Somogyi Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-08 / 209. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. szeptember 8., szerda Biztonsági tartalék kőolajból Hat év alatt a fejlett orszá­gokhoz hasonló szintű 90 na­pos biztonsági készletet hoz­nak létre hazánkban kőolajból és kőolajtermékekből. A biz­tonsági készlettel foglalkozó versenysemleges Kőolaj és Kőolajtermék Készletező Szövetség - az idén elfoga­dott, erre vonatkozó törvény­nek megfelelően - hétfőn tar­totta alakuló ülését. A bizton­sági készlet létrehozását és meghatározott szintre növelé­sét az importáló szövetségi tagok finanszírozzák. Vállalkozók Nemzetközi Szövetsége A Magyarországgal szom­szédos határ menti régiókban a kis- és középvállalkozók üz­leti és gazdaságpolitikai gon­dolkodásmódja jelentősen el­marad a nyugat-európai vál­lalkozókétól. Ezen próbál se­gíteni a Vállalkozók Nemzet­közi Szövetsége, amely ez év májusa óta tanfolyamokat rendez a hahtár menti régiók magyar vállalkozói számára. A gyakorló vállalkozók szá­mára ez idáig hat kurzust tar­tottak, kárpátaljaiak részvéte­lével. Hétfőn indul a hetedik kurzus erdélyiek és szlovákiai magyarok számára. A közel­jövőben vajdasági magyarok­nak is tartanak tanfolyamot. Bruttóban nőtt reálértékben csökkent a magyar átlagkereset A 20 fő feletti gazdasági szervezeteknél a július havi bruttó átlagkereset 28.250 fo­rint volt, 25,7 százalékkal ma­gasabb, mint az előző év azo­nos időszakában. A fizikai fog­lalkozásúak átlagkeresete 22.212, a szellemi foglalkozá­súaké 41.722 forintot tett ki. Ez az előző év azonos idő­szakához képest 24,3 száza­lékos növekedést jelent. Az át­lagkereset nettóértékben 17.733 forintnak felelt meg, amely a múlt évi értéket 19,6 százalékkal haladja meg. A fogyasztói árak hét hónap alatt gyorsabban nőttek mint a keresetek, így az év első hét hónapjában a reáljövedelem értéke 2,7 százalékkal maradt el a tavalyitól. Fejlesztések a Győri Keksz Kft-nél Többféle újdonsággal és a tradicionális termékek minő­ségének javításával kíván a fogyasztók kedvében járni a brit érdekeltségű Győri Keksz Kft. A társaság Új ízekkel bő­vült a Negro cukorkacsalád, továbbá megújították a Pilóta keksz receptúráját, ezáltal a gyártmány ízletesebb, omló- sabb lesz. Ezt a terméket már azon a gyártósoron készítik, amelyet a napokban állítanak munkába. Német segítség magyar gazdáknak A közeljövőben várhatóan sokrétű gyakorlati együttmű­ködés alakulhat ki magyar és bajor gazdák között. A ma­gyarországi német Gazda- szövetség szervezeteinek tag­jaiból többen bajorországi ta­nulmányúton vesznek részt. Emellett lehetőség nyílik arra is, hogy magyar kezdő, illetve újrakezdő mezőgazdasági vál­lalkozók, gazdák a gyakorlat­ban is megismerkedhessenek a német farmgazdaságok mű­ködésével. A képzés költsé­geit - beleértve az odauta­zást, a szállást, az étkezést, valamint a baleset- és beteg- biztosítást is - a német foga­dópartner állja. Az idei, a 99.-ik répakampány október 5-én indul Konjunktúra előtt a sertéstenyésztés... Rajtra kész a Cukorgyár Ausztriából és Németországból hoznak melaszt (Folytatás az 1. oldalról) — A felkészülés terveink­nek megfelelően halad — mondta dr. Karl Schultes, a Kaposvári Cukorgyár Rt el­nök-igazgatója. — Az idei esztendőre tervezett két nagy beruházásunk nemso­kára befejeződik. A próba­üzemet két héten belül indít­juk, amely az új turbinákat is érinti. A műszaki változások és az új technológiák között lé­nyeges elem az új szűrőál­lomás, a cukor szállítódob és a modern csomagológép. Ez utóbbi gépnek köszön­hetően új csomagolásban je­lenik meg a cukor ősszel a boltokban. A papírcsomago­lás a tetszetősségén kívül környezetvédelmi szempon­tok miatt is hasznos. — Miben különbözik majd az idei kampány az előzőek­től? — Elsősorban a napi fel­dolgozás során lesz válto­zás. Terveink szerint na­ponta nagyobb mennyiséget dolgozunk fel és így rövi- debb lesz a kampány — vá­laszolta dr. Karl Schultes. Időben ez előreláthatóan 50-60 nap alatt dolgozzuk fel a nyersanyagot. A répa cukortartama még kedvező, a termés hozam azonban már nem ennyire jó. Ahhoz, hogy a mennyi­ségi gondokat áthidalják, új terveket készítenek. Mindez azért is szükséges, hogy a hazai cukorgyárak között el­ért rangjukat és a nyereség szintet továbbra is tartsák. A répa termésének követ­keztében a melasz is keve­sebb mennyiségben lesz, mely fontos alapanyaga az alkoholnak és az élelmisze­reknek. Ezekkel kapcsolatos még, hogy sűrűiét hoznak be Ausztriából és Németor­szágból, s így talán valame­lyest kedvezőbbek lesz a helyzet. A megye nagymúltú gyára tehát 540 dolgozóval és a megújult nagyértékű gépek­kel, felkészülten várja a 99-ik kampányt. Harsányi V illany motorok nagyban és kicsiben Évente nyolc-kilenc millió forint értékben végez javí­tást a kaposvári Villamosgép Javító Szolgáltató és Ke­reskedelmi kft. Villamosgépek, hegesztő berendezések, háztartási gépek mellett vállalják olyan nagyteljesítmé­nyű villanymotorok javítását is mint például a képen lát­ható 250 kw-os motor, amin a forgórész szigetelését vég­zik. (Fotó: Kovács Tibor) Tendert nyert a Rába Tizenhétmillió dollár értékű szerződést kötött a Rába Rt. az orosz Avtoexporttal külön­böző autóbusz- és trolibusz alkatrészek, főegységek, mo­torok szállítására. A moszkvai tömegközleke­dés rekonstrukciójára az orosz főváros világbanki köl­csönt kapott, s ennek felhasz­nálására nemzetközi tendert írtak ki. Mivel a moszkvaiak az autóbuszok és trolibuszok ja­vításához, felúj ításához már hosszú ideje nélkülözni kény­telenek a szükséges alkatré­szeket, a versenykiírás első­sorban ezek pótlására irá­nyult. Az Avtoexport által le­bonyolított tender két részből állt: nyílt és zárt pályázatból. A Rába a nyílt kategóriában há­rom csomagot nyert el, a meghívásos tenderen pedig trolibusz futóművek és Ika- rus-autóbuszok motoralkatré­szei, illetve komplett motorok szállításában lett kategória­győztes. A fenti eredmények arra utalnak, hogy a Rába fu­tóművei és motorjai műszaki paramétereikben megfelelnek a nemzetközi kívánalmaknak, s árban is versenyképesnek mutatkoztak a legnevesebb konkurens cégekkel szemben, amelyek szintén indultak a biz­tos és nagyértékű megrende­lésekért. A győri cég a szoros szállítási határidőknek is ele­get tud tenni, a több mint öt­száz dízelmotort és a több tí­zezer alkatrészt még ebben az évben le akarja szállítani. A Rába hagyományosan jelen van a volt szovjet köz­társaságok és Kelet-Európa piacain. E héttől tőzsdén a A Budapesti Értéktőzsdére kerültek a Tallér Értékpapír Befektetési Alap befektetési jegyei. A bevezetés alkalmá­ból tartott sajtótájékoztatón Tarsoly Csaba, a Quaestor Befektetési Alapkezelő Kft. ügyvezető igazgatója az alap eddigi tevékenységéről és a közeljövő terveiről számolt be. A július 13-án 733,4 millió forintos vagyonnal bejegyzett Tallér Alap 10 ezer forintos névértékű befektetési jegyei a 3 százalékos indulási költsé­gek levonása után a múlt hé­ten elérték a 9900 forintos ér­téket. Az alapkezelő magára vállalta a költségek egy ré­szét, az értékpapírkereske­dést végző Quaestor Értékpa­pír Kft. pedig nem számol fel jutalékot, hogy a befektetési jegyek mielőbb elérjék a név­értéket. Az átlagos hozamot évi 18 százalékra tervezik, bár a jövő januári első fizetésnél lehet, hogy ennél valamivel kevesebbet kapnak a Tal­lér-jegyek tulajdonosai. Az alapkezelő és az érték­papírkereskedő a Tallér-Alap­pal nem törekszik különösebb haszonra, a cél a befektetők bizalmának megnyerése. A Quaestor Értékpapír Kft mö­gött ugyanis nem áll bank, és tevékenységük tőkehátterét évi egy-két alap indításával szeretnék megteremteni. A Tallérnál, mint az első alapnál a legfontosabbnak a bizton­ságot tartották, ezért főként ál­lampapírokkal kereskedtek, a későbbiekben azonban min­den bizonnyal nagyobb sze­repet szánnak majd a vállalati papíroknak. — A piac is efelé tart — mondta Tarsoly Csaba, hi­szen megszűnhet a zárt végű alapok adókedvezmé­nye és elterjedhetnek a nyílt végű alapok, akkor pedig az állampapíroknál nagyobb hozamot ígérő befektetése­ket kell találni a befektetők megnyeréséhez. Amellett, hogy jelenleg már az állam- és vállalati papírokkal egy­aránt kereskedő alapok a legkedvezőbbek, a befekte­tési jegy kiválasztása előtt a befektetők legjobban teszik ha megnézik az alap indulási költségeit, a jegyzési helyek körét, a letétkezelői jutalékot, a jegyzési garancia meglé­tét, vagy hiányát, illetve az alap befektetési politikáját — ismertette az ügyvezető igazgató. Még apadó állatállomány Magyarországon 10 év alatt felére csökkent a szarvasmarha, 60 százalékra a sertésállomány 1983-ban 2 millió 22 ezer szarvasmarhát számláltak hazánkban, ebből 752 ezer volt a tehén. Idén június vé­gére 1 millió 97 ezer darabra apadt az állomány, és mind­össze 476 ezer tehenet fej­tek a gazdaságokban. Ta­valyhoz képest 247 ezerrel lett kevesebb a szarvas- marha, 63 ezerrel a tehenek száma. Somogybán a vállalatok, gazdasági társaságok és szövetkezetek tulajdonában 43 ezer 726 darab szarvas- marhát tartottak, ez a tava­lyihoz képest 17 százalék­kal, 8ezer 200-al kevesebb. Mindössze 17 ezer 857 te­henet fejtek, ez 8 százalék­kal kevesebb mint tavaly. A legendásnak tűnő 10 millió feletti sertésállomány 1983-ban hízott az ólakban, 749 ezer anyakoca biztosí­totta az utánpótlást. Idén félévkor mindössze 6 millió 114 ezer sertést, ebből 471 ezer anyakocát számláltak hazánkban. 1992-re 1 millió 775 ezer darabbal, idénre 271 ezer darabbal csökkent az összes sertések száma, az anyakocáké 1992-re 97 ezerrel, idénre 23 ezerrel csökkent. Megyénkben a sertésál­lomány csökkenése alig számottevő, hiszen a tavalyi 123 és félezerrel szemben 122 ezret számláltak. Konjunktúra előtt áll a ser­téstenyésztés, ez érződik a gazdálkodók hozzáállásán, hiszen a tavalyi 9553 dara­bos anyakoca állomány idénre már 9 ezer 722-re nőtt. (Mészáros) Egy olajozottan működő cég A MÓL vonzó lehet a privatizációs partnerek szemében A Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság (MÓL Rt) Európa egyik legkevésbé eladósodott olajcége, hite­lállománya az alaptőkére vetítve az Európa-szerte átlag­nak tekinthető 25 százalékkal szemben csupán 8 száza­lék körüli — olvasható a MÓL Rt tevékenységéről szóló éves jelentésben. A MQL-nak a tavalyi volt az első olyan teljes éve, amikor a Közös Piac normáinak megfe­lelő számviteli törvény alapján működött. Ennek következ­ményeként jelentősen meg­változtak a céget reprezentáló számok, ám ez önmagában nem jelenti azt, hogy a MÓL rosszul dolgozott az elmúlt évben. Az tény, hogy a nehéz gazdasági helyzetben lévő energiafogyasztók fizetőké­pessége romlott. A növekvő kinnlévőségeket kompenzáló források kamatai 2 milliárd fo­rintnyi kamatterhet jelentettek az elmúlt évben a magyar olaj- társaságnak. Veszteség keletkezett abból is, hogy a világpiaci áron be­szerzett import földgáz ára és a hatóságilag megállapított földgáz-árak között jelentős a különbség. Emiatt 3,6 milliárd forintnyi bevételtől esett el a cég. További 7,3 milliárd forint eredmény maradt el amiatt, hogy növekedett a különleges természeti tényezőkből szár­mazó jövedelem miatti elvo­nás mértéke. Több tíz millió forintos kárt okozott a társa­ságnak a ma már ismert tisz­tességtelen üzemanyag-for­galmazás országos elterje­dése is. A cégnek el kellett vi­selnie azt is, hogy a piacgaz­daságra történő átállás érde­kében több olyan állami dön­tés is született, amely követ­keztében a MÓL korábbi 85- 90 százalékos kiskereske­delmi piaci részesedése mos­tanra 35 százalékra csökkent. A MÓL tavaly összesen 6,7 millió tonna nyersolajat for­galmazott, ebből 1,8 millió tonna volt a hazai termelés, 4,9 millió pedig az import. A hazai földgáztermelés 4,7 mil­lió köbmétert tett ki, az import további 5 millió köbméter volt. A finomított termékek közül 1,2 millió tonna benzint, több mint 2 millió' tonna gázolajat es tüzelőolajat, 1,4 millió tonna fű­tőolajat értékesített a MÓL. A MÓL üzleti tevékenysége révén az elmúlt évben össze­sen 232,8 milliárd forintnyi be­vételt könyvelhetett el. Ez vár­hatóan az idén 251,6 milliárd­nyi lesz. A MÓL bevételeiből az elmúlt évben 140,3 milliárd forintnyi adót fizetett be, illető­leg adó jellegű kötelezettséget teljesített. Ezek közül a legnagyobb a tétel — 93,4 milliárd forint — a fogyasztási adó. Az idén a MÓL üzleti terve szerint ez 74,3 milliárd forint lesz. Az Útalap 11,5 milliárd forintnyi bevételhez a MÓL kutaknál ér­tékesített üzemanyag révén az idén várhatóan 15,5 milli­árd forintnyi lesz ez a tétel. A már említett különleges hely­zet miatti befizetés tavaly 22,9 milliárd forintot tett ki, az idén 20,6 milliárd forintnyi várható. Mindezek eredményeként a MÓL Rt tavalyi mérleg szerinti eredménye 0,1 milliárd forint volt, az idén pedig elérheti a 2 milliárd forintot. A cég vezetői úgy vélik: a MÓL Rt stabil gazdálkodásával vonzó lehet a privatizációs partnerek sze­mében. A MÓL tulajdonosa egyébként az Állami Vagyon­kezelő Részvénytársaság (ÁV Rt), és mint ismeretes, egy ko­rábbi kormányhatározat ér­telmében, mint az ország stra­tégiailag fontos társasága, ál­lami többségi tulajdonban ma­rad. A mintegy 100 milliárd fo­rintnyi alaptőkével működő cég részvényeinek egy részét azonban a tulajdonos befekte­tők részére kívánja értékesí­teni. Ennek érdekében — pá­lyázati úton — már ki is vá­lasztotta a MÓL tanácsadóját, amely a franciaországi szék­helyű M. M. Lazard Freres VC. I t

Next

/
Oldalképek
Tartalom