Somogyi Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-11 / 212. szám

1993. szeptember 11., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SZÍNES HÉTVÉGE 23 Fejüknél összenőtt ikrek Egy ötgyermekes anya császármetszéssel furcsa iker­párnak adott életet Patnában, Indiában. A két kislány egészségesen fejlett, normális méretű volt, kivéve azt, hogy fejüknél összenőttek. A gyermekgyógyászok meg­vizsgálták a két csecsemőt, és remélik, hogy sebészeti úton szétválaszthatok, önálló életet élhetnek. (FEB-fotó) Szüret után lesz... ? Esküvői relikviák — Gyűrű, csokor, nászajándék Egyszerű, gyakorlatias oka van annak, hogy — a közhittel ellentétben — nem a tavasz, hanem az ősz a párválasztás, a nász évadja. Ekkorra ugyanis a falvak, tanyák világában túljutnak a betakarításon, a szüreten, a kamrákban pedig nagyjából egybegyűlik a télirevaló. Ilyenkor tehát jut erő és idő az előkészületekre, s a roko­nok, barátok, ismerősök is szívesebben tesznek eleget a lakodalomra szóló meghívás­nak. Az esküvői hagyományok ugyan az elmúlt évtizedekben sokat változtak, de jó néhány régi szokás állja az idők ost­romát. Az egybekelésnek ta­lán a legősibb „kelléke” a gyűrű: mintegy 1700 éve húz­zák egymás ujjára az össze­tartozás jelképeként az ifjú pá­rok. A feljegyzések szerint all. században, Alexandriában honosodott meg az arany ka­rikagyűrű és a XI. századtól vált a keresztény esküvők el­maradhatatlan rítusává a gyű­rűcsere. A középkortól kezdve bal kézen illett hordani a há­zasság jelképét, amit egy Le- vinius Lemnius nevű orvos­doktor az 1500-as évek elején egészségügyi okokkal magya­rázott, mondván: az artéria egy kis ága a szívtől egészen a gyűrűsujjig húzódik — a sáf­ránnyal bedörzsölt karika­gyűrű és az ujj masszírozásá­val életerő költözik a szívbe. Vallási eredetű a máig is szinte kötelező fehér esküvői ruha. Az V. században az ep- hesusi zsinat nyilvánította Má­riát, Jézus anyját szentnek. A szeplőtelenséget szimbolizáló fehér ettől az időtől kezdve vált az ifjú menyasszonyok vi­seletének uralkodó színévé. Napjainkra némileg oldódott az „egyszínűség” — az árak tarka csokorral élénkíthetik a hószínű összképet. A csokor­ról egyébként — a gyűrűhöz hasonlóan — a vőlegénynek kell gondoskodnia. A házasságra lépőknek szóló figyelem és kedveske­dés, a nászajándék szintén évezredes tradíció. Illemsza­bályaiból annyit feltétlenül ér­demes megjegyezni, hogy akit az esküvői szertartásra hívnak meg, annak nem kell nász­ajándékot vennie. Aki viszont a lagzira, esküvői ebédre vagy vacsorára hivatalos, annak már-már kötelező valamilyen „meglepetéssel” előrukkolnia. A közelebbi rokonoknak ilyen­kor kicsit mélyebben kell a zsebükbe nyúlni, mint a baráti, barátnői kör tagjainak — az utóbbiak ugyanis valami tré­fás, ötletes aprósággal is meg­lephetik az ifjú párt. Az aján­dékozás lebonyolításáról a szokásjog egyebek közt azt mondja, hogy sem az anya­könyvi hivatal, sem a templom nem alkalmas helyszín a nászajándék átadására. El le­het küldeni postán, de úgy ütemezve, hogy az esküvő előtt egy nappal érjen célba vagy pedig a lakodalomban kell a fiataloknak odaadni.-szóma­EGZOTIKUS TÁJAKON Gyógynövények szigete: Madagaszkár A növényi gyógyítás mes­tersége valószínűleg egy­idős magával az emberi­séggel. Az ókori egyiptomi, a görög, a római de általá­ban minden civilizáció írá­sos és képi emlékeiben fel­lelhető a gyógynövényekkel történő gyógyítás, és annak utasításai, receptúrái. Az utóbbi évtizedekben ez egyre terjed. A klasszikus or­voslás és a természetgyógyá­szat egyaránt alkalmazza a gyógynövény-kúrákat, és ter­mészetes, hogy a gyógyszer- ipar is fokozott érdeklődést mu­tat a gyógynövények iránt. Az elmúlt évtizedben Madagasz­kár fővárosában, Tanararivó­ban nemzetközi kollokviumo­kat tartottak a sziget rendkívül gazdag gyógynövény flórájá­nak felhasználásáról. Madagaszkár óriási sziget az Indiai-óceánban. Felülete: 592 ezer négyzetkilométer. A múlt században jóformán az egész szigetet trópusi erdők borították. Azóta az égetéses gazdálkodás során igen nagy erdőterületeket irtottak ki. He­lyüket elfoglalta a savoka, a szekundér erdő, és a haszon- növény terület. A tengerparti részeken a mangrové és a mocsári növényzet is jellegze­tes. Madagaszkáron mintegy 12 ezer növényfajtát írnak le a növényhatározó könyvek. Kö­zöttük számos olyan gyógynö­vény található, amely nagy ha­tású anyagokat tartalmaz egyes betegségek leküzdésé­hez. Európai és a helyi gyógy­növény kutatók