Somogyi Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-09 / 210. szám

1993. szeptember 9., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Atádi zenészek Pontarlierben Harminc magyar zenész — köztük a nagyatádi zeneiskola két tanára — vett részt a fran­ciaországi Pontarlierben ren­dezett nyári akadémián. A ze­neművészeti szakközépisko­lásokból, főiskolásokból és ta­nárokból álló küldöttség jó tel­jesítményt nyújtott a bemuta­tók során. Jövőre is meghívták őket a találkozóra. Szüreti napok Kerékhegyen Tizedik alkalommal rendezi meg szombaton a Kerékhegyi Szőlősgazdák Hegyközségi Egyesülete a szüret kezdetét is jelző ünnepi napokat So- mogyudvarhelyen. Gazdag műsorában fellép a barcsi Bo­róka együttes; a nótaparádé énekeseit ifj. Oláh Kálmán és cigányzenekara kiséri. A vi­gasságra vágyóknak a Reflex együttes szolgáltatja a zenét az esti és éjszakai órákban. Megnőtt a málna­telepítési kedv A málna idei rekordára miatt jelentősen megnőtt Nagyatád és Segesd térségében a kis­termelők málnatelepítési kedve. Már most óriási keres­let mutatkozik a gyökeres málnavesszők iránt. A keres­kedők és a közvetítők is azon a véleményen vannak, hogy a nagyobb szaporítóanyag-tele­pek sem tudják kielégíteni az igényeket az őszi szezonban. Iharosberényi krónika Megjelent az Iharosberényi Krónika legújabb száma, ame­lyet a község baráti köre ad ki — negyedévenként — két­száz példányban. A helyieket érdeklő események között a katolikus egyházi ingatlanok helyzetéről is közöl írást és a szülők tájékoztatására kivona­tot a közoktatási törvényből. Gazdag híranyaga mellett megtalálható a buszjáratok menetrendje is. Gyermekszínház a kicsiknek A nagyatádi művelődési ház az új évadban is megszervezi az óvodások és kisiskolások gyermekszínházát. A hat elő­adásra tervezett előadássoro­zat keretében báb- és mesejá­tékokat, valamint zenés dara­bokat is láthatnak az érdeklő­dők. Az előadásokat a pécsi, a verszprémi és a zalaegerszegi színház, illetve a Fabula báb­színház társulata mutatja be. Ünnepségen búcsúznak a nyugdíjasoktól Hagyományossá vált So- mogyszobon az önkormány­zat dolgozóinak nyugdíjba vo­nulása alkalmával a megem­lékezés. Az idén a napköziott­honos óvoda főszakácsát, Mogyorósi Istvánnét búcsúz­tatták egy kis ünnepségen, s ötezer forint értékű tárgyjutal­mat adtak át neki. VÁLASZTÉKBŐVÍTÉS ÁREMELÉS NÉLKÜL a ■ Uj piacra vetett szemet az atádi kenyérgyár Hétköznap csak hatvan mázsa — Szigorú vizsgálat laboratóriumban ízletes linzer készül a gyár cukrászüzemében (Fotó: Csobod Péter) Hétezer forint — csak a legszükségesebbre Nehéz iskolatáskák a munkanélküliek családjában Első helyen a gyerek — Ha jön egy betegség (Folytatás az 1. oldalról) — Az utóbbi időben nemcsak a finomáruk, hanem a pékáruk iránt is visszaesett a kereslet — mondta Kunics József a nagy­atádi kenyérgyár üzemigazga­tója. Ezért elemi érdekünk a pontos szállítás és a vevők tel­jes kiszolgálása. Csak így ma­radhatunk továbbra is szállítói jelenlegi partnereinknek. A mi­nőség mára kötelező ebben a szakmában is. A kenyeres műszak egy órá­val előbb kezdi a dagasztást, mint a süteményes, így reggel négy órakor egyszerre kezdőd­het a rakodás. A lisztet legna­gyobb részben a gabonafelvá­sárló nagyatádi malmától ve­szik. Ügyelnek az alapanyag minőségére, ugyanis laborató­riumi vizsgálatra kerül minden egyes beszállított tétel. Egy át­lagos napon 60 mázsa kenye­ret sütnek. A többnapos ünne­pek sem okoznak gondot a megfelelő mennyiség előállítá­sában. A közel 140 millió forin­tos árbevétel mellett félévkor is tisztes nyereséget könyvelhet­tek el. — Az áfát mi viseljük, ezért nem is emeltünk árat augusz­tus elsején — folytatta az üzemigazgató. — Most sem tesszük ezt, amikor a liszt ára is jelentősen megemelkedett. Egyelőre ez évben nem is aka­runk az árakhoz nyúlni. A vá­laszték bővítése érdekében vi­szont működtetünk egy cuk­rászüzemet. Ezzel is meg akar­ják nyerni a vevőket, s az ün­nepekre előrendelést is fel­vesznek, házhoz szállítják a sü­teményeket. — Nekem az atádi rozsos a legkenyerebb kenyér — mondja —, a vevők ízlése azonban sokféle. A legtöbb ke­nyér a régi nevén ismert Er­zsébetből fogy. Kedvelik a fo­gyasztók a francia kenyeret és az olasz kiflifajtákat is. Nemsokára egy csurgói kft részére — mint megtudtuk — úgynevezett vitálkenyeret fog­nak sütni. Ez — reményeik sze­rint — szeletelve és csoma­golva a légi utasforgalomba ke­rülhet majd. Németh István Az idén még több kiadás­sal számolhatott az a csa­lád, amelyben iskoláskorú gyerek van. A terheket vise­lik a szülők. Mindenáron megadják a lehetőséget a gyerekeknek, hogy a tanu­lásban az esélyegyenlősé­get ne veszítsék el már a kezdet kezdetén. Szerény körülmények kö­zött él a Kis család Nagyatá­don a Gyár utcában. Komfort nélküli családi házukra tarto­zásuk már nincs. Az apa mun­kanélküli a helyi óra-ékszer üzem megszűnése miatt. A fe­leség már újra dolgozik; há­rom műszakban is csak két­ezer-ötszáz forinttal keres többet, mint a munkanél­küli-járadéka volt. Férjének a múlt héten járt le a munkanél­küli-járadéka, ezután az 5120 forintot kapja. Gyerekük most ment az első osztályba. — Mindig kevés pénzből él­tünk — mondja Kis László —, ezért nem furcsa a jelenlegi helyzet sem. Elhelyezkedni eddig nem tudtam. Az alig több, mint ötezer forint ezután már nagyon kevés lesz a bol­doguláshoz. Különleges kia­dásaink nincsenek, csak a legszükségesebb dolgokat tudjuk megvenni. — A gyerekek iskolája ed­dig hétezer forintban van — így a feleség. — Mindig félre­tettünk egy keveset havonta a tanszerekre. Egyszerre képte­lenség lett volna egy ekkora kiadás. Az évnyitóra vettünk neki egy fekete nadrágot, az is 700 forint volt. Jön azősz, me­leg holmi is kell. Ami rámegy, azt magunkon spóroljuk meg. Ebből a kevésből is úgy gaz­dálkodunk, hogy neki jó le­gyen. A napközi költségét még ezután állapítják meg... Az egyik tízemeletes épü­letben laknak, s a rezsire ha­vonta több mint tízezer forintot kell fizetnie Török Imrének és családjának. Három gyereket nevelnek; kettő már iskolás. Az évkezdésre az idén 11 ezer forintjuk ment el. A csa­ládfő felmondás alatt áll, a fe­leség munkanélküli. — Az utóbbi időben, sajnos, már a családi pótlék a megha­tározó jövedelmünk — mondja a férj. — Ebben az évben a konzervgyárban nem tudtam ennél a 11 ezer forintnál töb­bet keresni. Arra figyeltünk, hogy a két nagyobb gyerek rendben kezdje el az iskolát. Már a nyáron is vettünk egy-két dolgot nekik, így nem éreztek hátrányt a többi gye­rekkel szemben. Fejenként nem marad 4000 ezer forintjuk. Ezt kell beosz­taniuk. Az egyik nagyszülőtől még remélhetnek szerény tá­mogatást. A legkisebb gyerek négyéves — szívbeteg, műtét előtt áll. Kiemelt családi pótlé­kot sem kapnak utána, mert nem áll állandó gyógyszeres kezelés alatt. — Csak a reggelire két-há- romszáz forintot hagyok a boltban naponta — mondja Törökné. — Sokba kerül már a két napközi és az óvoda is. Nem beszélve a gyógyszerek­ről. Legutóbb a kicsi egyhetes köhögése ötszáz forintot vitt el. Valamit könnyít a helyzetü­kön az, hogy rendszeres neve­lési segélyt kapnak. Németh István Megmentett milliók, és értelmetlen halál Több munka hárul most a tűzoltókra Nyolcvan beteg a zárdában Idősek a segesdi otthonban Sok magára maradt idős emberről gondoskodnak a se­gesdi otthonban (Fotó: Csobod Péter) Négyéves számvetést ké­szített a nagyatádi tűzoltó-pa­rancsnokság. Alaptevékeny­ségük a szervezeti korszerű­sítéssel nem változott, a fel­adatok viszont nagyobbak, s más a felállásuk is. A tulajdonviszonyok válto­zása miatt egyre kevesebb segítséget remélhetnek, sok­szor azt is csak anyagi ellen­szolgáltatásért. — A tűzvédelem már csak egy lábon áll. Ma már kevésbé számíthatunk a korábbi pol­gári segítségre — mondta Szalai Imre tűzoltó őrnagy, nagyatádi parancsnok. — Az elmúlt négy évben kétszere­sére emelkedett az évi tűzese­tek száma. Az addigi 50-60 riasztással szemben az elmúlt időszakban már mintegy 130 esetben kellett tűzoltóinknak kivonulni. Egyre nehezebbek a feladatok. Nagyfádon a há­rom tízemeletes lakótömb és a kórház, a középmagas lakóé­pületek tűzvédelméhez hiány­zik a csekély külső technikai segítség, kevesebb az önkén­tes tűzoltó is. A létszám csökken, s köz­ben nő a tűzoltók terhelése. Több mint 1100 négyzetkilo­méter területre és 50 ezer emberre vigyáznak. A nagy szárazság ellenére is annyi ri­asztás volt, mint tavaly. 39 tűz­jelzésre és 9 műszaki men­tésre vonultak ki a nyáron. Mindössze négy téves jelzést kaptak, de még mindig előfor­dul felelőtlen riasztás is. Tüzet 33-szor kellett oltaniuk. A 17 kárral járó tűzből egy tucat ti­pikus nyári tűz volt; munkájuk­kal 11 millió forint értéket men­tettek meg. Családi tragédia és egyéni felelőtlenség miatt két ember halt meg. — A káresetek közül egy sem haladja meg a milliós ér­téket — mondta a parancs­nok. — A 16 kár nélküli tűz közül is 12 végződhetett volna jelentősebb kárral, ha nem ér­keznek időben a tűzoltók. Ti­zenhét esetben más körzet­ben nyújtottunk segítséget. Megelőző tevékenységük eredményes: az idén már nem volt olyan ismétlődő tűzeset, mint a bálázógépek sorozatos kigyulladása. Nagy súlyt fek­tettek a propagandamunkára; az állomány folyamatos ki­képzésen vesz részt a szak­mai feladatok hatékony meg­oldása érdekében. Közúton gyakoribb a veszélyes anya­gok szállítása, s már villamos felsővezetékkel kiépített vo­nalszakaszok is vannak a terü­letükön. A tűzoltólaktanya a felújításokkal sincs megfelelő műszaki állapotban, zsúfolt. A személyi állomány kultúrált elhelyezését szolgálja majd az új laktanya megépítése. (Németh) Segesden a Széchenyi-kas- télyban ma 350 ágyas szociá­lis otthon fogadja az idős, egyedül maradt embereket. Az új szociális törvény alap­ján az eddigieknél sokkal gyorsabban kerülhet évente mintegy 60-80 arra rászoruló az intézménybe. — Szinte nem is kell várni a bekerülésre — mondta Horváth Józsefné gazdasági vezető. — A helyi önkormányzat és a ke­zelőorvos javaslata alapján ke­rülnek hozzánk a gondozásra szorulók. Itt az orvosi javallat alapján megfelelő ellátást kap­nak. Sajnos, egyre inkább az idősek érkeznek. A települése­ken működő öregek otthonából leginkább csak akkor jönnek, ha magatehetetlenné válnak. Három kategóriában vannak elhelyezve, akik ide kerültek. Nyolcvan nem foglalkoztatható beteg az egykori zárdában van; őket háromezer forintért látják el havonta. A kastélyban az el­fekvő-részlegen az előbbi ösz- szeg több mint kétszeresét, a kétágyas hotelszobákban pe­dig 7450 forintot kell fizetni az ellátásért. Az utóbbak még el tudják látni magukat. Ezért napi háromszori étkezést, a ruhát a szükségletnek megfelelően biz­tosítják nekik. Az orvosi ellátás rendszeres, fogorvos is jár ide rendelni. — A mindennapi feladatokat 130 tagú személyzetünk látja el. 68 ápolónő dolgozik itt, több mint a fele szakképzett — mondta Horváth Józsefné. — Hatvannégymillió forintból gaz­dálkodunk, de vannak saját be­vételeink is. Az 500 személyre tervezett konyhában 110 szo­ciális étkeztetettnek is főzünk. Három holdon kertészkedünk, 110 disznót hizlalunk, hogy le­gyen hús a konyhára. Ezekben a munkákban az aktív öregek is segítenek. Működik egy mentálhigiénés csoport is Segesden, egyben az otthon művelődési program­ját is szervezi. Ünnepek, névnapok nem múlnak el nyomtalanul az itt élőkben. Le­hetőségük van arra, hogy mi­sére járjanak; imaszoba is van a kastélyban. Nemrég rendezték be. Ehhez Császár Mártonné egy egyedülálló asszony miseru­hát, gyertyatartókat és szent­képet adományozott. Németh I. (

Next

/
Oldalképek
Tartalom