Somogyi Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-13 / 213. szám

6 * SOMOGYI HÍRLAP — VILÁGTÜKÖR 1993. szeptember 13., hétfő Ügyészi vizsgálat a sikkasztásról A berlini ügyészség vizsgá­latot folytat az állami vagyon­ügynökség, a Treuhandans- stalt által Kelet-Németország ban magánkézbe jutott vállala­toknál történt 2,7 milliárd már­kás sikkasztás ügyében. A vagyonügynökségnek 30 eset­ben kellett visszavennie „ké­tes körülmények között priva­tizált” vállalatokat. A több ezer dolgozót foglalkoztató vállala­tok támogatására szánt ala­pokból ugyanis nyugatnémet, svájci üzletemberek saját cél­jaikra térítettek el összegeket. Marcos temetése Szülőföldjén, a Manilától 400 kilométerre fekvő Batac városában helyezték körök nyugalomra Ferdinand Mar­cos egykori Fülöp-szigeteki diktátort, akit hét évvel ezelőtt fosztottak meg hatalmától, s űztek el az országból. Számű­zetésben, 1989-ben halt meg Hawaii szigetén. A temetésen családtagjain kívül mintegy 40 ezer Marcos-hívő is jelen volt. Teherán aggódik a támadás miatt Teheráni jelentés szerint Örményország elnöke biztosí­totta az iráni államfőt, hogy az örmény csapatok leállítják tá­madásaikat Azerbajdzsánban és fokozatosan kivonulnak az elfoglalt területekről. Levon Ter-Petroszján örmény elnök telefonon tárgyalt Hasemi Rafszandzsanival, aki Irán aggodalmát hangoztatta az Azerbajdzsán ellen folyó had­üzenet nélküli háború miatt. Tv-film Barbie-ról Franciaországban hatalmas érdeklődés kísérte az a 45 perces tévéösszeállítást, ame­lyet Klaus Barbie, a Gestapo franciaországi parancsnoká­nak 1987-es peréről készült. Az AP szerint a 400 órás per­ről és tanúvallomásokról, ké­szült filmet a franciák 30 szá­zaléka tekintette meg. A né­zők először látták a Barbie ke­gyetlenkedéseinek szemtanúit — és a túlélőket. Közülük egy asszony akkoriban 13 éves volt, és a lyoni hóhér szüleinek szeme láttára kínozta, tette tönkre életét. Barbie 1991- ben halt meg — börtönben. Itália adóztatja a kenőpénzeket Az illegális jövedelmeket, köztük a hírhedt kenőpénze­ket is megadóztatják Olaszor­szágban a kormány által most elfogadott gazdasági csomag­terv szerint. A 28 ezer milliárd líra megtakarítást és 3 ezer milliárd líra többletbevételt elő­irányzó csomagterv célja, hogy jövőre a költségvetés hi­ánya ne haladja meg a 146 ezer milliárd lírát (8760 milli­árd forint). A kormány főként a közalkalmazottakon spórol és az egészségügyön. így jövőre csak 2,5 százalékos fizetés- emelést tervez, ami jóval ala­csonyabb a várt inflációnál. Fokozódó erőszak Dél-Afrikában Terroristák agyonlőttek 19 embert a múlt héten Johan­nesburg egyik, feketék lakta elővárosában. A mészárlást tucatnyi fegyveres követte el, tüzet nyitva a távolsági buszra várókra. A halálos áldozato­kon kívül 22 ember megsebe­sült. A tömegmészárlás Wa- dewille településen történt. A terroristák elmenekültek, kilé­tük ismeretlen. A politikai erő­szak már több mint tízezer ál­dozatot követelt Dél-Afrikában csak az utóbbi három év alatt. Fontos adalék korunk történelméhez A Szuszlov-dosszié Titkos hajó San Francisco kikötőjében napok óta megjelenik az amerikai tengerészet új hajó­konstrukciója. Most tesztelik. Ez a hajó inkább hasonlít valami őslényre, mint hadá­szati objektumra. A Sea Shadow adatai titkosak, és titkosak még esetleges felhaszná­lásának körülményei is. (FEB-foto) Egyedülálló tolvajteljesítmény Ellopott újságárus Péterváron Nagy a színesfémgyűjtési láz Az úgynevezett Szu- szlov-dossziét Borisz Jelcin orosz elnök adta át Lech Wa­lesa lengyel államfőnek varsói látogatása alkalmával. Olyan dokumentumok találhatók benne, mint az SZKP KB Politi­kai Bizottságának állásfogla­lása a lengyelországi helyzetről a Szolidaritás szakszervezet 1980-81-es tevékenysége ide­jén; irányelvek a lengyel veze­téssel folytatandó tárgyalások­hoz; a lengyel és a szovjet ve­zetők telefonbeszélgetéseinek jegyzőkönyvei, illetve, Brezs- nyev üzenetének szövege... Ezek fontos adalékul szol­gálnak Lengyelország legújabb kori történelméhez, és jól szemléltetik Varsó függését Moszkvától. Nem jelentenek szenzációt, nem tartalmaznak meglepetésszerű új informáci­ókat, csak az akkori idők légkö­rét tükrözik. Mi is volt a Szuszlov-bizott- ság? A moszkvai politikai zsar­gonban csak „lengyel klubnak” nevezték ezt a válságstábot, amelynek élén a politikai bi­zottság tagja, a főideológus, a „kőkemény’ konzervatívként ismert Mihail Szuszlov állt. A bizottság tagja volt Andropov, Gromiko, Usztyinov, Cser- nyenko, Zimjanyin, Arhipov, Zamjatyin és Rahmanyin. A feladatuk pedig az, hogy tart­sák szemmel a lengyelországi események alakulását, és gyakoroljanak nyomást a len­gyel vezetőségre — hogy számoljon le az ellenforrada­lommal. Mieczyslaw F. Rakowski és Wojciech Jaruzelski visszaem­lékezéseiben Szuszlov a leg­szélsőségesebb „kőkemény” orosz politikusként jelenik meg. A Borisz Jelcin által átadott okmányok teljes mértékben igazolják ezt a beállítást. Tehát megvan a lehetősége annak, hogy szembesítsük az egykori lengyel politikusoknak a szov­jet fenyegetettségre utaló nyi­latkozatait a szovjet vezetőség tényleges álláspontjával. Szuszlov egyáltalán nem bí­zott a lengyelekben. A LEMP Politikai Bizottságának 1981 áprilisi ülésén ellenforradalmat emlegetett, amely megfojthatja a pártot. Úgy vélte, hogy a Szo­lidaritás programjának célja a hatalom megbénítása. Polgárháborúval és világhá­borúval, majd a szocializmus széthullásával fenyegetőzött. Különben ez volt a „lengyel klub” feladata: fenyegetni, szi­dalmazni, bénítani és nyugta­lanítani a lengyel vezetőséget azáltal, hogy értésére adják: a szovjetek állandóan elégedet­lenek vele. A módszert már ko­rábban kipróbálták Magyaror­szágon, és Csehszlovákiában is. S a lengyel pártvezetőség valóban reszketett a félelemtől, mivel nem tudta, hogy a fenye­getés üres szó marad-e vagy tettek is követik. A dokumentumokból kivilág­lik: Moszkva teljesen megbízott a lengyel pártvezetésben, s úgy vélte, elegendő ereje lesz ahhoz, hogy egyedül is elbán­jon a lengyel ellenzékkel. Kitű­nik az is, hogy Jaruzelski amennyire tehette, húzta-ha- lasztotta a döntést és az akció időpontját. Az egyik okmány bizony­sága szerint a szovjet vezetők azt gondolták, hogy Jaruzelski szovjet katonai segítségben bízik. A Kreml urainak azonban nem állt szándékában Len­gyelország lerohanása. Kovács Péter Alighanem egyedülálló tel­jesítményt mondhatnak ma­guknak azok a szentpétervári tolvajok, akik fényes nappal elloptak egy újságosbódét. Maga a tett nem lenne rend­kívüli, ugyanis már a múlt rendszerben is közismert volt, hogy a Szovjetunióban, illetve Oroszországban mindent lop­nak. Kötöttek már el vasúti ko­csit, repülőgépet, sőt egy jaka- tyerinburgi tolvaj a Guin- ness-könyvbe is bekerülhetne teljesítményével. Egy oldalko­csis motort lopott, mégpedig úgy, hogy annak tulajdonosa mindössze egy percig mond­hatta magáénak a járművet. Amíg az fizetett, már el is lopta az Ural-típusú motort. Telje­sítményét legfeljebb meg lehet ismételni, túlszárnyalni alig. Ezen is túltesz viszont az a szentpétervári eset, amelyről az Izvesztyija számolt be. A város kellős közepéről az újsá­gárussal együtt vittek el egy bódét. Az illető postai alkalma­zott délben rendszeresen be­zárt, behajtotta a vasablakot, majd szokásához híven álomra hajtotta fejét. A tolvajok ezalatt odaálltak egy teherautóval és előbb fel, majd elemelték a bó­dét. A hölgy legnagyobb megle­petésére egy teljesen ismeret­len helyen ébredt, tetemes szeméthalmok szomszédsá­gában. Sebtében keresett egy telefont és kérte, hogy küldje­nek érte egy autót, merthogy kioszkostól ellopták. A postán előbb azt gondolták, hogy saját autójuk helyett inkább egy mentőt kellene küldeni a derék újságárusért, aki nyilván meg­háborodott. Végül kiderült az igazság, és visszakerült a bódé a helyére, de a dolog végződhetett volna rosszabbul is. Amíg korábban az újsütetű kereskedők rendelték meg a kiszemelt állami kioszkok fel, il­letve elemelését, újabban a színesfémgyűjtési láz közben az alumíniumbódék is egyre népszerűbbekké váltak mint fémhulladék az erre szakoso­dott tolvajok körében, s így esetleg a zúzdában is ébredhe­tett volna az ellopott derék új­ságárusnő. Inkább hittek a papírnak, semmint az eszüknek Csaló a Kremlben llf és Petrov világhírű hőse, Osztap Bender halovány kezdő a szélhámosságban ahhoz a csalóhoz képest, akit a napokban tartóztattak le Moszkvában. Az illető, akinek még az igazi nevét sem tudják, 1988 óta vezette az orránál fogva a félelmetes KGB-t, majd a Biztonsági Minisztériumot. Egy éber hivatalnoknak tűnt fel, hogy valami nincs rend­ben az időközben a hatalom legfelső köreibe férkőzött fér­fiú körül. Aki egy apró csala­fintasággal kezdte. Napjaink zűrzavaros Oroszországában ugyanis hosszú ideig senki­nek sem jutott eszébe, hogy utánanézzen: létezik-e egyál­talán az a szervezet, amely­nek nevében a Vlagyimir Ka- zancevként bemutatkozó férfi fellép... Nincs ezen mit cso­dálkozni, ugyanis Oroszor­szágban a hivatalnokok még mindig inkább hisznek a pa­pírnak, semmint a józan eszüknek. Tudta ezt hősünk is, akinél letartóztatásakor va­lóságos gyűjteményt találtak Jelcin, a belügyminisztérium, a legfőbb ügyész és még ki tudja hányféle hivatal fejléces papírjaiból. Ezekhez az orosz legfelső vezetés szinte vala­mennyi tagjának aláírásmintá­ját begyűjtötte, és természe­tesen számos hamis pecsétet is. Hogy miképpen jutott ezek­hez? Kitalált magának egy jól hangzó nevű hivatalt, amely­hez hasonlóból több tucat is van a túlbürokratizált Orosz­országban. A „Kis Népek Bi­zottságának” elnöki címe olyan jól hangzott, hogy min­den kapu megnyílt Kazancev előtt. Az Izvesztyija szerint a történet azzal kezdődött, hogy a csaló az ügyészség hamis papírjával bekvártélyozta ma­gát a Rosszija szállodába, s a belügyminisztérium fejléces papírján megrendelte Jelcin első számú apparátusának pecsétjét, arra hivatkozva, hogy az előző elveszett. A mit sem sejtő gyártó el is készí­tette a bélyegzőt, s annak se­gítségével Kazancev már „törvényesen” rendelte bizott­sága „működésének” kellé­keit... Igazolványával ezután szabadon járt-kelt az összes kormányhivatalban. A biztonsági embereknek — utólag elmondták — feltűnt ugyan, hogy a fontos embe­rek társaságát kereső Kazan­cev nem teljesen normális, de azért nem fogtak gyanút... Csak akkor kezdték figyelni a minisztériumi Volgákon köz­lekedő szélhámost, amikor egy éber hivatalnok rájött, hogy valójában nem is létezik Kazancev hivatala. A Moszkva egyik magas­házában kiszemelt tágas la­kás helyett Kazancev most kénytelen megelégedni a Bu- tirka börtönének kevésbé la­kályos cellájával. Letartózta­tásakor a hamis papírok és bélyegzők mellett számos más terhelő bizonyítékot is ta­láltak nála. A bíróságnak te­hát nem lesz nehéz dolga. A széltoló több tucat fényképen is látható a mai orosz politika szinte valamennyi hatalmas­ságának társaságában. Nem kivétel ez alól Borisz Jelcin sem, bár erről a képről kide­rült, hogy csak montázs. Kóti Lóránt Ismét engedményes vásár a kaposvári Vasboltban! MURRAY amerikai fűnyíró 4 ütemű BRIGGS motorral ROTIM elektromos fűnyíró- gyűjtős KF 04 kapálógép 3,75 LE-s BRIGGS motorral VESTA gáztűzhelyek- 2 lángos- 3 lángos, teleajtós- 3 lángos, panorámás- 4 lángos, panorámás- combi elektromos sütővel villanyboyler -120 literes 28 400 Ft helyett 22 000 Ft 16 100 Ft helyett 12 900 Ft 35 600 Ft helyett 30 800 Ft 19 100 Ft helyett 16 300 Ft 25 800 Ft helyett 22 300 Ft 30 400 Ft helyett 26 600 Ft 33 500 Ft helyett 28 900 Ft 42 000 Ft helyett 37 900 Ft 19 100 Ft helyett 16 500 Ft Már 20% előleg befizetésével, részletre is megvásárolhatja! OTP-ügyintézés a boltban! Kárpótlási jegyet 54%-os árfolyamon beszámítunk a vásárlásba! Kaposvár, Ady E. u. 7. Telefon: 82/321-707 (18657) Óriási Mao-szobrok Az idő múlásával egyre fiata­labb lesz az 1976-ban elhunyt Mao Ce-tung — legalábbis ami a szobrászokat illeti. A napok­ban elkészült Mao életnagy­ságúnál ötször nagyobb szobra — abból az alkalomból, hogy Kína megünnepelni ké­szül a „nagy kormányos” szü­letésének 100. évfordulóját. Az Új Kína hírügynökség szerint a szobor, amit december 26-án, Mao születésnapján lepleznek le a hunani pedagógiai főisko­lán, húszéves fiatalemberként ábrázolja Maot, kezében könyvvel. A Kínában országszerte lát­ható, megszámlálhatatlan Mao-szobor életének későbbi szakaszában ábrázolja a „nagy kormányost”: nagyka­bátban, hátratett kezekkel vagy amint kinyújtott karral mutatja az utat a szocialista jövő felé. A Mao által indított „kulturális forradalom” idején a kínaiak szinte naponta össze­gyűltek e szobrok előtt, hogy ismételten hűséget fogadjanak a vezérnek. Az új szobrot az 58 éves Le Liu-san szecsuáni professzor, 1962 óta számos Mao-szobor alkotója készítette. Egyik alko­tását a pekingi Katonai Múze­umban állították ki: ez egy 4,5 méter magas Mao. i 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom