Somogyi Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-05 / 181. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1993. augusztus 5., csütörtök Légicsapás vagy becsapás Szerbiára nem maradt hatás nélkül a fenyegetés KÉRDŐJELEK Vesztegel a gyógyszerflotta? Talán egyetlen ágazat vajúdását nem kíséri olyan össznépi figyelem mint a gyógyszeriparét, hiszen ennek termékeivel előbb-utóbb mindannyian találkozunk. De korántsem mind­egy, hogy milyen áron. Az új szelek azonban — úgy tűnik — nem dagasztják az iparág vitorláit. A készítmények árai gyakran az eget ostromolják. Nem ritkaság, hogy egy idős, beteg ember nyugdíjának negyedét is elviszi a gyógyszer­számla. A betegeket pedig hidegen hagyja a közgazdasági magyarázat a „struktúraváltás termékdrágulási összefüggé­seiről". Elhamarkodott lett volna a privatizáció? Korántsem. A kormányrúd mellett ezúttal azt is felmérték, hogy ebben az ágazatban még a neves „multik" sem bírják a kutatásfejlesz­tés finanszírozását, mind hosszabb távon térülnek meg a befektetett dollár milliók. Ezért a szakosodás, a decentralizá­lás jellemzi a piacot. Felparcellázás, kivásárlás, redőnyhúzás a nagy hazai cé­gek sorsa? A szakma neves válságmenedzserei szerint a mi gyáraink az igazi újdonságok felfedezéséhez kicsik, az óriá­sok közt lavírozni viszont túlságosan nagyok. Kénytelen kel­letlen az egyedüli út: integrálódni egy-egy multinacionális szervezettel. És ha a külföldi tulajdonos kiszorítja a piacról az itthon használt, megszokott gyógyszereket? Jogos az aggodalom, hiszen más iparágak privatizációja is teremtett már hasonló helyzetet. De az élet ezt a félelmet még nem igazolta. Ferenczy Europress Ki kit irányít? Orosz belpolitika kaotikus erővonalakkal Megoldódik a Tengiz-ügy Tegnap az OTP számlájára került a Tengizben dolgozók június végéig járó devizaellát­mánya. Mint ismeretes, az ápri­lisban megváltozott fizetési rendszer, illetőleg a több céget, bankot érintő átutalási proce­dúra miatt a Tengizben dolgozó magyarok jelentős késéssel kapják meg a jövedelmük na­gyobb részét kitevő devizael­látmányt. Ezért a héten egyna­pos figyelmeztető sztrájkot tar­tott a kint dolgozó mintegy 1600 munkás közül 350-400 szerelő. Az OTP ígérete szerint legkésőbb pénteken a vidéki fi­ókokba is továbbítja a devizát. Intézkedések az olajmaffia ellen Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium vezetésével ope­ratív bizottság létesül az üzemanyagforgalmazás, és különösen a háztartási tüzelő­olaj jogtalan felhasználással kapcsolatos problémák meg­oldására. Az eddigi ellenőrző vizsgálatok sok visszaélést tártak fel, és a hatóságok sza­bálysértési, illetve büntetőeljá­rások megindítását kezdemé­nyezték az elkövetők ellen. A VPOP, a rendőrség és a Fo­gyasztóvédelmi Főfelügyelő­ség vizsgálatait összehan­golja és tovább szigorítja az el­lenőrzéseket az üzemanyag­forgalmazás területén. Pokolgépek miatt eladó A belfasti Európa Hotel fennállásának 22 éve alatt 27 alkalommal vált az ír Köztár­sasági Hadsereg, a hírhedt IRA robbantásos merényletei­nek célpontjává, s mintegy 2000 alkalommal került sor bombariadóra az épületben. Nem csoda, hogy tulajdonosa eladta. Az új tulajdonosnak, az északír Hastings szálloda- láncnak alaposan a zsebébe kell nyúlnia: az 1971-ben épí­tett 200 ágyas szálloda rend- behozatala ugyanis 2,75 millió fonttal többe fog kerülni mint annak idején a megépítése. Demjanuk visszamehet Amerikába Az ohiói fellebbviteli bíróság kedden úgy döntött, hogy lehe­tővé teszi a háborús bűnök vádja alól Izraelben felmentett John Demjanuk számára az Egyesült Államokba való visz- szatérést. A bíróság vissza­utasította az igazságügyi mi­nisztérium érvelését, hogy Demjanuk akkor sem térhet vissza, ha az izraeli legfelső bíróság úgy dönt, Demjanuk nem azonos az egykori treb- linkai haláltábor „Rettegett Ivánként” emlegetett szadista őrével. Az izraeli hatóságok addig nem engedik távozni az országból Demjanjukot, amíg döntés nem születik arról, hogy háborús bűnei miatt újabb vádat emelnek-e ellene. Clinton támogatja a lengyel reformot Bili Clinton amerikai elnök kedden levelet intézett Lech Walesa lengyel elnökhöz, amelyben támogatásáról biz­tosította a lengyel reformokat. Lengyelország mutatja az irányt a többi közép- és kelet­európai országnak a szabad és demokratikus, a piacgazdaság szabályaira épülő társadalom kialakítása felé - Az a bátorság és elszántság, amellyel Len­gyelország valósítja meg cél­jait, példaként szolgál a térség valamennyi országa számára — indokolta az USA elnöke. Bili Clinton amerikai elnök kedden üdvözölte a NATO döntését a boszniai szerbek elleni légicsapások lehető­ségéről, de újságírók kérdé­seire válaszolva ismét vilá­gossá tette, hogy elsősor­ban fenyegetésről van szó: reméli, hogy az ENSZ-erők megvédését szolgáló dön­tés tisztes békemegállapo­dásra vezet Genfben — mondotta. Sem Clinton, sem az ameri­kai kormányzat más tagja nem tért vissza többé az amerikai külügyi szóvivő vasárnapi kije­lentésére, hogy az Egyesült Ál­lamok egyedül is kész katonai­lag fellépni Boszniában. Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár megnyilatkozásából kitűnt, hogy a NATO tervezett lépései az ENSZ-ben is több, nehezen áthágható akadályba ütköz­nek. A főtitkár, aki kezdettől el­lenzi a katonai lépéseket, War­ren Christopher amerikai kül­ügyminiszterhez intézett leve­Válságülést tartott Genf­ben a boszniai, a szerb és a horvát elnök a jugoszláviai békekonferencia két társel­nökével. A sebtében össze­hívott tanácskozás célja az, hogy Alija Izetbegovic bosz­niai elnököt a köztársaság jövőjéről folyó genfi tárgya­lásokon való részvételre bír­ják. A boszniai harcok folyta­tódása miatt az elnök hétfőn és kedden nem vett részt a Az önálló közigazgatási egységgé való átalakítás igényével a Donyec-meden- cei és luganszki bányászok léptek fel, velük kapcsolat­ban a kievi központi vezetés egyelőre a halogatás taktiká­ját választotta. Amikor 1991. december 1-jén Ukrajnában megtartották az általános függetlenségi népszavazást, Kárpátalja volt az egyetlen körzet, ahol a szavazólapo­kon egy külön kérdés is sze­repelt: „Akarja-e ön, hogy Kárpát-Ukrajna az ukrán al­kotmányban garantált külön lében rámutatott: igényli, hogy az akciók megkezdése előtt kérjék ki hozzájárulását, s dön­tésében támaszkodni kíván kü- lönmegbízottjára, Thorvald Stoltenbergre. Az utóbbi David Owen mellett a genfi tárgyalá­sok főszereplője, aki a tárgya­lások sikere érdekében ugyancsak ellenzi a harcok ki- terjesztését. Miután az ENSZ Biztonsági Tanácsának ko­rábbi határozatai egyértel­műen lehetővé teszik, hogy az ENSZ tagállamai fegyveresen is fellépjenek a szerbék ellen, Gáli álláspontja csak a tervek késleltetésének tekinthetők. Szerbiára mindenesetre nem maradt hatás nélkül a fe­nyegetés. Radovan Karadzic, a boszniai szerbek vezetője a CNN-nek adott nyilatkozatá­ban azt mondotta, hogy komo­lyan veszik a támadás lehető­ségét, de szerinte a NATO-terv csak a tárgyaláso­kat nehezíti, mert bátorítja a bosnyákokat. A kérdésre, hogy légicsapások esetén a genfi tanácskozásokon. A titkos helyszínen tartott találkozón Izetbegovicon kí­vül ott volt Slobodan Milo­sevic szerb és Franjo Tudj- man horvát elnök, továbbá David Owen és Thorvald Stoltenberg, a jugoszláviai békekonferencia két társel­nöke. Előtte Alija Izetbegovic arra utasította kormánycsa­patait, hogy állítsák le offen­önkormányzati és területi egységként szerepeljen, mely nem kapcsolódnék a szabad Ukrajnán belül bár­milyen más közigazgatási egységhez?” A szavazók döntő többsége (78 száza­léka) igennel válaszolt erre a kérdésre — írja a lap. A probléma ilyetén felve­tésének történelmi magya­rázata van, a terület kulturá­lis és történelmi önállósá­gára vezethető vissza. Kár­pátalja majdnem ezer évig magyar fennhatóság alatt volt, a két világháború között Kérdéses, hogy a szerbek megtámadják-e az ENSZ csapatokat szerbek megtámadják-e az ENSZ-csapatokat, Karadzic fenyegetőzött: nem adnak ilyen parancsot, de nyilván ká­osz következne, amelyben „mindenki harcolna mindenki ellen.” Amerikai katonai szakértők, köztük volt öbölháborús pa­rancsnokok keddi rádió- és tv-nyilatkozataikban megkér­dőjelezték a légicsapások ter­vét. Emlékeztettek arra, hogy — a légierő fontos szerepe el­lenére — az Öböl-háborúban földi erők bevetése volt a döntő. Ugyanakkor a boszniai földrajzi viszonyok között a könnyen mozgatható szerb lö- vegek megtalálása, megsem­misítése szinte megoldhatat­lan feladat. Nem kevésbé bo­nyolult fellelni és kimenteni a lelőtt gépek személyzetét — márpedig ezzel mindenképpen számolni kell — mondották. zíváikat. Ugyanakkor az ENSZ-hez és az Európa Közösséghez intézett leve­lében éles bírálattal illette David Owent és Thorvald Stoltenberget. Szerinte a boszniai küldöttséget arra akarják kényszeríteni, hogy olyan kész tényeket fogad­jon el, amelyeket erőszak, háborús bűncselekmények és népgyilkosság révén hoztak létre. pedig Csehszlovákiához tar­tozott. Jelenleg magyar, ro­mán és szlovák kisebbségek lakják, de vannak német fal­vak is. Az autonómiával kapcsolatos népszavazás eredményei nyomán jelen­tősen felélénkült az úgyne­vezett Ruszin Társaság te­vékenysége; ennek vezetői azt állítják, hogy Kárpátalja többségi lakosai valójában ruszinok, akiknek semmi kö­zük az ukránokhoz. A ruszin szeparatista mozgalom célja az Ukrajná­tól történő elszakadás; a múlt hónapban Pozsonyban saját kormányt is alakítottak. Ez azonban szemtanúk sze­rint inkább kabaréba illő, semmint komoly politikai tett volt — így a lengyel lap. Oroszországban nem lehet tudni, hogy a hatalom ellenőr­zése alatt tartja-e az esemé­nyek alakulását. Ennyiben a mostani helyzet emlékeztet az 1991. augusztusi puccs előtti bizonytalanságra, miközben mindinkább előrevetül egy esetleges erőszakos megol­dás árnya. így kommentálja az utóbbi napok fejleményeit a Nyezaviszimaja Gazeta című lap. A függetlenséget címében is hirdető moszkvai újság a helyzetet elemezve megálla­pítja: az elnöki hatalom gyen­gül, ami azért is rossz, mert olyan erők léphetnek színre, amelyek nyomását nem képes ellensúlyozni senki. Feltűnő­nek nevezi az újság az elnök passzivitását, és azt, hogy az utóbbi napok egyetlen vitás kérdésében sem foglalt egyér­telműen állást. — Miközben a vezető politikusok nem vállal­ják a felelősséget, a háttérben valami történik, amiről viszont senki sem beszél, s erről az emberek valószínűleg ismét csak a tévéből szereznek tu­domást — írja a lap, az 1991 -es puccsra utalva. A Rosszijszkaja Gazeta is címlapján érzékelteti egy eset­leges hatalomváltás lehetősé­gét. A neves közgazdásszal, Nyikolaj Smeljowal készült in­terjút a lap mindazonáltal az­Kravcsuk elnöknek sikerült megegyezésre jutnia a körzet vezetőségével, hogy az auto­nómia elsősorban gazdasági jellegű lesz. A múlt év no­vemberében a helyi parla­ment képviselői határozatot fogadtak el azzal kapcsolat­ban, hogy Kárpátalján sza­badkereskedelmi övezetet alakítanak ki. A honatyák dön­tése kievi beleegyezést igé­nyel, az ukrán vezetés viszont attól tart, hogy Kárpátalja terü­leti önállósága „kedvet csinál” Ukrajna egyéb, főként keleti körzeteinek, ahol a lakosság többsége orosz, hogy hasonló igénnyel lépjenek fel, s ezek a vágyak — mint a Krim-félszi- get esete bizonyítja — veszé­lyesek Ukrajna területi integri­tására nézve. zal a címmel közli, hogy bárki is kerüljön hatalomra Orosz­országban, a múltat már nem lehet visszahozni. A tudós szerint az eddigi elkövetett hi­bák ellenére a piac kialakulá­sával párhuzamosan gyorsan változik az emberek szemlé­lete, és Oroszországnak nincs más választása, mint a meg­kezdett reformok útján ha­ladni. — Ruszlan Haszbulatov orosz parlamenti elnök ked­den ismét élesen bírálta a kormányt. Elmondta, hogy a törvényhozás fokozni kívánja a kabinet alkotmányos ellen­őrzését. Haszbulatov, aki Or- jol városában a helyi vezetés­sel találkozott, egyben azt állí­totta: a kormány rákényszerí- tette a törvényhozókra a szembenállást az új alkot­mány ügyében, mivel nem akar megbékélni a parlamenti ellenőrzés növelésével. A par­lamenti elnök szerint nagyon erős nemzeti egységkor­mányra lenne szüksége az or­szágnak, amely nem hada­kozna a parlament ellen, s egy ilyen kabinet alkalmas lenne az orosz végeken dúló viszá­lyok megfékezésére is. A kurszki győzelem évfordu­lójára ma Orjolba várják Bo­risz Jelcin elnököt is, aki Haszbulatovhoz hasonlóan ta­lálkozik a térség vezetőivel. Korai az FM földtörvény tervezete... Korainak tartotta a Földműve­lésügyi Minisztérium földtör­vény-javaslatának keresztény- demokrata bírálatát Horváth Zol­tán, az FM Jogi Főosztályának vezetője. A KDNP mezőgazdasági bi­zottságának vezetői tegnapi saj­tótájékoztatójukon kifogásolták a tárca által kidolgozott javaslat több pontját, mert az sem a kül­földi állampolgárok földtulajdon szerzését, sem a vásárolható termőföld mennyiségét nem kor­látozza. Horváth Zoltán elmondta: a jogszabálynak csupán az első változata készült el, ami jelenleg tárcaközi egyeztetés alatt van. Ebben ugyan nincsenek a KDNP által hiányolt korlátozá­sok, a változat azonban jelentő­sen módosulhat az egyezteté­sek alatt. A végső döntést pedig nem a minisztérium, hanem a Parlament hozza majd meg. Válságtanácskozás Genfben Az erőltetett közösködés után mindenki autonómiára vágyik Kárpátalján A Zycie Warszawy azt írja, hogy Kárpátalja önálló köz­igazgatási egységgé való esetleges átalakítása megvál­toztathatja Ukrajna állami szerkezetetét, amely idővel szövetségi állammá alakulhat át. Ezt az ukrán vezetés mindenképpen el akarja kerülni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom