Somogyi Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-06 / 207. szám

1993. szeptember 6., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Szerződéskötés Csurgón Elkészült az a koncessziós szerződés, amely értelmében Csurgó város és Szenta köz­ség közös ivóvízművét, vala­mint Csurgó szennyvízművét üzemeltetésre átadják a Dél­zalai Víz- Csatornamű és Fürdő Vállalatnak. A koncesz- sziós szerződést a zalai cég versenytárgyaláson nyerte el, és 20 évre kötötték meg. Vendégek Hargitából A Somogy Megyei Önkor­mányzat területrendezési tár­sulásának meghívására hargi­tai küldöttség érkezett Kapos­várra tegnap este. A vendé­gek egy hétig tartózkodnak Somogybán, hogy megismer­kedjenek a megye építészeti emlékeivel, a műemlékvéde­lem helyzetével. Színházbérlet Marcaliban Öt előadásra szóló szín­házbérletet bocsátott ki a Ma­gyar Honvédség Marcali Helyőrség Klubja. A Kaposvári Csiky Gergely Színház bemu­tatóit tekinthetik meg a bérlet­vásárlók: a Néró, a véres költő, a Tisztújítás, a Koldus­opera, a Jelenetek egy kivég­zésről és a Kakukkfészek elő­adásaira szólnak a jegyek. Az előadásokat vasárnaponta 15 órakor tartják. A kanadaiak kedvelik Somogyot Az idei év első felében ugyan csökkent Somogybán a külföldi vendégforgalom, ám egyes országokból jóval töb­ben érkeztek mint az elmúlt évek első hat hónapjában. A Kanadából érkezett turisták száma például kilencszere­sére nőtt a tavalyinak, de csaknem megkétszereződött a Svájcból és az Egyesült Ki­rályságból idelátogatók száma. Kövesút épül Pamukon Közel kilencszáz tonna kö­vet hord a marcali Közúti Igazgatóság a pamuki út épí­téséhez. A munka első fázisá­ban ugyanis zúzottkő borítás kerül a Kossuth utca mintegy nyolcszáz méteres szaka­szára. Az összesen 1,2 millió forintos beruházást jövőre folytatják, akkor kerül a végle­ges burkolat megépítésre. Kevesebbet utaznak a somogyiak Megyénkben a különböző szállítási cégek és szerveze­tek autóbuszjáratain az idei esztendő első felében csak­nem huszonötmillióan utaztak. Ez a nagy szám azonban azt jelenti, hogy mintegy ötödével kevesebb, jegyet váltottak meg, mint a múlt év hasonló időszakában. A helyi autó­buszközlekedés kihasznált­sága ennél is nagyobb arány­ban mérséklődött, feltehetően a drasztikus áremelések hatá­sára. Felvásárlóhely Miklósiban Felvásárlóhelyet és tápér­tékesítő épült Miklósiban. Az Agrotab bt már április óta végzi e tevékenységeket a fa­luban, ami eddig egy régi bolt­ban üzemelt. Most azonban a helyi önkormányzat egy új épületett adott át rendelteté­sének, ahol kulturált körülmé­nyek közt fogadhatják a vásár­lókat. „A megye szerepe korrekcióra szorul” Fidesz-fórum Földváron Ne vállalkozó, hanem vállalkozásbarát legyen az önkormányzat (Folytatás az 1. oldalról) A legfigyelemreméltóbb a Testületnek az a véleménye, hogy az önkormányzatok ne vállalkozóként lépjenek fel a piacon, hanem lehetőségeket teremtsenek saját eszközeik­kel a településen, mellyel se­gíthetik a vállalkozók munká­ját. Alapvető célként fogal­mazódott meg: az önkor­mányzat csak azokat a piaci feladatokat lássa el, melyet egyetlen más szereplő sem vállal. Fontos problémaként elemezték a képviselőtestü- let-polgármester-bizottság- jegyző viszonyrendszert. A testületek létszámával, vá­lasztási rendszerével kapcso­latban pontosabb törvényi megfogalmazást javasolnak. Indokolatlannak tartják azt a jogszabályt, mely szerint egy személy nem tölthet be egy­szerre polgármesteri illet­ve országgyűlési képviselői funkciót. Pontatlannak gon­dolják a feladatokat és hatás­köröket megjelölő listát. Több hozzászóló felvetette, hogy az alkotmányban megfogal­mazott alapjogok nincsenek kibontva az önkormányzati törvényben. Szita Károly a tanácsko­zást követő sajtótájékoztatón a Somogyi Hírlap kérdésére válaszolva elmondta:vélemé- nyük szerint a közigazgatás középszintjére szükség van, de hogy milyen hatásköröket kapjon, szakértőknek kell megvizsgálni. Várhegyi Attila, Szolnok polgármestere, a tes­tület ügyvezető elnöke a me­gye szerepével kapcsolatban úgy fogalmazott: a Fidesz nem ellensége a megyerend­szernek, de annak korrekció­jára van szükség, mert tisztá­zatlanok a feladatkörök, s sok az átfedés. Szükség van-e megyei jogú városokra? — ez a kérdés is felvetődött. Nem szabad hagyni azonban, hogy a politika befolyásolja a döntést — szakmai viták ha­tározzanak inkább, s tudo­mást kell venni mindemellett a magyar közigazgatás ha­gyományairól is. Czene Attila Csendes hétvége a Balatonon Hazautazott a nyaralók túl­nyomó része, s — úgy tetszik most — a napsütést, a jó időt is magukkal vitték. Az utakon tán percenként, ha elsuhan egy autó. Mint ar­ról a siófoki rendőrkapitány­ság ügyeletes tisztje beszá­molt: területükön mindössze egyetlen, apró sérüléssel járó közlekedési baleset történt, még szombaton délután. Né­hány „vendég” azonban vonat­jegyváltás helyett nem átal­lotta más járművét használni a furikázáshoz; Földvárról a HD-WC 905 rendszámú fe­hér, 200-as diesel Mercedest kötötték el, Sóstón meg egy piros, kilencszemélyes diesel Volkswagen mikrobusz tet­szett meg a gazembereknek. Rendszáma BZ-CL 914 — egyszerűen kitolták a nyaraló udvaráról... Földvár, Szárszó még kora délután is kihalt, az üzletek ja­vának bejárata lelakatolva. Lesz-e nyara egyáltalán a vénasszonyoknak? Ságváron, Endréden, Zamárdiban járva emitt-amott még látni padot az árok szélin, de róluk hiányoz­nak a főkötős asszonyok, nagymamák, pipaszárat rág­csáló öregurak. Pedig a ter­mészet után most embernek is pihenni kellenék, szusz- szanni egyet az őszi betakarí­tások, a szüret előtt. Árva pa­dok, rajtuk csupán tócsa ter­peszkedik. (Czene) Kevesebb kocsi is elég A hónap végén kezdődik az őszi szállítási csúcs a MÁV-nál Rendezik a teherszerelvényeket a kaposvári pályaudvaron A szállításban az ősz már nem jelent a korábbiakhoz ha­sonlóan kiugró csúcsidőszakot. Bár az 5-10 éve megszokottnál kisebb a forgalom, azért meg­szaporodnak ezekben a hetek­ben a vasút feladatai. Nagy szervezőmunkát igényel a MÁV-nál az őszi betakarítás, a nyers élelmiszerek és a külön­féle fatermékek határidőben történő szállítása. A forgalom visszaesésének több oka is van _ — mondta Mayer József, a MÁV kaposvári állomásfőnöke. — Az egyik, hogy a mezőgazdasági termé­kek termelése visszaesett, így hozzánk is kevesebb megren­delés érkezett. A másik, hogy a közúti fuvarozás arányait te­kintve megemelkedett. Kamionok, teherautók viszik az élelmiszerek, a tej, a köny- nyűiparitermékek nagy részét. Korábban napi 40-50 kocsi volt a szükségleti igény a kaposvári területen. Mostanában Kapos­váron 10-15 kocsi telik meg naponta. — Milyen áruféleségek szállí­tása várható az őszi szezon­ban? — Terveink között a gabona és gabonatermékek, cukor, a cukor feldolgozás mellékter­mékei, energiahordozók, vala­mint készipari termékek szere­pelnek — így az állomásfőnök. — Ha a nagy cégek is megkez­dik őszi szezonjukat, várhatóan mi is több kocsit indíthatunk. Az őszi szállítási csúcs valószínű­leg szeptember végén kezdő­dik. (Harsányi) őszi napfény­tábor Fenyvesen Ismét benépesült tegnap a ba- latonfenyves-alsói ifjúsági tá­bor. Az Ószi napfény elneve­zésű, idős korúakat vendégül látó egyhetes rendezvényre száztíz részvevőt vártak. Az idén a korábbinál többen ke­resték föl a tábort, tizennégy csoport, köztük két osztrák jött el a kedvelt üdülőhelyre. A szezont a szeptember 17-től 19-ig tartó AB-Egon Biztosító Társaság tábora zárja. Ez bosszantja dr. Széles Gyulát A tulajdonviszonyok rende­zésének elhúzódása miatt az agrártermelést sújtó helyzet lassan kétségbeejtő. Nem te­szünk meg mindent azért, hogy a termeléshez meglevő hazai erőforrásokat kihasznál­juk! A termelőket bizonytalan, kilátástalan, gazdaságilag rendezetlen helyzet veszi kö­rül. Van ugyan agrárpiaci rendtartás, de késnek a rész­piaci szabályozások, — és ne mondjak mást: itt a búzavetés ideje... Bosszúságom tetőfoka, amikor azt olvasom, hogy a hazai ellátás érdekében Finn­országból, Szlovákiából, Ro­mániából importálunk marha­húst. Ez nem a termelők szé­gyene! Nem az állatot tartók bűne, hanem azoké, akik bi­zonytalanságban tartják a Dr. Széles Gyula, a Pannon Agrártudományi Egyetem kaposvári állattenyésztési karának dékánja termelőket. Elszorul a szívem az országot járva, hogy száz kilométereket utazva nem látni a legelőkön állatot! Érthe­tetlen, hogy a 49 százalékos támogatást miért kellett 8 százalékra csökkenteni; miért éri meg Romániában, Szlová­kiában a marhahúst export- támogatásban részesíteni, és nálunk miért nem?! Aggódom a pénzügyi hely­zetünkért, mert ha tovább csökkennek a mezőgazdaság árualapjai az csak további pénzügyi romlást hozhat ma­gával. Bosszant a tétlenség, a Pató Pál-os agrárirányítás, és a tehetetlenség. A térképészeknek is sok feladatot ad a privatizáció Ezt a munkát soha nem lehet befejezni Az utóbbi években sok minden megváltozott az ország­ban; megváltoztak a térképek is. A birtokhatárok, utcane­vek változásait folyamatosan nyomon kell követni, kiigazí­tani, hogy mindenkor megfeleljen a valóságnak. — Mivel is foglalkoznak mostanában a térképészek? — kérdeztük Várnai Györgytől, a Pécsi Geodéziai és Térképészeti Válla­lat kaposvári felmérési osztályának vezetőjétől. — Az újabb, „szezonjellegű” munkák mellett továbbra is el­látjuk megszokott feladatainkat. Állami megrendelésre, ingat­lannyilvántartási célra készí­tünk közműfelméréseket. Eze­ket úgy kell elképzelni, hogy az — adott település síkrajza mel­lett, amely tartalmazza a telek­határokat, helyrajzi számokat, épületeket — feltüntetjük a víz-gáz-elektromos hálózatot, ennek pontos helyét, méreteit, stb. A vállalatok a maguk terü­leteiről kérnek ilyen felmérést, a polgármesteri hivatalok részére pedig egyesítetten készítünk szakági nyilvántartásokat. Ez a munka a megyében javarészt már befejeződött, csak a válto­zásokat kell folyamatosan fel­tüntetni. Készítünk úgyneve­zett tervezési alaptérképeket, ezeknek a víz- és területrende­zés, a közmű- és útépítés so­rán veszik hasznát. Ezeken a település síkrajza mellett a domborzatot is feltüntetik. — Említette a - „szezonjel­legű” munkákat. Mit ért ezalatt? — Az utóbbi években sok feladatot ad a kárpótlás. Egy szerződés értelmében a földhi­vatal munkájában segítünk: a mi dolgunk az árverésre kerülő táblák előkészítése, az árveré­sek utáni birtokhatárok kitű­zése, birtokbaadása. A privati­zációval kapcsolatosan is sok megrendelést kapunk; a földki­adó bizottságoknak is szüksé­gük van a segítségünkre. — Milyen egyéb feladataik vannak? Például a mérnök-geodéziai feladatok. Ilyen az épületek mozgásvizsgálata: ha egy épü­let megsüllyed, megreped, le­omlik a kéménye, a mi dolgunk felmérni a talaj mozgásait, megtalálni a problémák okát. A Kaposvári Húskombinát kémé­nyét is mi vizsgáltuk, de olyan mértékű volt a károsodása, hogy azóta fel kellett robban­tani. Folyamatosan ellenőriz­zük a paksi atomerőmű beren­dezéseit, a cementgyárak for­gókemencéit az egész Dunán­túlon, és egyéb olyan létesít­ményeket, ahol szükség van a munkánkra. —' Talán a várostérképek azok, amelyeket mi, laikusok a legjobban ismerünk, szá­munkra ez jelenti a térképet. Önök is készítenek ilyeneket? — Nem túl gyakran, de ka­punk ilyen megrendeléseket az önkormányzatoktól. Ezt a mun­kát javarészt a Kartográfiai Vál­lalat csinálja, a földrajzi atla­szokkal együtt. A mi feladataink speciális jellegűek: mint például a légi- és földi fotogrametria. Ezt műemléképületek homlok­zatának felmérésére alkalmaz­zuk, műszereinkkel mérethe­lyes, térhatású képet készítünk az adott épületről, így sok fá­radságot takaríthatunk meg az építészeknek. Tehát van mit tennünk, hi­szen ezt a munkát soha nem lehet befejezni. Vezér Judit i

Next

/
Oldalképek
Tartalom