Somogyi Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-18 / 218. szám
1993. szeptember 18., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Hatmillió az utcára Zamárdiban Zamárdiban megkezdték a Szőlőhegyi utca kiépítését, s vele párhuzamosan a csapadékvíz elvezetését. A helybeliek régi vágya teljesül ezzel, hiszen a szennyvíz és a gáz bevezetését megsínylette a terület. A kivitelezést az Öko- bau végzi hatmillió forintért. Gyémántdiploma A Zeneakadémia tanévnyitó ünnepélyén vette át gyémántdiplomáját dr. Dalló Gyuláné Turóczi Magda, aki több mint ötven éve az első siófoki zeneiskolát alapította. Ez 1940- től 1970-ig működött a Bala- ton-parti városban és Tabon. Vért az Oázisból A Balaton Füszért szántódi Oázis üzletházának dolgozói közül harminchatan jelentkeztek önként véradásra. Össz- szesen 15 liter vért adtak, s ezzel a siófoki kórház betegeinek gyógyulását segítik. Amerikai tanácsadó Siófokon Két hónapig önkéntes munkát végez Siófokon Warren B. Browning amerikai pénzügyi tanácsadó. Feladata a város költségvetésének és pénzügyi helyzetének, valamint a gazdálkodásának a vizsgálata. Buszváró készül a juti búcsúra A siójuti polgármesteri hivatal épülete előtt állt meg eddig a buszjárat, s fedett megálló híján a helybeliek a folyosóra húzódtak be az időjárás viszontagságai elől. Most néhány méterrel távolabb már lebetonozták az új megálló alapját, melyre fedett, fából készült váróhelyiséget építenek. Az október harmadikai búcsúra szeretnék átadni. Tornaterem épül Szabadiban A tervezett ütem szerint halad a balatonszabadi tornaterem építése. A több mint húszmillió forintos beruházást október végén vehetik majd birtokukba a falu diákjai. Fokozatosan zárják a kempingeket Ezekben a napokban a Sió- tour által kínált kempinghelyek 81 százaléka foglalt. Húsz vendégváró helyükből még nyolc tart nyitva — ezeket fokozatosan zárják be. A zömük e hónap közepéig fogadja a főképp szörfözni vagy kirándulni érkezőket, a turistákat. Látrányi vizsgálat A látrányi központú körjegyzőség év végéig felülvizsgálja, hogy az új finanszírozási rendszerben szükséges-e a vállalkozói státuszú orvosok további támogatása. Látrány- ban, Gamáson és Viszen ugyanis biztosították a zavartalan orvosi ellátás feltételeit. Addig tart nyitva, amíg mozgást lát az utcán Már nem dagasztanak kenyeret a somosi öregek Fájó gond az Ibusznál — szezonzáráskor Már nem divat nyaralni a Balatonon Borlai László: A tömegturizmus soha nem tér már vissza — Nincs sajátos arculata a magyar tengernek — „Selejtezik” a szobakiadókat is (Folytatás az 1. oldalról) — Nagyon függünk a német piactól, és ez veszélyes — mondta Borlai László, az Ibusz balatoni területi igazgatója. — Vendégeink 95 százaléka is Németországból, s annak is a keleti feléből érkezett. — Máshonnan miért nem látogatnak a Balatonra? — Az idei szezon számomra egyik legfájóbb gondja, hogy elmaradoztak a holland vendégek. Hollandia, sajnos, kis ország, s ha a lakói közül nem jön mindenki vissza a csalódása miatt, akkor lassan elfogy a létszám... Tudomásul kell vennünk, hogy az egész világ a versenytársunk, divatból már senki nem jön a Balatonra. A reklámokról sem juthatunk eszükbe, mert az külföldön igen gyér, nincs sajátos arculatunk. Abban lehet bízni, hogy a holland romantikus nép: szeretik saját autójukkal fölfedezni a világot, s meglehet, hogy lesz közöttük olyan, akit nem csapott be a pincér, a taxis, a szobakiadó. Imádják a kerékpárutakat is, de nem szeretik, ha ellopják a biciklijüket. — Évek óta mindenki a minőségi turizmusról beszél. — Erről nem lehet eleget beszélni; az igénynek vérünkké kell válnia. A tömegturizmus egyébként soha nem fog visszatérni, még akkor sem, ha a volt szocialista országok polgárai meggazdagodnak. A tó egyébként bizonyos, hogy nem bírná el újra a nagy terhelést. Az önálló bogiári önkormányzat fennállásának talán egyik legnehezebb pillanatát „fogta ki” dr. Nyéki Péter, pécsi születésű jogászember, amikor 1993. augsztus 1-jével átvette elődjétől a jegyzői posztot. Még élnek és kölcsönösen munkákodnak a Boglár- lelle kettéválásakor felcsapott indulatok, még nem ült el végleg a Bolla László intézmény- vezetői kinevezése körül kavart vihar, közelednek a választások, s a számvetések ideje is elközelgett... Az, hogy Balatonbogláron sokáig csak megbízott jegyző volt, s hiányzott a hivatali munkát koordináló vezető, rányomta bélyegét a közös produktumra. Bizonyos kompetenciaeltolódások is bekövetkeztek a képviselő-tesület irányába, s a mindennapok hivatali taposómalmában mintha felerősödött volna a bizalmatlanság is. Borlai László, az Ibusz balatoni területi igazgatója (Fotó: Lang Róbert) —Az Ibusznál miképp óvják a minőséget? — Csak olyan házakat ajánlunk például a vendégeknek, amelyek tiszták és az előlegként felkínált szolgáltatásokat biztosítják. Minden évben „kiselejtezünk” vagy húsz szobakiadót a jogosan felmerült panaszok miatt. Ők többé nem kerülnek rá a listánkra. — A kassza miképp fest záráskor? — Bár a szezon mindössze július 17-től augusztus 15-ig tartott nálunk, igazából csak október közepén zárunk. Munkatársaim már a jövő évet készítik elő; én úgy gondolom, sikerül megállítani a további forgalomcsökkenést. Czene Attila A határozatlan időre státuszt szerzett, 38 éves, háromgyermekes jegyző a Baranya Megyei Közgyűlés hivatalát nem szakmai okok, még csak nem is munkahelyi konfliktusok miatt adta fel. Úgy érezte: vagy most vált, vagy soha. A döntését megbánni ez ideig se ideje, se oka nem volt. Az elmúlt egy hónap jobbára még az ismerkedésre sem volt elég; a hivatalos ügymenetet fokozatosan átvevő jegyző csak hallomásokból és megérzésekből formálhatott képet új munkahelyéről. Az már aránylag gyorsan világossá vált számára, hogy a 30 fős hivatala élén és annak olajozott működését bitosítandó néhány kemény menetnek néz elébe. A közszolgálat telis-tele van buktatókkal és apró-cseprő problémákkal, ám dr. Nyéki Péter felfogásában ennek nem szabad lát- szódni az ügyfelekkel való — Sokszor odaállnak a nyugdíjasok a bolt ajtajába, de szégyellik magukat nagyon. Aztán csak annyit mondanak, hogy aznap még nem ettek; Márta meg mindig ad nekik valamit. — Addig tart nyitva, ameddig mozgást lát az utcában. — Amikor ide került, azt hiszem, Földvárról, nem nagy időt jósoltak neki. Itt, Somoson sok idős ember él, és az asz- szonyok tudják még, hogyan kell kenyeret dagasztani. Tíz kiló sem fogyott két éve a boltban, ma meg hatvan vekninél is többet vesznek. Úgy emlékszem, az egyik leghangosabb öregasszonyt megkínálta szezámmagos zsemlével; azóta is odajár hozzá vásárolni... A véleményeket Kőröshegynek a Balaton felé eső határában, a somosi falurészben gyűjtöttem. Mészer Lász- lónét, az apró üzlet vezetőjét ugyancsak nehéz szóra bírni — már amiatt, mert csak nem akar fogyni a vevők sora. — Két éve bériem az üzletet a szárszói áfésztól — mondta. — Reggel hattól este kilencig nyitva tartok, hétvégén, ünnepnapokon is, s a munkámnak most kezd beérni a gyümölcse. Főképp helybéliek vásárolnak nálam, de sokan átjárnak a szomszédos településekről is. Amikor kezdte — mint mondta — egy füzetbe összeírt minden árucikket, amit kerestek az emberek. Aztán a lista segítségével bővítette a választékot. korrekt bánásmódban... A törvényesség betartása és a szakmai igényesség tekintetében önmagát rendkívül makacsnak tartó jegyző szerény, de határozott alapállásra törekszik közvetlen munkatársaival. Követelményeit apránként kívánja megfogalmazni, s nem hatalmi szóval, inkább szakmai tudással óhajt tekintélyt szerzni magának. A legkisebb közigazgatási problémától a legnagyobbakig. Arra a kérdésre, hogy min változtatna eddigi tapasztalatai alapján, dr. Nyéki az adózást emelte ki elsőként. Mint elmondta: rengeteg cégtől és magánszemélytől érkezett reklamáció; hasonlóan problematikusnak látszik a város általános rendezési terve, illetőleg az ebből fakadó ügyek-bajok, úgymint építési engedélyek, telekrendezési gondok. CS. K. E. Mészer Lászlóné, a somosi üzlet vezetője — Fárasztó ez a munka, egyedül csinálok mindent. De az a lényeg, hogy nem parancsol senki — tette hozzá. — Szeretném tovább fejleszteni az üzletet. Amikor a vevőket meglátta az ajtóban, már vette is le a kedvenc cigarettájukat, kávéjukat vagy csomagolni kezdte a hat kiflit, két tejfölt... Megállt az üzlet előtt egy kis teherautó, Mészerné meg rögvest elkez— Csak 7,9 millió forintos nyereséget terveztünk erre az évre — mondta Baráth István, a Balatoni Halgazdaság vezetője. — Óvatosságra késztetett bennünket az aszály, aminek következtében 2000 hekt- rányi halastavunkból eltűnt a fele víz. A Sió-csatornát egész idényben nem lehetett megnyitni, olyan alacsony volt a Balaton vízszintje is, így ott az angolnacsapda mindvégig üresen árválkodott. Tavaly 160 tonna zsákmányra tettünk szert ott. — Nézzük a teljesítményt ágazatonként! Mit produkáltak a tavakon dolgozók? — Országszerte probléma, hogy romlik a nyereség; a termeléshez szükséges eszközök, a takarmány ára ugyanis gyorsabban nő, mint az előállított termékeké. A vízmennyiség hiánya kényszerlehalászásokat is szükségessé tett. Ennek ellenére úgy ítéljük meg: lehetőségeihez dett szendvicset készíteni. — Góliát szalámival csinálom, az a legjobb, és nem is drága — magyarázta szeletelés közben. — Gyorsan megy így — jegyeztem meg. — Mindenkiről tudja előre, hogy mit akar vásárolni. — Elvégre értük vagyok — mondta. — A legtöbbjük egyébként óvatosan válogat az áruk között. Bizony, a so- mosiak egyre jobban megnézik, hogy mire költenek. Czene Attila képest jó teljesített ez az ágazat. — És a másik: a kacsanevelés? — Korábban válságágazatként tartották nyilván, az idén viszont minden rekordot megdöntött az eredmény. Mintegy 60 millió forint ebből a bevételünk. — Mennyire sikeres a balatoni halászat? — Fő célunk az volt, hogy gyérítsük, kifogjuk a tóban nem őshonos fajokat. Tíz hajónkból nyolc elektromos eszközzel halászott angolnára a tó nyugati medencéjében. Eddig 180 tonnányit fogtak a kollégáim, s valószínűsíthatő, hogy elérik a tavalyi eredményt, a 240 tonnát. Az angolnát — a teljes mennyiséget — élve exportáljuk. Két hajó pedig eresztőhálóval busára ment éjjelente a Balaton keleti medencéjében. Napi 5-7 mázsát fogtak átlagosan. Czene Attila Pályázattal nyertek pénzt a fonyódiak Több induló beruházásához nyújtott be céltámogatási igényt a fonyódi önkormányzat. A rendelőintézet orvosi műszerezettségének korszerűsítésére — amelynek összköltsége 1,2 millió forint — például 480 ezer forintot nyert, a szociális otthon építésének 56 millió forintos beruházásához pedig 22,4 millió forintos támogatást. Ebből az összegből az idén 4,4 millió forintot, jövőre pedig 18 milliót kap a város. Hasonló sikert hozott a csatornázási program folytatására benyújtott pályázat, melynek összege 22,47 millió forint. Tiltás és kiskapu is van Csónakmotorok a Balatonon Figyelni kell a fürdőzőkre, a vízminőségre A Balatonon tilos a belső égésű motorok használata, kivéve a közforgalmú, termelési célra használt motoros vízi járműveket — mondta Madarász Zoltán rendőr százados. — Amikor ez a rendelet született, az 1970-es évek közepén, 204 kishajóra vonatkozott a tiltás. Időközben a különböző életmentő egyesületeknek és a sportkluboknak több száz motorcsónak használatára adtak ki engedélyt. Ha azt is számításba vesszük, hogy majdnem kétezer nagyvitorlás van felszerelve belső égésű kisegítőmotorral, amit csak vészhelyzetben használhatnak, akkor úgy gondolom: elég jelentős az ellentmondás a rendelkezés és a valóság között. Szabályozás nélkül természetesen nem lehetne rászabadítani a Balatonra a motorcsónakokat; figyelni kell a fürdőzőkre és a vízminőségre. — A Balatonon a mentést egységes elgondolás alapján, a rendőrség keretein túl is meg kell szervezni — hangsúlyozta a vízi rendészet parancsnoka. — Alapja lehetne az a jelenleg is érvényes szabály, amely szerint minden hajózási tevékenységet folytató személy kötelessége minden tőle telhető segítséget megadni a bajba jutottnak, saját hajója és személyzete biztonságának mérlegelésével. O. L. Az új bogiári városi jegyző Makacs, ha a törvényesség a tét ELTŰNT A FELE VIZ A HALASTAVAKBÓL A siker nem úszik, hanem szárnyal A
