Somogyi Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-04 / 206. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 1993. szeptember 4., szombat A Kossuth Szövetség pályázata Kossuth Lajos halálának közelgő 100. évfordulója alkalmából országos vetélkedőt hirdet a politikus és államférfi nevét viselő szövetség. A Kossuth Szövetség pályázatán a történelmet kedvelő általános iskolai tanulók, illetőleg középfokú tanintézetek diákjai vehetnek részt. A háromtagú csapatok a házi, majd a területi verseny után jutnak az országos döntőbe. A vetélkedő előkészületeiről, a nevezési határidőkről az érdeklődő iskolai közösségek részletes tájékoztatást kapnak a Kossuth Szövetségtől levélben (XX. kerület, Lajtha László út 7.) vagy telefonon (1570-885). Régészeti szenzáció Régészeti körökben szenzációnak számító eredménynyel zárult Tatabányán egy ásatás: a bánhidai temető szomszédságában olyan tárgyakra bukkantak, amelyekből arra következtetnek, hogy a kazár birodalomból ide települt népcsoportok éltek e vidéken. A X. század legelején választották lakóhelyüknek ezt a területet, pedig a kutatók eddig úgy tartották, hogy az Alföld sztyeppés részein telepedtek meg a kazár birodalomból kiszakadt csoportok, s az írások szerint a X. század ’20-as éveiben vándoroltak tovább Erdély területére. Salzburgi mérleg Kedvező mérleget vont a salzburgi ünnepi játékokról Gerard Mortier művészeti vezető. Az új vezetőség második évadjának 207 rendezvénye 253 ezer 500 látogatót vonzott, s 27 millió márka ősz- szegben vásároltak belépti jegyet. Ez azt jelenti, hogy az idei évad mindössze 1,4 millió márkával maradt el az eddigi rekordtól, az 1991-es Mo- zart-évtől. Jelentős sikernek tartják azt is, hogy sikerült felkelteni az igencsak vegyes közönség érdeklődését a kortárs zene és színművek iránt. Hírős napok Kecskeméten Kecskeméti napok elnevezéssel ötnapos rendezvény- sorozat kezdődött a hírős városban. A helyi gazdasági értékek, eredmények immár hagyományos seregszemléje — amelynek rendezője ezúttal is az önkormányzat — a programok gazdag választékát kínálja. Az első két napon lesz az alföldi italok kiállításával egybekötött szőlészeti-borászati szimpozion. A bor útja országos programhoz kapcsolódva szervezték az idegen- forgalmi tanácskozást, színesítve szőlő-bemutatóval, borkóstolóval. Pénteken tartották a kül- és a belkereskedelmi üzletemberek találkozóját. Szlovák nyelvi labor diákoknak Békéscsbán további lehetőségekkel bővült a 275 évvel ezelőtt felföldi szlovákokkal újranépesített város kisebbségi oktatási hálózata: a Jamina nevű külváros Madách utcai általános iskolájának ünnepélyes tanévnyitóján fölavatták az új, négytantermes szárnyat, amelyben helyet kapott a Szlovák Köztársaság segítségével kialakított nyelvi labor is. Az egymillió forint értékű nyelvi tanteremben a legkorszerűbb felszerelések segít- ségik a szlovák nyelvi órákra is járó 160 tanuló oktatása. Címereket tervez Somogybán Egy Vörösmarty, N y ír espusztár ól A Metro Goidwyn Mayer Vörösmarty Magda plakáttervét tartotta a legjobbnak (Fotó: Király Béla) Új zenei enciklopédia — A „nagy” Vörösmarty család méltatlan, oldalági leszármazottja vagyok; a János gyermeke — mutatkozik be a kedves arcú, kellemes megjelenésű Vörösmarty Magda grafikusművész. — A családfánkat egyik építész nagybátyám „öltöztette föl”, és összegyűjtötte a múzeumokból a családi címereket is. Talán innen ered a heraldika iránti vonzódásom — magyarázza és előveszi mappájából azt a címertervet, amit a nagyszakácsi polgármester rendelt tőle. Egy elegáns grafikai megoldású, színeiben pompát tükröző, mégsem hivalkodó, győztes oroszlán figurát ábrázol a kép. — Dr. Gyenesei Istvánnal, a Somogyiak Baráti Körében találkoztunk először, és miután megtudta, ki vagyok, felajánlotta: ahol igény van rá, megtervezhetem a települések régi-új címerét. Elsőként a tap- sonyiak bíztak meg a munkával. Ezt meglátta a nagyszakácsi polgármester, és úgy megtetszett neki, hogy ő is rendelt egyet. Vörösmarty Magda örömmel tért vissza Somogyba, még ha csak a megbízások teljesítése végett is, hiszen gyökerei innen eredtek. — Mezőcsokonyán születtem, illetve Nyírespusztán, a hetedik hónapra. Csodálatos gyermekorom volt. Édesapám a település intézőiéként nevelt, amíg intézetbe nem kerültem Kaposváron. Imádtam iskolába járni. Soha, egy napot sem hiányoztam, de nyugtalan, fiús természetem miatt sok gondja volt velem a tanároknak. Hamar rájöttek, hogy csak egy fecni papírt és ceruzát kell a kezembe adni, akkor nyugton maradok. Szenvedélyemmé vált a grafika. Kezdetben képregényeket rajzoltam. Imádtam a May Ká- ro/y-könyveket és az amerikai kalandfilmeket. Bár soha nem akartam filmes lenni, mégis filmszerűen rajzoltam meg, amit olvastam, láttam. A „népnyúzó intéző” lányaként azonban nem vettek föl a Képzőművészeti Főiskolára. Elkeseredésemben Kaposváron vállaltam irodai munkát. Sajnos, alkalmatlan voltam az adminisztrációs munkára, mert mindig elaludtam. Ki is rúgtak jópár helyről. Végül az Építőipari Ktsz-nél kaptam munkát, mert lerajzoltam a főnököt. Egy kedves hölgy vett pártfogásába, míg föl nem vettek az Iparművészeti Főiskola díszítő-festő szakára. Vörösmarty Magda igazi karrierje akkor kezdődött, amikor 10 hanglemezborító-tervet rendeltek tőle és Pathé Marconi, a híres olasz cég vezetője meglátta a munkáit. Megrendelte a Psalmus Hungaricus borítóját, s a minisztérium is választott egyet a rajzai közül a brüsszeli világkiállításra. A Magyar Képzőművészek Szövetsége tagjai közé választotta; bekerült a bíráló bizottságba. Az alkalmazott grafikának szentelte életét. — Nagyon vonzott a fekete-fehér; az ötlet, a szellemesség, a gondolat, ami például egy embléma vagy egy plakáttervnél a legfontosabb. A Mokép-nél filmplakátokat és emellett politikai plakátokat, kiállításarculatot stb. terveztem. Egy Malamud-regény filmadaptációjának plakáttervével itthon 3. helyezést értem el. A Metro Goldwin Mayer azonban az én tervemet tartotta a legjobbnak. Óriási dolog volt Ne York-ban egy amerikai koprodukciós filmplakátért első díjat kapni az MGM-nél. Odakint körülbelül innen indul egy karrier. Belgiumtól Japánig szinte valamennyi biennálén szerepeltem, s több alkotásomat díjazták az első-harmadik helyezettel. A grafikusművész egyre gyakrabban tér vissza Kaposvárra. A Neumann számítógép és több, mezőgazdasági kiállítás terveit készítette el legutóbb. — Milyen a közérzete mostanában? — Nem jó — válaszol kesernyésen. — Későn jött a változás. A fiataloknak van most óriási lehetőségük a reklámgrafikában. Bennünket, az új tulajdonosok még (már?) nem tartanak nyilván. Persze azért van róla elképzelésem, hogyan újítsak... — mondja mosolyogva. — Mostanában a fotógrafikával foglalkozom és a címerekkel. Amíg a plakátot lemossa az eső, a BNV-t lebontják, addig egy címer több száz évet is megél. S reménykedem, hogy a számítógép nem helyettesíti végleg a grafikusművészt. Várnai Ágnes Kassel egyik villájában öt zenetudós dolgozik egy monumentális művön. Szerkesztik a Zene a múltban és a jelenben című endiklopédia új kiadását. Az új mű a kiadók szerint háttérbe szorít minden eddig készített hasonló alkotást. A zene világának minden részletét ismertetni akarják, kezdve az akusztikának, a régi és az új hangszereknek és a különböző zenei stílusoknak bemutatásától egészen az olyan modern pop- és rockzenészek portréjáig, mint Bob Dylan vagy a Beatles tagjai. A kiadó, Ludwig Finscher professzor kijelentette a DPA német hírügynökség munkatársának: „Ahhoz, hogy valaki bekerülhessen az enciklopédiába, valódi zenetörténeti személyiségnek kell lennie.” Az új zenei enciklopédia 20 kötetes lesz. Nyolc kötet szakanyagot, tizenkettő pedig személyekről szóló anyagot fog tartalmazni. Az első kötet a jövő évi frankfurti könyvkiállításon kerül bemutatásra, az utolsó tíz évvel később. Közben — mondta Andreas Jas- chinski főszerkesztő — 2000 szerző a világ minden részéből, mintegy 14 500 cikket ír. Tizenháromezer cikk személyiségekkel, 1500 pedig zene- tudományi fogalmakkal foglalkozik. A legtöbb szerző nagy megtiszteltetésnek tekinti, hogy szerepelhet az új zenei enciklopédiában. A mű alapforrása az első zenei enciklopédia, amely 1949-1986 között 17 kötetben jelent meg. A szakterület sok ténye ma sem szorul változtatásra — véli Finscher professzor —, a kutatás azonban olyan nagy lépésekkel haladt előre, hogy majdnem minden anyagot át kell szerkeszteni. Német temetők Magyarországon címmel Tám László EFIAP fotóművész alkotásaiból nyílt kiállítás a Somogy Megyei Művelődési Központban. A tárlatot Hambuch Géza, a Magyarországi Németek Szövetségének ügyvezető elnöke ajánlotta a közönség figyelmébe. (A képen a villánykövesdi temető részlete.) Barcs környéki alkotók munkái is láthatók Hagyományteremtés a Dráva múzeumban Zárás Bayreuthban Nyáron a legjelentősebb kiállításuk a nemzetközi alkotótáborhoz kapcsolódott, de Vörös András műveit és a babócsai alkotókor rendezvényét is jó néhányan megtekintették. Helyi lapjuk, a Gyökerek negyedik száma régészeti melléklettel került a téma iránt érdeklődők kezébe. — Őszi terveinkben főképpen új hagyományok teremtése szerepel — mondta Orzsi Zoltán, a barcsi Dráva múzeum igazgatója. — A vadászat és a halászat — mind néprajzi, mind földrajzi értelemben — közel áll a dél-somogyi kisváros életéhez, így a természetet akarjuk közelebb hozni. Ezért szeptemberben, a vadászszezon kezdetén nyílik meg az a kiállítás, amelyen Muray Róbert festőművész, állatfestő képei szerepelnek. Emellett még agancsfaragások és nagyszabású trófeakiállítás is helyet kap a programjukban. Állandó kiállítással is bővül bemutatójuk, s ehhez 150 ezer forintnyi összeget pályázat útján a Szerencsejáték Rt-től kaptak. A fő téma itt is a természet lesz. A meghívott művészek mellett a városi és városkörnyéki alkotók is kiállítanak, így többek között Pandúr Ferencné akvarelljeit, Pres- singné Asztalos Mária olajképeit és rézkarcait nézhetik meg a látogatók. Novemberi ajánlatuk: kortárs festők grafikái. — Milyen módon próbálják a fiatalok közelébe hozni a múzeum világát? — Saját sorozatunk, a Gyökerek segítségével. A következő — ötödik — számunkban — Kirándulás a múltba — pályázaton indult általános és középiskolások által készített néprajzi és hely- történeti munkákat jelentetünk meg. Muray Róbert festménye a kiállításon — Mekkora az érdeklődés a kiállítások iránt? — Szám szerint nem nagy, de bizonyos fokú emelkedést tapasztaltunk az utóbbi időben, örömünkre. (Harsányi) Az ünnepi játékok történetében már rég nem bolygatta meg olyan nagy mértékben a kedélyeket egy felújítás, mint az idén Heiner Müller Trisztán és Izoldája — állapítja meg a DPA német hírügynökség tudósítása, megvonva a 82. bayreuthi ünnepi játékok mérlegét. A fesztivál sajtóközpontja maga is „ellentmondásoktól nem mentes” produkcióként említette zárójelentésében a dramaturg Müller első opera-rendezését. Egyértelműen pozitív ellenben a karmester Dániel Barenboim és a két énekes főszereplő, Siegfried Jerusalem és Waltraud Meier teljesítményének megítélése. Az összesített mérleg bizonyítja, hogy „töretlen a világméretű érdeklődés” a bayreuthi ünnepi játékok iránt. A harminc előadást — a Trisztán mellett a fesztivál műsorán szerepelt a Tannhäuser, A bolygó hollandi, a Lohengrin és a Parsifal is — 57 ezer látogató tekintette meg. A jegyek iránti kereslet messze meghaladta a kínálatot — kereken 350 ezer jegyigénylés érkezett a rendezőséghez. 4 <
