Somogyi Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-20 / 219. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. szeptember 20., hétfő Tejkörúton Somogybán A kaposfői egyke — Helyen többet adnak érte — Pókháló a tartálynyíláson Privatizáció a Reanalnál Hétfőn jár le a Reanal Fi­nomvegyszergyár Rt-re kiírt privatizációs pályázat beadási határideje. Az egyfordulós, nyílt pályázat az Állami Va­gyonügynökség tulajdonában lévő részvények megvásárlá­sára kínál lehetőséget. A Re- anaj-részvények 96 százaléka ÁVÜ, 4 százaléka pedig ön- kormányzati tulajdonban van. A vállalatnál augusztus 31-én a dolgozók hatvan százaléká­nak képviseletében megalakí­tották az MRP-szervezetet, amely ugyancsak indul a pri­vatizációs pályázaton. A dol­gozók a részvények 10 száza­lékát szeretnék megvásárolni. Mavad­kötvények A Mavad Rt kétszáz millió forint értékben kötvényt dobott piacra. A kétéves futamidejű kötvény „A” és „B„ sorozatát egyenként összesen száz-száz millió forint névér­téken bocsátották ki. A köt­vény „A” sorozata évi bruttó 20 százalékos kamatot fizet, a „B” sorozatra évi bruttó 21,5 százalékos kamatot kaphat­nak a befektetők. A kamatfize­tés negyedévenként történik majd, így a hozama az „A” so­rozat esetén éves szinten 21,55 százalékos, a „B” soro­zat pedig évi bruttó 23,3 szá­zalékos hozamot biztosít. A kibocsátó cég visszavásárolja névértéken a kötvényeket, ha a befektető egy év után vissza akarja váltani az értékpapíro­kat. Eladó MNB­részesedések Hamarosan aláírják azt a szerződést, amelyben a Ma­gyar Nemzeti Bank eladja a bécsi Raiffeisen-UNIC-Hol- ding GmbH-nak az Unicbank Rt-ben meglévő 20 százalé­kos részesedését. Az MNB törvényi előírást teljesít, ami­kor megválik a kereskedelmi bankokban lévő részesedései­től. Szeptember 22-én pél­dául a Citibankban lévő, ugyancsak 20 százalékos MNB-rész értékesítésének szerződését írják alá. A Unic- banknál, csakúgy, mint a Citi­banknál a pénzintézet külföldi többségi tulajdonosa veszi meg az MNB-tulajdont. Samsung értékpapírok Kereskedelmi kötvény kibo­csátását tervezi a közeljövő­ben a Samsung Electronics Magyar Rt. A száz százalékos dél-koreai tulajdonban lévő magyarországi leányvállalat értékpapírja szakaszos és zárt kibocsájtású, „meghívott be­fektetőknek" szóló lesz, ma­ximum 2,5 milliárd forint ér­tékben. A szerződések kidol­gozása folyik, a kötvénykibo- csájtásra előreláthatólag két hónap múlva kerül sor. Betétbiztosítási tapasztalatok Az új betétbiztosítási rend­szer bevezetése óta a betétek alakulása nem mutat arra, hogy az állami garanciáról a betétbiztosításra áttérés bár­miféle nyugtalanságot keltett volna az ügyfelek körében. Eddig hat bank jutott csődbe. Ebből három esetben az ál­lam, egyszer egy külföldi be­fektető magánakciója segített, két alkalommal pedig felszá­molásra került sor a betétesek részleges kárpótlása mellett. Reggel háromnegyed hatkor indul a Tejipari Vállalat Cseri úti telepéről a szuloki járat. A sofőr, Tulok Vencel jó öt óra alatt járja be az útvonalat, a kistelepülések tejcsarnokaiból gyűjti össze a nyerstejet. Csaknem harminc éve dolgo­zik itt, sok mindent látott, ta­pasztalt munkája során. Az első állomás Kaposfő. Néhány éve itt még hat-nyolc termelő volt, most már csak egy gazda szállítja a tejet. Van, aki eladja a magáét a faluban, van, aki felszámolta a gazda­ságot. Kisasszondon két hó­napja szűntették meg a tejhá­zat, ezért az ottani kistermelő személygépkocsival hozza át a maga tíz literét. Itt összesen húsz liter kerül a gyűjtőkocsi tartályába. — Nem éri meg már ez sem — mondja a csarnokvezető. — Két éve itt még száz literek vol­tak, de hát most már csak ráfi­zetünk. Az jár jól, aki eladja háztól húsz-huszonkét forin­tért, mert a tejipar a kiváló mi­nőségű, magas zsírtartalmú te­jért is csak tizenhat forintot fi­zet. Kaposmérő és Kaposújlak (Folytatás az 1. oldalról) Lényeges változás, hogy az idén a vetési támogatást elő­legként is igénybe lehet venni azzal a feltétellel, hogy a ter­melőnek utólag számlával kell igazolnia a támogatás igény- bevételének jogosságát. Az aszálykárt szenvedett te­rületek gabonatermelőit to­vábbi kedvezmények is megil­letik — mondta dr. Szöllősi Endre. — Akinél az idei kalá­szosgabona termését 25 szá­zalékkal nagyobb mértékben csökkentette az aszály, azok pótlólagos támogatást igé­nyelhetnek: 25-40 százalékos terméskiesés esetén hektá­ronként 1500 forint, a 40 szá­zalékos, vagy annál nagyobb terméscsökkenésre hektáron­ként 2500 forint kérhető. A kedvezmény akkor jár, ha a kérelmező tavaly is jogosult volt vetési támogatásra. A támogatás másik formája a hiteltámogatás. A termelők továbbra is elszámolhatják az általuk igénybe vett bankhitel kamatai után a 10 százalékos támogatást. A kormány lehe­tővé tette, hogy az aszálykárt következik. A tizenhét termelő — a kaposszentbenedekiekkel együtt — százkilencven liternyi tejet hozott. A falvakban min­denütt akadnak gazdák, akik élve a kedvező lehetőséggel, levágták az állatokat, és fel­hagytak a tejtermeléssel, így az összegyűlt mennyiség alig éri el a korábbi években meg­szokott felét is. Hedrehelyre egy nyugdíjas nénike busszal hozza át a te­jet, jelenleg tizenöt termelő dolgozik a községben, de nap- ról-napra kevesebben lesznek. Szülök nagyobb település, itt négyszáz liter gyűlt össze, ez a csarnokvezető elmondása szerint éppen fele annyi, mint két hete. Itt is sokan felhagytak az állattartással, a költségeik sem térülnek meg. Lad követ­kezik, az egykori kétszáz liter ötvenre apadt. Hencse, Ka­darkút is alig gyarapítja a tar­tályt. Rinyakovácsiban egy­szer már bezárták a tejházat, most egy vállalkozó üzemel­teti, ötven-hatvan litert ad le egy nap. A gigei tejcsarnokban az egyik ezerliteres tartály nyí­lásán már ki tudja mióta dísze­leg a pókháló, a kisebbiknek szenvedett gabonatermelők az idei termelést megalapozó, de már lejáró hiteleiket meg­hosszabbíthassák. A kamat- támogatás — melynek mér­téke 20 százalék — a meg­hosszabbított ideig, vagyis 1994 augusztus 1-ig érvé­nyes. A jóváírás nem automa­tikusan, hanem a bankkal tör­tént előzetes megállapodás alapján történhet. Azoknak a termelőknek az esetében, akik állami garanci­avállalással vettek fel hitelt gabonatermelésre és aszály­kárt szenvedtek — ha a hite­lüket a bank meghosszabbí­totta —, természetesen az ál­lami garanciavállalás is meg­hosszabbodik. Igénybe ve­hető 10 százalékos kamat- kedvezmény a tavaszi veté­sekhez szükséges őszi talaje­lőkészítő munkálatokhoz is. A gázolaj-felhasználás után a fogyasztási adó 50 száza­léka — literenként 11,20 forint — visszatérítés jár. Ezt a gaz­daságok a számlák ellenében utólag igényelhetik vissza, de természetesen nem korlátlan mennyiségben. A hektáron­(Fotó: Lang Róbert) alig lötyög valami az alján... Jákóban még van tsz, így csaknem ezer liter tej kerül a kocsiba; bár két éve soha nem volt háromezer liter alatt a mennyiség. Újvárfalva-Nadalos tejházá­nak hatalmas tartályában szinte elvész az a negyveny- nyolc liter, ami ma összejött. Somogysárd, Mezőcsokonya, Bodrog sem jeleskedik mosta­nában, Hetesen csak huszon­négy literrel sikerült össze­szedni. Dél felé jár az idő, mire a tar­tálykocsi visszatér a városba. A huszonkét településről ösz- szesen kettőezerhétszáz liter tej gyűlt össze; régen egyetlen tsz többet adott le ennél. Kiapadtak a tejforrások So­mogybán, nem csoda, ha a Tejipari Vállalat Győrből ho­zatja jóval drágábban a nyers­tejet. A somogyi kistermelők pedig sorra abbahagyják a munkát, hiszen nem értik, ho­gyan lesz a tizenhat forintból harminchat, mire a boltokba kerül a tej... Vezér Judit kénti kedvezményes gáz­olaj-felhasználás mértékét kormányrendelet szabá­lyozza: a szántóföldi növény- termesztésnél például csak hektáronként 90 liter üzem­anyagot vehetnek figyelembe. Új vonása a rendeletnek, hogy ezentúl azok is igényelhetik a visszatérítést, akik bérmunkát végeztetnek. Bármilyen, növénytermesz­tésre felvett hitel után jár a kamattámogatás, így értelem­szerűen a takarmánynövé­nyekre is. A kormány állásfog­lalása szerint jövőre a támoga­tást az állattenyésztésre is ki­terjesztik. — A népjóléti tárca szociális földprogramja keretében ma már sok család kisgazdasá­gokban termel. Ők milyen kedvezményeket vehetnek igénybe? — Bármilyen konstrukció­ban termel a gazdálkodó, ha hitelt vesz fel, megilleti a ka­mattámogatás. Ugyanez a helyzet a gabonával is: aki ka­lászost vet, azt automatikusan megilleti a vetési támogatás. (újvári) Milyen támogatásra számíthatnak a termelők? Meghosszabbíthatók egy évre a termelési hitelek AUSZTRIA AGRÁRÜZENETE (1.) A szomszéd rétje Háromnapos Felső-auszt­riai látogatást szervezett felhasználó és kereskedelmi partnerei részére az osztrák Kwizda cég meghívására a KSZE. Elsősorban növény- védelmi szakemberek, és más üzemi vezetők előtt akartak feleli a kérdésre: Mennyivel zöldebb a szom­széd rétje? Dr. Paul Wassermann, az osztrák cég magyarországi referensének Alfred Robi­nak a tájékoztatójából kide­rült: a családi vállalkozás 140 éves. A hétszázötven alkalmazottat foglalkoztató Kwizda az egymilliárd schil­lings tartott növény­védő-szer forgalomból mintegy 30 százalékkal ré­szesedik. Gyógyszergyártó ágazata Bécs külvárosából, amerikától Japánig exportál. Az agrárgazdaságban 1983-ig a nagyhírű Ciba- Geigy vezérképviselője is volt Ausztriában. Alfred Robi szerint cél­szerű a külkapcsolatok szé­lesítése az 1995-től várható EG tagságuk miatt. Ehhez elengedhetetlen a szemé­lyes találkozás. Németh Árpád, a KSZE dunántúli régiójának nö­vényvédőszer forgalmazási vezetője azon a vélemé­nyen volt, hogy a partnerek­nek is meg kell mutatni, amit a cég munkatársai tudnak. A KSZE is részt kíván venni a hazai mezőgazdaság átala­kításában, éppen ezért Iz­raeltől Amerikáig gyűjti azt, ami hasznosítható a hazai viszonyokra. A reichelsbergi vetőmage­lőállító és nemesítő üzem­ben Franz Blumenschein tá­jékoztatott: a régió 1700 gazdáját látja el. Az 1948-ban alapított intézet­ben őszi árpa, búza, tavaszi árpa, zab, lóbab és szója ve­tőmagot állítanak elő 70 hektáron. A tizennégy osztrák ne­mesítő állomás közül a rei­chelsbergi a nedves vidék képviselője. Nemcsak fajta- kísérleteket folytatnak, ha­nem alkalmazzák a ter­mesztéstechnika legújabb eredményeit és vizsgálják a műtrágyafelhasználást és a különböző növényvédő sze­rek hatását is. Eredményei­ket ajánlásként ismerik meg a gazdák felé, mert ahogy fogalmaznak: „a vetőmag maga az élet”. Az üzem gépesítettsége elmarad a hazai fajtakísér­leti állomások gépparkja mögött, de a 12 alkalmazott és három kutató-nemesítő munkája meghatározza Felső-Ausztria egész nö­vénytermesztését. A Raiffeisen szövetkezeti kereskedőház és bank riedi telepén — ahol látogatá­sunk befejeződött — a rak­táráruházban a mezőgaz­dálkodáshoz szükséges termékek, műszaki cikkek teljes választéka mellett a mindennapi élet háztartási árui is megtalálhatók. Külön üzemanyagtöltő állomása, gépjavító szervize van, számlázása pedig a linzi bankközponton keresztül történt. A biotermesztés Ausztriában a tehetősek hobbija, hiszen míg egy kiló hagyományosan permete­zett alma 15-20 schillingbe kerül, a bioalma kilójáért 50-60 schillinget kell fizetni. A szaktanácsadás Ausztriá­ban a növényvédőszer elő­állító és a forgalmazó ke­reskedő „kötelessége”, ezt a felhasználó gazda ingyen kapja. A tartományi mező- gazdasági kamara szakem­berei főképp az adatgyűj­téssel, és adatszolgáltatás­sal, valamint gazdálkodási és pénzügyi szervezéssel állnak a tagok rendelkezé­sére. A sikerek mögött itt is csak emberek állnak, — hangzott el többször is. No és persze a pénz! Csak íze­lítőül: a szántóföld négy­zetmétere itt 80-120 schil­lingbe kerül, természetesen a jobb termőterületeket el sem adják, pedig igencsak nagy a kereslet. A városo­kon kívüli építési telek négyzetméteréért két- száz-nyolcszáz schillinget kell fizetni, a városi, belvá­rosi telkek ára 1500-tól 10-20 ezer schillingig terjed négyzetméterenként. (Folytatjuk) Mészáros Tamás Az államkötvények vételi- és eladási árfolyamai 1993. szeptember 17. nettó vételi kötv. árfolyam % nettó eladási árfolyam % felh. kamat % 1993.0917. eladási árf.-hoz tartozó hozam % 1994/A 98,00 98,60 15,45 1994/B • 97,05 97,65 13,09 19,50 1995/A 93,58 94,18 19,91 19,44 1995/B 93,75 94,35 17,78 19,39 1995/C 96,80 97,40 10,93 19,50 1995/F 95,65 96,25 3,59 19,50 1995/G 99,24 99,84 2,03 19,50 1995/H 99,70 100,00 0,37 1996/A 94,16 94,76 11,89 18,65 1996/B 95,90 96,50 11,41 19,29 1996/C 95,86 96,46 10,50 19,27 1996/F 95,89 96,49 5,90 19,13 1997/C 94,10 94,70 9,86 18,48 1998/A 99,50 100,10 8,97 Az államkötvényeket bruttó árfolyamon forgalmazzák, bruttó árfolyam = nettó árfolyam + (az esedékesség napjáig felhalmozott kamat). A megjelölt árfolyamok az 1994/A kötvény esetében max. 1 millió Ft névértékű kötvény vételére, illetve 1 millió Ft névértékű kötvény eladására je­lentenek kötelezettséget. A többi államkötvénynél a vételi limit 1 millió Ft, az eladási limit 3 millió Ft. Az államkötvényeket az MNB Somogy megyei Igazga­tóság forgalmazza (7400 Kaposvár, Széchenyi tér 4., telefon: 82/419-411, tele­fax 82/412-959), ahol részletes információt nyújtanak az érdeklődőknek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom