Somogyi Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-16 / 216. szám

1993. szeptember 16., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 7 Piranesi-kiállítás Az antik és a barokk Róma látható azon a több mint száz Piranesi rézkarcon és -met­szeten, amelyet a Szépművé­szeti Múzeum mutat be egyik kiállításán. Giovanni Battista Piranesi számos alkotásával büszkélkedhet a budapesti gyűjtemény, és első ízben tárja a nagyközönség elé te­matikus tárlaton a XVIII. szá­zadi mester munkáit. Piranesi metszetsorozatokban örökí­tette meg az ókori és a barokk Róma épületeit, amelyek a Prima Parte, Veduta di Roma, Archi Trionfali, Le Antichita Romane címen láttak napvilá­got. A tárlatot az év végégig tekinthetik meg. Idegenforgalom és művelődés Az idegenforgalom fellendí­tésében jelentős szerep há­rulhat a közművelődési intéz­ményekre, hiszen felkészült­ségük révén az eddigiektől el­térő programokkal tudnak szolgálni a hazánkba érkező külföldiek számára. Az ered­ményes munkához azonban az szükséges, hogy az ide­genforgalmi bevételek egy ré­szét visszaforgassák a köz- művelődési intézményeknek — hangzott el a megyei műve­lődési központok, egri tanács­kozásán, amelynek fő témája az idegenforgalom volt. Kétszáz éves a líceum Kétszáz éve alapították a Szombathelyi Királyi Líceu­mot, melynek növendéke volt Széchenyi István is. A bicen- tenárium alkalmából ünnepi tudományos ülést és kiállítást rendeztek a vasi megyeszék­helyen a valamikori papi szeminárium Dorffmeis- ter-termében és az Eöl- bey-házban. A tanácskozást Konkoly István megyéspüs­pök nyitotta meg, méltatva az egykori nagyhírű intézmény szerepét a régióban, hiszen ott a hazai diákokon kívül szlovének, horvátok és oszt­rákok is tanultak. A Szily Já­nos püspök kezdeményezé­sére alapított reális és bölcse­leti tárgyakat oktató iskola a Vármegyei Nemesi Közgyű­lés támogatásával, 1793 au­gusztus elsején jött létre. Díjnyertes táncosok A Néptáncegyüttesek Világ- fesztiválján dobogóra került harminc ország, ötven együt­tesének vetélkedőjében má­sodik helyezést ért el, s ezüst medált nyert a dunaújvárosi Vasas Néptáncegyüttes. A most hazaérkezett harminc- nyolc táncos a franciaországi Dijonban szeptember 1. és 6. között megtartott nemzetközi rendezvényen szinte teljes képet adott a magyar nép­tánckincsről, szűkebb pátriá­juk, a Mezőföld táncai mellett más tájegységek táncaiból is ízelítőt adtak négyórás műso­rukban. A Vasas Néptánce­gyüttes négy évtizede műkö­dik Dunaújvárosban, s na­gyon sokat tett azért, hogy megőrizze a Mezőföld és Fe­jér megye folklórkincsét. Gyermekmunkák Szentendrén Gyermek képzőművészek alkotásaiból nyílt kiállítás a szentendrei Aktív Art Galéri­ában, a korábbi megyei mű­velődési központ épületében. A VI. Szentendrei őszi Tárla­ton a két éve létrejött Alkotó Gyermekekért Alapítvány tá­mogatásával nyolcvan ígére­tes tehetségű iskolás rajzait, festményeit, agyag- és textil­munkáit tekinthetik meg az érdeklődők. Előkészítés alatt az előkészítő Tanfolyam hátrányos helyzetű fiataloknak — Kaposváron is indul A Munkásképviseleti Ala­pítvány — a tavalyi év ked­vező tapasztalatai alapján — ez év őszén ismét ingyenes felvételi előkészítő tanfolya­mokat indít, elsősorban a ke­véssé tehetős zülők gyerme­kei számára — jelentették be az alapítvány sajtótájékozta­tóján. A tanfolyamokon 6 tan­tárgyból — magyar, történe­lem, matematika, fizika, bio­lógia és kémia —, heti két­szer két órában készítik fel a középiskolásokat a felvételi vizsgára. (A tavalyi kurzusok hallgatóinak mintegy felét fel­vették valamely felsőoktatási intézménybe.) Kósáné Kovács Magda, a Munkásképviselet Alapítvány kuratóriumának elnöke jelen­tős előrelépésnek tartja, hogy a tavalyi hárommal szemben idén 29 helyszínen indítják el az előkészítőket. A 20-25 fős csoportokban folyó oktatást egyetemi és főiskolai elő­adók, valamint középiskolai tanárok tartják, akik vala­mennyien díjmentesen vállal­ták a közreműködést. Az ingyenes felvételi elők- sézítőket ugyan elsősorban a hátrányos helyzetű -fiatalok­nak szánják, ám a szervezők a jelentkezésnél semmiféle vagyoni igazolást nem kér­nek: a tanfolyamokon minden egyetemi, főiskolai felvételire készülő fiatal részt vehet. A kurzusokra szeptember 30-ig lehet jelentkezni, a tanévnyi­tót október 15-én tartják. Kaposváron az előző év­hez hasonlóan idén is indíta­nak felvételi előkészítő tanfo­lyamot, jelenleg előkészítése folyik. A középskolák aján­lása alapján választják ki azt a kb. 20 jóképességű, hátrá­nyos helyzetű fiatalt, akik részt vehetnek a tanfolya­mon. Kötelező angol irodalom Debrecenből A magyarországi angolta­nár képzést segítő kiadvá­nyok megjelentetésére együttműködési megállapo­dást kötött a debreceni Cso­konai Kiadó és a Kossuth La­jos Tudományegyetem An­gol-Amerikai Intézete. Az utóbbi intézmény vállalta, hogy évente négy olyan ere­deti angol, illetve amerikai mű megjelentetését java­solja a kiadónak, amely az ország egyetemeinek és fő­iskoláinak angol tanszékein kötelező, illetve ajánlott ol­vasmány. A kiadó ezt követően vi­szonylag alacsony áron, zsebkönyv méretben és gyorsan megjelenteti az an­gol nyelvű műveket. A témában szerdán Deb­recenben megtartott sajtótá­jékoztatón bejelentették: e megállapodás alapján jött létre a Student Library-soro- zat terve, előreláthatóan évente négy kötettel. Még az idén megjelentetik Shakes­peare Hamletjét és a Szent- ivánéji álom című művét. A kötetekben angol nyelvű ta­nulmányt és a feldolgozást segítő kérdéseket is talál­hatnak majd az olvasók. ÚJ SZAKOK A VESZPRÉMI EGYETEMEN Nyitott az universitas Menedzsermérnök és környezetvédelem — Apáca-tanár tanítja a művészettörténetet A Veszprémi Egyetem történetében soha ennyi elsőéves nem kezdte meg tanulmányait, mint ebben a tanévben: összesen 850 hallgatót vettek fel a mérnöki és tanári karra. Liszi János rektor szerint igen népszerűek a most indí­tott új szakok, többszörös volt a tőljelentkezés a mene­dzsermérnökire, valamint a környezettan-kémia és a né­met-számítástechnika tanári szakokra. A hallgatói létszám bővülésével arányosan új tan­termeket is kialakítottak. Az egyetem birtokba vette a felszámolás alatt lévő Nehéz­vegyipari Kutató Inétzet épü­letét, ahol 19 új tanteremben kezdik meg az oktatást. A rek­tor elmondta, hogy a közel­múltban szerződést kötöttek a keszthelyi Georgikon Agrár- tudományi Egyetemmel és a veszprémi Hittudományi Főis­kolával. E megállapodások alapján a környezetvédelmi oktatásban hasznosítják a keszthelyi biológiai laboratóri­umokat és az ottani oktatók is bekapcsolódnak a képzésbe, a műszaki informatikai szakon pedig a Hittudományi Főis­kola apáca-tanára tanítja az európai művészettörténetet. Gondot okoz azonban, hogy a hallgatói létszám növekedé­sével arányosan nem tudták bővíteni a kollégiumot. A tanévnyitón a Veszprémi Egyetem előtti parkban felállí­tották Amerigo Tot: Őfelsége a kilovatt szobrát, amely ko­rábban Tihanyban az Apátság előtti téren állt. Embernek maradni... Lehet hálátlan a sors: az emlékek közt botorkálva azon­ban mindig fölsejlik valami biztató. Megaláztatások és megverettetések, gáncsoskodások, külső és belső sérülé­sek ellenére boldog, aki tiszta marad. Aki ádáz harcok kö­zepette is békében él önmagával. Néhány nappal a 80 életé­vének betöltése előtt jelent meg dr. Fekete László életéről a könyve, amely a Megőrizve címet viseli. „Az életet végig kell élni, akármilyen nehéz is” — írja a szerző, s számot ad reményeiről, hányattatásairól és eredményeiről. A tollforga- tók tudják, írás közben az em­ber nem lehet kíméletes, mert az élet sem ilyen. A prédiká- tumos nemesek késői sarja nagy beleéléssel meséli el családjának élettörténetét. A dunapataji kisdiák nem köny- nyű iskoláztatása után tanítói pályafutását Nyimben kezdte, ahol pénz helyett harminc má­zsa búza, nyolc mázsa tengeri és nyolc köbméter fa volt a fi­zetés. Kántor és népművelő volt, majd az útja Szennába vezetett. A kántortanítói munka mellett leventeoktatást tartott és vezette a felnőtt énekkart: a gyöngyösbokréta szervezése is Fekete László nevéhez fűződik. A katonai szolgálat után újra Szenna következett. 1940-ben részt vett az erdélyi, majd a délvi­déki bevonulásban. A II. világ­háborúból sem maradt ki: Ga- lánta, Zsolna, Szilézia, Breszt-Litovszk. Bjelorusziá- ból a Donig vezett az útja, ahol a harcokban súlyos se­besüléseket szenvedett. So­kat segített hite és szeren­cséje, de nem úszta meg: egy templom ablakából kilőtt gép­pisztolysorozat leterítette. Át­lőtt lábakkal és karral órákig feküdt a téren. Hadirokkant lett. 1957 júniusának vége megverettetésének szomorú történetét írta a naptárba. A dobtáras géppisztoly újra elő­került: újabb mélyen ülő sérü­léseket okozott. És az atroci­tások folytatódtak... Huszonöt év után Szenná­ból Büssübe helyezték a há­romdiplomás tanítót. Majd Gölle és Nagytoldipuszta kö­MEGŐRIZVE vetkezett. Közben a gyerme­kek — ha nehézségek árán is — de előbbre jutottak: megva­lósították a családi álmot. Ma mindkettő jó nevű ügyvéd. És a könyv is megjelent. Ér­zelmekkel teli sajátos vallo­más. Egy csokorba köt tövise­ket és virágokat. Dr. Fekete László életrajzi kötete megvá­sárolható Kaposváron az Együd Árpád Művelődési Központ információszolgála­tánál. (Lengyel) SZÁZ ÉVE SZÜLETETT KORDA SÁNDOR A magyar-angol filmlovag Sir Alexander Korda 1893. szeptember 16-án született, Pusztatúrpásztón, ahol édes­apja a Salgó-birtok tiszttartó­jaként dolgozott. A szülők, Kellner Henrik és Weisz Er- nesztína, elsőszülött fiúk szü­letése napján összevesztek. Az apa ugyanis azzal küldött be egy lovast a legközelebbi városkába, Túrkevére, hogy Sándorként jegyeztesse be a fiút. Ernesztína ezt megtudván méregbe gurult, mert ő a László keresztnevet favori­zálta. Az osztrák-magyar hiva­tali bürokráciában változtatni nem lehetett, csupán azt en­gedélyezték, hogy pótlólag, második keresztnévként le­hessen odaírni: László. Kell- nerné