Somogyi Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-02 / 204. szám

14 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK OLDALA 1993. szeptember 2., csütörtök Vezet a főváros Mármint az elektromos energia díjhátralékában, ugyanis főként Budapesten maradnak el a fogyasztók a díjak fizetésével. A földgáz- és távhőhátralékban a nagy­városok járnak az élen. Ma­gyarországon 20 milliárd fo­rintra tehető a közüzemi köz- szolgáltató vállalatokkal szembeni tartozás, ebből a lakossági tartozás mintegy öt-hat milliárd forint. Az adós­ság mértéke az egyes térsé­gek szociális helyzetétől is függ, ahol például sok a mun­kanélküli, ott a hátralékosok száma, illetve a hátralék ősz- szege is magasabb. A múlt év második felében távhőeme- lési kompenzációra 44 telepü­lésen 50 millió forintot juttat­tak. A lakosság támogatását szolgáló díjhátralék-program keretében 45 millió forintot osztottak szét 36 település 23 ezer háztartásának, az idén pedig 6,3 milliárd forintot kü­lönítettek el lakásfenntartási támogatásra. Drágábban világítunk Az 1994-es esztendő egyik, a pénztárcánkra igen érzéke­nyen ható intézkedése a vil­lamos energia árának újabb emelése lesz. Egyes informá­ciók szerint 1994. január 1-jé- től általánosan 5 százalékkal emelkednek a villamosener- gia-árak. Az erről szóló javas­latot az Érdekegyeztető Ta­nács által az idén áprilisban létrehozott szakértői bizottság terjesztette az Ipari és Keres­kedelmi Minisztérium elé, s az IKM elfogadta a javaslatot. Volt hadifoglyok találkozója Volt nyugati hadifoglyok or­szágos találkozóját tartották Debrecenben. Az összegyűlt mintegy félezer idős embert levélben köszöntötte a minisz­terelnök. Az egykori hadifog­lyok előtt Für Lajos honvé­delmi miniszter beszédében egyebek között elmondta: 1,4 millió magyar került fogságba keleten, illetve nyugaton. Tisz­telettel adózott azok emléké­nek, akik közülük, illetve az elhurcolt, zsidó származású magyarok közül életüket vesz­tették. A rendszerváltást köve­tően sokan visszakapták ere­deti tiszti rangjukat vagy annál magasabb rendfokozatot kap­tak; kárpótlásban részesültek a hadiözvegyek, a hadiárvák és a hadirokkantak. Kedvezmény hálózatfejlesztéshez A hálózatfejlesztési hozzájáru­lásból — egy új IKM-rendelet szerint — jelentős kedvez­ményt kaphatnak az áram- szolgáltató részvénytársasá­goktól azok a hátrányos hely­zetű magánemberek — moz­gássérültek, vakok —, to­vábbá szociális és vallási in­tézmények, akik, illetve ame­lyek nagyobb villamos telje­sítményt szeretnének igénybe venni. Mozgássérülteknél pél­dául 9,9 kW fogyasztási igé­nyig akár teljes egészében is elengedhető a hálózatfejlesz­tési hozzájárulás. Vagyonátadás ingyenesen A társadalombiztosítás ré­szére történő ingyenes va­gyonátadásról határozott a kormány. Eszerint az idén 100 milliárd forint értékű vagyont adnak át a tb-nek, a jövő év elején pedig további 200 milli­árd forintot érő vagyon átadá­sától döntenek. A vagyonáta­dás alapjául az ÁV Rt, az ÁVÜ, a kincstári vagyon és az értékpapírok szolgálnak. VAJON MITŐL (KITŐL) TARTANAK? Védekezésük: a névtelenség Otthonházi otthonok Lakás, ellátással — A nyugdíjkor a határ 1200 idős ember él Barcson. Közülük többen az öregek klubjában vagy az otthonházban találnak „menedéket” (Fotó: Török Anett) A barcsi otthonház teljes kapacitásban működik. Min­den lakásába beköltöztek, de akkora az igény, hogy való­színűleg újabb építkezésbe kezdenek majd. Szegény Lászlóné barcsi gondozási vezető hét szándéknyilatkozat tart a kezében. A jelenlegi ellá­tottak életkora nagyon vál­tozó. 82, 90 éves éppúgy van, mint 45 éves rokkantnyugdí­jas. Idáig engedélyezte a pol­gármesteri hivatal a nyugdíj- korhatár alatt is az igénybevé­telt, de ha hozzáfognak az építkezéshez, akkor már a nyugdíjkor lesz a határ. A gondozási központ veze­tőjétől megtudtam: az otthon­házba többféle módon lehet bejutni. 500 vagy 800 ezer fo­rintot kell befizetni vagy saját ingatlanukat ajánlják fel. Tu­lajdonképpeni mindegy, hogy melyik formát választják a gondozásra szorulók, egyik sem örökölhető. A félmillió fo­rintot letevőkkel lakáshaszná­lati szerződést kötnek, s így életük végéig bent lakhatnak a magára maradt emberek. — Gondozzuk őket, ápoljuk; étkezést, orvosi ellátást, mo­sást, takarítást biztosítunk ne­kik, ám a szolgáltatásért fizet­niük kell — mondja a központ- vezető. — Ha nyolcszázezer forintot fizetnek be, akkor éle­tük végéig minden szolgálat ingyenes. Sőt még az eltemet­tetés is benne van a szerző­désben. Az otthonház amerikai min­tára épült. Mindenki saját la­kással rendelkezik; ez másfél szobás, 37 négyzetméteres. Tavaly januárban költözött be az első lakó, majd további há­rom. Az idén készült el a többi ki­lenc lakás, ezekbe a tavasszal költöztek be. A képviselő-tes­tület döntése alapján a társal­gót is hamarosan átalakítják lakássá. L. S. Amikor az első után a máso­dik, sőt a harmadik levélíró is arra kért: ne hozzam nyilváno­ságra a nevét, már-már két­ségbe vontam volna az ol­vasó-levélíró szavahihetősé­gét, s éppen abban a levélben magyarázatot kaptam a kért anonimitásra. Érthető, elfo­gadható, méltányolandó indo­kot. Az idős asszony ugyanis készségesen megadta a címét nekünk, közlését viszont megtil­totta azon egyszerű oknál fogva, hogy lakáscímének kiadásával nem akarja magát kiszolgáltatni betörőknek, tolvajoknak, rab­lóknak. Mit mondjak? A levélíró által említett bűnesetek gyakoriságát ismerve, egyetértettem idős, nyugdíjas olvasóink névtelen­ségigényével. De mit gondoljak azokról, akik más indítékból hallgatják el ne­vüket a nyilvánosság elől, jólle­het nyugodtan vállalhatnák mindazt, amit tollba mondtak? Kaposváron a Berzsenyi parkban ezen a nyáron szinte „törzsvendégnek” számított az a hetvenhét éves nyugdíjas. Egyik alkalommal szóba elegyedtünk, s alig egy óra alatt sok mindent megtudtam a mozgékony, az életet ilyen tisztes korban is tar­talmasán, egészségesen élő emberről. Elmondta például, hogy igencsak alaposan ki­használja azt a kedvezményt, amely szerint hetven éven felül buszon, vonaton nem kell fi­zetni: a hétvégeket rendre Héví­zen, Siófokon, Tihanyban tölti. Családja nincs — az ő szavaival élve: örökös agglegény —, napi ebédjét egy intézmény konyhá­járól éthordóban viszi haza. Beszélgetés közben lefény­képeztem. Hagyta, noha tudta, milyen céllal készül a fölvétel. Azt is, miért jegyzeteltem. Bú­csúzáskor ért a meglepetés: arra kért, se a képe, se a be­szélgetés ne jelenjen meg. Mert mit szólnak az emberek, akik ismerik?! És hiába kértem, nem állt kötélnek... A minap két asszony, egy szociális intézmény addigi veze­tője és a munkatársnője pana­szolta el az őket ért sérelmet. Mindkettőjükkel közölték: elér­kezett az idő, vonuljanak nyug­díjba, a továbbiakban nem tar­tanak igényt a munkájukra, másnap már ne is menjenek be a munkahelyükre. Nem volt kéz­fogás, nyilvános köszönet, ajándék, jutalom, ünnepélyes búcsúztatás, s ezt fájlalták mindketten. A nyugdíjazás té­nyét zokszó nélkül tudomásul vették, hiszen a korhatáron már így is túl vannak... Ha azonban a sérelmükkel foglalkozni kívá­nunk, a nevük ne kerüljön nyil­vánoságra — kérték. Hogy miért ne? Miért kell azt másnak is megtudni, hogy így megalázták őket?! Elég, ha a család előtt kell szégyenkezniük, előttük meg a rokonok előtt úgysem tit­kolhatják el a történteket. Megírjuk a neveket vagy nem — a tény az tény marad. Mégis szeretnénk, ha nem tapasztal­nánk annyi titkolódzást, főképp pedig igazi indok nélküli titkoló­dzást, névtelenségbe burkoló- dzást. Mert az esetek jó részé­ben — mint példáinkban is — nem azért kéri az olvasó a neve elhallgatását, mert vaj van a fe­jén vagy valótlanságot állít. (Hernesz) Az igényléstől a folyósításig A nyugellátások fajtái, az igény érvényesítése A múlt hét csütörtökén „beharangoztuk” most induló soro­zatunkat a leendő nyugdíjas és már nyugdíjat élvező olvasó­ink tájékoztatására. A hozzánk érkező levelek, telefonok és a személyesen kopogtatók tanúsága szerint széles réteg érdek­lődését elégítjük ki ezekkel a cikkekkel csütörtökönként a Nyugdíjasok oldalán — ezúttal a megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóság igazgatójának, Kisdeák Máriának a tollából. Már novemberben hozhatná a postás • • > Összesen tizennyolc százalékos emelés? A parlament rendkívüli nyári ülésszakának első napján, hétfőn mondta — llkei Csaba független képviselőnek a na­pirend előtti felszólalására, a tervezettnél nagyobb nyug­díjemelést célzó sürgetésére válaszolva — Szabó Iván pénzügyminiszter: a napokban döntöttek — a kormánnyal egyetértésben — a társadalombiztosítási igazgatóságok arról, hogy az idei nyugdíjszintet összesen 18 százalékkal emelik. A társadalombiztosítás ennek megfelelő pótkölt­ségvetést nyújt be, s ha a parlament idejében meghozza jó- váhagyólagos döntését, az ily módon megemelt nyugdíjak­kal már novemberben csöngethet a postás... Nyugellátásra való jogosult­ságot szerezni saját jogon vagy hozzátartozói jogon lehet. Saját jogú nyugellátások: az öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, a mezőgazdasági szö­vetkezeti tagok öregségi és munkaképtelenségi járadéka és a szövetkezeti tagok növelt összegű öregségi és munka­képtelenségi járadéka. Hozzátartozói nyugellátások-. az özvegyi nyugdíj, a végkielé­gítés, az árvaellátás, a szülői nyugdíj, a mezőgazdasági öz­vegyi járadék és a növelt ösz- szegű özvegyi járadék. Saját jogú baleseti nyugellá­tások-. baleseti járadék, baleseti rokkantsági nyugdíj. Hozzátartozói baleseti nyugel­látások: baleseti özvegyi nyug­díj, végkielégítés, árvaellátás, szülői nyugdíj. A nyugellátást, a baleseti nyugellátást és a hozzátartozói nyugellátást, a hozzátartozói baleseti nyugellátást az igénylő lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság­nál kell igényelni. Megyénkben a nyugdíjbiztosítási igazgató­ság Kaposváron a Kossuth La­jos utca 9. postai címe: 7401 Kaposvár, postafiók 113. A vasútaknál munkaviszony­ban állók nyugdíjának igénylé­sére az előbb ismertetettől el­térő szabályok érvényesek. Az ilyen munkát végző dolgozónak ugyanis igényével nem a me­gyei nyugdíjbiztosítási igazga­tósághoz kell fordulnia, hanem a szolgálati főnökségéhez, ha pedig munkaviszonya korábban megszűnt, kérésével a leg­utóbbi szolgálati főnökségét kell fölkeresnie. A hozzátartozói nyugellátást (az özvegyi és a szülői nyugdí­jat, az árvaellátást) a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosí­tási igazgatóságnál kell igé­nyelni abban az esetben, ha a jogszerző nem nyugdíjasként halt meg. Ha ugyanis a jog­szerző elhalálozásakor nyugdí­jas volt, a hozzátartozónak az igényt a Nyugdíjfolyósító Igaz­gatóságnál (1820 Budapest) kell benyújtania. A vasútaknál alkalmazásban álló jogszerző halálakor az igénnyel a leg­utóbbi szolgálati főnökséghez, a vasútak által megállapított nyugellátásban részesülő halá­lakor pedig a lakóhely szerint il­letékes, nyugdíjasokat nyilván­tartó szolgálati főnökséghez kell fordulni. (Következik: Hogyan kell a nyugdíjigényt érvényesíteni? Mit kell tudni az igénybeje­lentő lapokról?) Az információval, illetve a pénzügyminiszteri bejelentés­sel kapcsolatban tudni kell, hogy a nyugdíjbiztosítási ön- kormányzat elnöksége úgy döntött, s ezt az augusztus 27-i sajtótájékoztatón jelentet­ték be: novemberben négy- százalékos kiegészítő nyug­díjemelést terveznek, s ebben az emelésben 2 millió 700 ezer sajátjogú nyugdíjas ré­szesülne. így a márciusi tíz és a most következő, szeptem­beri négy százalék után to­vábbi négyszázalékos emelés következne. Az újabb négy- százalékos emelést a szep­temberi, már emelt nyugdíj alapján számítanák ki, s en­nek kilenc hónapra eső visz- szamenőleges összege nem lehetne kevesebb 2700 forint­nál (ez havi 300 forintnak felel meg), s nem haladhatja meg a 9000 forintot (vagyis a havi 1000 forintot). A nyugdíjbiztosítási önkor­mányzat úgy foglalt állást, hogy ezt az újabb 4 százalé­kos emelést — amihez szerin­tük megvan a szükséges 10,7 milliárd forint — figyelembe kell majd venni a januári nyugdíjemeléseknél (amihez újabb 4,4 milliárd forint kell). Vagyis azt szeretnék elérni, hogy a december 31-én már a novemberi emeléssel is növelt összeg legyen az alapja a ja­nuári emelés kiszámításának. Az önkormányzat elnöksége azt is közölte: az újabb eme­lésre oly módon jött össze a szükséges pénz, hogy a tere- vezettnél kedvezőbben alakul­tak a járulékbefizetések és változott a nyugdíjasok össze­tétele. További 2,8 milliárd fo­rintot a társadalombiztosítás likviditási tartalékából kíván­nak erre a célra felhasználni és bíznak abban, hogy — ha megszigorítják a kintlevősé­gek behajtását — hozzájut­hatnak a mintegy 130 milliárd forintos tartozás 20-25 száza­lékához. A kiegészítő emelés főként a kisnyugdíjasoknál éreztetné jótékony hatását. Márpedig hazánkban a 2 millió 850 ezer nyugdíjas 64 százaléka 11 ezer forintnál kevesebb nyug­díjra számíthat, s ezen az arányon belül 40 százaléknak a nyugdíja még a 10 ezer fo­rintot sem éri el... Világvevő biciklikerék „Díjazták” az anti-antennát (Fotó: Király J. Béla) Varga Ferenc kaposvári, Fő utcai rokkantnyugdíjas megle­pődve tapasztalta a legutóbbi iakbérfizetéskor, hogy számlá­ján antennadíj is fel van tün­tetve. Ez csak azért érdekes, mert szegény embernek nem­hogy antennája, de még tévéje sincs. Varga Ferenc szerint fel­tehetőleg a ház kéményére ki­tűzött biciklikereket gondolhat­ták antennának. Mindenesetre az antenna­üzem illetékesei a tévedés ki­derültével dicséretes gyorsa­sággal intézkedtek, Varga úr visszamenőleg töröltetett az antennabirtoklók lajstromából, s rövidesen visszakapja a neki visszajáró összeget is. Nyugdíjasunk egyébként — minő humora a sorsnak — ak­tív korában az IKV dolgozója, üzemegységvezetője volt. —n—

Next

/
Oldalképek
Tartalom