Somogyi Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-10 / 211. szám

1993. szeptember 10., péntek SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Agrárfórumot tartott a Dráva-Coop Agrárfórumot tartott a barcsi művelődési házban a Dráva-Coop szövetkezet. A témák között szerepelt az ag­rárágazat, a kárpótlás hely­zete Barcson és környékén. Emellett megvitatták a szövet­kezeti törvénytervezetet és várható változásait is. A fóru­mon dr. Pallér Endre, a szö­vetkezet igazgatóságának el­nöke tartott vidaindítót. Támogatások Homok­szentgyörgyön A homokszentgyörgyi ön- kormányzat az általános isko­lásoknak kétezer, az óvodá­soknak ezer forintot adott se­gítségként az év kezdéséhez. A községben növekszik azok­nak a száma, akik kikerülnek a munkanélküli-segélyezésből. Közülük eddig csak egy tudott elhelyezkedni: a művelődési házhoz vették fel fűtőnek. Mikrobusz segíti a rászorulókat Megerősítették a falugond­noki rendszert Somogyara- cson: egy Peugeot mikrobuszt vettek, s ezzel hordják az ebédet a rászorulóknak. Más­képp is hasznosítják a jármű­vet: sürgős esetekben ezzel viszik a betegeket orvoshoz, il­letve kórházba. Új igazgató Barcson A barcsi III. Számú Általános Iskola igazgatójának Szemere Mártát nevezte ki az önkor­mányzat — az állás betölté­sére benyújtott pályázatok ér­tékelése után. Az új igazgató korábban két évig igzagatóhe- lyettesként dolgozott az emlí­tett oktatási intézményben. Üzletközpont épül Babócsán Már javában építik az üzlet- központot Babócsán. A ma­gántulajdonban levő épület- csoport három részből áll; női fodrászat, ajándék- és zöld­ségbolt kialakítását is tervezik. Egy-egy épület beruházási költsége megközelíti az egy­millió forintot is. Muray Róbert tárlata a múzeumban Muray Róbert Budapesten élő festőművész alkotásaiból nyílt kiállítás a barcsi Dráva Múzeumban. Elsősorban va­dászati és természetvédelmi témájú festményeit már több országban is bemutatta; Né­metországban Szent Huber- tus-éremmel tünteték ki. Mun­kái közül többet a Magyar Me­zőgazdasági Múzeum és a gráci Eggenberg-kastélymú- zeum őriz. Muray képeit Bar­cson október 5-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Élete az iskolai sport Somogy megye sportdíját vette át augusztus 20-án Határ György, a csurgói Eötvös József Általános Iskola tanára. Az elismerés első, de megérdemelt kitüntetése. Határ György csurgói tanár munkáját sportdíjjal ismerte el a megyei közgyűlés (Fotó: Lang Róbert) Különlegesség: a mozdulatművészet Új tanszakok a barcsi zeneiskolában — Sok versenyt megnyer­tünk már a gyerekekkel; en­nél is felemelőbb érzés azon­ban, ha a sikert egymásért, közösen küzdve érik el — val­lotta. 1957-ben kisgyermek­ként nyaralni érkezett Csur­góra, s ottragadt. A hosszúra sikerült nyaralás ideje alatt Gaál Ambrusné keze között nevelkedett. Ceglédről szár­mazik, ahová szüleihez évenként most is hazaláto­gat. — Az érettségi után, 1972-ben kezdtem el tanítani képesítés nélkül — emlékezik vissza. — Később aztán a napi munka, ez elfoglalt hét­Szulok fajtanevet is adott a dohánynak, mára azomban inkább a burgonya a jellemző termék. — Az aszály miatt közepes a termés — mondta Rippel Istvánná. — Sajnos, fuvar és értékesítési lehetőség híján nem tudtuk új krumpli korában kiszedni és eladni, így most, hogy már szárad a lombja, kezdtük a szedést. Amíg létezett a vasút, addig a korai krumplinak nagy ke- lete volt, hiszen a gyorsan me­legedő homokon húsvétra, május elsejére piacképessé érett a „csíros”. Ma már kevés istálló párája melegíti, csíráz­tatja tél végén a jófajta vető­gumót: saját fuvareszközre, biztos piaci kapcsolatra lenne szükség az értékesítéshez. — A régi téeszből több dar­abra szakadt egyik helyi szö- vekezet. Ez foglalkozik a fel­végék mellett levelezőn elvé­geztem a tanárképző főisko­lát. Kézilabdás lányokkal fog­lalkoztam először. Mindjárt az első évben jelentős sikereket értünk el, de a megyéből ki­lépni csak 1980-ban sikerült, akkor is fiúkkal. Azóta sorozatban érik el si­kereiket. Országos bajnoksá­got, úttörő- és diákolimpiát nyertek. Az utánpótlásneve­lés során keze alatt sok olyan kézilabdás is megfordult, akik a nemzeti bajnokságban sze­repeltek hosszú ideig vagy válogatott kerettagok lettek, mint a Simics Jutka vagy Só- tonyi László. vásárlással és az értékesítés­sel. Reményeik szerint 15 fo­rinttal fizetnek ki bennünket ki­lónként, de ebből lejön majd a fuvarköltség. A szuloki asszonyokat a hajdani dohányligetek már csupán a gyötrelmes mun­kára emlékeztetik. A krumplit vetés után csak a bogaraktól kell megvédeni. A vegyszer drága ugyan, de elég há­rom-négy permetezés. A sze­dés után mehet az áru, s jön az ára. A dohánynál a palán­taneveléstől a kapáláson át a törésig, a fűzésig, a szárítá­sig, a simításig sok verejtéket kellett hullatni. Mostanság ugyanakkora területen — jó termés esetén — a burgonya is hoz annyi bevételt. Lehet, hogy unokáink már a szuloki burgonyáról tanulnak az isko­lában? (Mészáros) — Életem fontosabb állo­másait nem tudom igazán el­határolni egymástól — mondja. — Ha visszatekintek a múltra, akkor az emlékeim inkább a csapatokhoz, a kö­zösségekhez kapcsolódnak. A sport a gyerekek életele­mévé válik abban a 3-4 év­ben, amíg együtt vagyunk. Később már hiányzik is nekik. Ez az a plusz, amit adhatok nekik. — Mikor kezd foglalkozni a gyerekekkel? — Az a legjobb, ha a kivá­lasztás már a 3-4. osztályban megtörténhet. Most is van egy ilyen csapatom, őket még lehet formálni, tulajdon­ságaikat alakítani. A felsőta­gozatosokkal már sokkal ne­hezebb. Akik viszont vállalják a lemondást, azoknak a siker nem marad el. Az elmúlt tanévben három csapattal foglalkozott Határ György, s ezekből szeptem­berben kettő biztosan meg is marad. A csurgói NB ll-es női csapat a közeljövőben új edzővel dolgozik, őt is meg­keresték. — Elsőre nemet mondtam, de szeptember közepéig gondolkodhatok. Az biztos, hogy az iskolát és a gyereke­ket nem hagyom ott. Elfárad­tam egy kicsit. Hogy még mennyit tudok tenni, nem tu­dom. Nem abbahagyni aka­rom ezt a munkát, de egy ki­csit pihenni is kellene. Ez utóbbihoz korábban is hozzásegítette hobbija a ga- lambászat. Tíz pár francia ga­lambja közül már fajtagyőztes is kikerült. Amibe eddig belefo­gott, az mindig meghozta gyü­mölcsét. Németh István Aracs rendőrt szeretne Igencsak megváltozott So- mogyaracs lakossága. A fiata­lok az utóbbi húsz évben job­bára elvándoroltak, mára majdnem minden negyedik ház üres. A nyolcvanas évek­ben megszűnt a csokonyavi- sontai cigánytelep, s kölcsön­nel, támogatással sokan itt vettek házat. Közöttük most sok a munkanélküli. A betele­pülők és a régi lakosok között feszültség forrása, hogy So- mogyaracson gyakori a tolvaj- lás. Ottjártunkkor a polgár- mesteri hivatalban épp egy panaszos járt: elmondta, hogy fát loptak az udvaráról. A képviselő-testület is több­ször foglalkozott e gonddal. Megtudtuk: Rinyaújnéppel kö­zösen tervezik, hogy egy kör­zeti megbízott rendőr is telje­sítsen szolgálatot itt. Hogy ez mikorra valósulhat meg, nem tudják. Az aracsiak szerint nagyon kellene... A barcsi zeneiskolának 360 tanulója van. Jubileumi év az idei: 25 éve kezdték a tanítást, s diákjaik már több mint húszféle hangszer kö­zül választhatnak. Hogy a színvonalat tartsák új tanítási módszereket vezet­nek be. így most indítják a mozdulatművészet- és nép­zenei tagozatot. — A két új tagozat várha­tóan nagy érdeklődést kelt ta­nulóink körében — mondta Köcsky Gábor, a barcsi zene­iskola igazgatója. — A mozdu­latművészet mint zeneiskolai tantárgy tudomásom szerint megyénkben nálunk szerepel először az órarendben. Ezt egyfajta kihívásnak is tekint­jük, és Szalai Tamás pécsi táncmester segítségével ok­tatjuk. A zene és a tánc szoros kapcsolatban van, így az okta­tás során növendékeik jobban azonosulnak a klasszikus ze­nével. Az új tantárgy — komp­lexitása révén — a személyi­ségfejlesztést szolgálja. Másik új kezdeményezésük a népzenei tagozat, amelynek alapja az erősödő érdeklődés a népi kultúra, a népzene iránt. S ha valaki citerázni sze­Somogytarnóca valaha uradalmi birtok volt, ma Barcs kertvárosa. Az egykori puszta fejlődése elsősorban az itt lakó, dolgos embereknek kö­szönhető. Varga József 1940 óta tarnócai lakos. — Számomra a legna­gyobb előrelépés az — mondta —, hogy az önkor­mányzat megcsináltatta az utat. Már nem merülünk el nyakig a sárban. Úton-útfélen hallani, hogy szeretnék a teljes önállósá­gukat kivívni. — Előnyt vagy hátrányt je- lentene-e ez a falunak? — Előre nem tudom. De az biztos, hogy amikor odacsa­toltak bennünket Barcshoz, sokan ellenezték. Viszont az akkori vezetőség nem állt a helyzet magaslatán. Mert ha nincs ez a rosszul sikerült há­zasság, akkor nem így néz­nénk ki. A park teljesen tönk­rement, pedig a falu büszke­sége lehetne. Nincs nincs gazdája. Felkerestük a somogytar­retne, fakultatív tárgyként, heti másfél órában erre is lehető­sége lesz a hagyományos hangszerek mellett. Az elmúlt tanévben könny­űzenét is tanítottak. Nagy tap­sot kaptak közösségtől is, amikor megszólalt a ragtime és a blues. Huszonöt tanár foglalkozik a tanulókkal, köztük a zeneis­kola igazgatója, aki zongora órákat is ad. — Tanulóink leterheltségét nem kívánjuk tovább növelni. Kevesebb óraszámban tanít­juk a szolfézst — mondta Köcsky Gábor. Az ötödik és hatodik osz­tályosoknak ezért csak heti egy órájuk van, a hetedike­seknek és nyolcadikosoknak nem kötelező a szolfézsórák látogatása. Viszont legalább egy fakultációt kell választa­niuk — a három közül. — A zenekari, a mozdulat­művészeti vagy a zenetöré- net-zeneirodalom tagozatok, úgy vélem, igényes választási lehetőséget adnak diákjaink­nak — mondta a barcsi zene­iskola igazgatója. — Szeret­nénk újítani, nyitott iskolaként működni; úgy, hogy lépést tartsunk a modern korral. (Harsányi) nóciak képviselőjét, Szöllősi Mihályt. — Hogyan vélekedik a vá­lásról? — Több mint 1200 lelkes a község, mégis úgy gondolom, hogy főállású polgármester megválasztás nem lenne cél­szerű. Inkább a körjegyzőség felállítása. Önállóság esetén 20 millió forintból gazdálkod­hatnánk, ez hátrányokkal és előnyökkel is jár. A munkanél­küliek száma majdnem hat­van. Ők az állami gazdaság­nál dolgoztak... Az önállóság mellett az szól, hogy van iskola, óvoda, s amire különösen büszkék: a község telefonon közvetlenül hívható. — A lakosság 80 százaléka bevezettette a kábeltévét. Járda készül még, s felújítják a faluházat. Külön pénzzel is gazdálkodunk. Sokan azzal érvelnek: ha 400 lakosú falvak vállalják a függetlenséget, ak­kor a tarnócaiak miért ne te­hetnék meg ugyanezt? Gamos Andrienn Burgonyás lett a dohány hazája Előnyök és hátrányok — több nézőpontból Van-e most gazdája Somogytarnócának? KEVESEBB TEHERVONATOT INDÍTANAK Petróleumlámpa-fény — a szolgálati helyen Az „elfelejtett” barcsi vasútállomás Mintha ittfelejtették volna — a gőzmozdonyok világá­ból. A barcsi vasútállomás a fejlődő városban ugyancsak szomorú képet mutat. — Többször is tervezték már a felújítást — mondta Fe­hérvár; László állomásfőnök. — Azt mondták, hogy a dom­bóvári és gyékényesi állomás után mi is sorra kerülünk. Pa­pír volt róla, mégis elmaradt. Lassan már a fenntartását sem tudjuk biztosítani. Hiába vetette alá tűzpróbá- nak az üzemi igazgatóság az életveszélyes kéményeket, javításukat a mai napig nem végezték el. A korszerűtlen­séget jelzi, hogy néhány szol­gálati helyen még petróleum- lámpával világítanak... — Sok gondot okoz a sze­mélyzet foglalkoztatása. Ko­csirendezőkre sincs szükség már, mert megszűnt a tola­tás... A barcsi állomásfőnökség hatáskörébe tartozik a Molvá- nyig tartó huszonhat kilométer hosszú pályakasz. Naponta 30 személyvonatot fogadnak itt. Az első szerelvény Barcs­ról hajnali négykor fut ki, az utolsó pedig éjjel tizenkettőkor gördül be. A teherforgalom elenyésző: mindössze két vo­nat. Pedig ebből volna bevéte­lük. Nagyobb fuvarra csak a MÓL és az erdészet jelent be igényt. Az előbbi megrendelé­sére négytengelyes garzon­kocsikat vontatnak a dunai kőolajfinomítóba. A személyforgalom is ala­posan megcsappant. Alig négy éve még több mint 143 ezren szálltak vonatra Bar­cson; 124 ezer utassal szá­molt a tavalyi statisztika. 1989-ben négymillió forint be­vételük volt ebből, tavaly pe­dig majdnem kilencmillió fo­rint. Az ötmillió forintnyi növe­kedés a jegyek árának emel­kedését mutatja. Az árufuvarozásban 1989-ben 7700 vagont rögzí­tettek, s ez 263 ezer tonnát je­lentett — napi átlagban 21 ko­csit. Tavaly már csak 2200 vagon árut szállítottak — napi hat kocsival —, s ez 67 ezer forintot hozott. Gamos Andrienn t i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom