Somogyi Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-04 / 206. szám
24 SOMOGYI HÍRLAP — KÖZELKÉPEK 1993. szeptember 4., szombat „Csöndben bötüt vetők” Egy szittya magyar falusi paraszt értékes „zagyvalékénak margójára ” Egerszegi Sándor levert és álmos volt a szilveszteri dí- nomdánom után. Valami rossz érzés kerítette hatalmába, gyötörte úgy reggeltájt: az új évet ugyanis zenével kezdték meg. A szokottnál is több zenekar ment köszönteni az új esztendőt, valószínű azok sem voltak bőviben a pénznek. Amint Egerszegi gazdát sem vetette föl, majdhogynem félt a muzsikusoktól, mert az utolsó pengőitől fosztották meg. Aznap, 1929 januárjának első napján havazásra hajló, gyönge idő indította az évet, reggel nulla, délután 2 Celsius-fokot mértek Patalomban... íme, egy kézzel fogható jósága a fiatalság hagyományok iránti érdeklődésének ez az iménti kis hangulatkép: gyűjtőmunkájuk eredményeképpen ma már bárki szemügyre veheti Egerszegi Sándor — egykori képviselője volt a magyar diétának — falusi krónikás felbecsülhetetlen értékű naplójegyzeteit. A patalomi néprajzi múzeumban számos, a mai ember szemének tán ismeretlen használati és dísztárgy között bukkantunk a nagyszerű humorral megáldott, krónikás lelkületű földműves munkanaplójára. Ez a krónikásság az, ami a gyöngybetűkkel íródott, valaha keménytáblás füzet lapozgatásakor felmerül, mint emberi habitus elemzése: valódi csemege. Az igény, ami arra indít, hogy napról napra emlékezzünk meg az aktuális történésekről, és ami valójában egy felismerést sejtet: valaki valamikor nagy örömmel lapozgatja majd fejezeteit egy kis település mindennapjait, egy parasztember irományán keresztül. Egerszegi Sándor előszavában a ráéréssel magyarázza a naplóvezetés okát: „No, de hát mit csináljon az a szittya magyar falusi paraszt azokon a hosszú téli estéken, ahol nincs sem színház, sem mozi, sem semmilyen szórakozóhely a kocsmán kívül. Hát vagy elmegy a köröszt-komá- jához beszélgetni, vagy ha ottmarad, rágyújt az in- neplő-pipájára, és elkezd olvasgatni, vagy ha már idő- napelőtt elolvasta az idei kalendáriumot, hát unalmában összekülönbözik a feleségével. Hogy ez az utoljára említett honi-ipar gyakran meg ne ismétlődjék, erősen elhatároztam, hogy inkább csöndben bötüt vetők.” 1921-ben, napló, munkanapló etc.-írásának kezdetén már bánta Egerszegi Sándor, hogy a könyv táblájára azt írta, hogy csuspeiz, mert ez egy német szó. Inkább írta volna oda magyarul — sopánkodik —, hogy zagyvalék. Arra is választ kap néhány emberöltő után a mai olvasó, hogy miért vette egybe jegyzeteinek sok-sok témakörét. És így tudhatjuk meg: költséges dolognak bizonyult volna akkoriban a benyomások és tények külön könyvbe vezetése, hiszen az elárvult és sántává lett szegény magyar pénzünket 0.85 jegyezték akkortájt Zürichben. És 7-800 koronába került volna egy újabb füzet. Legjobbnak hát azt gondolta Egerszegi Sándor, hogy egybe ír mindent, keresse ki mindenki, amit akar. A patalomi krónikás betegsége miatt a följegyzéseit az egyik év végéig nem folytathatta. „Most újra fogadalmai teszek, hogy a jövőben igen szorgalmas fiú leszek. Ez az elmúlt esztendő úgy is olyan komisz volt a mezőgazdaságra, hogy egy cseppet sem bánom, hogy ilyen hanyagul jegyezgettem. No, majd jövőre talán minden jobbra fordul." November 11-ét írtak, 1928-ban. Balassa Tamás A Família-nagypapa Baranyi László a másodvirágzásról, Cili-lányáról Sajnos unokám még nincs — s a hangsúlyt a „még” szócskára teszi a Szép família korelnöke —, mármint vér szerinti... Szerep szerinti viszont — tudják, ugye — négy is: Kriszta, Ádám és a két iker, Ricsi és Misi. Ne mondja el nekik, mert még elbízzák magukat, bármelyiket elfogadnám sajátnak is. Remélem, ami késik, nem múlik: lányom (a nem szerepbéli!) gondoskodik róla, hogy megtudjam, milyen az igazi nagypapa-szerep. Baranyi László a népszerű tévésorozatban mindenesetre személyes tapasztalat híján is kedves-bohó, szeretni való nagyapát jelenít meg, aki hamar belopta magát a nézők szívébe. A tényt csöndes malidéval kommentálja: — Úgy látszik, későn érő típus vagyok... Több mint 35 éve vagyok a színipályán, de igazán most, vénségemre lettem országszerte ismert. Vénségére?! — Végre is a 68. évemben járok. S ez egy színész életében bizony azt jelenti: már olyan öreg, hogy lámpással kell keresni a szerepet, amit még eljátszhat. Persze akad még néhány remek bölcs, öreg figura — Lear, Tiborc vagy Hauptmann Naplemente előtt-jének tanácsosa —, de ezek engem már végképp elkerültek. Mi tagadás, nem is nagyon áhítoztam utánuk. Mert 57-es pályakezdésem óta a kaposvári, a pécsi, a kecskeméti, a szolnoki színházban kevésbé jó vagy éppenséggel jó szerepek sokaságában volt részem. — De vidékről a fővárosba vezetett az út. — Igen, 1976-ban a Mikroszkóp Színpadhoz szerződtem, s ezzel vége szakadt a vándoréletnek. Kislányom már cseperedett, a feleségem föladta a maga művészi pályáját a feleség és a családanya szerepért. Komlós Jánossal, Hofi Gézával, Sas Józseffel szép éveket töltöttem a Mikroszkópban. Következett néBaranyi László hány esztendő a Nemzetiben, majd „záróakkordként újra a Mikroszkóp; — onnan kaptam végül az obsitot is. — Gondolta-e akkor, hogy a búcsút újrázás, igazi másodvirágzás követi? — Hogy az irodalom klasz- szikusának szavaival éljek: gondolta a fene... Olyasmi meg álmomban sem merült fel, hogy még előttem van életem legnagyobb sikere, a Família Kft nagypapája. Úgy hiszem, Gát György producer voltaképp olyan színészeket keresett a sorozathoz, akik kevésbé ismertek és jól tudnak akár statisztálni is az abszolút sztárnak, Esztergályos Ceciliának. Cili „lányom” egyébként remek művész, igazi komédiás, körülötte mindig ott hullámzik a derű és a vidámság... — Csakugyan: belülről — forgatás előtt, alatt és után — milyen a Szép család? — Kedves és szeretetre méltó. Oldott, jó hangulatban dolgozunk, értjük és megértjük egymást. Kell is ez a légkör, hisz' ha hol egyikünk, hol másikunk hibájából mondjuk tizedszer vesszük föl ugyanazt a jelenetet, könnyen elszakad a türelem cérnája. Nekünk ettől nem kell tartanunk. A minap egyébként éppen én voltam a hunyó: képtelen voltam baki nélkül végigmondani, hogy „Hiába, már a szenilitásom sem a régi”... Valóban rozsdásodik a memóriája? — Szerencsére csak a forgatókönyv szerint; általában egy nap alatt megtanulom a szöveget. Akkor bőven marad ideje a lovizásra. — Elárulom: életemben egyetlen egyszer fordultam elő a lóversenypályán. Fogalmam sincs, mi fán terem a lovizás. Pedig mostanában gyakran még az utcán is megállítanak, hogy áruljam már el, ki lesz a befutó. Elárulnám, hogyne árulnám el — ha sejteném. De csak hümmögni tudok. Mondta is legutóbb egyik csalódott utcai ügyfelem: „Apuskám, az ilyeneket, mint maga, kitiltanám a loviról”. Szabó Margit A szobrászat törpe korszaka — A demokrácia nem tesz jót a művészeteknek — mondta beszélgetésünk elején Szervatiusz Tibor. Mecénások kellenek, főképp a szobrászathoz, amely nagyon költségigényes. Emlékezett a szocialista rendszer háziszobrászaira, de képzelete visszanyúlt a középkorig is, amikor a pápák bőkezűsége éltette a reneszánszot. A kor hadvezérei még a csataterekre is magukkal vitték kedvenc festményeiket... — Törpe korszak a jelenlegi — summázta. — Ahhoz, amit ma művészetként értékelnek a hivatalos ítészek, nem kell a mesterséget megtanulni. Az Amerikából indult divatot követi mindenki, aki szeretné, hogy beszéljenek, írjanak róla, alkotásait vegyék. Szellemileg Amerika gyarmatosítja a világot; az embernek arra kell gondolnia, hogy még a sokat szidott kommunisták sem címkézték föl cirill betűkkel a budapesti Nagykörutat. Sajnos, ezek a törekvések kiirtják a népi-nemzeti gondolatokat. Az ember teremtő erejének semmibevevése, hogy azt is műnek titulálják, amikor egyesek néhány szemétládát egymásra pakolnak. Ezek az úgynevezett avantgárd csoportok felrúgnak minden hagyományt: huszadrangú nyuSzervatiusz Tibor gáti inspirációkat követnek, és maffiaként működve ezeket a torz gondolatokat tették uralkodó irányzattá. Nagyon messze áll ez Bartóktól, aki a gyökerekre szerette volna építeni az újat. A farmeros, hot dögös kultúrát akarják most kötelezővé tenni... — Rossz véleménnyel van a „modern művészet”-rőt. — Pozitív hatása , hogy végtelen formában szabadította föl az emberi teremtőerőt. Betegsége viszont, hogy mindegyik formája egy-egy nagy alkotóhoz kötődik, s a művész halála után nem tudott kiteljesedni. Korábban 300 évig is eltartott egy-egy korszak, s ezrek révén csiszolódott mind tökéletesebbé. — Mennyire üzletiesedet1 el a művészet napjainkra? — A második világháborút követően a galériák vették kézbe és üzleti útra terelték a művészetet. Hasznot ők akarnak keresni, a művészek az ő kiszolgálóik lettek. Különösen a pályakezdő fiatalok vannak sanyarú helyzetben. A legsajnálatosabb azonban az: a művészet, amely korábban a humánumot szolgálta, emberellenessé vált, bomlaszt, rothaszt... Czene Attila Faipari és Kereskedelmi Kft. 7400 Kaposvár, Dombóvári út 1. Telefon: (82)316-600, (60)368-168. Fax: (82)316-600 Lamello-Bútoráruház Kaposvár, Fő u. 45. Tel.: 82/313-233/10 Szokatlanul természetes,- első látásra tökéletes! Lamello - termékek:- bútorok (ülőgarnitúrák, szekrénysorok és háló-, kis- és kiegészítő bútorok)- fenyő fűrészáru - épületfa- ajtók, ablakok- parketták, lambériák- barkácslécek- és egyéb fatermékek nagy választékban ' Nagy- és kisker. értékesítés! Szolid árak! (17660) KÖZVETLENÜL! CSEH darabos barna SZÉN AKCIÓS áron 550 Ft/q Szeptember 1-től, a megnyílt TÜZÉPSZER telepen: Kaposvár, Pécsi u. MÁV Kerekedelmi pu. (Húskombináttal szemben) Tel.: 82/410-021/4 mellék vagy 82/422-184 (17305) EURÉKA r . ~ KAPOSVÁRON a SZAKSZERVEZETEK LATINCA SÁNDOR MŰVELŐDÉSI HÁZÁBAN (Kossuth u. 1/3.) 1993. SZEPTEMBER 6-7-8-án 9-18 óráig őszi cipők nagy választékban, nyári cipók 30% ENGEDMÉNNYEL kaphatók. V (17756) HA ACÉL, AKKOR SOMOGYACÉL! A Somogy Acél Kft., most raktárról 10 % kedvezménnyel kínálja az alábbi termékeket szeptember 6- 10-ig. Durvalemezek 4x1500x6000 RST 37-2 5x1500x6000 BCT 3 CP 6x1500x6000 BCT 3 CP 12x1500x6000 RST 37-2 14x1500x6000 RST 37-2 16x1500x6000 RST 37-2 18x1500x6000 RST 37-2 20x1500x6000 RST 37-2 51x3 átmérőjű varratnélküli 54x3,5 átmérőjű acélcső 50x25x3 zártszelvény 30 Ft/kg helyett 27 Ft/kg 30 Ft/kg helyett 27 Ft/kg 30 Ft/kg helyett 27 Ft/kg 34 Ft/kg helyett 30,60 Ft/kg 34 Ft/kg helyett 30,60 Ft/kg 34 Ft/kg helyett 30,60 Ft/kg 34 Ft/kg helyett 30,60 Ft/kg 34 Ft/kg helyett 30,60 Ft/kg 35 Ft/kg helyett 30 Ft/kg 35 Ft/kg helyett 30 Ft/kg 31 Ft/kg helyett 29 Ft/kg Változatlan áron kínálunk: zárt szelvényeket, hegesztett gázcsöveket, betonacélokat, B 60-40, B 60-50 min. I és U gerendeákat, szögacélokat, csatornázási öntvényeket Áraink az áfát nem tartalmazzák!!! Címünk: 7400 Kaposvár, Cseri uJ Tel.: 82/314-124, 312-333/108 Fax.: 82/319-440 rak SOMOGY ACÉL ÉS FA KERESKEDELMI KFT i
