Somogyi Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-22 / 221. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. szeptember 22., szerda Adóbevallás-lista, „titkolódzó” cégek Megjelent a TOP 200, amely a múlt évre vonatkozó, február végi adóbevallások alapján ren­dezte sorba a legnagyobb hazai gazdálkodó vállalatokat. A listát az APEH készítette. Mivel az adóbevallási adatok adták a 200-as vállalati klub alapadatait, a rendelkezések értelmében az érintett cégektől engedélyt kel­lett kérni adataik nyilvánosságra hozatalához. A 200-as klubba tartozó vállalatok 40 százaléka ettől elzárkózott, jelentette be Varga György, a Figyelő főszer­kesztője Budapesten. Hozzá­tette: a „titkolódzó” cégek között található például az Ibusz és a Danubius Rt. Primagáz- Hungaria, elnapolt tárgyalás Elnapolta a döntést tegnap a Gazdasági Versenyhivatal, a Tornai és Fülöp Kft a Prima- gáz-Hungaria ellen benyújtott kérelmének ügyében. A kft kép­viselője gazdasági erőfölénnyel való visszaélés gyanújára hivat­kozva adta be kérelmét: egy üzemanyagtöltő állomást mű­ködtetnek, ahol Pb-gázcsere te­lepet is nyitni szeretne. A terüle­ten mint gázgyártónak, a Prima- gáz-Hungariának van érdekelt­sége. Ez a monopol helyzetben lévő cég azonban elzárkózott a kft—vei való szerződéskötéstől, mondván: már öt pb-gázcsere telep működik a környéken. Csődök, gazdálkodó szervezetek A magyarországi jogi sze­mélyiségű gazdálkodó szer­vezetek száma augusztusban valamivel több mint egy száza­lékkal emelkedett. A Központi Statisztikai Hivatal most köz­zétett adatai szerint a költség- vetési és társadalombiztosí­tási szervezetek száma csök­kent, míg az egyéb, nem nye­reség-érdekeltségű és a jogi személyiség nélküli gazdasági egységeké nőtt. A KSH és az APEH adatbázisa alapján ké­szült felmérés szerint a jogi személyiségű - gazdasági szervezetek közül — a csőd­törvény életbe lépésétől au­gusztus végéig — 2931 ellen kezdeményeztek csődeljárást, s ez 885 esetben felszámo­lással végződött. Japán központi bank a gazdaságért A japán központi bank ked­den példátlanul alacsony szintre, 1,75 százalékra szállí­totta le az irányadó kamatlá­bat, hogy ezzel is ösztönözze a gazdaság talpraállását. A bank igazgatótanácsi ülésén döntött arról, hogy a leszámí­tolási kamatláb 0,75 százalé­kos mérséklésével támasztja alá a Hoszokava-kormányzat napokban beindított gazda­sági csomagtervét, amely mintegy ötvenkilenc milliárd dollár pótlólagos kereslettel ösztönzi a konjunktúrát. Támogatás palesztin földműveseknek Az ENSZ agrárfejlesztési hi­vatala jelentős támogatást nyújt az izraeli megszállás alól fel­szabaduló palesztin területeken, A szervezet a római székhelyű Nemzetközi * Agrárfejlesztési Alapja közleményben jelentette be, hogy erőfeszítéseit a jerikói és a Gáza-övezetben lakó föld­művesek támogatására össz­pontosítja. E két körzetben ösz- szesen több mint 800 ezer pa­lesztin él. Csütörtökön: vásárnyitás Marcaliban A bogiári privatizáció példa is lehet Dr. Gaál Antal (MDF) országgyűlési képviselő: A vizsgálat célja tapasztalatok gyűjtése (Folytatás az 1. oldalról) — Szeretnénk elérni, hogy kiállító is, látogató is jól érezze magát — mondta a Somogyi Hírlapnak Baranyó Károly, a surján Rt vezérigazgatója. Az ünnepélyes megnyitó után át­adjuk a vásári díjakat, aztán szakmai szimpóziumot rende­zünk a polgármesteri hivatal nagytermében. Az Ipartestületek Országos Szövetsége ismét elkészítette felmérését iparosai közérzeté­ről. Arra volt kiváncsi, válto- zott-e valamit — saját megíté­lésük szerint — gazdasági, társadalmi helyzetük. A kis- és középvállalkozók szinte vergődnek a jelenlegi gazdasági környezetben. Bi­zonytalannak érzik jövőbeni ki­látásaikat, s a nemzetgazda­ság egészét még sötétebbnek látják. Tartalékaik tavaly óta is folyamatosan csökkennek, életszínvonaluk gyors ütem­ben romlik. Termékeiket a ha­zai piacon már alig tudják el­adni, s a külföldi értékesítésre kevesebben gondolnak, mint tavaly. A vállalkozások fejlődését akadályozó tényezők közül a megkérdezett 400 iparos első helyen említette a társada­lombiztosítási járulék mérté­két. Egyszerűen vállalkozóel­lenesnek minősítették! Ráa­dásul a befizetett óriási ösz- szegekhez képest az ellen­szolgáltatásokat alacsony színvonalúnak tartják. Ezért teljeskörű tb-reformot sürget­Szeptember 25-én a hor­vátországi kiállítók tartanak üzletemberek részére szak­mai bemutatót, lesz ezen a napon szüreti felvonulás, és haza látogat a Marcali-Gerjen NB lll-as bajnoki labdarúgó mérkőzésre Bene Ferenc, s magával hozza Puskás Fe­rencet is. Lesz térzene, va­sárnap szépségverseny és a kertbarátkor boraiból kóstoló. nek, mielőtt még tevékenysé­gük feladására kényszerülnek a súlyos terhek miatt. A második helyen a magas piaci kamatokat említették, amelyek gyakran csődbe so­dorják a vállalkozókat. A hite­lekkel kapcsolatban nemcsak a kamatfizetés jelent problé­mát, hanem a fedezet, a jelzá­log felmutatása, előteremtése is. Főleg a kisvállalkozók sé­relmezik a másfél-kétszeres jelzálog alapot, amely nélkül a bankok szóba sem állnak a kérelmezőkkel. Ugyanakkor még mindig nagy gondot jelent a körbetar­tozás. Sokan azért nem tud­nak eleget tenni fizetési köte­lezettségeiknek, mert nekik is tartoznak, s ezeket a kintlevő­ségeket képtelenek behajtani adósaiktól. A hivatalos működési enge­déllyel rendelkező vállalkozók hátrányos helyzetben vannak a fekete piaccal szemben is. Miközben ők belerokkannak a közterhek kifizetésébe, a zug­kereskedők vigan élik világ­ukat. Ez a tény — a felmérés szerint — sokakat arra kény­A szépségversenyre egyéb­ként a vásárigazgatóságon már lehet jelentkezni. — Szakmai napot említett. Sok a külföldi kiállító? — Horvátországból és Mar­cali testvérvárosaiból, első­sorban Németországból ér­keznek. Németországból egyébként több zenekar is jön Marcaliba, hogy ünnepé­lyessé tegye a vásár napjait. szerit, hogy a terheket maguk is ellensúlyozzák némi fekete munkával. Az ellenőrzések szintén a bejegyzett vállalko­zókat sújtják, a zugkereske­dőket csak ritkán érik tetten a hatóságok, s akkor is „eny­hébb” büntetéseket szabnak ki rájuk. Továbbra is komoly prob­lémát jelent a szakmák felhí­gulása, amelyhez a túlzottan liberális vállalkozói törvény nyitott utat. Követelik, hogy az engedélyek kiadását ponto­san meghatározott követel­ményekhez — szakvizsga, mestervizsga, szakirányú ké­pesítés — kössék a hatósá­gok. A vállakozók gazdasági helyzete — csakúgy, mint minden állampolgáré — visz- szahat a politikai közérze­tükre. Ennek megfelelően leg­többjük instabilnak jellemezte a Magyarországon kialakult viszonyokat. Csalódtak az 1990-es választási ígéretek­ben, s ebből okulva levonják következtetéseiket az 1994-es választásokra... D. Zs. — Téves az a megfogal­mazás, hogy a bogiári gaz­daság nem került a vizsgá­landó öt gazdaság közé. A valóság az, hogy a privati­zációs bizottság a bogiári gazdaságot is azok közé so­rolta, melyeket vizsgálat tárgyává tesz. De nagyon hangsúlyozom, hogy a gaz­daság privatizációjával kap­csolatban semmi gyanús körülmény nem kómerült fel — közölte a Somogyi hírlap szerkesztőségével dr. Gaál Antal (MDF) somogyi or­szággyűlési képviselő. — A vizsgálat kizárólago­san általános szempontok szerint történik — folytatta —, amelynek célja tapasztalatok gyűjtése, hogy ezzel is elő le­hessen segíteni a privatizá­ciók minél sikeresebb lebo­nyolítását. Mondhatnám azt is, hogy példaértékű esetnek is tekinthető a kijelölt gazda­ságok mindegyike. Természe­tesen a Parlament Privatizá­ciós Bizottsága, ha bármilyen hiányosságot tapasztal, köte­lessége azt felderíteni és nyil­vánosságra hozni. De szeret­ném azt ismételten hangsú­lyozni: a balatonboglári gaz­dasággal kapcsolatosan semmi gyanú nem merült fel. Az országgyűlési képviselő mindezt azért tartotta szüksé- , gesnek közölni, mert az utóbbi napokban több sajtócikk, köz­tük a Somogyi Hírlap is foglal­kozott a bogiári gazdaság pri­vatizációjával. Napjainkban a közvélemény különösen érzé­kenyen reagál a privatizáció­ban zajló eseményekre és Gaál Antal szerint különösen érzékeny azokra a hírekre, amelyek tisztázatlan viszo­nyokra utalnak. — Mint a terület egyéni or­szággyűlési képviselője fo­lyamatosan figyelemmel kísé­rem a gazdaság átalakulását — hangsúlyozta —, hiszen igyekezetem arra irányul, hogy az itt dolgozó emberek, illetve a gazdaságon kívül sző­lőt termesztők minél kedve­zőbb helyzetbe kerüljenek. Úgy gondolom, ha sikerül az átalakulás és privatizáció Bog­láron, az az egész ország ér­dekét szolgálja. Tekintettel az elmúlt napok híreire, részlete­sen tájékozódtam és tárgyal­tam Szabó Tamás miniszter­rel, az Állami Vagyonügynök­séggel, valamint a Parlament Privatizációs Albizottságával, illetve elnökével Tarods Már­tonnal. Röviden a bogiári gaz­daság privatizációval kapcso­latosan a következőt kell tudni: az átalakulás részvény- társasággá már megtörtént; 100 százalékos állami tulaj­donnal. Privatizációjára a pá­lyázatot egy héten — tíz na­pon belül az ÁVÜ meghirdeti. Tekintettel arra, hogy a pályá­zatok beadása, majd elbírá­lása csak ezt követi, így érte­lemszerűen kifogásolható, „gyanús” ügye nem is lehet a bogiári gazdaságnak. Minden a törvényes előírásoknak meg­felelően történik. Remélem, hogy a privatizá­ció minden gazdaságban dol­gozó, szőlőtermelésből jöve­delmet szerző környéken élő megelégedésére fog megtör­ténni. Mint a terület ország- gyűlési képviselője és a terüle­ten élő polgár, mindent meg­teszek, hogy elősegítsem ezt — fejezte be dr. Gaál Antal. HOGYAN ÉRZIK MAGUKAT AZ IPAROSOK? Az első számú közellenség: a társadalombiztosítás mértéke Koleszterin­mentes házi tészta Féláron kelt el a Tabi Kisszövetkezet A tabi Multiker-3 Kft 10 millió forintért és az áfáért vette meg a Tabi Kisszövetkezet megmaradt épületét, félkésztermékeit és egyéb áruit. Eladták a sörözőgarni­túrát és a fakészletet, bár ezt a két vagyont nem a Multi­ker-3 Kft vette meg. A rövid munkaidőfényűzés — A pályázatban a vevő nem jelölte meg a hasznosí­tás módját — mondta dr. Sárkány Tamás felszámoló. — Szóban viszont elmondták: elindítanak bizonyos tevé­kenységet, és mivel gépi al­katrészekkel kereskednek az épületet részben diszkont raktározásra kívánják hasz­nosítani. A volt dolgozók új­rafoglalkoztatására azonban nem tettek ígéretet. A vételi szándék komolyságát jelzi, hogy 5 millió forint foglalót befizettek a szövetkezet bankszámlájára. így szep­tember 17-én megírtuk az adásvételi szerződést, amely a teljes vagyon érté­kesítését tartalmazza, azaz a 10 millió forintot és az áfát. A vételár visszamaradó ré­szét (áfával együtt) legké­Az egy lakosra jutó energiafel­használás hazánkban 130 giga- joule évente kevesebb mint Ausztriában, ahol 160, mint Dá­niában, ahol 150 — olvasható az Energia Klub energiahatékony­sági vitairatban. A nemzeti össz­termék egységére számítva ha­zánkban 60 gigajoule a felhasz­nálás, míg az előbbi országokban sőbb a jövő év március vé­géig kell megfizetnie a kft-nek. Az épületet tehát nem adtuk még a tulajdo­nukba, csak használatba. Ezért a telepen található készleteket sem értékesíthe­tik, ugyanis sajátjuk csak a teljes vételár megfizetése után lesz. Mivel a kft raktá­rozási célra gyorsan igénybe kívánja venni az épületet és a munkát indítani tervezi, ezért szeptember 20-án át­adásra került a 300 négy­zetméter alapterületű iroda­épület egy része, valamint a gyártócsarnok. Az egykori Tabi Kisszö­vetkezet a vagyonértékelő társaság által megállapított vételi ár feléért (kel(t) el. A piacon ugyanis csak ennyit ér(t). (Krutek) csak 16, illetve 11. Ebből nyilván­való, hogy nem a felhasználás magas Magyarországon, hanem a felhasználás pazarló. A tanul­mány szerzői szerint takaréko­sabb felhasználással az új ener­giatermelő kapacitás létesítésé­nek akár az egyheted költségével is hozzá lehetne jutni jelentős többletenergiához. Szakértői tanulmányok tu­catjaiban elemzik korunk vál­ságának okait, amelyek egy­aránt értintik a gazdag és a szegény országokat. Míg egyesek közvetlen összefüg­gést látnak a politikai erővi­szonyok átrendeződése és a gazdasági hanyatlás között, addig a Német Iparszövetség elnöke a mind több szabadidőt biztosító jóléti társadalom kép­letét kérdőjelezi meg. Tyll Necker szerint növelni kell a munkaidőt, valamint az aktiv munkaviszonyban eltöltött éveket. Németországban ug­rásszerűen megnőtt a nyugdí­jasok száma, s a távoli jövő­ben veszélybe kerülhet a je­lenlegi nyugdíjbiztosítási rendszer is. Az iparszövetség elnöke szerint mihamarább vissza kellene térni a negyven órás munkahéthez. „A gazda­ság és a nemzetközi verseny- képesség csak mennyiségileg is több munkával újítható meg — fejtegeti Necker. — Nem engedhetjük meg magunknak a rövid munkaidő fényűzését”. A gazdasági szakember azt is javasolja, hogy rövidítsék le a képzési időt; a fiatalok kop­tassák kevesebbet az iskola­padot, az oktatás viszont le­gyen a jelenleginél hatéko­nyabb. Nagyobb figyelmet kel­lene szentelni a tehetséggon­dozásnak, az elitképzésnek, mert a kutatómunka eredmé­nyessége növeli a termelés esélyeit. Necker szerint kétséges, hogy fenntartható-e az állam szociális gondoskodása, „mi­közben nem használjuk ki a legfontosabb tartalékot, az emberi munkaerőt”. Ha a szo­ciális háló túl sűrű szövésű, veszélybe kerül a gazdaság versenyképessége, s ennek révén az egyes ember mun­kahelye is. A német szakértő Koleszterin- és tojásmen­tes tésztából hat fajtát hoz forgalomba a kaposvári nagymalom tésztaüzeme. A termékeket az Alpok-Adria vásáron láthattuk. (Fotó: Kovács Tibor) nem helyesli a túlzott nagyvo­nalúságot a munkanélküliség kezelésében sem. Természe­tesen szükség van a szak- szervezetre, az érdekegyezte­tésre —, mondotta — ám a vi­lág nyitottá válásával nőhet a munkaerő mobilitása is. Sze­rinte élni lehetne a lakhelytől távolabbi munkaalkalmakkal, s az embereknek el kellene vállalniok olyan munkákat is, amelyekkel korábban nem foglalkoztak. Sőt, nem keve­sebbet javasol, mint azt, hogy „aki erre nem hajlandó, annak csökkenteni kellene a munka- nélküli segélyéi’. Tyll Necker elképzeléseit ma nem kevesen támogatják Németországban. Sokan vélik úgy, hogy a megszokott jólét és a gazdasági-társadalmi biz­tonság múlhat azon, meré­szen jó döntések születnek-e rövid időn belül a jövőről? Ferenczy Europress Pazarló hazai energiafelhasználás

Next

/
Oldalképek
Tartalom