. Mintegy 7-8 vagon brikett és szén vár gaz­dára, mázsánként 700 és 950 forintért. A kereskedő úgy ta­pasztalta, hogy leggyakrab­ban a tüzelőutalványok érté­kéig (3-5-8 mázsa) vásárol­nak és maximálisan 15-16 mázsa szenet vesznek; igen ritka, ha valaki 50-60 mázsá- nyit szállíttat. Kemény tűzifá­ból is bőséges a kínálat: fűré­szeken, valamint egységes formában lehet vásárolni csert, tölgyet, akácot. A ke­reskedő arra számít, hogy az idei fűtési idényben mintegy 20 millió forint értékű árut for­galmaz... — A közületek és magán­szemdélyek nálunk is megvá­sárolhatják a téli tüzelőt — mondta Pápes Károly, a tabi Béke szövetkezet mezőgaz­dasági kisáruházának eladója. — Tavaly kezdtük a tüzelőá­rusítást; most kétféle brikettet (tatait és jégért), valamint kü­lönféle kazánszeneket tudunk adni. Áruk 740 és 850 forint között van. A kemény tűzifa mázsáját 360, illetve 390 forin­tért kínáljuk. Jelentős az árukészletük: 8-9 vagon szén és brikett van a telepen, s nincs gond a tűzi­fával sem. Ami az eddigi for­galmat befolyásolta: Tabon és térségében is megjelentek az utcai szénárusok. K. J. A bedegkéri önkormányzat a választási ciklus háromnegyed részének elteltével napirendre tűzte a polgármesteri hivatal törvényességi munkáját. A múlt években hozott jogszabá­lyok, illetve azok állandó mó­dosítása — amelyekkel a köz- igazgatásnak meg kell birkóz­nia —, a jogszabályismeret ugyanis napra kész ismeretet követel. Dr. Szabó Károly jegyző el­mondta: a képviselő-testület és a polgármesteri hivatal munká­jában a választások óta súlyos törvénysértés, szabálytalan­ság, szándékos, illetve gondat­lan mulasztás nem történt. Kezdetben a testületi üléseken előfordultak ugyan hatásköri vi­ták, ám ilyen mostanában csak elvétve fordul elő. A köztársa­sági megbízott területi hivatala két esetben kezdeményezett törvényességi észrevételt. Az egyik a népszavazás intézmé­nyével kapcsolatos mulasztás, a másik pedig a közmeghallga­tásról készült jegyzőkönyv megküldésének elmulasztása volt. A település jegyzője egy esetben tett törvényességi ész­revételt a képviselő-testület ha­tározatára: a segélyek egyenlő elosztását kifogásolta. — A polgármesteri hivatal által kia­dott határozattal, döntéssel kapcsolatban fellebbezés vagy észrevétel nem volt, így törvé­nyességi eljárásra nem került sor — mondta dr. Szabó Ká­roly. — A számvitellel és a gaz­dálkodással kapcsolatban ta­valy folytatott vizsgálatokat az Állami Számvevőszék, és tör­vénysértést nem állapított meg. A köztársasági megbízott területi hivatala ellenőrizte az anyakönyvvezetői munkát, s a tevékenységet rendben találta. Az idén az AFI a vízműberuhá­zásunkat vizsgálta, a kapott és felhasznált állami támogatást. Itt sem volt törvénysértés. A lakosság rendszerint a napi ügyintézésben tapasztal­tak szerint formál véleményt a polgármesteri hivatal, illetve az önkormányzat munkájáról. Ha a hivatali dolgozók az állam­polgároktól elvárt követelmé­nyeknek megfelelően, a jog­szabályok betartásával, humá­nusan intézik az ügyeket, ak­kor ritkán fordul elő törvénysér­tés vagy észrevétel. Bedegké­ren erre törekednek. (Krutek) Még több munkanélküli A közhasznú munkavégzés tapasztalatai Tabon — Köszönetét és elismerését fejezi ki Tab város képvi- selő-testülete a közhasznú munkavégzésben résztvevők munkájáért — mondta Farkas István polgármester, miután a testület elfogadta Németh La­jos gamesz-vezető előterjeszté­sét a közhasznú munkavégzés tapasztalatairól. Az önkormányzati ülésen természetesen azt is megkér­dezték a foglalkoztatótól: miért nincs feltöltve a megyei munka­ügyi központ által engedélyezett létszám? A gamesz-vezető vá­laszából kitűnt, hogy a kommu­nális területen nem kívánnak el­helyezkedni a munkanélküliek... Ezután a képviselők javasolták az újszerű foglalkoztatást, azaz megfelelő munkát kell keresni a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező állástalanoknak. Tabon és térségében a romló gazdasági helyzet és az elbo­csátások miatt egyre több a munkanélküli. A társadalmi fe­szültség levezetésére, a foglal­koztatás biztosítására, illetve a város és a környező települések — elsősorban kommunális — terveik megvalósítása érdeké­ben hat éve vezették be a köz­hasznú munkavégzést. Tabon a közterületeket, zöldövezeteket, a parkokat és utcákat takarítják, kezelik a szeméttelepet, illetve hóeltakarítást, csapadékvíz-el­vezetést, vízrendezést végez­nek. Az engedélyezett 85 helyett szeptemberben 67 dolgozót fog­lalkoztatott a gamesz. Munkáju­kat két művezető irányította. A Tabon foglalkoztatott köz­hasznú munkavégzésben részt­vevők közül 36 volt a helyi la­kos, a többieket Bábonymegyer- ről, Tengődről és Kányából szál­lították be. A közhasznú munká­sok közül 17-en már a 18 hóna­pot meghaladóan dolgoztak, ezért a költségek fele a munka­ügyi központot, fele az önkor­mányzatot terheli. A munkafegyelem — mint megállapították — közepes. Elő­fordul az alkoholfogyasztás, igazolatlan hiányzás és önké­nyes távozás is a munkahelyről. Mindez visszavezethető az isko­lai végzettség, a képzettség hi­ányára. Nem rendelkezik általá­nos iskolai végzettséggel a fog­lalkoztatottak 37 százaléka. 45 százalékuk azonban nyolc osz­tályt és csaknem 17 százalékuk középiskolát végzett. (Krutek) Semmire sincs pénze a szövetkezetnek Rossz a munkáskörzérzet a kapolyi gépműhelyben A kaposvár-szántódi útvo­nalon, a kapolypusztai elága­zóban található a Haladás Me­zőgazdasági Szövetkezet központi majorja. Itt vannak a magtárak, a drótkötélfonó üzem és a gépműhely. Az utóbbi munkahelyen 1990-ben még majdnem hú­szán dolgoztak. Most egyre ke­vesebben látnak hozzá az ugyancsak elhasználódott erő- és munkagépek javításához, felújításához... Pedig van munka bőven, egyre több a javí­tani való. Sok a törés, a trakto­rokat pedig minden évben vinni kell a műszaki vizsgára. A kapo­lyi szövetkezet 1990 óta egyet­len új gépet sem vásárolt... — Mi még a szövetkezetben dolgozunk — mondta Dudás József gépesítési ágazatve­zető. — Nagy gondunk, hogy tavaly januártól több jó szak­emberünket is elcsábította a honvédség... Egymás között beszélgetve nem egyszer föl­merült már a gépműhely más működési formában való üze­meltetése. De régi, sok gondot adó gépeket bérelni? Ez nem megy... A gépesítési ágazat átvétele nem egyszerű azért sem, mert ha a megrendelők, például a növénytermesztők néhány na­pon belül nem tudnak fizetni a végzett munkáért (márpedig nem tudnak!), akkor jönnek a gondok. A gépmeghbiásodást nem lehet elhárítani, ugyanis nincs pénz alkatrészre, illetve üzemanyagra. A kapolyi szö­vetkezet 1172 hektáron vet őszi növényeket (repcét, búzát, ár­pát), ebből még mintegy 400 hektárnyi hátra van. Ezt a mun­kát két Lajta 32-es típusú vető- gép végzi. Javítják az egyik vetó'gépet a gépműhelyben (Fotó: Sebők Dezső) — Teljesen labilis a pénz­ügyi helyzetünk — mondta az ágazatvezető —; minden hó­napban kérdéses, hogy ka­punk-e fizetés. Ezért az itt dolgozó szerelők hangulata is rossz. A mezőgazdaságban dolgozók helyzete egyébként is bizonytalan. Nem tudom, mi lesz velünk... K. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom