Somogyi Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)
1993-08-02 / 177. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — ALPOK-ADRIA MAGAZIN 1993. augusztus 2., hétfő A LPEN-ADRIA < > "NVHCIVf-adlV Reform szerkesztő bizottság Trentóban Az Alpok-Adria Munkaközösség Vezető Tisztviselők Bizottság legutóbbi — 1993. június 24-i — ülésén döntés született arról, hogy létrehoznak egy, a Munka- közösség struktúráját, szervezetét felülvizsgáló „Reform szerkesztő bizottságot”, mely javaslatot dolgoz ki a Vezető Tisztviselők Bizottsága, illetve a Plenáris Ülés számára a szükséges szervezeti változtatások végrehajtására. A bizottság 1993. szeptember 16- 17-én az olaszországi Tren- tino-AIto Adige régió székhelyén Trentóban tartja első ülését. II. Alpok-Adria Teke verseny Az elmúlt hét végén rendezték meg Klagenfurtban a II. Alpok-Adria Tekeversenyt. A találkozón részt vett Somogy megye férfi és női válogatottja is. A csapat tagjai: Horváth László, Tarsoly Péter, Mádnli János, Székelyi Zoltán, ifj. Horváth László, Stégerné Ládonyi Anett, Horváth Valéria, Major Anikó és Kovács Zsuzsa. A csapatot Hász Mihály, a Tekeszövetség elnöke kísérte. Két keréken az Alpok-Adria tartományaiban Egyeztetett szándékok Mind több területre terjed ki az Alpok-Adria Munkaközösség tevékenysége. Ma már Ausztria, Horvátország, Magyarország, Németország, Olaszország, Svájc és Szlovénia tizennyolc tartománya (megyéje) 284 ezer négyzetkilométeres területen, harminc- nyolcmillió lakossal tartozik a munkaközösséghez. Építő, békés együttműködés A gazdasági, a politikai, a kulturális, a tudományos együttműködés a másfél évtizedes kezdet óta fokozatosan bővült. Az európai kistérségben az érdekek számos területen közösek, a meglevőkhöz az élet, a változó körülmények mindig újabbakat csatolnak, így egészült ki ez a kapcsolat a környezetvédelemmel és az ehhez szorosan kapcsolódó közlekedéssel. A munkaközösség területrendezési és környezetvédelmi bizottságán belül megalakult egy munka- bizottság az osztrák dr. Maria Schweiss vezetésével, amely kidolgozta, összeállította az Alpok-Adria tartományait öszA kerékpárút térképe szekötő kerékpárút-hálózat lehetőségeit. A jelenlegi helyzetet feltáró, a feladatokat summázó anyagot tárta a közelmúltban Fertődön a közösség tagjai, a sajtó képviselői elé a munkacsoport. A kerékpár - emberbarát Századunk végén a kerékpár világszerte „előretör”. A környezetszennyező túlzott motorizáció, a mozgásszegény életmód miatt, a figyelemmind inkább az emberi erővel működő két kerék felé fordul. Kerékpárutak létesülnek világszerte a városokban és a környékükön „egyszerűen” munkába járás céllal. Kerékpárutak kötik össze a kisebb településeket, és ilyen utak épülnek turisztikai céllal.. Az Alpok-Adria Munkaközösség munkabizottsága által készített tanulmány mindezeket figyelembe vette, azt a fő elvet követve, hogy legyen egy út, amely két keréken közlekedve is összeköti a tizennyolc tartományt. „Az általános cél — olvasható a tanulmányban —, hogy a pihenés és turizmus érdekében jelentős bicikliút-hálózatot hozzaŐk már kipróbálták nak létre, amely alkalmas arra, hogy összekösse a tartományok nagy értékű területeit és egyben javítsa a turisztikai infrastruktúrát.” Mert az út önmagában kevés! Kellenek pihenőállomások, szolgáltató központok, szervizek, szállás- lehetőségek. A program, a cél ezen ponton már jelentős gazdasági tartalmat és lehetőséget is hordoz magában. Eltérő feltételek Az Alpok-Adria országaiban, tartományaiban meglehetősen eltérőek a módszerek, a lehetőségek a kerékpárutak építését illetően, és más-más a helyzet a már meglevő úthálózat tekintetében is. Más finanszírozási szabályok vannak Ausztriában, mint Olaszországban vagy Horvátországban, mások a támogatási, útkarbantartási szabályok. Tehát korántsem könnyű, de ilyen tényeket figyelembe véve kell kialakítani a közösséget összekötő kerékpárút program egységes tervezetét. Nem térhetünk ki a valamennyi tartomány (megye) helyzetét feltáró, a feladatokat összegező tanulmány részleteire. Az tény, hogy különböző készültségi fokon a közösség minden tagjánál vannak, léteznek kertékpárút tervek. Az Alpok-Adriához tartozó magyar megyék például kidolgozták a kerékpárút-hálózat alapsémáit, amely kapcsolódik az országos szintű biciklis-úthálózat fejlesztési terveihez. Ismert, hogy ezévtől hazánkban a kerékpárutak építésére az útalapból pályázattal támogatás kapható, és ebben az első szakaszban hét somogyi település élt is ezzel a lehetőséggel. Az Alpok-Adria közösség egy „újmódi” kapcsolat kiépítésére törekszik ezzel a környezet- és emberbarát úthálózattal. Persze hosszas, tartós munka kell ahhoz, hogy egyszer majd megjelenjenek a kerékpárutak mellett a tervezett, egységes jelzőtáblák, és ezen a kerék- pár-érhálózaton is zavartalan legyen a „keringés”. Vörös Márta „A gyermekek a békéért” ALPOK-ADRIA NEMZETKÖZI BÉKETÁBOR SOMOGYBÁN Az öregek városa Paula Egger nyugdíjas, de nem az öregek otthonában lakik, és nem is egy bérkaszárnyában. A világ legrégibb szociális településén lelt otthonra, az ausburgi Fuggereiban. Az Alpok-Adria Munkaközösség keretén belül első íz- beh szerveztek gyermektábort Somogybán. A 10-14 éves diákokat a fonyódligeti, míg a középiskolásokat a ba- latonberényi tábor fogadta. Tizennyolc tartományból érkeztek vasárnap a diákok a „Gyermekek a békéért" Alpok-Adria nemzetközi gyer- mek-béketáborba, amelynek célja, hogy kihasználja a lehetőséget a szervező — a Somogy Megyei Önkormányzat — , hogy a béke fontosságáról szólhassanak, fenntartásában segíthessenek. Ahogy a három nyelven készült programfüzetben írják: „Bízunk abban, hogy számodra természetes a rend és a béke... a szabadság, mely jogokat és kötelezettségeket jelent. Kötelességet, hogy segíts azoknak, akiknek nem adatott meg, hogy ilyen körülmények között éljenek. A segítés lehet egy gondolat ápolása..., lehetnek tettek és lehetnek olyan együttműködési formák, amelyeket a tábor kínál.” A béketáborban a fiatalok találkozhatnak más országból érkezett diákokkal, megismerkedhetnek egymás szokásaival, kultúrájával, tradícióival. A tábor lehetőséget kínál a külföldi tartományokból érkezetteknek, hogy megismerjék Magyarországot, a Bala- ton-partot. A tíz nap olyan programokat tartalmaz, amelyek alatt kipróbálhatják azokat az együttélési, együttműködési formákat, amelyeket — sajátos formában — a világnak, a nemzetek állampolgárainak is ismerniük kell. A programok jól tükrözik a szervezők e törekvését. Lesz „Te ki vagy? És Én?”játékos ismerkedés a társakkal, a tábor felnőtt vezetőivel. A diákok bemutatják egymás tartományi zászlóit, szimbólumait is. Lesz játszóház, ahol a virágkötészettel, gyöngyfűzéssel, bábkészítéssel, ori- gamival ismerkedhetnek a gyerekek — a mottó: „Békeüzenet — tárgyakban Egymás zenei kultúrájával is megismerkedhetnek a diákok. A badacsonyi kirándulás kiváló alkalmat kínál, hogy a külföl- ről érkezett gyerekek is megismerkedhessenek a balatoni legendákkal, nevezességek- kel. A nagytábori olimpián hét sportágban mérhetik össze erejüket a tábor lakói. Sor kerül a balatoni élmények elmesélésére fotóban és képző- művészeti alkotásokkal. A béketábor ideje alatt fellép a Holló együttes, műsorukban költők megzenésített verseit adják elő német nyelven, a Somogyi Aprók is adnak műsort s a Zengő együttes húzza majd a talpalávalót a táborzáró táncházban. 1521-ben egy gazdag kereskedő família, a Fugger-csa- lád, hozta létre a szegények számára ezt a települést. Ez a telep — mely város a városban —, ma jótékony alapítványként működik, és változatlanul a Fugger-család kezében van... Régen, az alapítás idején, lüktetett az itteni utcákon az élet. Akkoriban, főként, elszegényedett kézművesek családjai találtak itt menedéket a hajléktalanság elől. Ma idős emberek csendes fészke ez a kis városka. Ha Eggerné kinéz az ablakon, csak ritkán lát az utcán gyerekeket. Az a néhány kisgyerek, aki eljön ide, általában a nagymamát vagy a nagypapát látogatja meg. Az idősek itt maguk között vannak. Ennek, persze vannak előnyei is: egyrészt nyugodtan, visszavonultan élhetnek, távol a világ zajától, másrészt azonban örökös hiányérzetük is van, hisz alig kapnak szerepet a fiatalabb nemzedékek életében. A Fuggerei nem nevezhető azonban az öregek otthonának. Az igazgatóság dolgozói mellett itt él a házmester és egy gondozónő is, és ez a biztonság érzését kelti az öregekben. A két-, illetve három szobás lakások kellemes hangulatot árasztanak. Ezek egyikébe költözött be egy évvel ezelőtt Karl Egger és felesége. Korábban egy bérházban laktak, de állandóan félniük kellett a felmondás lehetősége miatt. A Fuggereiban biztonságban vannak. És ezt Jakob Fuggernek köszönhetik, az alapítónak, akinek a képmása ma is ott függ mind a 147 lakásnak a falán. A lakók valamennyien önállóak. Ugyanakkor a szomszédok egymásnak nyújtott segítsége magától értetődik. Az együttélésnek ez a formája megkönnyíti egymás megismerését, a kölcsönös bizalom létrejöttét. Az alapító család — annak idején —, egy rajna Guldent kért szimbolikus bérleti díj címén. Ennek mai értékét — azaz 1 márka 72 pfenniget, ma is be kell fizetni. És — az egyébként kizárólag katolikus vallású —, bérlők még ezen kívül is tartoznak valamivel: az alapítók üdvéért minden nap el- kell mondaniuk egy imát... Ezen a városkán nem fogott az idő vasfoga, mert a Fuggerei mindig is a maga életét élte. Az éjjeli őr minden nap pontosan este tízkor zárja be a kapukat. És a falakon belül nem a bezártság, hanem a védettség és biztonság érzése honol. Semmering nehéz napjai „Bécstől alig kétórányi vonatút választja el a harmonikus szépségű, zöld dombok birodalmából kimagasló, egyedülállóan romantikus Semmerin- get...” — olvashatjuk abban a prospektusban, melyet a század elején készítettek a kor legdivatosabb kirándulóhelyéről. Hát igen, Semmering a századfordulón élte a virágkorát, és ez a virágzás az Osztrák-Magyar Monarchia széthullásáig tartott... A múlt és a jelen között barangol ma is, aki Semmering utcáit járja. Az építészeti alkotások, a környék egész hangulata, a település nagy napjait idézik. Amikor színes és nyüzsgő volt itt minden, amikor azok jártak ide, akik egyszerűen csak élvezni akarták a nyár frissességét és az idő lassú múlását. Számos híres ember fordult meg akkoriban Semme- ringben! így például Károly főherceg, Oskar Kokoschka, Egon Fridell, Peter Altenberg és Adolf Loos. Valamennyien törzsvendégek voltak itt, csakúgy, mint Bécs akkori polgármestere, Karl Lueger. De Artur Schnitzler is itt keresett kikapcsolódást, Josep- hin Baker pedig gyógyulni jött ide... Az összeomlás utáni, mélypontot követően a 30-as években következett be a várvavárt fellendülés. 1937-ben összesen 240 ezer ember szállt meg Semme- ringben, és ezzel ez a helység lett a hatodik az osztrák idegenforgalmi központok között. Igen, sikerült megelőznie Bad Ischlt és Kitzbü- helt is! A II. világháború után azonban ismét a bizonytalanság, a hanyatlás időszaka következett. A szállodák sorra tönkrementek. A Pan- hans is bezárta kapuit, és csak 1982-ben fogadott újra vendégeket... És azóta a település lakói minden erejüket latba vetik, hogy ismét „lelket leheljenek” Semmeringbe. Az elmúlt években több mint 100 millió Schillinget fordítottak az infrastruktúra fejlesztésére. Steierország és Alsó-Ausztria együttműködésének eredményeképpen létrejött a Síszövetség, és ma már csaknem harminc kilométernyi, gondosan karbantartott pálya áll a síelők rendelkezésére. A felső-ausztriai Gmunden neve ismerősen csenghet a somogyiak számára. Az Alpok-Adria Munkaközösséghez tartozó Land Oberösterreich tartomány e városában vette át tavaly a munkaközösség elnöki tisztét Somogy megye. Képünkön a város gyönyörű tavának, a Traun tónak elmaradhatatlan lakói — a hattyúk. <
