Somogyi Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-08 / 235. szám

10 SOMOGYI HÍRLAP — TIPP, TÁJOLÓ 1993. október 8., péntek Óriás zsebekkel Könnyű megvarrni, minimá­lis szakértelemmel elkészít- hetőek a képen látható, mér­sékelten bő, húzott, nagy- zsebes szoknyák. Ez a mo­dell általában magas, vékony nőknek előnyös! Őszre, ta­vaszra készíthetők vékony vászonból, szövetből, nyárra kartonból. A szoknya érde­kessége a zseb. Első modellünkön az egy­színű szoknyán két különböző mintázatú zseb van, sötét, egyszínű övpánttal. Hangula­tos öltözet a zseb mintázatá­val azonos felsőrész. Második modellünk érdekessége a „csúsztatott” zseb, vagyis a zsebeket nem azonos magas­ságban varrjuk a szoknyára. Gondos gazda Talaj fertőtlenítés a házikertekben A kiskertek felásása előtt különösen fontos feladat a ta­lajlakó kártevők elleni védeke­zés. A talajlakók rejtett élet­módja miatt, jelenlétükre csak kártételük utal. Gyakorlatilag valamennyi növény talajban levő részét károsítják, nyo­mukban a növény elpusztul. Ebbe a csoportba sorolhatók a cserebogár nagy testű, vilá­gos színű lárvái, a sárga-barna színű drótférgek, a vetési bagolylepke lárvája, a mocskospajor, illetve a vincel­lérbogarak ráncos testű, kifli- szerűen meggörbült lárvái. Megyénkben a kertekben évről évre mind nagyobb terü­leten figyelhető meg a drótfé- regfertőzés. Az elmunkálatlan, elgyomosodott tarlók az idén kedvező életfelételeket bizto­sítottak, a lerakott tojásokból a lárvák már szeptember 10-ét követően nagy számban kel­tek ki. A következő év tava­szán ezért fel kell készülni megyénk egész területén az erőteljes drótféreg kártételre. A veszély nagyságára figyel­meztet, hogy még a sűrűsoro­san vetett kultúrákban, kalá­szosok, évelő pillangósokban, is érzékeny károk alakulhat­nak ki. A májusi cserebogár szá­mára azokban a házikertek­ben alakultak ki kedvező felté­telek, ahol a kert májusban az átlagosnál gyomosabb volt vagy sűrű állományú növé­nyeket termesztettek. Az őszi talajvizsgálatok adatai alapján főként Kaposvár, Marcali, Ka­darkút, Barcs, Siófok, Fonyód körzeteiben észleltünk több­ségében fiatal pajorokat, tehát tavasszal itt kell jelentősebb kártételekre számítani. A talajfertőtlenítésnek így az idén különös jelentősége lehet. Száz négyzetméterre a következő szerek valamelyi­két használhatjuk: Basudin 5 G, Diazonin 5 G 35-50 dkg, Galation 5 G 30-35 dkg, Buva- tox 5 G 30-40 dkg. A szereket egyenletesen szórjuk ki a ke­zelendő területre, azonnal dolgozzuk a talajba, és ezt kö­vetően tömörítsük a talaj fel­színét. Dr. Katona Antal „MÁRKUS KENYERE” Honnan származik a marcipán? Tréfából mandulát kevert a mézbe A marcipán az egyik leg­kedveltebb édességünk. Önmagában is csemege, de kiváló sütmények tölte­lékének és díszítésre. Eredete nem pontosan tisztázott. Az egyik teoróia szerint Perzsiából szárma­zik, ahol először rituális cé­lokra készítettek marcipánt; mandulából, olajból és mézből állították össze a képlékeny anyagot. Perzsi­ából került tovább a szom­szédos országokba, így a Szentföldre is, ahonnan az­tán a középkorban a ke­resztes hadak hozták ma­gukkal Európába. A másik verzió szerint a marcipán Velencében tűnt fel az 1400-as években, ahol a pestisjárvány idején orvosságként adták a la­kosságnak. Április 25-én, Szent Márk napján osztot­ták ki, és cukorból meg mandulából készítették. Ál­lítólag innen származik a neve: „Marci panis”, azaz „Márkus kenyere”. A velenceiek szájhagyo­mánya szerint ekkor élt a városban Badrut cukrász- mester, akinek Mária nevű kislánya apja távollétében bejárogatott a műhelybe és ott cukrászt játszott, tréfá­ból mandulát kevert a mézbe. Ez nagyon ízlett neki is meg az apjának is, és az új édességet elnevez­ték Márkus-kenyérnek. Ilyen néven kezdték árusí­tani. Ha az eredete nem is tisztázott, az bizonyos, hogy az egész világon is­merik és kedvelik ezt a fi­nom édességet. Közkedvelt gyógyszer és fűszer volt Sokhasznú boróka Finom zamatot ad a füstölt húsnak Néprajzi szempontból az egyik legérdekesebb növénye­ink közé tartozik a boróka. Őseink misztikus, csodás, gyógyító erőt tulajdonítottak neki. Az 1-3 méter magasra növő cserje borsó nagyságú, bogyó alakú termése a máso­dik évben érik meg, ké­kes-hamvas színű. Ha ledör­zsöljük fényessé válik. Valamikor közkedvelt gyógyszer és fűszer volt; ké­sőbb kiment a divatból, ám az utóbbi időben megint haszná­latba került. Az érett boróka bogyókat száraz időben kell leszedni, és aztán zárt edény­ben kiszárítani. Finom, pikáns ízt adó fűszerül használhatjuk szószokhoz és vad mellé. A füstölt húsoknak is kellemes zamatot ad, ha a füstölőkam­rában elégetünk néhány boró­kabogyót. A világhírű gin, a borókapá­linka alapanyaga a borókabo­gyó. A félig érett bogyókat kip­réselik, hozzáadnak fele súlyú alkoholt és több héten keresz­tül erjedni hagyják. Leszűrve kevés vízzel főzött sziruppal keverik. A borókaspiritusznak gyó­gyító hatása van. Egy marék kipréselt bogyóra fél liter alko­holt öntünk, és négy napig me­leg hőmérsékleten állni hagy­juk, majd leszűrjük. Reumás fájdalom esetén nagyon jót tesz, ha a fájó testrészt ezzel a folyadékkal bedörzsöljük. Egy kis gomba-történelem A gomba fehérjedús táplá­lékunk, vitamintartalma válto­zatos, ásványi anyagai jelen­tősek, kevés benne a szénhid­rát, kalóriatartalma alacsony. A felhasználási módja rendkí­vül változatos. Az általános vélemény szerint hazánkban alacsony a gombafogyasztás, bár az utóbbi években némi­leg emelkedik. Hogy mégis mennyi gombát eszünk, az statisztikailag nem követhető, hiszen nagyon sokaknak ked­venc szórakozása a gomba­szedés — és ez a mennyiség nem kerül nyilvántartásba. Megkövesedett leletek iga­zolják, hogy a gombát már a paleolit korban is ismerték. Seneca például a „föld sze­métjének” tartotta, és óvott a fogyasztásától. Apicius vi­szont, a rómaiak híres ínyence, szakácsa viszont már hatféle gombás étel elké­szítését ismertette. A gomba szó a mi nyelvünkbe a 10. század végefelé került az itt élő, vagy a körülöttünk lakó szláv népektől, amelyek is­merték és kedvelték a gom­bát. A 16. században például a munkácsi földbirtokos meg­követelte jobbágyaitól, hogy a dézsmában szerepeljen a komló és a vadon termett gyümölcsök között a gomba is, amelyet frissen vagy aszalva kellett beszolgáltatni. A gombagyűjtés hazánkban egyre népszerűbb. A Bakony, a Mecsek és Somogy erdős, lankás vidékein szinte családi szórakozás a gombaszedés, majd a „zsákmány” elkészí­tése. Főleg a vargányát, a őzi­két, a rókát és a szarvasgom­bákat kedvelik a gyűjtők, de egyre többen vásárolnak ter­mesztett gombát is. A száraz nyár után az idei őszön, kivált szeptember má­sodik felében igencsak gaz­dag terítéket kínálnak az erdei gombák. Nagyon fontos, még a gyakorlott gombaszedőknek is, hogy hivatalos szakértővel vizsgáltassák át „gyűjtemé­nyüket”. A gomba egészsé­ges, Ízletes, finom — de olykor megtévesztő! Életveszélyes! A somogyi konyha ízei Különleges csirkerolád Hozzávalók: 2 csirkemell, 4 szelet gépsonka, 4 szelet vé­kony, száraz sajt, 4 aszalt szilva, zsemlemorzsa, liszt, to­jás a panírozáshoz, étolaj a sütéshez. A csirkemellet kicsontoz­zuk, mindegyiket félbevágjuk, kiverjük, gyengén sózzuk. A szilvát megmossuk, kimagoz­zuk, és beáztatjuk. A hússze­letekre fektetünk 1-1 sajtszele­tet, rá a gépsonkát és 2-2 fél szem szilvát. Szorosan össze­tekerjük, hústűvel rögzítjük, és a szokásos módon bepaní- rozzuk. Forró olajban mindkét oladalán pirosra sütjük. Mele­gen burgonyapürével, hide­gen majonézes burgonyával tálaljuk. Csokoládés piskótaszelet (sütés nélkül) Hozzávalók: 25 dkg porcu­kor, 4 evőkanál kakópor, 1 Rama margarin, 1 tojás, 2 csomag csokoládépuding. Az összes hozzávalót tál­ban, gőz felett addig keverjük fakanállal, míg jó sűrű massza lesz. Egy közepes méretű őz- gerinc-formát vizezett fol- packkal kibélelünk. Kanállal egy réteg krémet kenünk bele, rá hosszában egy sor babap­iskótát rakunk (ezt előzőleg rumaromával ízesített tejben egy pillanatra megáztatjuk, vi­gyázva, hogy ne ázzon el). Rá ismét krémet teszünk, majd újra egy sor babapiskótát. A tetejét krémmel vonjuk be. Fó­liával befedjük, majd hűtő- szekrénybe tesszük. Másnap szeleteljük. Hűtőben tárolva több napig eláll. Bukovics Vendelné, Kaposvár HÉTVÉGI ÜGYELET Orvosi ügyelet Kaposvár, Ezredév u. 13. Tel: 311-005. Kaposvár, Somogya- szaló, Magyaregres, Őrei, Zi- mány gyermekorvosi reggel 7-től másnap reggel 7-ig, a fogorvosi ügyelete 7-13-ig tart. Városkör­nyéki hétvégi ügyelet: Kaposvár, 48-as ifjúság útja 72. Tel: 314- 024. Mernye; Tel: 1. Nagybajom; Tel: 35. Kadarkút, Fő u. 5/a., Tel: 19. Igái, Farkas J. u. 4. Tel.: 82/372-053. Mosdós (tüdőgyógy­intézet). Tel.: 82/377-055. An- docs, Ady E. u. 50/a. Tel.: 7. Sió­fok, Semmelweis u. 1. Tel: 84/310-500. Fogorvos: 7-13-ig. B.földvár (rend.), Tel: 340-113. B.szárszó (rend.), Fő u. 48., Tel: 84/362-776. Fogorvosi ügyelet: szombaton 8-),3 óráig, a rende­lőkben kifüggesztett helyen. Fo­nyód, Tel: 85/360-050. Marcali, Széchenyi u. 17. Tel: 11-851. Lengyeltóti, Tel: 85/330-620. Nagyatád, Koch u. 3. Tel: 82/351-854. Csurgó, Baksay u. 7. Tel: 135. Igái, Tel: 72-053. Andocs, Tel: 72-053. Barcs, Bajcsy-Zs. u. 72. Tel: 82/463- 178. Fogászat: 8-12-ig. Kőrös­hegy, Petőfi u. 126. Tel.: 84/340­008. Tab, Kossuth u. 60. Tel.: 84/320-620. B.boglár, Vikár B.u. 4. Tel.: 85/351-419. Gyógyszertárak Kaposvár, Kossuth tér 4. Tel: 311-222, nyitva 8-20 óráig, szomb.-vas.: 8-14-ig. Ügyeleti szolgálat. Kaposvár, szolgáltató­ház, Tel.: 313-440., nyitva 8- 18-ig, szomb. 8-12-ig. B.boglár, Dózsa u. 2. Tel.: 50-640, nyitva 8-19-ig, szomb. 8-13-ig. (váltott ügyelet a 12. sz. gyógyszertárral). B.földvár, Petőfi u. 2. Tel.: 40- 091, nyitva 8-18-ig, szomb. 8­12- ig, B.mária, Vilma u. 5. Tel,: 76-051, nyitva 8-16-ig. Páratlan héten hétvégi ügyelet. B.szárszó, Fő u. 60. Tel.: 40-^425, nyitva 8­13- ig, 13.30-16.30-ig, páros héten hétvégi ügyelet. Barcs, Megváltó patika, Felszabadulás u. 5. Tel.: 716., nyitva 8—19-ig, szomb. 8­14- ig. Nyitvatartási időn túl ügye­leti szolgálat. Csurgó, Csokonai u. 3. Tel.: 17., nyitva 7.30-18.30-ig, szomb. 8-12-ig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Fonyód, Szent I. u. 24. Tel.: 61-322, nyitva 8-20-íg, szombaton 8-14-ig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Marcali, Rákóczi u. 12. Tel.: 10-065., nyitva 8—18-ig, szomb.-vas.: 8-12-ig. Marcali, Hársfa u. 25., nyitva 8-12-ig, du. 15- 19-ig, szomb. 8-12-ig. Nyitva­tartási időn túl ügyeleti szolgálat. Siófok, Fő u. 202. Tel.: 10-041. Nyitva 8-18-ig, szomb. 8-14-ig. A nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat nincs. Aranykígyó gyógyszertár, Siófok, Semmel­weis u. 1. Tel.: 12-510. Nyitva egész évben 7.30-19.30-ig, szomb.-vasárnap, munkasz. na­pokon 7.30-13.30-ig. Nyitvatar­tási időn túl ügyeleti szolgálat. Zamárdi, Kossuth u. 9. Tel.: 31- 033, nyitva hétfőtől péntekig 8­16- ig. A nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat nincs. Tab, Kossuth u. 65. Tel.: 20-042. Nyitva 8-19-ig, szomb. 8-12-ig. Állatorvosi ügyelet Kaposvári kerület:Dr. Horváth Aladár, Bárdudvarnok (tel.: 27), dr. Hild József, Szentgáloskér (tel.: 2), dr. Matavovszky László, Fonó (tel.: 376-217), dr. Készéi Tibor, Nagyberki, dr. Csák János, Somogysárd. Marcali kerület: Dr. Burmeister Tamás, Nemesdéd, dr. Tóth Tibor, Pusztakovácsi (tel.: 16), dr. Berényi Sándor, Somogyszentpál (tel.: 339-301), dr. Bajnok Géza, Somogysám- son. Nagyatádi kerület: Dr. Jan- zsó József, Nagyatád, Dózsa u. 11. (tel.: 312-853), dr. Mándó ist- ván, Barcs, Kiss u. 13. (tel.: 463- 663), dr. Visnyei Sándor, Homok- szentgyörgy (tel.: 20.), dr. Soós Gyula, Csurgó, Petőfi u. 14. (tel.: 260). Siófoki kerület: Dr. Lövey László, Balatonszárszó (tel.: 363-011), dr. Oláh Lajos, Bala- tonboglár, Liliom u. 9. (tel.: 350- 828), dr. Fazekas Gábor, Andocs (tel.: 12), dr. Kiss Pál, Tab, Kos­suth u. 44. (tel.: 320-747). Az ügyelet 9-én reggel 8 órától 11 -én reggel 8 óráig tart. Az állat­kórház szombaton 10 és 12 óra között tart nyitva. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom