Somogyi Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-23 / 222. szám

1993. szeptember 23., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Határidős munkák — két szalagrendszeren A somogyszobi asszonyok nyugati piacra varrnak Sürgető határidők — Szigorúan ellenőrzik a termék minőségét Betegápolást is tanulnak a gazdaasszonyképző diákjai Két osztállyal kezdték az idén az oktatást — Dajkának is alkalmaznák őket Maguknak főzik az ebédet a diákok (Fotó: Lang Róbert) T ermény bemutató kertbarátoktól Nagy sikere volt a nagyatádi kertbarátkor terménybemuta­tójának. Huszonöt gazda hozta el vasárnap a művelő­dési központba kezemunkájá- nak gyümölcsét: ritka zöldség­fajtákat és különleges gyümöl­csöket. Szenzációnak számí­tott a tüskés uborka és egy 36 kilós tök. A rendezvények so­rában fotókiállítás, képző- és iparművészeti bemutató várta a közönséget, és a vásár. Kü­lön színfoltja volt a napnak a buzsáki együttes fellépése. Szüreti napok Bélaváron Véget értek a szüreti napok Bélaváron. A Kerék-hegyi jubi­leum alkalmával gazdag ren­dezvénysor várta az érdeklő­dőket.; Felléptek neves együt­tesek és nótaénekesek is. Mester Károly, a hegyközségi egyesület elnöke a hagyomá­nyok őrzésére szólította fel a gazdákat. A legjobbak elis­merő oklevelet is kaptak. A Ke­rék-hegyi rendezvényeket több mint 400-an tekintették meg. Új utakat építenek Somogyszobon A hónap végéig befejezik Somogyszobon a Táncsics Mihály és az Arany János utca burkolását. Az önkormányzat idei fejlesztési tervében sze­replő beruházás nyomán a község e két utcájában is jó úton közlekedhetnek a jármű­vek. Elkészítenek még egy összekötő járdaszakaszt is. Falunap Szabáson Nagyszabású rendezvényre készül Szabás: a hét végén tartják a falunapot, és meghív­ták a szomszédos községek lakóit is. A „szomszédvárak” csatározásai ezúttal külön­böző versenyek formájában zajlanak; a kispályás focihoz a polgármesteri hivatal már fel­újíttatta a kapukat is. Húsz éve ad munkát So­mogyszobon az ügyes kezű asszonyoknak a csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet. Az üzemcsarnokban most 34-en dolgoznak, két szalag­rendszeren. A somogyszobi asszonyok örülnek az egy- műszakos munkarendnek, mert így jut idő' a családra is. — Kiszabva kapjuk az anyagot és a kellékeket, mel­lékelik a technológiai leírást és a normát — mondta Tóth Er­zsébet, az üzem vezetője. — Szalagrendszerünk Textima gyorsvarrógépekből áll. Ha a technológia más gépet is igé­nyel, akkor másik telepről szál­lítják ide. Ilyen művelet pél­dául a varró-tisztázó, ami le­hetővé teszi a bélés rugalmas tágulását. Egy francia cégnek az utóbbi két-három hétben sza­badidőruhákat készítettek, s olyan férfi felsőruha is lekerült a szalagról, amibe vízhatlan bélést varrtak. A varrónőknek sokféle ruha varrását be kellett gyakorol­niuk. Rész- és egész minta alapján próbavarrást végez­nek, s ezt technikusok minősí­tik. A nyugati partnerek képvi­Csak az eső szakította meg időnként az őszi beta­karítási munkákat a nagy­atádi szövetkezetben. 979 hektáron vágták le a napra­forgót s s rögtön utána — a héten — megkezdték a ku­korica törését. — A napraforgó betakarítá­sát a múlt hónap végére ter­veztük, az eső miatt azonban két hetet csúsztak a munkák — mondta Nemes István, a szövetkezet főkönyvelője. — Az újabb csapadék miatt fennállt a tányérrothadás ve­szélye is, így mindössze 12- 13 mázsa hektáronkénti át­laggal számolunk. Az ala­csony hozam oka a nagy szá­razság, és az 500 hektárt jég­verés is károsította. selői helyben vizsgálják át a kész termékeket. — Szigorú a minőségi köve­telmény, a normák feszítettek — mondja az üzemvezető. — A dolgozók háromnegyede helybeli; mindenkit felve­szünk, aki szeret és tud is varrni. A betanulási időben sa­játítják el az új dolgozók a szakma apró fogásait. A cso­portból átlag húszán teljesíte­nek száz százalékot: ők jó mi­nőségű munka esetén a plusz százalékra is kapnak pénzt. Az üzem kapacitását telje­sen kihasználják, a munkael­látás folyamatos. Alig több mint egy hónapja érkezett há­rom szakmunkás fiatal is Csurgóról, így a szakképzet­tek száma 17-re emelkedett. — Most nem úgy van, mint húsz évvel ezelőtt — mondta Szántó Ferencné, aki az üzem megalakulása óta itt dolgozik. Most jött vissza gyed-ről, s hamar rátalált a munka ritmu­sára. — Szinte kétnaponta vannak határidős munkáink, és nagyon kell sietni. Elmúlt az a világ, amikor a munkahe­lyen nézelődni lehetett. Sokat kell dolgoznunk. Az viszont, hogy helyben van munka, az megfizethetetlen. (Németh) Megkezdték a korai kuko­rica törését is a háromfai ha­tárban. — Kukoricát 1670 hektáron termesztettünk, s a táblákon a próbavágások igazolták, hogy kezdődhet már a betakarítás — mondta a főkönyvelő. — Ha a tavaszi talajerőutánpótlást a teljes területen el tudtuk volna végezni, akkor 5-7 mázsával több termett volna. így csak 40-50 mázsára számítunk hektáronként. A betakarítási munkákkal párhuzamosan végzik a talaje­lőkészítést. Elvetettek már 433 hektár repcét, őszi vetést mintegy kétezer hektáron ter­veztek. Az ezer hektár búzán kívül még 500 hektár árpát is akarnak vetni. N. I. Újabb 28 diákkal gyarapo­dott az új tanévben a nagy­atádi II. számú általános is­kola gazdaasszony-képző szakiskola létszáma. A jelent­kezők közül minden atádit fel­vettek. A mostani másodiko­sok a nyáron már hathetes szakmai gyakorlaton is részt vettek: a lakásápolást gyako­rolták, és jutott idejük télire el­tenni savanyúságot és befőt­tet is. — Pályázaton nyertünk 1,2 millió forintot, s ennek révén oldjuk meg a tanulók gyakor­lati tanóráit. A fűtési szezon kezdetéig korszerűsítjük az üvegházunkat — mondta Ku- nics Józsefné igazgató. — Tanteremgondjaink nincsenek az új első osztály miatt, mert az idén az általános iskolában csak két elsős csoport indult, s őket ott helyeztük el. A másodikos gazdaképző­söknek az alaptantárgyakat, valamint vendéglátó- és ide­genforgalmi ismereteket taní­tanak, továbbá a házi beteg­ápolást. — A betegápolás gyakorla­tát az egészségügyi szakkö­zépiskolában és a kórházban szeretnénk megoldani; ez he­tente egynapi elfoglaltságot je­lent a tanulóknak. Kettővel vi­szont kevesebben vannak a másodikosok — fűzi hozzá az igazgató. — Egy tanulónk szakközépiskolába, egy má­Legutóbbi testületi ülésén fogadta el a szabási képvi­selő-testület a szociális igaz­gatásról és ellátásról szóló he­lyi rendelettervezetet. A testü­let úgy döntött, hogy csak az részesülhet anyagi vagy ter­mészetbeni juttatásban, aki­nek a havi átlagjövedelme 6220 forint alatt van. Alkoho­listák csak kezeltetésük ese­tén juthatnak ilyen támoga­táshoz. Eseti segélyt — indo­kolt esetben — a falu nem ál­landó lakosainak is adnak. — A munkanélküliek jöve­delempótló támogatását már tizennyolcán kapják Szabá­son — mondta Bencze Imre jegyző, s hozzátette: — Az év végéig egyre többen kerülnek sik pedig szakmunkáskép­zőbe iratkozott át. Az itt tanultakat azonban később is hasznosíthatják. Megtudtuk: nyáron óvodákban és bölcsődékben is gyakorol­tak a tanulók. Több helyen úgy értékelték tevékenységüket, hogy az iskola elvégzése után szívesen alkalmaznák őket dajkaként. Az elsősök szinte a megye egész területéről ér­ki a járadékosok köréből. Ez egyre nagyobb teher nekünk, hiszen az 5120 forintnak csak a felét viseli az állam. Helyi szociális rendeletünket a reá­lis lehetőségekhez igazítot­tuk. A lakásfenntartási támo­gatást csak azok a családok kaphatják, amelyeknek a la­kása komfort nélküli és az egy személyre jutó lakóterület nem éri el a 15 négyzetmé­tert. Határozott a testület az ápolási díjról is, amit azok kapnak, akiknek a hozzátar­tozójuk képtelen magát el­látni. Egy kérelem már érke­zett. Átmeneti segéllyel azokat támogatják, akiknek a létfenn­keztek az iskolába. A messze lakókat kollégiumban helyez­ték el — ők hatan vannak. Az első év tapasztalatairól az igazgató elmondta: tanulóik olyan gyakorlati képzést kap­nak, hogy tapasztalataikat ké­sőbb is hasznosítani tudják. Jó döntés volt a tagozat indí­tása. A diákokat felkészítik a fontos családi teendőkre. Németh István tartása veszélybe került. Ad­nak vissza nem térítendő ösz- szeget és kamatmentes köl­csönt is: ez a pénz 15-30 ezer forint lehet. Kivétel nélkül jár viszont minden szabásinak az ötezer forint temetési segély. — Szigorú feltételeket szabva minden esetben a képviselő-testület dönt a se­gély odaítéléséről. A közteme­tést viszont a polgármester hatáskörébe utalták. A rászo­rulók ingyenes gyógyszerellá­tásban, többen szociális ét­keztetésben részesülnek. A testület arról is határozott, hogy a jövőben meg kell te­remteni a házi segítségnyújtás feltételeit is Szabáson. (Németh) Törik már a kukoricát a háromfai határban Tizennyolcán kapják már a jövedelempótló támogatást Segítség a kevés pénzből Szabáson Sokan gyűjtik Nagyatádon a vadgesztenyét Főként iskolásokat látni mostanában a nagyatádi ut­cákon, ahogy kis kosarakba, nejlonszatyrokba gyűjtik az öreg gesztenyefák termését a Dózsa György utca és a Szé­chenyi tér természetvédelmi területén. Kilójáért már 5 forin­tot is adnak a felvásárlók. Az ügyesebb gyerekek iskola után, hazafelé, 20-25 kilót is összeszednek. Szüretre ösztönzött a korai érés Sokan szüreteltek már a segesdi és ötvösi hegyen: a hetekkel korábbi érés kész­tette erre a gazdákat. A szőlő leszedése mellett szólt az is, hogy a legutóbbi esők miatt kezdtek kipattogni a szemek. Az eddigi próbaszüretek elég gyenge mustfokot sejtettek, de néhány fajtánál elérték a 16-17 cukorfokot. Főút — száz méter hosszan Európa legrövidebb „főútvonala” ér véget Somogyszobon: az egész valamivel több, mint száz méter. Jó, ha figyelnek erre az autósok, mert itt — mint a Kresz szerint — a tom­pított fény használata kötelező. S ha valaki bekapcsolja a világítást, néhány másodperc múlva le is olthatja. (Fotó: Csobod Péter) Tapasztalatcserén jártak az atádi méhészek Több mint harminc méhész tapasztalatcserén vett részt a múlt hét végén, a nagyatádi egyesület szervezésében. Gödöllőn megtekintették az országos méhészmúzeumot, majd Tökölre látogattak: Saf- tics Györgynek, a híres mé­hésznek a gazdaságát tekin­tették meg. Ott megismerked­tek az egyik legmodernebb technológiával, s gyakorlatban látták a műlép korszerű készí­tését és a viaszfőzést. A méhészegyesület vezetősége ugyanis arra törekszik, hogy tagjai a méz jelenlegi alacsony átvételi ára mellett is találja­nak olyan termelési módot, amelynek alkalmazása lehe­tővé teszi, hogy gazdaságos legyen a méhészkedés. Baromfivész pusztít Bolháson Az utóbbi egy hét alatt ba­romfibetegség ütötte fel fejét Bolháson. Az eddig ismeretlen vész a fiatal állatokat támadta meg. Szinte már nincs olyan baromfiállomány a faluban, ahol ne lett volna elhullás a gazdaságban. Tegnap a hely­színen vizsgálta dr. Janzsó József, az Allategészségücjyi- és Élelmiszerellenőrző Állo­más megyei kerületi főállator­vosa a betegség eredetének pontos okát, és intézkedése­ket is tett a fertőzés további terjedésének megfékezésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom