Somogyi Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)
1993-08-07 / 183. szám
1993. augusztus 7., szombat SOMOGYI HÍRLAP 9 BALATONI NYÁR Állóvízben a tó Dr. Pár is András: A Balaton jobban összeköt, mint amennyire a politika szétválaszt Eltűntek az osztrákok a szállodákból Sok a szoba, kevés a vendég Csorba Ottó: Májusban és júniusban volt nyár... 26 fokos víz az idei csúcs A Balaton vizének hőmérséklete átlagosan alakult ezen a nyáron. Legmelegebbnek még egy júniusi mérés alkalmával bizonyult: 26 fok az idei csúcs. Az átlagosnál szelesebb időjárás miatt — bár nagy viharok nem tomboltak a tavon — eddig jóval többször volt érvényben a veszélyre figyelmeztető viharjelzés is. Balatonboglári kézimunkák Balaton bogláron a Boglárka Hagyományőrző Egyesület kézimunkakiállítást rendezett a Boglárka áruház mellett levő épületben. A kézimunkák dicséretét jelzi, hogy készítőit felvették az Országos Néprajzi Múzeum által összeállított katalógusba. Dzsesszfesztivál az Ezüstparton A széplaki Ezüstpart fesztivál a Balaton-parti strandolás mellett egyéb attrakciókkal is várja vendégeit. A kirándulások, állandó kiállítások mellett most dzsesszfesztivált is rendeznek. Tegnap délután a szervezők arról tájékoztatták lapunkat, hogy a jövő hét csütörtökén kezdődő koncertsorozaton vállalták a fellépést a hazai dzsessz kiválóságai — többek között — Pege Aladár, Szakcsi Lakatos Béla, Babos Gyula is. A víztisztítás alapvető feladat A Balaton adja az ország idegenforgalmi bevételeinek legnagyobb részét. Az önkormányzatok számára ezért alapvető feladat, hogy fejlesztéseiket a szennyvíztisztító berendezések kapacitásától tegyék függővé — javasolja a Tudományos Akadémia tanulmánya. Ideális állapot esetén a vizek 95 százalékát célszerű volna tisztítani. Hármas kiállítás A balatonboglári közösségi házban a Bugaszegi Munkás Sportkaszinó három tárlatot szervezett. Váczi György kétszeres aranydíjas könyvkötő mester, Péli Tamás festőművész és Hanzel László tojáspatkoló népművész anyagait mutatják be a nagy- közönségnek. (Folytatás az 1. oldalról) A közelmúltban készítettek a Magyar Tudományos Akadémia részére egy előterjesztést a tó ökológiai állapotáról, illetve a vízminőség javításához szükséges intézkedésekről. Ebből kiderül, hogy a hatvanas évek elejének megfelelő vízminőség visszaállításához mintegy negyvenmilli- árd forintra lenne szükség. Borzasztó nagy összegnek tűnik ez, kivéve, ha tudjuk: körülbelül ennyire tehető a balatoni idegenforgalom egyéves bevétele. — Keresztes K. Sándor környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter még másfél esztendeje, a Balaton komplex fejlesztését irányzó kormányzati koncepciót firtató interpellációmra önelégülten válaszolta, hogy a tárca megrendelte az üdülőkörzet 1979-ben (!) jóváhagyott rendezési tervének felülvizsgálatát — mondta dr. Páris András. — Ugyanakkor reményét is kifejezte, hogy az alakuló Balatoni Regionális Tanácsban a tó felelős érdekképviseleti szervére találnak. — Új miniszter jött, megalakult a BRT is. Választ kapott-e kérdéseire? — Balaton-ügyben vajmi kevés történt eddig. A körülményekből is következett, hogy rövid idő alatt nem várhattunk jelentős változást. Mára úgy tűnik azonban, hogy a Balatoni Regionális Tanács egyre távolabb kerül attól, hogy a régió egészére nézve meghatározó döntéseket hozzon és ezek végrehajtásáért kezeskedjen. Inkább a bűnbak szerepe vár rá, akire fentről is lentről is mutogatni lehet. — Elhangzott a nyilatkozat: összességében nincs ok az elkeseredésre. — Örömmel mondanám én is ezt, de a tények mást mutatnak. Négy éve már, hogy egyre kevesebben keresik föl a Balatont, s az idén is kevesebb éjszakát töltöttek a tóparton a vendégek, mint tavaly. Ez a tény önmagában is jelzésértékű. Sajnálatos, hogy ilyen körülmények között az állam, amely a legnagyobb haszonélvezője az idegenforgalomnak, nem figyel jobban a problémára. Azt viszont egyenesen tragikusnak tartom, hogy a kormányzat jövőre sem címzett, sem céltámogatással nem segíti majd a szennyvízcsatorna-hálózatok építését. Pedig tény: a balatoni vízminőség legfontosabb meghatározója: milyen mértékben sikerül semlegesíteni a térségben összegyűlt ártalmas anyagokat, s a probléma felszámolására a helyi önkormányzatok nem képesek. — Az állam kivonul a turizmusból... — Pedig felismerhetnék, hogy jól működő piacgazdaság foglalhatná el a Bala- ton-parton is az üresen hagyott pozíciókat. Megkockáztatom azt is: egy közepes méretű osztrák síközpont vagy egy olasz fürdőhely is többet költ propagandára, mint az Országos Idegenforgalmi Hivatal a magyar tenger vonzerejének növelésére. — Sok manapság a sértett vállalkozó. — Igaza van a vállalkozóknak, amikor arról panaszkodnak, hogy az állam túl nagy terhet rak az adókkal vállukra, miközben alig csurran-csep- pen valami is vissza a partra, fejlesztési célokra. Dr. Páris András — Sokan nagyon gyorsan akarnak meggazdagodni, s erről nem a kormányzat tehet. — Kormányzati intézkedések a mai napig nem születtek annak érdekében, hogy visz- szaszorítsák a negatív jelenségeket. A szolgáltatás csak akkor drága, ha annak minősége nem áll arányban a számlával. Egészséges gazdasági környezetet kellene teremteni ahhoz, hogy ne az ügyeskedők birtokolhassák a tóparti vállalkozásokat. Hogy érdemes legyen hosszútávú befektetéseket eszközölni a minőség érdekében — ennek késlekedése okozhatja, hogy egyre kevesebb vendég keresi föl majd a térséget. Balatoni problémával átfogó módon eddig egyetlen alkalommal foglalkozott a parlament környezetvédelmi bizottsága. Pedig úgy gondolom: a Balaton sokkal jobban összeköt bennünket, mint amennyire a politika szétválaszt. Czene Attila A siófoki szállodasor patinás egységei az Európa, Hungária, Lidó és a Balaton szálló. A Pannónia Szállodák Rt kezelésében működő létesítmények igazgatójával, Csorba Ottóval beszélgettünk az idei idegenforgalomról. — Az idei szezonban már új körülmények között kell dolgozni — mondta Csorba Ottó. — Sajátos helyzet alakult ki. Anélkül, hogy új szálloda épült volna, megtöbbszöröződött a szobakapacitás a tó körül. A volt üdülők privatizációja és a vállalkozók által működtetett panziók a konkurenciát, de még inkább a választék nagymértékű bővülését jelentették. Ez igazán versenyt a fizető-vendéglátás számára. Jelenleg 120 márkát kell fizetni egy kétágyas, fürdőszobás, balkonos szobáért, amely színes tévével, hűtő- szekrénnyel van felszerelve. Nem kell és nem is akar már versenyezni a 40-50 márkás magánházak által kínált árakkal. Más vendégkört céloztak meg, szolgáltatásaikat is az ő igényeikhez igazítják. A szállodai kiszolgálást elváró vendég szórakozni akar, másodlagos számára az ár. — Nagy veszteség az osztrák turizmus visszaesése a Balaton körül — mondta még az igazTalán nincs is a Bala- ton-partnak olyan frekventált helye, ahol nem lehet — úgy 500 forintért egy órára — robogót bérelni. Ezekkel a kismotorszerű járművekkel tele vannak a települések, a tóparti sétányok. Elsősorban a nyaraló fiatalok legfőbb kedvtelése felpattanni rá, és áthágva a közlekedési szabályokat, maximális sebességgel száguldozni. Kocsisorok mellett a főúton vagy épp a Balaton-parti sétálgatok között szlalomozva — ez nekik egyre megy. A robogók bérléséhez se- gédmotorkerékpár-vezetői engedélyre volna szükséges. Sokszor láttam azonban olyan gyerekeket, akik gató. — Ennek az az oka, hogy az osztrák idegenforgalmi kamara nagy erőfeszítéseket tett, hogy otthon tartsa az állampolgárait. Propaganda-munkájuk, az állam által biztosított kedvezmények és a turizmusba visszaforgatott pénz hatására az idén otthon üdülnek az osztrákok. Nálunk is nagyobb figyelmet kellene fordítani a hazai turizmus fejlesztésére, hiszen mindenki számára előnyös, ha nincs nyelvi problémája, valutaátváltási gondja, és az sem mindegy, hogy nem viszi külföldre a pénzt. Ennek megvalósításához elérhető árak kellenek és olyan szemlélet, hogy a turista, a pihenni vágyó vendég azt érezze, hogy nem csapják be. A szezonról annyit, hogy eddig májusban és júniusban volt csak nyár. A változékony, hideg és borús idő nem kedvez az olyan idegenforgalomnak, amely strandolásra, a Balaton kínálta lehetőségekre épít. A városban a szállodasoron nincs zsúfoltság, de jó közepes a forgalom. A tapasztalatokat össze kellene gyűjteni. Körül kéne nézni Európában, és ha sikerül jó következtetéseket elvonni, az idei nyár sajátosságaiból, van lehetőség arra, hogy előkészítsünk egy sikeresebb évet. Ondrejovics László még nem érték el a korhatárt sem, hogy ilyen engedély legyen a birtokukban. A bérbeadó mellett a szülők is felelőtlenek! Az, hogy e kis- járművek tömeges megjelenése és felelőtlen használata számos baleseti lehetőséget hordoz magában, nem kétséges. Sőt, már eddig is több — egyelőre apró — malőr történt. A legutóbbi eset: a széplaki Ezüstpart hotel előtt egy ifjú leányka a járművek elől lánccal lezárt területre kívánt átrobogni. Kis híján ráment a csinos fejecskéje, ugyanis a lánc csaknem a nyakát szegte... Kórházba szállították. Ez alkalommal megúszta. (Czer) SZÁGULDÓ ROBOGÓK Sétáló nyaralók között szlalomoznak Visznek mindent, ami mozdítható Az örömteli vécé LEICHNER REITEN ÚJLAK ELŐTT Német turista a legjobb magyar lovas Milliók őrizetlenül a gépkocsiban Balatonlellén egy gépkocsiból elloptak 4,8 millió forint értékű fotótechnikai berendezést, fényképezőgépet, videókat. A rendőrség feltételezi, hogy az elkövetők megfigyelték az értékes árut szállító gépkocsit, követték, majd feltörték és ellopták a rövid időre őrizetlenül hagyott értékeket. Lovas bemutató Szántódpusztán Szántódpusztán az idegen- forgalmi és kulturális központban ma délután és holnap (vasárnap) 11 órakor kutyabemutató, valamint lovas és csikósbemutatót tartanak. Felvilágosítást a szántódpusz- tai Siótour utazási iroda ad. (Tel.: 84/348-947.) Siófok közkedvelt helye a WC, a volt Dimitrov, ma Jókainak nevezett park közepén. Egy pisilés ára benne 20 forint. Nem kevés. — Virágok vannak mindenütt, és amelyik nem cserepes, azt állandóan cserélem, hogy friss legyen — mondta a „vigyázó”. — Temérdek pénzbe kerül. És persze figyelni kell, de nagyon, mert mindent lopnak a vendégek, ami mozdítható; vécéülőkét, papírt, virágot, újságot, szóval akármit, ami a kezük ügyébe kerül. Amit nem tudnak elvinni, azt megrongálják; a minap is ágdarabot dobtak a ventillátorba... Van itt vendégek könyve is a falon. Csudaérdekes olvasnivaló várja a pácienseket, akik többnyire elégedetten távoznak. Rend, tisztaság honol mindenütt. — Nem drága a 20 forintos belépő? — kérdeztem az úrtól. — Alig hiszem — válaszolja. — Errefelé még a legolcsóbb üdítő is vagy hatvanba kerül kétdecinként. Miért baj az, ha ennek egy- harmadát kérem, amikor kifelé jön „az anyag”? Hiszen ez amúgy is jobban esik... (Czene) Nyugat felé tartva a Balaton déli oldalán nem lehet nem észrevenni Újlak előtt: jókora réten szelíd lovak baktatnak hátukon szintén szelíd lovasokkal. Kik is többnyire szülők és gyerekek, akiknek többsége Németországból vagy Hollandiából, szóval nem a legrosszabb világok világából érkezett, hogy eltölt- sön a tónál néhány szép hetet. Erre alapozott Leichner Tibor ifjonti vállalkozó is, amikor némi rokoni segédlettel megalapozta a Leichner reitent, vagyis a saját nevével fémjelzett balatoni lovasiskolát. Tíz paci áll bevetésre készen itt, és olyan szelídek, olyan kezesek, hogy hátukra még a félősebb ember is felülhet. Kizárólag pénz kérdése: felnőtteknek 500, gyerekeknek 150 forint a lovak órabére. (Az utóbbiaké inkább csak fél óra). Szóval: addig tart a lovas móka, míg a bátorság megmutatkozik, közben a papák, mamák, a szöszi csemetéket féltő faterok és mutterek videófelvételeket készítenek, hadd örüljön majd otthon grószpapa, ha Lizikéjét, Hanzikáját a képernyőn meglátja. De egyelőre maradjunk itt, a vonzó balatoni tájakon, vegyük mustrára a türelmes lovakat, nem feledve, hogy eme miniménesben egy túriról ideszármazott is akad: Rintin, a gazda így nevezi, ez a kedvence. A a gyerekeké pedig Cuki, a még csak négyhónapos kiscsikó. Míg mindez kiderül, a kedves lovasok egymást váltják a nyeregben. Aztán belefáradva, ráunva a lovaglásra, járgányt váltanak: beülnek a BMW-be, a Sierrába, a Fordba, a Mazdába, s irány haza, Balatonfenyvesre, Újlakra... (kgt)
