Somogyi Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-11 / 212. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 1993. szeptember 11., szombat A barcsi példa „Fantasztikus osztály volt” Levelet kaptunk Barcsról Börcsök Zoltántól, figyelmünkbe ajánlva Kiss Sára matematika-fizika tanárnő' kiemelkedő pedagógiai munkásságát. A levél feladója, mint kiderült, volt tanítványa, egy azok közül, akik a huszonnyolc fős érettségizett osztályból eredményesen felvételiztek az egyetemeken, a főiskolákon. Kiss Sára barcsi tanárnő és Kápolnás György egyetemi hallgató (Fotó: Lang Róbert) Anyegin a Csajkovszkij-évfordulóra Közös produkció a kaposvári színházzal Opera, próza, balett — Szegeden Szülőföldem üzenete Az erdélyi városok és falvak lakóinak mindennapjait, a népi építészet remekeit, egy máriamarosi falusi vasárnap és egy máriaföldi búcsú történéseit megörökítő felvételeket is láthatnak az érdeklődők Kohn József Töredékek — Szülőföldem üzenete című kiállításán a várban. A fotókiállításhoz kapcsolódik egy kisebb könyvbemutató is. A tárlókban bánáti és erdélyi írók, költők, tudósok — például Karácsony Benő és Tabéry Géza író, Erdélyi Lajos publicista, Vita Zsigmond történész, Teleki Sámuel Af- rika-kutató — köteteiből láthatnak ízelítőt a látogatóik. A Évadnyitó a szegedi bábszínházban A január óta önálló intézményként működő Szegedi Bábszínházban megkezdődött az idei évad. Az 1946 óta működő társulatának tagjai lelkes amatőrök: pedagógusok, adminisztrátorok, egyetemisták, nyugdíjasok, munkanélküliek. A színház a jövő év elején kétéves bábszínészképző iskolát indít, hogy néhány éven belül már profi társulat szórakoztathassa az óvodásokat és az iskolásokat. Az idén 5 bemutatót 180 előadásban láthat a közönség. A vidéki vendég- szereplések mellett Temesváron és Szabadkán is bemutatják darabjaikat. Tárlat a Lengyel Kultúrában El Kazavszkij és Szotyori László festőművészek legújabb alkotásait is láthatják az érdeklődők a budapesti Lengyel Kultúrában szerdán nyíló tárlaton. El Kazavszkij erre az alkalomra készített installációival pedig fel is öltöztette-dí- szítette a kiállítótermet. A két kortárs képzőművész bemutatójával kezdődik meg a Nagymező utcai intézmény 1993/94. évi rendezvénysorozata. Lengyelország XX. századi történelme a filmkockákon címmel — tíz hónapra tervezett — vetítés kezdődik; a monstre programban olyan filmeket mutatnak be, amelyek a XX. századi lengyel történelem sorsfordító pillanatait, a lengyel társadalom dilemmáit és problémáit örökítette meg. Kulturális piac Óbudán Színházak, könyv- és lemezkiadók, művelődési intézmények, kulturális alapítványok, művészeti csoportok, zenekarok közreműködésével immár negyedik alkalommal rendez kulturális piacot a hét végén az Óbudai Társaskör. Az óbudai Fő téren — mások mellett — bemutatkozik a Dunakeszi Fúvószenekari Egyesület zenekara, az Óbudai Művelődési Központ önvédelmi klubja, a Budapest Bábszínház együttese, az Antanténusz bábcsoport, a Garabonciás Történelmi Gyermekegyüttes és a Guruzsma táncegyüttes. Ma tartják meg azt az árverést, amelyen ismert személyiségek tárgyai kerülnek kalapács alá. A ritkaságok kedvelői például licitálhatnak Kocsis Zoltán egyik kéziratára, Török Ádám 20 éve napvilágot látott lemezére, valamint Ungár Anikó több bűvészkellékére is. — Barcson és a hozzá hasonló településeken a tanulókat nehezebb megválogatni. Az ön most végzett osztálya talán kivétel volt? — Az egész osztály „válogatottnak” minősíthető a későbbi, gimnáziumi tanulmányi eredményeik alapján. Tizennégy tanulóm emelt szinten tanulta a matematikát, ugyan- ennyien a kémiát választották. Már az első évtől emelt szintű képzésben vettek részt, a 3-4. osztályban ez már iszonyú terheket jelentett számukra. Heti negyven órát vállaltak; matematikát heti öt órában tanultak. — A tanulmányi versenyeken szerzett babérok elérésében, a sok sikeres felvételiben a tanári késztetés kapott-e nagyobb hangsúlyt vagy maguk a diákok is érezték a maguk felelősségét? — Osztályfőnökként úgy látAz elmúlt években a fővárosi családok jelentős hányadának romlottak az életkörülményei. Mindez — Demszky Gábor főpolgármester szavai szerint — arra ösztönözte a Fővárosi Önkormányzat vezetését, hogy egy év szünet után az idén újraindítsák a korábban nagy sikert aratott iskolatej-akciót. A részleteket a főpolgármester ismertette a főváros 422 általános iskolai igazgatója, illetve a kerületi önkormányzatok vezetése előtt. Mint elmondta: a Soros Alapítvány 2 millió dolláros támogatását a főváros 70 millió forinttal növelte. Ezzel lehetővé vált, hogy a szociálisan hátrányos helyzetben élő családok gyermekein segítsenek. Az aktám, hogy már az első osztályban divattá vált a tanulás, az eredményesség. A gyengébbek — mert voltak ilyenek is, néhányan kettessel kezdték a matekot — igyekeztek fölzárkózni. Az egész osztályt „hatalmába kerítette” a továbbtanulási szándék. A kitűnő tanulók, a jobb képességűek igyekeztek segíteni a gyengébbeknek. Ez egy fantasztikus osztály volt. Huszonkettőt vettek fel közülük egyetemre, főiskolára. — Meg lehetett kedveltetni a matematikát minden diákkal? — Minden osztályban elmondom: ha valaki ebből a tantárgyból nem tehetséges, csupás elégséges eredményt képes elérni, az az ember nem biztos, hogy elégséges. — Hol tanulnak tovább a barcsi volt 4/A osztály tanulói? ció októberi megkezdése előtt levélben kérik az érintett 170 ezer család véleményét arról, hogy naponta egy pohár tejet (kakaót) kiflivel, vagy inkább étkezési támogatást igényelnek-e gyermeküknek. A szülők válaszainak összesítését követően — szeptember 20-ától — pályázatot ír ki a főváros a tejszállításra. A támogatást szociális helyzetük alapján kapják majd a diákok. Demszky Gábor főpolgármester bejelentette: mindent elkövet annak érdekében, hogy a pedagógusok januártól megkaphassák törvényben előírt bérezésüket. Nem lenne jó dolog, ha a kormányzat és az önkormányzatok finanszírozási vitája miatt a pedagógusok méltánytalanul hátrányt szenvednének. — Lesz közülük biológus, fizikus, közgazdász, jogász, külkeres, vegyipari mérnök, tanító. — Tanár egy sem? — De igen. Egyik diákom matematika-biológia szakon tanul tovább. — A sokszínű pályaválasztásból az is kiderül, hogy a matematika nélkülözhetetlen alaptantárgy, hiszen a legtöbb helyen ebből felvételiznek a továbbtanulni szándékozók. — A főiskolák, egyetemek zömében a matematika felvételi szerepel. Végighallgatta beszélgetésünket Kápolnás György egykori barcsi diák is, aki az idén kezdi meg tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. — Az általános iskola elvégzése után a pécsi zene- művészeti szakközépiskolába iratkoztam be, de beláttam, hogy nem érdemes ott folytatnom tovább. Fizikából korábban kettesnél, hármasnál jobb eredményt nem értem el; nem is szerettem az általános iskolában a fizikát. Sári néni szerettette meg velem. Tulajdonképpen akkor éreztem igazán, hogy közel áll hozzám ez a tantárgy, amikor bejutottam a megyei döntőbe. Hibátlanul oldottam meg a feladatomat, ugyanígy most a felvételit. Ez volt a végső „lökés”, hogy fizikusnak készüljek. A ferro- mágneses jelenségek, a lézer és az atomfizika foglalkoztat főképp. — Tanárnő! Milyen elsős diákokkal kezdte az új tanévet? — Nagyon jó tanulókkal. Csak 4,5 feletti tanulmányi eredményekkel vettünk föl tanulókat. Nagyon sokan jelentkeztek Barcsról, de vidékről is. Két hatosztályos elsős csoportot indítunk. Az általános iskolák érdeme is benne van azokban a sikerekben, amelyeket gimnáziumunk elért. „Sehol sem olyan szép a tavasz, mint Erdélyben...” — sóhajt fel elégedetten a híres orvosprofesszor a regény végén, miközben hintójával elhajtat haldokló páciensétől, Ünökeöy Imre gróftól, a regény egyik legrokonszenvesebb alakjától... Sehol sem olyan szép a tavasz, mint Erdélyben... Csak az a baj, hogy későn jött. Későn jött annak a mezőségi szórvány magyar településnek, melynek lakói mindent föltettek erre a tavaszra. Hitet, új életet, reménységet, a hosszú, kegyetlenül őrlő tél után... Súlyos keserű könyv Nyirő József „Néma küzdelem” című regénye, amely, sajnos, aktuálisabb, mint bármikor. (1944-ben jelent meg először. Nyirő utolsó könyve volt, amelyet még életében kiadtak Magyarországon. A jelen kiadást a debreceni Csokonai Kiadó- vállalat gondozta.) Az 1944-es, súlyos feszültségekkel teli év, a korlátozott példányszám csaknem elfeledtették, pedig ez az író egyik legjelentősebb műve. A „boldog békeidők” vége felé játszódik a regény, de a nagy világégést megelőző erőkörvonalak már egyre jobban kirajzolódnak. Ünökeöy Imre gróf világosan látja ezt, és arisztokrata társainak megjósolja a monarchia A Szegedi Nemzeti Színház, évadnyitó társulati ülésén Kormos Tibor igazgató elmondta: az idei műsortervet úgy állították össze, hogy minél szélesebb rétegeket csábítsanak a több tagozatú — opera, próza és balett — színház előadásaira. Csajkovszkijra halálának 100. évfordulójára az Anyegin című operájával emlékeznek. Mascagni Parasztbecsület-ét újfajta rendezésben láthatja majd a közönség. A könnyebb zenés műfaj kedvelőinek hoszA szlovák oktatásügyi tárca ugyanis ismét olyan tervezet megvalósítását szorgalmazza, amely szerint a nem szlovák oktatási nyelvű iskolákkal párhuzamosan úgynevezett „alternatív iskolatípust” hoznának létre, ahol a tantárgyak zömét szlovák nyelven oktatnák. A szlovákiai magyar iskolák oktatási nyelve a magyar, s kötelező nyelvként tanítják a szlovák nyelvet és irodalmat. A jelenlegi gyakorlattal ellenkező tervezetet már a totalitarizmus évtizedeiben is szorgalmazták, de a magyar nemzetiség ellenállása megakadályozta a tervezet gyakorlati alkalmazását. A szlovákiai magyar politikai erők a magyar pedagógusok összeomlását is, akik elborzadva hallgatják a „hóbortos”) jóslatot. S ami a grófnak legjobban fáj, az Erdély pusztulása. „Féltem, nagyon féltem Erdélyt!...” Ebben a felkiáltásban benne van Nyirő József egész ars poétikája, hitvallása, jajkiáltása is. Jajkiáltás a magyarok pusztulása ellen, jajkiáltás a románok erőszakos beolvasztási politikája ellen. Az író szava úgy zeng itt, mint a havasi kürt... Nyirő József esszéértékű tanulmányban fejti ki mindezt csakúgy, mint a dákoromán elmélet tarthatatlanságát. De úgy, hogy a regény váza egy pillanatra sem törik meg. (A felsorolt számadatokból csak az egyik mellbevágót idézzük föl: „Kinek fáj és ki kéri számon azt a mintegy kétmillió magyart, aki bebizonyíthatólag a századok folyamán beolvadt a románságba és adott faji képességeinél, kiválóságánál fogva veszedelmesebb románná lett, mint maguk a románok?”) És a dáko-román elmélet tarthatatlansága? „...Egyetlen románt jobb belátásra nem bír, mert sokkal el- vakultabban belemerültek a vágyaikba, álmaikba, titkos céljaikba, semhogy olyan kicsiséggel, mint a történelem, törődnének... Nem az a fontos, hogy igaz legyen ez a törszú idő után ismét kínál operettet a színház: Kálmán Imre Ma- rica grófnő-jét tűzték műsorra. Fergeteges vígjáték sem hiányzik a palettáról, Birinszkij Bohócok tánca című darabja ígér könnyed kikapcsolódást. A kaposvári Csiky Gergely Színházzal közös produkció lesz Vampilov A múlt nyáron történi című munkájának stúdióbemutatója. Az idei évadra új színészeket nem szerződtettek, ugyanis a tagozatok létszáma teljes. szövetségével és a Csemadok- kal karöltve júniusban aláírás- gyűjtési akciót kezdeményeztek a tervezet bevezetése ellen. A két hónap alatt 45 ezer 648 aláírást gyűjtöttek, s ezt a héten a nemzetiségi elvárásokat megfogalmazó levél kíséretében átadták Ivan Gasparovicnak, a szlovák parlament elnökének. Lovász Gabriella, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke a petíció átadása után elmondta: — Ivan Gasparovic úgy nyilatkozott, hogy érti a szlovákiai magyarok aggodalmait, hiszen szerinte a Magyarországon élő szlovákok jelenlegi helyzetéhez is a hasonlóan hibás oktatáspolitikai intézkedések vezettek. ténelem. Az a fontos, hogy legyen...” Alig pár hónap története a regény, ősztől tavaszig, de mennyi egyéni sors és tragédia, mennyi minden kibontakozik előttünk. Nyirő József páratlan milliőteremtő erejének segítségével szinte tapintható közelségbe kerülnek a szereplők. Egy alig pár tucatnyi, valóban szórvány magyar. Testileg, lelkileg rongyban... Akik az ezernyi szorításban is őrzik magyar voltukat és a reményt. A reményt, amit közösségük ereje, Enyedi László levita-tanító és a gróf ígérete tart bennük. S az a sok évszázados kálvinista harang, amelynek hangja mindent betölt. Hív és gyászol is egyszerre... Azután jön a tavasz, s a tönkrement gróf fölparcellázott birtoka román kézre kerül... S a környék román püspöke elégedetten simogathatja a sza- kállát: „Legyen mienk ez a föld, minden föld Erdélyben és ez a föld ne halljon mást, csak román szót...” Nem uszító, nem szélsőségesen nacionalista Nyirő József regénye. Inkább szomorú tényrögzítés, ma is megszívlelendő tanulságokkal. Hiszen „sehol sem olyan szép a tavasz, mint Erdélyben...” Jó volna, ha igazán jönne... Dr. Sipos Csaba PAL YAZA TI HIRDETMÉNY Hács község Önkormányzata pályázatot hirdet, a községben épülő általános iskola kivitelezési munkáira. Munka kezdése: 1993. évben, befejezése 1994. július 31. ► Pályázati kiírás átvehető 1993. szeptember 15-től, Lengyeltóti jegyzőjénél a hivatali órák alatt. Nevezési díj: 5000 Ft Hács község Önkormányzata (18411) Horányi Barna így segít a fovaros Újra lesz iskolatej Demszky Gábor a januári bérfejlesztésről KÖNYVESPOLC Nyirő József: Néma küzdelem Magyar szülők, pedagógusok petíciója Nem alternatíva az „alternatív iskola” Majdnem ötvenezer szlovákiai magyar szülő és pedagógus aláírását tartalmazó petíciót adtak át Pozsonyban Ivan Gasparovicnak, a szlovák parlament elnökének, azt kérve, hogy a szlovák törvényhozás méltányolja a magyar szülők és pedagógusok igényeit, és tekintsenek el az „alternatív iskolákról” szóló tervezet megvalósításától.
