Somogyi Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-03 / 205. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 1993. szeptember 3., péntek Filmbarátok találkozója Országos filmbarát talál­kozó kezdődött Nyíregyhá­zán. A nyitónapon életrajzi filmeket tekintettek meg a résztvevők; Maurice Pialat Van Goghról, a holland festő­ről és grafikusról, valamint Richard Attenborough Chap­linről, a néma filmek nagy nevettetőjéről lészült alkotá­sát. Később Korda Sándor vi­lághírű filmrendezőre emlé­keztek, majd Sára Sándor Vigyázó című filmjét nézték meg. Az amerikai filmekről és a magyar filmforgatás helyze­téről hangzanak el előadá­sok, majd Jeles András Pár­huzamos életrajzok című filmjét vetítik le. Magyarok anyaháza Fehérvárcsurgón Állagmegóvási munkálato­kat kezdett az Országos Mű­emlékvédelmi Felügyelőség a fehérvárcsurgói egykori Ká­rolyi-kastélyban. A Heinrich Koch bécsi építész tervei alapján 1844-ben romantikus stílusban épített, majd Ybl Miklós elképzelései szerint késői klasszicista stílusban átépített kastély 1952-től az 1980-as évekig gyermekott­hon volt, s állagának roha­mos romlása miatt csaknem egy évtizede lakatlan. Az idén 23 millió forintot tudnak költeni a legszükségesebb munkákra. Jövőre várhatóan 40 millió forintos költséggel folytatják az állagmegóvást. A kastély teljes helyreállítása a becslések szerint legalább 1 milliárd forintba kerül. A fe­hérvárcsurgói kastély hasz­nosítására szép terveket dédelget a helyi önkormány­zat: az épületet a külföldön élő, hazalátogató magyarok „anyaházaként” a kultúra és a művészetek hajlékaként szeretné hasznosítani. 2500 éves hajóroncs Marseille középpontjában olyan leletekre bukkantak, amelyek hozzájárulnak a fran­cia kikötőváros előéletének megismeréséhez. A várost a görögök alapították Massalia néven, Krisztus előtt 600-ban, s hamarosan a Földközi-ten- ner fontos kikötőjévé fejlődött. Krisztus előtti II. évszázad­ban római uralom alá került. Ebből az időszakból szárma­zik a most kiásott leletek nagy része. Az ókori leletekbe egy földalatti garázs építése köz­ben bukkantak. Kereken 200 tonna amforán, olajlámpán és kelyhen kívül a régészek olyan berendezésre is buk­kantak, amelyek azt mutatják, hogy Massalia a történelem egyik első kikötővárosa volt. Kiástak négy meglehetősen jó karban levő hajót is, amelyek a Krisztus előtti második év­században készültek. Az új német film Az új német film címmel a legfiatalabb német rendező­generáció mutatkozik be a budapesti Goethe Intézetben. A rendezvénysorozat a buda­pesti német kulturális intézet, valamint a Magyar Színház- és Filmművészeti Főiskola közös szervezésében valósul meg. Wolfgang Becker Pillan­gók címmel forgatott filmet, ezt a magyar közönség szep­tember 7-én tekintheti meg. Robert Sigl Laurin-ját szep­tember 9-én tűzik műsorra. Áz apák országa, a fiúk országa címet kapta Nico Hofmann al­kotása, amely a szeptember 14-i programban szerepel. SETÉTPATAK RAGYOGÓ VILÁGOSSÁGA Gyimes táncos követei Somogybán A gyimesi csángó magyarok produkcióját ovációval fogadták Kaposváron, a megyei mú­zeum előtti téren is (Fotó: Kovács Tibor) Bőröndökkel felpakoiva, indulásra készen várták a delet a kaposvári tanító­képző főiskola egyik termé­ben. A nyári rendezvé­nyekre érkeztek Somogyba a gyimesközéploki, setétpa- taki táncosok. A Somogy Táncegyüttes vendéglátása után a soproniakhoz ké­szülnek. — Tizenhat esztendős sem voltam, s már roptam a hely­beli táncsoportban — mondja Blága Károly, azaz Kicsi Kota, mert odahaza sok egyforma név van, s valahogy meg kell különböztetni a személyeket. — 1949-ben Baliga András barátommal — ő egyébként a Demeter Andris névre hallgat — kerültünk a csoportba, s azóta is ott táncolunk. Tizen­három párból áll az együttes; a tagok között 64 esztendős éppúgy van, mint 38 éves. Magyarországra azonban csak négy pár jött a két ze­nésszel. Legalább harmincféle tánc alkotja Gyimes gazdag folklór­anyagát. Ezek közül ha nem is valamennyit, de jópárat felvil­lantottak a színpadon. Hogy melyiket kedvelik leginkább? — Hát a lassú és a sebes magyarost — jön a válasz —, és a kettősnek a „jártatóját” meg a „sírülőjét”. De a csár­dást is nagyon szeretjük, hi­szen egy jó csárdásból kiderül: ki milyen kedélyű. Ha jól tu­dunk táncolni, az boldogságot és erőt ad nekünk. Általában ősszel, télen találkozunk gyak­rabban, mivel a föld, a munka nemigen ad szabad időt. A gyimesieknek nincs kore­ográfusuk. Nem is kell nekik. Úgy járják, ahogy eleik ropták évszázadokon át. Zerkula Já­nos hegedűn, felesége ütő- gardonon kíséri őket. (1984-ben nagylemezük jelent meg.) A középkorú nők, férfiak pedig eredeti népviseletet magukra öltve járják a nézők örömére. Többek között meg­fordultak Székelyudvarhelyen, Tusnádfürdőn, Bálványoson, Kolozsváron, Bukarestben. Ide, Somogyba azért jöttek, hogy megismertessék a gyi­mesi hagyományokat. Gyimes szépséges táncait csupán félezer ember őrzi. Ők átadnák tudásukat, de nem­igen van, kinek. A fiatalokat inkább a modern táncok ér­deklik, nem az, hogy mi van szüleik, nagyszüleik vérében. Többen úgy vélik: kihalóban a hagyomány, s azt jósolják, hogy 10-15 év múlva majd Magyarországról mennek a Gyimesbe, hogy megtanítsák az ottaniakat a lassú és sebes magyarosra vagy a jártatóra. Néhányan viszont nem ilyen pesszimisták. Bíznak abban, hogy a csángó magyarok folk­lórkincse nem vész el; a fiata­lok visszatalálnak majd az ősi örökséghez. — Márciusban ismét ven­dégül látjuk a setétpatakiakat — újságolja Merczel István, a Somogy Táncegyüttes tánc- karvezetője, koreográfusa. — Azt tervezzükJiQ3y-£4abvány szerint felgyújtják a gazdag anyagot, s videóra rögzítjük éneküket-táncukat. Meg akar­juk szervezni Dijjl-D'ünárfful' első csángótáborát is, ám az elképzelésekhez olyan támo­gatókra lesz szükségünk, mint a kaposvári tanítóképző, ahol díjtalanul szánhattak meg ven­dégeink, vagy a Balatonboglári Borászati Rt, a kaposvári szakszervezeti, a városi és az Édosz művelődési ház, és a Hungarocamion, amelyeknek munkatársai, igazi mecénásai voltak a gyimesieknek. Lőrincz Sándor VELENCEI FILMFESZTIVÁL Alkotók a kifejezés szabadságáért Madonna „zajos” botrányt ígér Magyarok versenyben Martin Scorsese „Az ártatlanság kora” című, az elfojtott szenvedélyekről és társadalmi konvenciókról szóló, Edith Warton regénye alapján készült filmjének világpremierjével nyílt meg az 50. Velencei Filmfesztivál. A seregszemlét idén a film­történelem egy új körülménye jellemzi, nevezetesen az alko­tók egységbe tömörülése an­nak érdekében, hogy a film második évszázada szaba­dabb legyen az elsőnél — kö­zölte Gillo Pontecorvo, a fesz­tivál igazgatója. „Csillaghullás várható — A világ minden tájáról meghívott filmesek szeptem­ber 6-7-én, a szerzők nagy ta­lálkozóján közösen próbálnak majd konkrét megoldásokat találni arra, hogy fennmarad­jon a kifejezési szabadság, amelyben művészet maradhat a film — mondta Pontecorvo. Noha a rendezők az idén taka­rékoskodni kényszerültek pél­dául a szállásköltségekkel, ezúttal sem marad el a „csil­laghullás”. Különösen nagy várakozás előzi meg Ma­donna szereplését, aki „zajos provokációt” ígért, de hogy mi­lyet, azt sikerült titokban tarta­nia. A botrányhősnőn kívül a lagúnák városába hívták töb­bek közt Martin Scorsesét — aki már meg is érkezett —, Robert De Nirót, Harrison Fordot, Tina Tűmért, Kevin Kline-t, Michelle Pfeiffert. Arany Oroszlán Spieíbergnek? A neves amerikai rendezők filmjei közül bemutatják töb­bek közt De Niro „Bronx” és Woody Allen „Rejtélyes gyil­kosság Manhattanben” c. film­jét. Harrison Ford „A mene­külő” című film főszerepét ala­kítja, míg Clint Eastwoodot ezúttal a német Wolfgang Pe­tersen „A céltábla közepén” című alkotásában láthatják mint a meggyilkolt Kennedy elnök bűntudat gyötörte test­őrét. Madonna — azonkívül, hogy majd átnyújtja az egyik fődíjat — az önmaga pénzelte, Abel Ferrara forgatta „Kígyó­szem” című, a „vesztesekről” szóló filmben próbál szeren­csét egy tévésztár szerepé­ben, James Russo és Harvey Keitel partnereként. Egy má­sik botrányhölgy, Sherilyn Fenn, a várhatóan sok vitát kavaró „Boxing Helena” fősze­Régi falvak gazdagsága, sokféle kultúra Új kőkori, középkori leletek Lébényből Az egyik legnagyobb Ar- pád-kori telepfeltárás hely­színe a Lébény melletti Bille-domb. A kutatást az tette szükségessé, hogy ezt a nagy kiterjedésű magaslatot az M1-es autópálya építési terveiben anyagnyerőhelynek jelölték ki. Ez év tavasza óta több, mint egy hektárnyi terü­letet vizsgáltak át a szakem­berek Takács Miklósnak, az MTA Régészeti Intézete munkatársának irányításával. Mostanáig mintegy 600 régé­szeti objektumot: vermeket, kutakat, kemencéket, árkokat bontottak ki. Az újkőkorból két nagyméretű, nyolcszor 18 méteres, alapárkos ház nyo­mait, továbbá tárológödröket tártak fel. A felszínre hozott pattintott kovaeszközök és kerámiale­letek a települést az időszá­mításunk előtti IV. évezredre datálják. Az időszámítás előtti X-XI. századból, a késő bronzkor végéről kemencé­ket, deszkabéléses kutat, cö- löpös szerkezetű ház marad­ványait őrizte meg a föld. A bőséges leletanyag: a fém­edények csillogó hatását keltő grafitos anyagú kerá­mia, továbbá a bronztűk, a gondosan megmunkált cson­teszközök a korabeli kultúra sokféleségéről tanúskodnak. A Bille-dombi régészeti em­lékek többsége az Ár­pád-korból való. A X—XIII. századi középkori faluból egyebek között több verem­házat, kemencét, tároló ver­met találtak a kutatók. A gaz­dag kerámia-, csont- és fém­leletek alapján a korabeli fa­lusi életnek olyan részleteit is rekonstruálni tudják, ame­lyekre a szűkös írott forrá­sokban még utalás sincs. A Berzsenyi társaság őszi tervei Somogybán és Kaposvá­ron mintegy száz tagot je­gyez a Berzsenyi Dániel Iro­dalmi és Művészeti Társa­ság. Őszi programjai közül kiemelkedő rendezvénynek ígérkezik a szeptember 15-i temesvári bemutatkozás, amelyen Tornai József, a Magyar írószövetség elnöke, Fodor András Kossuth-díjas költő és a vajdasági író, Tari János vesz részt. Október­ben Kaposváron rendezik meg az európai protestáns magyar szabadegyetemi kurzust. A svájci központú in­tézmény Nyugat-Európa szellemi életét hivatott kép­viselni. Az október 1-3 kö­zötti kaposvári szabadegye­tem programjában szerepel a kaposvári Vikár Vegyeskar és a marosvásárhelyi kórus bemutatkozása is. replője, valószínűleg kényte­len lesz visszafogni magát, te­kintettel arra, hogy babát vár. De a közönség talán minden másnál jobban várja Steven Spielberg „Őslénypark”-ját, minden idők második legna­gyobb kasszasikerét. Kiszi­várgott hírek szerint Spielber­get Arany Oroszlánnal jutal­mazzák életművéért. Marcello Mastroianni a francia Bertrand Blier filmjé­ben (Un, deux, trois soleil) lép fel egy alkoholista atya szere­pében, láthatja továbbá a kö­zönség egy argentin verseny­filmben is (De eső no se habla), amely egy jómódú agglegény és egy törpe leány szerelméről szól egy argentin kisvárosban, 50 évvel ezelőtt. Ermanno Olmi „Az öreg erdő titka” című, felnőtteknek szóló mesével jelentkezik. Sára Sándor és Bakó Mária Magyarországot Sára Sán­dor „Vigyázok” című filmje képviseli. Ezt szeptember 7-én, kedden mutatják be egy új szekció, a „Különleges vetí­tések” keretében. A fesztivál egy másik ma­gyar vonatkozása az egyik legnagyobb érdeklődéssel várt olasz versenyfilm, a Meg­osztott lélek (Un anima divisa in due), amelynek női fősze­repét magyar amatőr szí­nésznő, Bakó Mária játssza. Az alkotás — Silvio Soldini filmje — egy áruházi detektív és egy lopáson ért cigánylány szerelmének, két külön világ ütközésének története. Mivel a Róma környéki cigányok igen zárkózottak, a rendező Kelet-Európábán — Belgrád- ban, Bukarestben, Budapes­ten — keresett megfelelő személyt a szerepre, s végül véletlenül bukkant rá a Buda­pest mellett élő, magyar anyá­tól és cigány apától származó diáklányra. Az olasz filmművészet leg­fiatalabb generációja „Mad- dalena ”93” néven ellenfesz­tivált hirdetett meg szeptem­ber 4-10-ére, hogy egyebek között a filmművészet ameri- kanizálódása ellen tiltakoz­zék. Borsos Sándor Támogatja a Német Népfőiskolák Szövetsége Környezetvédelmi asszisztensképzés Környezetvédelmi asszisz­tensképzést indít októberben a budapesti TIT Stúdió a veszprémi egyetem segítsé­gével. Nyárig péntekenként tartják az egésznapos kép­zést. A jelentkezők a 80 ezer forintos tandíjból 30 ezer forin­tot fizetnek be, 50 ezer forint támogatást ad a résztvevők­nek a környezetvédelmi és az oktatási minisztérium, vala­mint a Német Népfőiskolák Szövetsége. Elsősorban az önkormány­zatok munkatársainak indítják a középfokú továbbképzést, il­letve azoknak, akik ilyen mun­kakörben kívánnak elhelyez­kedni. Szívesen fogadják a környezetvédelmi mozgalmak aktivistáit és más érdeklődő­ket is. A képzésen 60-an ve­hetnek részt. Szeptember kö­zepéig lehet beadni a jelent­kezéseket. A szervezők arra töreked­nek, hogy a tanfolyam közép­fokú szakképesítést adjon. En­nek érdekében szorgalmaz­zák, hogy a tanfolyamot felve­gyék az országos szakképzési jegyzékbe. A szakképesítést nyújtó tanfolyamhoz növelni szükséges még néhány tárgy óraszámát, illetve meg kell szerezni több minisztérium hozzájárulását. Tervezik, hogy Budapesten kívül egyes régi­ókban is indítanak tanfolyamot. i 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom