Somogyi Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-03 / 205. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1993. szeptember 3., péntek Lugar szenátor a HM-ben Richard Lugar republiká­nus szenátort — aki az Euró­pai Demokrata Unió buda­pesti konferenciája alkalmá­ból tartózkodik Magyarorszá­gon — tegnap hivatalában fogadta Joó Rudolf, a Honvé­delmi Minisztérium közigaz­gatási államtitkára. Az állam­titkár tájékoztatást adott Lu­gar szenátornak a magyar haderőben a választások óta történt változásokról, vala­mint a magyar-amerikai két­oldalú katonai kapcsolatokról. Joó Rudolf nagyra értékelte, hogy a szenátor támogatóan nyilatkozott Lengyelország, Csehország és Magyaror­szág NATO-tagságáról. Demjanjuk visszatérhet Visszatérhet az USA-ba John Demjanjuk, ha az izraeli legfelsőbb bíróság végleg sza­badlábra helyezése mellett dönt. A közelmúltban Cincin­nati város fellebbviteli bírósága egyhangúlag úgy rendelkezett, hogy Demjanjuk — akiről azt gyanítják, hogy a treblinkai ha­láltábor „Rettegett Ivánja” vplt — visszatérhet az Egyesült Ál­lamokba arra az időre, amíg a bíróság kivizsgálja az.amerikai állampolgárságának megvo­násáról 1981-ben, első fokon született ítéletét. A jelenleg 73 éves John Demjanjuk autósze­relőként dolgozott: 1986-ban adták ki Izraelnek, ahol a náci tábor őreként elkövetett bűnei­ért halálra ítélték, ám az izraeli legfelsőbb bíróság felülbírálta az ítéletet. Izraeli— palesztin csúcs Izraeli-palesztin csúcs lesz Egyiptomban még ebben a hónapban. Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke és Jichak Rabin izraeli kormányfő a pa­lesztin autonómiára vonatkozó megállapodás aláírása után ta­lálkozik egymással. A Reuter Washingtonból, palesztin for­rásra hivatkozva azt jelentette, hogy a Palesztinái Felszabadí- tási Szervezet vezetése egy új, felülvizsgált tervezetet ta­nulmányoz arra nézve, hogy a PFSZ és Izrael nyilatkozatban nyilvánítaná ki egymás köl­csönös elismerését. Információs butik az MTI-ben Információs butik nyílt az MTI új épületének aulájában a Naphegyen. A butik a hírügy­nökség kiadványainak és pa­píralapú szolgáltatásainak ér­tékesítésére szakosodott, pro­filja elsősorban a sajtószervek — beleértve a lapokat és az elekrtronikus sajtót —, vala­mint a közigazgatás, politikai és társadalmi szervek, vegyes vállalatok, diplomáciai testüle­tek, illetve a hazai vállalatok politikai, gazdasági és marke­ting információs igényeinek helyszíni kiszolgálása. Magyar-olasz tapasztalatok Tapasztalataikat cserélték ki tegnap a magyar-olasz ke­reskedelmi kapcsolatokról a Magyar Gazdasági Kamará­ban a hazai vállalkozók, kül­kereskedők és az Olaszor­szágban tevékenykedő ma­gyar gazdasági szakembe­rek. A magyar-olasz külke­reskedelmi forgalom tavaly 1,6 milliárd dollárt tett ki, s mintegy 300 millió dollárnyi volt a magyar aktívum. Az idén azonban már nem lehet aktívumra számítani, hiszen az év eddig eltelt hónapjaiban olaszországi exportunk 28,5 százalékkal csökkent. Bosznia a genfi kudarc után A genfi konferencia összeomlása után a rendezési fo­lyamatról szóló tárgyalások nyilván újra kezdődnek, s valószínűleg újult erővel folytatódnak majd a harcok Bosznia több frontszakaszán, elsősorban azokban a körzetekben, ahol a muzulmán fél még képes komo­lyabb harci tevékenységet kifejteni, tehát Közép-Bosz- niában, a horvátok ellen. Egyre szembetűnőbb a hor- vát- szerb együttműködés: Mi­losevic szerb és Tudjman hor- vát elnök viszonya egyre szí­vélyesebb, szerda délután újabb átfogó tárgyalást folytat­tak, s Tudjman a konferencia kudarcáról szóló bejelentésé­vel, látványos távozásával le­galább akkora szívességet tett Milosevicnek, mint a hercego­vinál horvátoknak. Megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy Tudjman sorsdöntő pillanatokban közvetve mindig segített Milosevic elnöknek: így volt ez a belgrádi tünteté­sek idején, amikor hátat fordí­tott a szerb ellenzéknek, majd a titkos tárgyalások során, vé­gül Athénben is, ahol a nem­zetközi közösség Washing­tonnal az élen nagy nyomást gyakorolt Szerbiára, miközben a horvát elnök újra konzultáci­ókat kezdett vele területcse­rékről és egyéb kérdésekről, s így volt végül Boszniában is, ahol korábbi szövetségesei­nek, a muzulmánoknak fordí­tott hátat. Most is Tudjman volt az, aki felrúgta a konferenciát, még­hozzá röviddel a szívélyesnek nevezett genfi horvát-szerb megbeszélés után. A szerbek először remélték, hogy Lord Owen utóbb meg­győzi a muzulmánokat, s bíz­tak abban, hogy Alija Izetbe­govic boszniai elnök beadja a derekát, sőt volt egy olyan je­lentés is — paradox módon Páléból, a szerb főhadiszál­lásról — hogy Izetbegovic alá­írja a tervet, aztán emigrál. Forrásként meg nem nevezett ám jól tájékozott forrásokat nevezett meg akkor a Tanjug, nyilván nem ez lesz a Boszni­ával kapcsolatos tájékozta­tásban az utolsó melléfogás. A muzulmánoknak sok vá­lasztásuk nincs, Izetbegovic elnök azzal érvelt, hogy a terv elfogadása még a háborúnál is rosszabb, s ebben aligha­nem igaza van. A brit közve­títő Lord Owen minden ko­rábbi európai nemzetközi szerződésnél rosszabb ren­dezési tervet dolgozott ki, s ezt maga is elismerte. Most, a kudarc után csak annyit mon­dott: nem tudja mi következik. Ezúttal sem jelentette azon­ban be lemondását, noha so­kan erre számítottak. KÉRDŐJELEK Ne szólj szám? A hazai ellenzék után a szlovákok is magyarázatot kértek Füzessy Tibortól, a magyar titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli minisztertől, mire alapozta a szomszédos országok tit­kosszolgálataira vonatkozó balatonszárszói nyilatkozatát. A miniszter szerint ezek a szolgálatok keményen dolgoznak a szomszédságunkban élő magyar nemzetiségek irányába. A miniszter „megnyugtatta” a Tisztelt Házat, hogy kijelentései megalapozottak, de konkrétummal nem szolgálhat. Bizonyára hasonló választ kapnak majd a szlovák érdeklődők is. Mi indokolhatta a nyilatkozatot? A miniszter — minden bi­zonnyal a szárszói hangulat hatására is — alighanem újabb adalékkal akart szolgálni a szomszédos magyarság nehéz helyzetének tudatosításához. De akár igaza van, akár nem, akarva-akaratlanul kutyaszorítóba került: nyilvánosan beszélt valamiről, amit nem tud vagy nem akar nyilvánosan adatok­kal, tényekkel alátámasztani. Bizonyos szolgálatok éppen azért dolgoznak titkosan, hogy tevékenységük ne juthasson il­letéktelenek tudomására, következésképpen aligha lehet or­szág-világ előtt szóbeszéd tárgya. Érthető, hogy az illetékes magyar állami szervek figyelem­mel kísérik a külföldi titkosszolgálatok működését? Ez köte­lességük s ebben az esetben különösen... De úgy tűnik, ez ti­pikusan olyan ügy, amelyet ismerni és figyelni kell, de be­szélni nem kellene róla. P. T. A magyar elektronikus média hol balra hol jobbra húz Három és fél évvel a magyar- országi rendszerváltás után az állam elektronikus információs monopóliuma csaknem válto­zatlan, ami azonban nem feltét­lenül azonos a hírközlés, a be­számolók uniformizáltságával. Az írott sajtó, számos rádiós és televíziós újságíró is, a politikai rendszerváltozás élharcosa volt, ráéreztek a sajtószabad­ság ízére. Ezt megtartották a jobboldali konzervatív koalíció győzelme után is, részben ki­váltva ezzel a hatalmat gyakor­lók nemtetszését — írta a mün­cheni Süddeutsche Zeitung bu­dapesti tudósítója, Weyer Béla, aki cikkének egy másik helyén azt szögezte le, hogy miközben a politikai fordulat a nyomtatott sajtóban a hírek és a vélemé­nyek sokszínűségét is magával hozta, az elektronikus médiánál minden maradt a régiben. A budapesti tudósító írása a kelet-európai rádiózás és tele­víziózás helyzetét bemutató sorozatban látott napvilágot. A cikkben helyet kapott az elmúlt évek vitáinak ismertetése — Gombár és Hankiss ügye, mé­diatörvény, frekvenciamorató­rium -, s az a megállapítás is, hogy „Csurka szelleme a rá­dióban és a televízióban igen­csak vitális.” Ennek bizonyítá­sára a szerző a szárszói talál­kozóról készült beszámolót említi. Szárszón „az úgyneve­zett, népi-nemzeti politika, hí­vei egy héten át 'támadták nemcsak a liberálisokat és a szocialistákat, hanem az An- tall-kormányt is, az Európához való csatlakozás helyett a saját magyar utat pártfogolták, egyesek pedig még a parla­menti demokráciát is kétségbe vonták. Mindezt az állami tele­vízió egyes programjában es­ténként a nap legfontosabb belpolitikai eseményeként, előkelő helyen, jóindulatú kommentárokkal tálalták fel a nézőknek.” A Süddeutsche Zeitung végezetül annak a véle­ménynek adott hangot, hogy a helyzet a legközelebbi par­lamenti választásig aligha vál­tozik. A kormány ugyan nem­rég elhatározta a frekvencia- moratórium oldását, ám ez nem jelent majd áttörést: a beinduló helyi programokat csak néhány kilométer su­garú körben lehet majd fogni. Benyújtotta lemondását Csépi Lajos Csépi Lajos, az ÁVÜ igazga­tója tegnap reggel benyújtotta lemondását Szabó Tamás pri­vatizációért felelős tárca nél­küli miniszternek. Csépi Lajos indoklásában hangsúlyozta hogy már részle­tes tájékoztatást adott a sajtó és a közvélemény számára a Magyar Fórum Kft-vel kötött szerződésről is, mégis azzal vádolták, hogy felelőtlenül használta fel a közpénzeket. • Keserű játék a cukorárral? • Van-e Csurka-Pozsgay tengely? • Kik gyújtogatják az erdőket? • Hogy látják külföldön Horthyt? Ins ... egyszerűen minden LEVEGŐ. FÖLD. TŰZ. * ZIEGELWERKE G LEINSTÄTTEN Rt. jamina ** BÉKÉSCSABA Telefon (66) 441-670, Telefon (66) 447-211 Fax (66) 445 759 6 *

Next

/
Oldalképek
Tartalom