Somogyi Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-01 / 203. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. szeptember 1., szerda Új határátkelő Határátkelőt nyitnak ma a Bács-Kiskun megyei Bácsal­más és a jugoszláviai Bajmok között, a helyi lakosság kéré­sére. Augusztus 20. és 22. között ideiglenesen már mű­ködött ez a kizárólag személyi forgalmat szolgáló átkelő, és óriási volt a forgalma: a három nap alatt 16 és félezren lépték át a határt. A megnyitás első egy-két órájában mintegy 4 ki­lométeres kocsisor várakozott a jugoszláv oldalon. Mostantól naponta 8-tól 18 óráig, a téli időszakban 8-tól 16 óráig lép­hetnek át itt az utasok. Támogatás a putnoki bányának A Foglalkoztatási Alap pénzügyi keretéből 115 millió forintnyi támogatás folyósítá­sáról döntött Kiss Gyula mun­kaügyi miniszter. A támogatás révén lehetőség nyílik arra, hogy a Putnok Bánya Kft dol­gozói továbbra is megkapják alapbérüket, a vállalat pedig e keretből fizetni képes a társa­dalombiztosítási járulékot is. A támogatás ellenében a bánya vezetése vállalta, hogy a cég­nél dolgozó több mint ezer dolgozót 1995 végéig foglal­koztatja. Pillért kárpótlási jegyért A Pillér Első Ingatlanbefek­tetési Alap szeptember 20. és december 3. között újra jegy­zésre kínálja fel befektetési jegyeit. A feltételek és a jegy­zési helyek a tavaszi kibocsá­tás során alkalmazottakkal megegyezőek lesznek. A Pil­lér alap budapesti belvárosi irodaházakat értékesít, illetve ad bérbe, és az ebből szár­mazó hasznot osztja ki fél­évente hozamként a befekte­tőknek. A hozam az alapkeze­lők reményei szerint a tíz éves futamidő alatt évi öt százalék­ról huszonhárom százalékra fut majd fel. Bábolnai gazdanapok Szeptember 22-24-e között ismét megrendezik a hagyo­mányos Bábolnai Nemzetközi Gazdanapokat. A házigazdák azokat a vállalkozókat hívták meg a kiállításra és találko­zóra, amelyek itthon és külföl­dön új kapcsolatokat akarnak kialakítani az élelmiszergaz­daság termelőivel és részt kí­vánnak venni a magyar élel­miszergazdaság és mező- gazdaság új típusú integráció­jában. Gondolnak a szervezők a farmergazdaságok igényeire is: az érdeklődő magángaz-' dáknak tenyészállatokat és gépcsaládokat mutatnak be. Elhalasztják a Hoventát A tervezettnél később, nem az őszi BNV-vel egyidejűleg, hanem október 12-én nyílik meg a Hoventa Nemzetközi Kereskedelmi és Vendéglátó­technikai Szakkiállítás. Isme­retes, hogy a Hungexpo Rt. Budapesti Vásárközpont terü­letén lévő B-pavilonja július 30-án kigyulladt és leégett. Személyi sérülés nem történt, az anyagi kár azonban jelen­tős: a tűz tönkretette a pavi­lonban lévő irodák berende­zését, felszerelését. A kiállí­tási helyek átcsoportosításá­val sikerült elérnie a Hungex- pónak, hogy mindössze a Ho­ventát kell egy hónappal ké­sőbb megrendezni, az őszi BNV a tervezett időpontban megnyílik. Találomra történik a „kapacitás apasztás” Mérlegen a húsipar Amennyiben a kormány nem intézkedik az állami tulajdon­ban lévő húsfeldolgozó üzemek túlméretezett kapacitásai­nak csökkentése érdekében, azok bezárása rendszertelenül, „találomra” történik meg, úgy ahogyan a lehetőségek ala­kulnak — többek között ezt állapítja meg az a jelentés, ame­lyet az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének, a FAO-nak a szakértői készítettek a magyar húsiparról. Borfesztivál Budapesten Értesülések szerint a Föld­művelésügyi Minisztériumban már el is készült a húsipari szakágazat átalakításának stratégiai terve. Ezt azonban még nem hozták nyilvános­ságra. Annyi azonban már tudható, hogy a várható intézkedések nyomán a nyilvántartott ser­tésvágó-kapacitás mintegy 30 százalékkal, míg a marha­vágó-teljesítmény felével lesz kevesebb a jelenleginél. Az elképzelések szerint az élet­képes vágóhidak hatékony­sága, állategészségügyi és élelmiszerhigiéniai, valamint környezetvédelmi helyzete számottevően javul majd, s ezzel megteremtődött a piaci versenyegyenlőség. Az állami tulajdonban lévő feldolgozóüzemek legtöbbje jól felszerelt. így az üzemek közül több mint egy tucatnyi megfelel az Európai Közösség higiéniai előírásainak is. Ezekből hét pedig a USDA szabványokban foglaltaknak is eleget tesz. Mindez azon­ban nem jelenti azt —, mutat rá az ENSZ-összegzés — hogy a gyártás minden eset­ben azoknak a termékeknek az előállításához igazodik, amelyet a jelenlegi piaci igé­nyek megkívánnak. A tömegbor-gyártás helyett a minőségi bortermelést kell fej­lesztenie a hazai bortermelők­nek. Ezt igyekszik prezentálni a II. budapesti nemzetközi bor- fesztivál melyre a fővárosban szeptember 8-12. között kerül sor. A magyar borkivitel a ’80-as évek közepén volt legnagyobb, elérte az évi 2,7 millió hektoli­tert. Ebben az időben mintegy 4-5 millió hektoliter bort állítottak elő hazánkban. A magyar borki­vitel nagy része, 75-80 száza­léka a volt KGST-országokba irányult, és főként úgynevezett tömegbor volt. A piac szűkülé­sével a ’90-es évek elejére a magyar borkivitel is jelentősen csökkent. Az újabb felfutás ér­dekében új piacok után kellett nézniük a termelőknek. Ezeken a piacokon azonban már csak a minőségi termékek adhatók el. A magyar borkivitel elsősorban Nyugat-Európába, valamint az USA-ba irányulhat. A Nemzet­közi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma és a Földművelé­sügyi Minisztérium közös kez­deményezésére egyedi marke­tingprogram készült. Ezt a prog­ramot a kereskedelemfejlesztési alapból az idén a költségvetés 160 millió forinttal támogatja. A program célja a magyar bor el­ismertségének növelése. A borfesztivált a Budai Vár­ban tartják, míg a nagyközön­ség számára a belvárosban a Vörösmarty téren és környékén rendeznek programokat, emel­lett több színvonalas kulturális produkció is várja majd az ér­deklődőket a rendezvény öt napja alatt. 1995/H 1993. szeptember 3-án a Magyar Nemzeti Bank aukciót hirdet új államkötvény kibocsátásra. Az Államkötvény 1995/H 2 éves futamidejű, évi bruttó 19,5%-os kamatozású értékpapír. A kibocsátás napja: 1993. szeptember 10. A kötvény lejárata: 1995. szeptember ÍO. Kamatfizetési időpontok: 1994. szeptember 10. és 1995. szeptember ÍO. Az aukció feltételei: Az aukción ajánlatot csak bróker­cégek és bankok tehetnek, min­denki más csak a brókercégeken keresztül tehet ajánlatot. A minimális ár a névérték 100%-a. Az ajánlatokat úgy kell a brókercé­geknek megadni, hogy azt a cég az aukcióra legkésőbb reggel 10 óráig benyújthassa. Aznap délután két órakor az eredményhirdetésen kiderül, hogy sikeres volt-e a be­nyújtott ajánlat. Aukciós ajánlataikkal kérjük for­duljanak a brókercégekhez! Átlagáras értékesítés: 1993. szeptember 6. és 10. között átlagáras értékesítésre kerül sor, ahol magánszemélyek is kibocsá­tási áron vásárolhatják meg az Ál­lamkötvény 1995/H-t. Az Államkötvény ideális befektetés! A legkedvezőbb befektetési forma mindazoknak,- akik megtakarításaik értékét utánjárás nélkül akarják növelni;- akik rendszeres éves jövedelmet akarnak általa elérni;- akik tőkét gyűjtenek, például gyermekeik taníttatásához, ingat­lan vásárláshoz vagy vállalkozás beindításához. Mit kell még tudni az Államkötvényről? Állami garancia van rá. Mind a kamatfizetést, mind a törlesztést az állam szavatolja. A kibocsátást követően a Magyar Nemzeti Bank forgalmazza - elad­ja és visszavásárolja - az állam- kötvényt. Amennyiben pénzre van szüksé­günk, a Magyar Nemzeti Bank igazgatóságai a tőzsdei árfolyam­hoz közeli áron visszavásárolják, vagy amennyiben venni akarunk, eladnak államkötvényt. Az államkötvény így rövidtávú be­fektetésnek is jó. Az államkötvényt nem kell haza­vinni. Ingyenes értékpapírszámlán tarthatjuk anélkül, hogy elvesztés, lopás vagy megsemmisülés veszé­lye fenyegetne. Ha később mégis kikérjük a papírt, a címletváltásért és kiszállításért a névérték 0,5%-át, valamint a forgalmazó ezzel kap­csolatos díjait kell megfizetnünk. A fő forgalmazó és kifizető helyek: • MNB Főpénztára 1051 Budapest, Hold u. 4. • MNB Baranya Megyei Igazgatóság 7621 Pécs, Apáca u. 6. • MNB Bács-Kiskun Megyei Igazgatóság 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1. • MNB Békés Megyei Igazgatóság 5600 Békéscsaba, Dózsa György u. 1. • MNB BAZ Megyei Igazgatóság 3525 Miskolc, Hősök tere 3. • MNB Csongrád Megyei Igazgatóság 6720 Szeged, Deák Ferenc u. 17. • MNB Fejér Megyei Igazgatóság 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. • MNB Győr-Moson-Sopron Megyei Igazgatóság 9022 Győr, Czuczor G. u. 26. • MNB Hajdú-Bihar Megyei Igazgatóság 4026 Debrecen, Hatvan u. 15. • MNB Heves Megyei Igazgatóság 3300 Eger, Barkóczy u. 3. • MNB Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatóság 5000 Szolnok, Magyar u. 8. • MNB Komárom Megyei Igazgatóság 2800 Tatabánya, Fő tér 32. • MNB Nógrád Megyei Igazgatóság 3100 Salgótarján, Rákóczi u. 15. • MNB Somogy Megyei Igazgatóság 7400 Kaposvár, Széchenyi tér 3-4. • MNB Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazgatóság 4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 3. • MNB Tolna Megyei Igazgatóság 7100 Szekszárd, Augusz Imre u. 7. • MNB Vas Megyei Igazgatóság 9700 Szombathely, Széli Kálmán u. 20. • MNB Veszprém Megyei Igazgatóság 8200 Veszprém, Budapest u. 4. • MNB Zala Megyei Igazgatóság 8900 Zalaegerszeg, Dísz tér 7. MAGA A BIZTONSAC Az eladósodás kísérteié A magyar gazdaság és a pénzügyek Az eladósodás kísértete járja be Magyarországot, to­vábbá a külföldi tőkeberu­házások területén tendencl- aváltás figyelhető meg: Ma­gyarország tartja ugyan csúcspozícióját az egykori KGST-országok körében, ám az 1991-es év „boomja” óta, amikoris közvetlenül 1,7 milliárd dollárt fektettek be a külföldiek, a tendencia lassan, de folyamatosan hanyatló. 1992-ben 1,641 milliárd dollár volt a külföldi tőkeberuházások értéke, 1993 első felében 650 millió. Az eladósodással kapcso­latban a német pénzügyi-gaz­dasági napilap azt állapította meg, hogy aggodalom egye­lőre csak a belső eladósodás­hoz kapcsolódik és a prob­léma minden más tényezőt háttérbe szorítva inkább a költségvetési deficit „fékezhe- tetlen” növekedéséhez köt­hető. Ennek nyomán a belső államadósság az idén elérheti a bruttó hazai termék (GDP) 82-87 százalékát, míg 1990-ben csak 63,5 százalé­kát tette ki. Ez a német szaklap „kimon­dottan sikersztorinak” minősí­tette a külföldi adósság keze­lését. Adatai szerint a nettó adósság mértéke évek óta 14,5 milliárd dollár körüli a de­vizatartalékok a figyelemre méltó ötmilliárd dollárra emel­kedtek, Magyarország minden erőfeszítés nélkül képes volt kötvényeket kibocsátani a nemzetközi piacokon. A Handelsblatt szerint min­dennek alapját nagymérték­ben a magyar külkereskede­lem „meglepően jó teljesítmé­nye” képezte: néhány év alatt „látszólag tökéletesen” sikerült az átállás az igénytelen keleti piacokról a kemény nyugati­akra. „Azonban csak látszó­lag: az idén bekövetkezett a nagy kijózanodás. Az első fél­évben az export, az előző év ugyanezen időszakához vi­szonyítva, 27 százalékkal, 3,8 milliárd dollárra esett vissza, a kereskedelmi mérleg deficitje elérte a kétmilliárd dollárt” — közölte a Handelsblatt. A bu­dapesti keltezésű cikk szer­zője úgy vélekedett, hogy a fejlemény aligha indokolható a rossz világgazdasági konjunk­túrával vagy a húsra és hús­termékekre kirótt EK-korláto- zásokkal. Sokkal inkább „a zsugorodó belső piacon ural­kodó katasztrofális helyzet,” kihatásairól van szó. A vállala­tok „súlyos likviditási problé­mákkal” küzdenek, nem képe­sek javítani versenyképessé­güket, még kedvezőbb érté­kesítési lehetőség esetén is hiányzik a versenyképes áru. <

Next

/
Oldalképek
Tartalom