Somogyi Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-09 / 236. szám

1993. október 9., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SZÍNES HÉTVÉGE 23 Csökkentik az olasz tévésztárok gázsiját Vegyes, bár általában megértó' fogadtatásban ré­szesült a RAI olasz állami te­levízió nemrég kinevezett vezérigazgatójának kezde­ményezése a tévésztárok csillagászati gázsijának „önkéntes” csökkentésére. A RAI pénzügyeinek szanálá­sán fáradozó Gianni Locatelli, aki példamutatóan 506 millióról 400 millió lírára (24 millió forint) csökkentette saját éves fizeté­sét, a héten egy levélben ön­mérsékletre kérte fel a RAI 50, legjobban fizetett műsorvezető­jét, akik közül nem egy jóval 1 milliárd lírát meghaladó honorá­riumot vág zsebre egy évben. Locatelli a honorárium 20 száza­lékos csökkentését kérte a kö­zönség kedvenceitől. A fizetési lista éllovasai, köz­tük Pippo Baudo, Fabrizio Frizzi; nekik évente minimálisan 1,1 milliárd líra bruttó jövedelmet garantál szerződésük. Elismer­ték, hogy valóban sokat keres­nek, és késznek mutatkoznak a honorcsökkentés elfogadására. (Az összegek egyébként bruttó értendők, vagyis az adók levo­nása után a honorárium mintegy fele marad meg.) A vezérigazgató szokatlan lé­pésként nyilvánosságra hozta a tíz, legtöbbet kereső televíziós személyiség listáját, ami eleinte sokkolta az érintetteket. — Most legalább mindenki tudja, hogy honoráriumunk nem botrányosan magas — vigasz­talta magát a legjobban fizetett Pippo Baudo, aki egy-egy talks- how vezetéséért esténként 55 millió lírát vág zsebre (3,3 millió forint). Baudo méltányosnak tartja, hogy a televízióért, amelynek oly sokat köszönhet, most ő is áldozatot hozzon an­nak nehéz pillanatában. Az al­kalmanként rosszabbul fizetett, de évente mégis többet, másfél milliárd lírát kereső Fabrizio Frizzi nem az átlagjövedelmek­hez (sőt a RAI vezetőiéhez ké­pest) azért mégis csak csillagá­szati honoráriumokat tartja bot­rányosnak, hanem azt, hogy a RAI éveken át azért tartotta ti­tokban a sztár-műsorvezetők gázsiját, hogy amögé bújtasson más, be nem vallható kifizeté­seket. Gigi Sabani, akinek csak évi 600 millió lírát biztosít a szerző­dése, szintén hajlandó az ön­mérsékletre, de cserébe hosz- szabb távra garantált munkahe­lyet kér. Több tévésztár azonban arra hivatkozik, hogy a RAl-hoz szerződött műsorvezetők amúgy is lényegesen rosszab­bul fizetettek, mint a Berlus- coni-féle magántévék sztárjai. Tény, hogy Berlusconi egyes ki­emelt sztároknak alkalmanként 100, sőt 130 millió lírás gázsit fi­zet, de Berlusconi is követni szándékozik a RAI példáját és a reklámbevételek csökkenésére hivatkozva a honoráriumok csökkentését helyezte kilá­tásba. Egy közvéleménykutatás sze­rint egyébként az olasz legszí­vesebben a parlamenti képvise­lők, majd a futballisták, az állami nagyvállalati vezetők, a tévész­tárok és a fogorvosok fizetését csökkentenék. Borsos Sándor Kibérelt életek Ridi utcagyerekek — a bűnözés áldozatai Egy amerikai kongresszus résztvevői szerint ma a vi­lágon évente 1 millió embert — közöttük egyre több gyere­ket — kényszerítenek prosti­túcióra vagy rabszolgaságra. Joseph P. Kennedy Massa­chusetts állambeli demokrata képviselő a következőket mondta a kongresszus emberi jogokkal foglalkozó bizottsága előtt: „Szégyen, hogy 1993-ban a rabszolgasággal még mindig mint általános problémával kell szembenéznünk. Ez érinti Nyu- gat-Európát, Dél- vagy Eszak-Amerikát és a mesés Ázsiát. Különösen aggasztó az a tény, hogy egyre több gyere­ket adnak el vagy kényszeríte­nek rabszolgaságra.” Az amerikai képviselők azt a német törvénytervezetet kíván­ják követni, amely szerint az a német állampolgár, aki külföldön követ el gyerekekkel szemben szexuális bűntettet, Németor­szágban is büntethető. A képviselők azt vizsgálják, hogy az Egyesült Államokban elfogadtatható lenne-e egy ha­sonló törvénytervezet. Erre a törvényre sürgősen szükség lenne — véli Kenneth L. Klothen a philadelphiai „Defense for Children International” szerve­zet ügyvezető igazgatója, ugyanis a gyerekekkel űzött szex iránt növekszik a kereslet. Ennek oka minden valószínű­ség szerint az a tévhit, hogy a gyerekek AIDS vírussal nem fer­tőzöttek. Ha a törvényt elfogadnák, minden olyan amerikait felelős­ségre lehetne vonni, aki cso­portos vagy egyéni utazása so­rán gyerekekkel létesít szexuá­lis kapcsolatot. Teljesen mind­egy, hogy ez a világ melyik ré­szén történik — Thaiföldén, Amerikában vagy Európában. Joseph P. Kennedy becslései szerint az Amazonas mentén a bányászok településein 25 ezer lányt kényszerítenek prostitúci­óra. Japánban 70 ezer thaiföldi lány dolgozik szexrabszolga­ként. Pakisztánban több mint 200 ezer tíz és 25 év közötti bangladesi lányt adtak vagy ár­vereztek el. Ezek a fiatalok utca­lányként, rabszolganőként vagy házilányként élik le rövid életü­ket. ABC Europress A legnagyobb ajándék - érdemtelenül Kínai—brit vita Hongkongról Senki sem tudja pontosan, mi történik Hongkongban 1997 után, mikor a város visszatér Kína kebelébe. Egy biztos: igen nagy fellendülésre számítanak a kínaiak a hongkongi fej­lett kereskedelmi élet révén. A tájat biztos, hogy megváltoztatta már az angol gyarmat. Felhőkarcolók meredeznek az égre, épül egy újabb repülőtér, hajók százai várakoznak a kikötőben. (FEB-fotó) Hongkongnak, a Gyöngy-fo- lyó torkolatában fekvő brit ko­ronagyarmatnak 1997. július 1-jén vissza kell kerülnie ere­deti gazdájához, Kínához. 1984-ben született erről kétol­dalú megállapodás London és Peking között. Nagy-Britannia nemcsak az 1898-ban 99 évre bérbe vett „Új Területek”-et adja vissza Kínának, hanem az első ópi­umháborúban fegyverrel szer­zett Hongkong és Lantau szi­getét, valamint a második ópi­umháborúban elhódított Kow- loon-félszigetet és a Kőfa­ragó-szigetet is. Visszaadja, de feltételekkel. A legfonto­sabbak ezek közül, hogy a hongkongiak megtarthatják korábbi életformájukat, társa­dalmi rendszerüket és a brit gyarmati érában élvezett poli­tikai autonómiájukat. 1984-ben a britek és a kínaiak közös nyi­latkozatban rögzítették az át­adás feltételeit és körülmé­nyeit. Pekingben később ki­dolgozták a leendő Hongkongi Különleges Igazgatású Terü­let, vagyis a Kínához tartozó, de autonóm Hongkong alap­törvényét. London nem emelt óvást ellene. Látszólag mindent elrendez­tek a felek. Mégis, amint köze­leg az átadás ideje, mindkét oldalon egyre idegesebb a hahgulat. Eles vita robbant ki tavaly Peking és London, il­letve Peking és a hongkongi brit gyarmati kormányzat kö­zött. Formailag a megállapo­dás eltérő értelmezéséről van szó, tartalmilag pedig arról, hogy a jelenlegi brit kormány „jóvá akarja tenni” elődje (a Thatcher-kormány) túlzottnak ítélt engedékenységét. Chris Patten hongkongi brit kor­mányzó szerint az autokrati­kus pekingi rendszer a világ- történelem legnagyobb aján­dékát kapja a gazdag Hong­konggal — érdemtelenül. S a brit kormány most utólag pró­bál garanciákat teremteni a la­kosság jólétének és szabad­ságjogainak védelmére. A kí­nai fél viszont úgy véli: Nagy-Britannia az utólagos változtatásokkal meg akar őrizni valamit gyarmatosítói befolyásából. A kötélhúzás több terepen is folyik. A leghevesebb vitát Hongkong belpolitikai reform­jának brit terve keltette. Patten kormányzó olyan reformtervet terjesztett elő tavaly október­ben, amely megerősítené Hongkong belpolitikai struktú­rájában a választott szervek szerepét, megnövelné a terü­let „védekezőképességét” a kínai parancsuralmi rendszer­rel szemben és szavatolná, hogy Hongkong autonómiája több legyen írott malasztnál. A kínai fél politikai képmuta­tással vádolja Londont: miért nem az előző évtizedekben tö­rődött a hongkongi választási rendszer demokratizálásával? Miért most jut eszébe, amikor át kell adnia a területet? A vita további tétje, hogy mi legyen Hongkong bőséges állami megtakarításaival? A brit gyarmati kormányzat most bő­kezűen osztogatja a kincstári vagyont Hongkong lakosainak, úgy vélvén: őket jobban megil­leti, mint a kínai államot. S az­zal is borsot tört Peking orra alá, hogy a nyáron felszámolta hongkong-szigeti haditenge­részeti támaszpontját, és át­adja annak területét egy üzlet- központ építésének céljaira. A vita különösen eldurvult az utóbbi napokban, amikor Pe­king azzal fenyegetőzött, hogy már 1997 előtt visszaveszi Hongkongot, ha nem sikerül megegyeznie a britekkel. Mit szólnak e vitához a hongkongi lakosok? Van, aki ide húz, van, aki oda. Az ará­nyokat nehéz megállapítani. Az előző évtizedben voltak olyan feltevések a világban, hogy a hongkongiak a kilenc­venes évek elején tömegesen elvándorolnak, s velük együtt a tőke nagy része is elmenekül. Egyelőre azonban semmi jele ennek, és nem is nagyon való­színű, hogy bekövetkezik. Mindez nem jelenti azt, hogy ne lennének aggodalmak. Fél­nek például a hongkongiak a kínaiak beözönlésétől. Ha csak a kiváltságosokat enge­dik is oda az „anyaországból”, az is legalább 30 millió ember látogatását jelenti az alig két budapestnyi területen. Politikai aggodalmaik is vannak: tar­talmas lesz-e autonómiájuk? A legfőbb aggodalom azonban azzal kapcsolatos: mi lesz Hongkong gazdaságával, ha Teng Hsziao-ping halála után új, esetleg reformellenes poli­tika kerekedik felül Peking­ben? Barta György Önállóságuk egyik jelképe az autó Nők a volán mellett Az európai hölgyek egyre inkább magukhoz ragadják a volánt. Ezt a Ford Autógyár statisztikusai derítették ki, akik több európai országban végeztek számításokat. Az Angliára is kiterjedő felmérés szerint az utóbbi évtizedben 7 százalékkal ugrott meg a női úrvezetők száma. Ez összefügg azzal, hogy a leg­több országban a nők önál­lóbbnak akarnak lenni, s en­nek egyik eszköze és jelképe az autó. A felmérés adatai szerint a francia hölgyeké a második hely, akiknek 34 százaléka mondhatja magát kocsitulaj­donosnak. Őket a németek követik, akik közül 28 száza­lék vezet autót. Az olasz höl­gyek a negyedik helyen áll­nak. Az autókereskedők egyide­jűleg felfigyeltek arra, hogy — emancipáió ide, emanci­páció oda — ha konkrét ko­csivételre kerül a sor, a nők­nek mindössze 9 százaléka az, aki bemerészkedik egy autószalonba. Egy kö­zép-angliai kereskedő gon­dolt egy merészet: boltjában egy ideje szinte kizárólag nő­ket foglalkoztat. Az ered­mény nem maradt el. Amikor híre ment az eladócserének, ugrásszerűen megnőtt az ér­deklődők — természetesen legfőképp az urak — szám­aránya. Ráadásul a hölgyek sokai türelmesebbek (férfi) ügyfeleikhez, mint hímnemű kollégáik... Dinoszaurusz-láz Olaszországban Megszállták a római főpá­lyaudvart Spielberg dinosza­uruszai, miután az őslényláz Olaszországot is hatalmába kerítette az elmúlt hetekben. Két olasz vállalkozó, megsze­rezve a rendezőtől a Jurassic Park című filmjéhez használt modellek európai bemutatá­sának kizárólagos jogát, a ró­mai Termini főpályaudvar egy használaton kívüli csarnoká­ban rendezett kiállítást a dino­szauruszokból. A tárlat a New York-i Természettudományi Múzeumban két hónap alatt 450 ezer látogatót vonzott. Ocsmány játékok Longbentonban Elképzelhető annak az an­gol édesanyának, June Lac- kenbynek a megdöbbenése, aki nyolcéves kisfiát, Chri- stophert látta játszani egy elemmel működő játékkal, amelyen ha megnyomják a négy színes gomb egyikét, vá­logatott osmányságok hallha­tók. A kisfiú egy font sterlingért vásárolta a tajvani gyártmá­nyú játékot Longbenton egyik áruházában. A rendőrség szóvivője azt ígérte: „meg­teszi a szükséges lépéseket”. Drága aktfotók a feleségről Súlyos büntetést szabott ki a namuri bíróság arra az 56 éves belga férfira, aki felesé­géről Éva-kosztümben készí­tett fényképeket osztogatott a dél-belgiumi Mettet városka újságárusainak. Eugene Le- fevre-t, aki ráadásul időnként jól el is verte az asszonyt, a bí­róság kilenchavi elzárásra, to­vábbi 11 hónapi felfüggesztett börtönre és 32 ezer belga frank pénzbüntetésre ítélte. A bíróság indoklása: „a jó erköl­csökkel ellentétes képeket osztogatott”... Az amatőr fényképész férjnek ezenkívül másfél millió belga frank kárté­rítést kell fizetnie (kamatokkal) a feleségének. A nej ugyanis magánjogi pert indított ellene. Sugárveszély ellen különleges sör Az egyik legnagyobb bolgár sörgyár olyan különleges ital előállítását kezdte meg, amely a szófiai kormány illetékesei szerint képes megtisztítani az emberi szervezetet bizonyos radioaktív szennyeződésektől — jelentette az UPI hírügy­nökség. A Lulin nevű különle­ges világos sör állítólag a stroncium ellen a leghatéko­nyabb — ez az anyag jelentős mennyiségben került a leve­gőbe a több mint 7 évvel ez­előtti csernobili atomrobbanás idején. A sör gyógyító erejét, mint mondják, egyik alkotóré­sze adja: a kanta-tonic, amely 40 különféle gyógynövényt tartalmaz. Ezt az anyagot a bolgár tudományos és a kato­naorvosi akadémia sugárbio­lógiai és toxikológiai labora­tóriuma dolgozta ki két éve. Csimpáz „zseni” tankönyvvel Az elsőosztályos tankönyv anyagával ismerkedik már a japán csimpánz „zseni”: az Ai névre hallgató 17 éves em­berszabású majom. Kyotóban kétéves kora óta foglalkoznak módszeresen vele, és eljutot­tak odáig, hogy a majom fel­ismeri a számokat egytől tízig, sőt 41 kínai írásjelet is tud azonosítani. „Elképzelhető, hogy a csimpánz maga is kandzsikat (kínai írásjeleket) fog idővel rajzolni” - mondta a kyotói egyetemi kutatóköz­pontjának professzora,, aki kü­lön rajzórákat is ad Ai-nek. í

Next

/
Oldalképek
Tartalom