makacsul ragaszkodott hozzá, hogy Lászlónak, Laci­nak hívja a fiát, és mert a csa­ládban ő volt az uralkodó személyiség, Sándort a csa­ládban mindenki, de ifjúkori barátai is Lacikámnak szólítot­ták. Őmaga viszont apjától kapott nevét használta mind­végig. Fivére, Zoltán filmren­dező volt, legkisebb öccsük, Vince, festőművész, aki a csa­ládi filmvállalkozás legelső díszlettervezője lett. Vince (az angol filmfőcímeken: Vincent) tehetséges író-könyvkiadó fia, Michael Korda, megírta apja és fivérei történetét. Hosszú út vezetett Túrkevé- ről, sok mindent kellett tennie Korda Lacinak, illetve Sán­dornak, azaz Alex Kordának, amíg Sir lett belőle, amíg ilyen különleges bánásmód illette. Unokaöccse jóindulatú kény­úrnak nevezte könyvében, amelyben roppant szeretettel ír róla, leszögezvén, hogy a jó­indulat volt talán a legszembe­tűnőbb tulajdonsága, de még­iscsak zsarnok volt. És ami ugyanolyan jellemző volt rá élete végéig: szeretete, jó­sága honfitársai iránt. Olyan magyar nem létezett, akár te­hetséges, akár rossz író (ren­dező, operatőr, vágó, vagy csupán a szakma holdudva­rában mozgó) volt, aki ne ka­pott volna tőle pénzt és állást, ha felkereste őt. A London Films névjegy­zéke — írja Michael — tele volt olyan nevekkel, amelyek­nek tulajdonosait Alexen kívül senki nem alkalmazta volna (s többségük magyar). A fáma szerint, ha valamelyik hajdani jótevőjéről megtudta, hogy éhezik, azt mondta: Adjunk neki egy állást, de az Isten szerelmére, nehogy csináljon is valamit! Ő annál többet csinált, és gyakran igazán nagyot. Újság­íróként kezdte, de már 23 évesen, 1916-ban filmet ren­dezett. A fehérterror miatt 1920-ban Bécsben, majd Ber­linben folytatta pályafutását, az 1926-os év pedig már Hollywoodban találja. Négy évig dolgozik ott, de ízig-vérig európai gondolkodású, visel­kedésű ember lévén, nem tudja igazán megkedvelni. Visszatér az öreg kontinensre, előbb Párizst választja, aztán Londont, és itt kezdődik az igazi karrierje. Nem túlzás, és nem én írom le először, így szerepel az an- nalesekben is: Korda Sándor lesz az éppen csak vegetáló angol filmgyártás feltámasz- tója és talpra állítója, megújí- tója, és nemzetközi sikerei­nek, tekintélyének kivívója. A London Films Vállalat, ahogy cégét elnevezi, ízléses és színvonalas filmek egész so­ráról nevezetes. A Vili. Henrik magánélete című film premier­jét a filmirodalom mérföldkő­nek nevezi a filmművészet tör­ténetében. Don Juan magán­élete, Rembrandt, Lady Hamil­ton, Nagy Katalin, A bagdadi tolvaj, Eladó kísértet — tucat­jával sorolhatnám jobbnál jobb filmjeit, amelyeknek részben rendezője, részben producere volt. Zoltán öccse és a kor legje­lesebb rendezői jegyezték a Korda-filmeket, és a legkivá­Korda Sándor lóbb színészek — Charles La- ughtontól Laurence Olivieren át Ralph Richardsonig — kö­szönhetik filmkarrierjüket és ezzel világhírüket Korda Sán­dornak. Az angol film körüli érdemeiért avatta lovaggá — lett Sir Ale­xander — a brit korona vise­lője. Ezzel egyébként azt is el­ismerték, milyen jelentős ér­demeket szerzett a brit hábo­rús erőfeszítések elősegíté­sében. Mert demokratának és antifasisztának is kiváló volt. Amikor 1956-ban meghalt, a filmes szakma és a mozisze­rető közönség az egész vi­lágon gyászolta. Barabás Tamás

Next

/
Oldalképek
Tartalom