az utóbbi években sokat foglalkoztak a Catharantus roseus nevű gyógynövénnyel, amelynek Madagaszkár az őshazája. In­nét terjedt el a trópusi és a szubtrópusi övezeteken fekvő országokba. Ebből a növény­ből eddig 70 alkaloidát sikerült izolálni. A Catharantus roseus- ból állítják elő a Vinblastint és a Vincristint. Ezeket a gyógy­szereket bizonyos tumoros megbetegedések és a fehérvé­rűség gyógyítására használják. Szintén catharantus-alkaloidá- ból állítják elő az Ajmalicint, amelyet égési sebek gyógyítá­sánál használnak sikerrel. Madagaszkár más betegsé­gek — így a gyomorfekély, a lepra, a bél a szív és vérkerin­gési zavarok — gyógyítására is tartogat hatékony gyógynövé­nyeket. A sziget gazdag gyógynövény flórája iránt a kül­földi gyógyszergyárak is érdek­lődnek. Napjainkig a sziget „eleven gyógyszergyára” ko- rántsincs még kihasználva, így nemzetközi összefogással le­hetne először eddig ismeretlen gyógynövények után kutatni, és először hatékony hazai gyógyszeripart létesíteni a meglevő gyógynövény készle­tek feldolgozására. Endresz István Az Expo-csibe A csibe lett a budapesti Expo kabalafigurája. Az 1996. évi világkiállítás jelképét pá­lyázaton beérkezett tanulmá­nyokból választotta ki a zsűri. Kiemelkedőnek ítélték Bányai István grafikus munkáját, a Csibét. Bányai Istvánról tudni kell, hogy 1949-ben született Budapesten, és 1972-ben ka­pott diplomát az Iparművészeti Főiskolán. 1980-ban hagyta el az országot, s Franciaország­ban, majd később az Egyesült Államokban élt. Készített könyv- és újságillusztrációkat, animációkat, volt művészeti igazgató az Egyesült Államok­ban, rajzolt lemezborítókat, il­lusztrált könyveket. Tony Award Párizsi divat A férfias, szűk ruhák és kosztümök jellemzőek az idei téli divatra. Képünkön Nina Ricci fekete katonás szabású bőr kosztümje. (FEB-fotó) Tetoválás, már nemcsak Kiosztották az 1993. évi Tony díjakat. A díjazottak között van Liza Minelli is. (FEB-fotó) az örökkévalóságnak Egyeseknek az örökkéva­lóság művészete, mások­nak csupán divathóbort. A tetoválás ma ismét ékszer­hez hasonlatos „kellék”, gyakran személyre szabott szimbólumokkal. Egykoron kenyerüket job­bára kétkezi munkával kere­sők dísze volt, manapság vi­szont neves manökenek, popsztárok, hollywoodi csilla- gocskák is egészen termé­szetesnek veszik, hogy testü­ket tetoválások ékítik. A teto­válást már a görögök, a róma­iak és néhány természeti nép is ismerte. Továbbfejlesztése és művészi tökélyre emelése azonban a japánok nevéhez fűződik, akik még manapság is a kisebb munkák helyett szívesebben csinálnak teljes testtetoválást. Közép-Európába először katonák és tengerészek — mindenekelőtt a déltengeri expedíciók résztvevői — tér­tek haza tetováltan. Amikor James Cook kapitány 1769- ben felfedezte Tahitit, magá­val hozta a helyiek „ta-tau” szavát is az akkor még névte­len művészet megnevezé­sére — írja a DPA. Manapság olyan hírességek is büszkén viselik a tetoválás bélyegét, mint a francia szexszimbó­lum, Beatrice Dalle a Betty Blue-ben vagy Whoopy Goldberg, aki bőrén egy teto­vált Snoopyval éli le életét. De említhetnénk Chert is, aki még mindig szépséges hátsó­felén egy színes pillangót rej­teget. De hogy állunk a fájda­lommal? — izgatja a kérdés a magukat tetováltatni kívánó­kat. Mi történik, amikor a tű a mester keze alatt milliméter­ről milliméterre hatol a bőrbe? A fájdalom kétségtelenül hozzátartozik a tetováláshoz - állítják a hozzáértők: ilyen­kor, bizony, legjobb fájdalom- csillapítót bevenni. A legke­vésbé érzékeny egyébként a felsőkar. Ma már a korszerű tetová- lási módszerek korát éljük, s így a megunt kedves neve nem szükségszerűen marad örökké velünk. Az újabb technika nem csupán egyet­len forró éjszakára, hanem egy egész nyári szezonra le­hetővé teszi, hogy tetovált testdíszek ékesítsék bőrün­ket. Néhány csepp alkohol segítségével azonban rögtön megszabadulhatunk a múlt bőrünkön díszelgő emlékei­től. MEGHÍVÓJ ORSZÁGOS VADÁSZNAP Somogy megyei rendezvény LÁBOD-NAGYSALLÉR 1993. IX. 18. Program: 10.00 Megnyitó 10.15 Kápolna szentelés Katolikus istentisztelet 14.30 Vadász fórum U*S#.T<D i--­í Vte* | Egész napos rendezvények:- íjász bemutató és verseny- vadászkutya fajtabemutató, véreb bemutató - non-stop video, vadászkürtösök bemutatója, élővad bemutató- képzőművészeti, fotó és dia bemutató, kirakodó vásár- térzene, néptánc bemutató- tombola, étel-ital Mindenkit szeretettel várunk!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom