Somogyi Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-06 / 207. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP — VILÁGTÜKÖR 1993. szeptember 6., hétfő AZ ASZTALT TIZENNYOLCÁN ÜLIK KÖRÜL A Teng-család Melyik világhatalom első emberének nincs semmiféle po­litikai tisztsége? Ki a kínai bridzsszövetség tiszteletbeli el­nöke? A rögtönzött fejtörő ugyanarra a személyre céloz. Pekingben a Tiltott Város északi részén, az egykori manda­rinnegyedben él népes családjával Teng Hsziao-ping. Diana hercegnő veszekszik A hercegnő fiaival: Harryvel és Williammel London köz­pontjában moziban volt, s mikor kijött, észrevette, hogy két fotós követi. Meggyorsította lépteit, átvágott a Leicester Square-en, de nem sikerült őket lerázni. Ekkor szembefor­dult velük, kezét ökölbe szorította, és nagyon hangosan rá­kiáltott, hogy a fotósok pokollá teszik az életét. Diana ha­ragját az fokozhatta, hogy ez volt gyerekeivel — elutazásuk előtt — az együtt töltött utolsó nap. (FEB-fotó) KI ÖLTE MEG KENNEDYT? Újból fellángolt a vita Orosz-ukrán megállapodás Ukrajna lemondott a fe­kete-tengeri flotta ráeső fel­éről, cserébe viszont Oroszor­szág elengedte az ukrán államadósság egy részét. Ezt a két ország elnöke jelentette be hivatalosan a krími csúcs- találkozót követő sajtóértekez­leten. A két kormányfő által aláírt megállapodás szerint az Ukrajnában levő atom-robba­nótölteteket Oroszországba viszik, s ezeket ott megsem­misítik; Moszkva viszont cse­rében uránt szállít az ukrajnai atomerőművekhez. Az adós­ság azonban még nincs ren­dezve: a flotta nem fedezi tel­jesen az ukránok tartozását. Akihito császár Olaszországban Akihito japán császár a hét végét európai kőrútjának első állomásán, Olaszországban töltötte. A Kathpress hírügy­nökség jelentése szerint fo­gadta II. János Pál pápa; a ta­lálkozóra a katolikus egyházfő castelgandolfói nyári reziden­ciáján került sor. Akihito kö­szönetét mondott azokért a békefelhívásokért, amelyeket a pápa két évvel ezelőtti japán látogatásakor Nagaszakiban és Hirosimában tett -közzé. Török-kurd véres összecsapások A török hadsereg katonái az ország délkeleti részén lezaj­lott összecsapásokban agyon­lőttek 18 kurd szeparatistát, a hadsereg ugyanis egyre ke­ményebben lép fel az önálló kurd állam létrehozásáért har­coló fegyveres csoportok el­len. Az utóbbi kilenc év török- kurd harcaiban több mint hét­ezer ember vesztette életét. Katyni ütőkártya A Katyni Családok Szövet­sége nem ért egyet a lengyel igazságügy-miniszter dönté­sével, amely szerint független lengyel vizsgálatot indít az NKVD által 1940-ben elköve­tett tömegmészárlás felderíté­sére. „A katyni bűntettet nem először használják ütőkártya­ként a politikusok” - olvasható a nyilatkozatban. Ez alkalom­mal Jan Piatkowski igazság­ügy-miniszter élt vele saját vá­lasztási kampánya érdekében. Kadhafi fenyeget Moamer el-Kadhafi líbiai ál­lamfő azzal fenyegetőzött, hogy felgyújtat minden olajku­tat az ország területén, ha a Líbia elleni nemzetközi gaz­dasági szankciókat tovább szigorítják, illetve ha a Nyugat továbbra is nyomást gyakorol rá a terrorizmussal vádolt két líbiai állampolgár kiadatása érdekében. A két líbiai férfit azzal vádolják, hogy ők szer­vezték meg a Skóciában 1988-ban lezuhant személy- szállító repülőgép felrobbantá­sát. A merényletnek kétszáz­hetven halálos áldozata volt. Alkotmánybíróság elé kerül a Ruckoj-ügy Az orosz parlament hatá­lyon kívül helyezte Borisz Jel­cinnek Alekszandr Ruckoj al- elnök tisztségéből való felfüg­gesztésére vonatkozó rende­letét. Az elnöki intézkedésnek Vlagyimir Sumejkóra, a kor­mányfő első helyettesére vo­natkozó része viszont to­vábbra is érvényben van. A parlament a Ruckojra vonat­kozó rendeletet viszont az al­kotmánybíróság elé utalta, s annak döntéséig Jelcin eme intézkedése érvényét veszíti. Sokszor elparentáltak már, Tenget, de 89 évesen is a föld legnépesebb országának első embere. Egészségi állapota ismét aggasztó, de azt senki nem tagadja, hogy szellemi frissességét hajlott korára is megőrizte. „Nehéz” gyerekek Nagy szerepe van kiegyen­súlyozott magánéletének. Bár másodszor nősült, méghozzá elég későn, asszonya, a most 82 esztendős Zsu Lin öt gyermekkel ajándékozta meg. Hánrian közülük maguk is csa­ládot alapítottak, így az asztalt a szertartásos, napi három ét­kezés alkalmával sokszor ti­zennyolcán ülik körül. A csa­ládfő elvárja, hogy senki se késsen, de a létszám nem mindig teljes. A gyerekek egyikét-másikát időnként el­szólítja a kötelesség. Teng egyik leánya, a 47 éves Teng Nan például mi­niszterhelyettes a kulturális és műszaki ügyek minisztériu­mában. A rossz nyelvek sze­rint férje, aki a tudományos akadémián csak irodavezetői tisztségig vitte, jobban ért neje szakmájához, de ezek a hí­resztelések ellenőrizhetetle­nek. Az természetes, hogy a családot pletykálkodás veszi körül. A legidősebb lány, Teng Lin, aki 52 éves és egyben a rangidős testvér, klasszikus kínai tájképeket festett, de a négy évvel ezelőtti Tienanmen téri események után áttért az absztraktra. Noha a szakértők szkeptikusan nyilatkoznak műveiről, Hongkongban és Tajvanon kiállított alkotásai dollár-ezrekért keltek el. A legkisebb gyerek, a 42 esztendős Teng Zsi-feng üz­A szovjet idők sötét központi­bizottsági intrikáit meghazudtoló módon folyik jelenleg az orosz hatalom csúcsain a kiszorítósdi, aminek igazi tétje már régen nem az, hogy az elnök vagy az ellenzék kerekedik-e felül. A korrupció elleni küzdelem ürügyén folyó kíméletlen hatalmi harcban a hatalom egésze jára- tódik le, közben az ország sod­ródik a mind teljesebb anarchia felé. A jelek szerint azonban ez a legkevésbé sem foglalkoztatja a szemben álló feleket, akik a végső összecsapásra készül­nek, nem ismerve fel, hogy an­nak csak vesztesei lehetnek. A „keresztesháború ” A felső vezetés visszaélései elleni keresztesháborút tavasz- szal Alekszandr Ruckoj alelnök hirdette meg. Bejelentése, mi­szerint tizenegy bőröndnyi bizo­nyítékot gyűjtött össze Jelcin környezete ellen, jókora vihart kavart az állóvíznek amúgy sem nevezhető orosz belpolitikában. A dolog már-már „.elaludni” lát­szott, amikor a Legfelsőbb Ta­nács nyári ülésszakának vége felé a homályos célozgatások konkrét vádakban öltöttek tes­tet. Előbb egy házkutatás az el­nöki csapat oszlopos tagjánál, Mihail Poltoranyin volt sajtómi­niszternél, majd a főügyész Vla­gyimir Sumejko miniszterel­nök-helyettes mentelmi jogának felfüggesztését kérte. Sztye- pankov főügyész egy orosz jó­tékonysági alapítványt emlege­letember: egy kínai-amerikai vegyes vállalatot irányít. Jól jön ehhez az Egyesült Álla­mokban szerzett diplomája. Kedvenc szenvedélyének, a vagyonszerzésnek csak félve hódolhat, mert amikor Teng Hsziao-pingnek fülébe jutott, hogy azt terjesztik gyermekei­ről: mindegyikük bankszámlát nyitott, összehívta a családi tanácsot, s ellenőrizte a pénz­intézeti papírokat. Ezután közzétette a sajtóban, hogy az egész híresztelés szemen- szedett hazugság. Örökké szem előtt Teng gyermekei állandóan szem előtt vannak, s ez bizony néha bajt jelent. Amikor a kul­turális forradalom alatt a vö­rösgárdisták az idősebb Ten­get keresték, csak nagyfiát, Pufenget találták otthon, s úgy ellátták a baját, hogy mindkét lábára megbénult. A 49 éves örök kamasz azonban kere­kes székén is ott volt az 1989-es nagy diáktüntetésen, s „tiltakozott a rendszer rom­lottsága ellen”. Egész napját a házban tölti a legfiatalabb lány, a 43 esz­tendős Teng Rong, aki amel­lett, hogy egy államelméleti társaság alelnöke, elsősorban az apja körüli személyi titkári teendőket látja el. Ő olvassa fel Tengnek reggel az első csésze teához a központi párt­lap szalagcímeit, ő hozza be tizenegy órakor a pohár vö­rösbort, s ő tájékoztatja Ten­get a bizalmas jelentések tar­talmáról. Minthogy Teng Hsziao-ping hallása nagyon megromlott, ez jelbeszéddel történik. Unokáinak a nagypapa szép történeteket mesél, gyermeke­tett, amely gyermektápszert ho­zatott be az országba még 1991-ben, s a zavaros pénzügyi manipulációk kapcsán bukkant fel Sumejko neve. Az elmaradott orosz vidékek támogatására lét­rehozott alapítvány, az újjászü­letés, illetve a gyermekélelem behozatalát lebonyolító kétes hírű cég, a Seabeco a főszerep­lője a most zajló Ruckoj-ügynek is. A politikai vezetés és a sötét vállalkozások közötti kapcsola­tok már a gorbacsovi Szovjetu­nió utolsó éveiben ismertek vol­tak, s a helyzet napjaink Orosz­országban sincs másképp. Kétélű fegyver Eddig azonban nem volt szo­kás a szennyes nyílt színi kite­regetése. A szereplők ugyanis pontosan tudták, hogy a nyilvá­nosság kétélű fegyver az ilyen természetű ügyekben... Mindennél jobban példázza ezt Alekszandr Ruckoj esete, aki állítólagos bizonyítékaival fe­jére vonta Jelcin környezetének haragját. Az elnök által Ruckoj állításait követően létrehozott korrupció elleni bizottság rövid idő leforgása alatt olyan iratokat talált (vagy keresett), amelyek szerint az alelnöknek köze van egy svájci bankszámlához, amire az említett kétes hírű Se­abeco cégen keresztül a gyer­mekélelemre szánt alapítványi pénzekből hárommillió dollárt utaltak át. Jelenleg folyik az iratok vizs­ihez szűkszavúbb. Sokat kér­dezgeti őket, de véleményét nem osztja meg velük. „Súgás” államügyekben Államügyekről Teng egyet­len emberrel cserél eszmét: Vang Rul-lin tábornokkal, aki hozza-viszi az írásos anyago­kat, hivatalos iratokat. A 63 éves generális 1977 és 1992 között az ország hadügyeit irányította, s most is a második ember a politikai vezetőség­ben. Rajta keresztül sugal­mazza a döntéshozóknak a re­formok nagy építőmestere azokat az intézkedéseket, amelyeket a gazdaság liberali­zálásának és a centralizált po­litikai hatalom megőrzése je­gyében születtek. Kínában fontos döntés nem születik Teng Hsziao-ping megkérde­zése nélkül. S jóllehet ülése­ken nem vesz részt, nincs kö­rülötte udvartartás és hatalmi szervezet, mint Mao Ce-tung, vagy Csou En-laj körül volt, még mindig őt tekintik a ha­talmas birodalom vezetőjének. Teng két álma A párizsi Le Figaro szerint Tengnek még két álma van. Szeretné megérni azt a napot, amikor 1997-ben Honkong visszakerül Kínához, esetleg azt, amikor Pekingben meg­gyújtják a 2000. évi nyári olim­piai játékok lángját. Talán ez sem lehetetlen, hiszen egész­ségére 40 tagú szakember- csoport vigyáz, és szellemét pezsdíti a rendszeres bridzse- lés. Mindennap fél nyolctól éj­félig „építik a hidat” a ház egy külön kis pavilonjában, partne­reivel: Jang San Kun, egykori államelnökkel, Peng Sennel, Peking korábbi főpolgármeste­reivel, és Van Li-vel, aki Teng tisztségelődje volt a Kínai Bridzsszövetségben. Sz. P. gálata, amelyeknek még a való­diságát sem igazolták. A kor­rupció elleni bizottság, amely­ben Sumejko miniszterelnök ügyvédje, Ándrej Makarov is benne van, profi módon „vezette fel” az ügyet. Előbb egy titokza­tos bejelentés, miszerint több magas rangú vezetőről állapítot­tak meg visszaéléseket, majd egy héttel később a közlés Ruc­koj számlájáról, újabb egy hét múlva pedig a bizonyítékok be­mutatása a tévében. A bizottság tagjai ugyan minden nyilatkoza­tukat azzal kezdték, hogy nincs politikai célzata az ügynek, való­jában azonban az egész kor­rupció elleni küzdelem csak má­sodlagos. Az időzítés A harmincas évek hírhedt el­járásmódját idéző „ügynél” is fi­gyelemre méltóbb az időzítése. Nyugaton a választási kampány vége felé szokták a hasonló ügyeket „előásni”, Oroszor­szágban viszont Jelcin határo­zott szándéka ellenére sem biz­tos, hogy az ősszel megtartják az előrehozott parlamenti vá­lasztásokat. Az orosz közvéleménynek máris elege van az egészből, s lassan kezd elfogyni a türelme is. Ha a Ruckoj elleni támadás a választási kampány kezdete, akkor alighanem minden eddi­ginél keményebb összecsapá­sokra van kilátás a két szekér­tábor között. Kóti Lóránt Annak kapcsán, hogy Washingtonban egy kong­resszusi döntés értelmében hozzáférhetővé tettek 800 ezer oldalnyi levéltári anya­got a Kennedy-gyilkosság vizsgálatáról, újból fellán­golt a vita arról, hogy 1963. november 22-én ki ölte meg Dallasban John F. Kennedy elnököt. A nagy kérdés az, hogy ezen anyagok ismeretében végre megválaszolható lesz-e a kér­dés, amely 30 éve foglalkoz­tatja az amerikaiak millióit: az elnök összeesküvés vagy ma­gányos gyilkos áldozata volt-e? Edward Jay Epstein, aki már három könyvet és egy antoló­giát írt a dallasi merényletről, úgy véli, hogy nem! Éppen el­lenkezőleg: tápanyagot szolgál­tat a merénylet-megszállottak újabb generációjának, majd azok gyermekeinek, és így to­vább... Hasonlóan vélekedett G. Robert Blakey, annak a parla­menti vizsgálóbizottságnak a jogi tanácsadója, amely 1979-ben a „magányos gyilkos” teóriája mellett tette le a garast. Blakey szerint „azok, akik úgy vélik, hogy összesküvést kell keresni a gyilkosság mögött, ta­lálnak mozzanatokat, amelyek megerősítik teóriájukat; akik vi­szont ebben nem hisznek, azok is bizonyítva látják majd állítá­sukat”. Ismeretes, hogy a War- ren-bizottság hivatalos állás- foglalása szerint Kennedy el­nököt magányos gyilkos, Lee Harvey Oswald ölte meg. Az összeesküvés teória hívei négy elméletet állítottak fel: 1. Kennedy nemzetközi össze­esküvés tette el láb alól, ame­lyet vagy a Kreml vagy a kubai kormány szervezett; 2. az Egyesült Államokban élő kubai emigránsok bérelték fel Os- waldot; 3. a szervezett bűnö­zés állt a háttérben, mert Ken­nedy támadást indított a maffia ellen; 4. a CIA és más titkosz- szolgálatok ölették meg Ken- nedyt liberális nézetei miatt és mert úgy találták, hogy „puha” a kommunizmussal szemben. Oliver Stone hollywoodi film­rendező „JFK” című filmje sze­rint az amerikai kormány egyes tagjai határozták el Kennedy elnök félreállítását. Ez a nagy sikerrel játszott film késztette az amerikai kong­resszust 1992-ben, hogy a vizsgálati anyag nagyrészének hozzáférhetővé tételét elren­delje. A teljes anyagból azon­ban 162 ezer oldal még mindig zárolt, azt egy Clinton elnök ál­tal felállítandó grémium elé ter­jesztik elbírálás végett. Az AP az újból fellángolt vi­tával és az összeesküvés teó­riával kapcsolatban arról szá­molt be, hogy öt nappal a dal­lasi gyilkos merénylet után a CIA egy tisztviselője egy írá­sos emlékeztetőben valószí­nűnek ítélte, hogy a Kennedy gyilkosságot a KGB szervezte meg, hogy enyhítse a Nyikita Hruscsovra nehezedő nem­zetközi nyomást. Az eddig „titkosnak” minősí­tett Derjabin-emlékeztető nem támasztja alá tényekkel azt a feltételezést, hogy a szovjetek álltak a Dallasban elkövetett gyilkos merénylet mögött. Der- jabin szerint az sem zárható ki, hogy „a KGB Oswaldot más feladattal küldte az Egyesült Államokba, s ő azután a saját szakállára hajtotta végre a gyilkosságot”. Ez azonban — ha igaz is — nem csökkentené a KGB felelősségét. Derjabin a továbbiakban ki­lenc okot sorol fel arra, hogy Kennedy elnök meggyilkolá­sából miért húzhattak hasznot a szovjetek. Kanadában, az Ontario ál­lambeli Sudburyban a napok­ban ülésezett az a szimpó­zium, amely a Kennedy-gyil­kosság körülményeit vizsgálja. 48 „esküdt” 15 tanút hallgatott meg: kutatókat és a merénylet szemtanúit. A következő ülést jövőre tartják. A szimpózium szervezője, Don Scott szerint az már az első ülésen eldőlt, hogy Kennedyt összesküvés következményeként gyilkolták meg. A kérdés most az, hogy kik voltak az összeesküvők. Moszkvai hatalmi intrikák

Next

/
Oldalképek
Tartalom