Somogyi Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-04 / 180. szám (179. szám)

1993. augusztus 4., szerda SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Aratási helyzetkép Kazsokban A múlt héten, pénteken be­fejezték az aratást a kazsoki termelőszövetkezetben. A negyvenöt hektáron betakarí­tott tavaszi árpa átlagosan hektáronként harmincöt má­zsa termést hozott. Ez az át­lag egy kicsit elmaradt az elő­zetes várakozásoktól. Megha­ladta viszont azokat a búza termésátlaga: a hatvan hektá­ron elvetett kalászosból hektá­ronkénti 43-44 mázsát sike­rült learatni. Ez az eredmény, ahhoz képest, hogy a téesz kettészakadása miatt a búza elég későn, októberben és novemberben került a földbe, kifejezetten jónak mondható. Somogyaszalói fejlesztések Mintegy 2-2,5 millió forint, fejlesztésre fordítandó keret­ből gazdálkodik az idén So- mogyaszaló. A pénzből az ön- kormányzatnak sikerült gon­dot fordítani több intézmény, épület renoválására is: ezek­ben a napokban végzik a kul- túrház felújítását és bővítését; kisebb felújítást igényelt a ra­vatalozó és az orvosi rendelő. Útkorszerűsítés 7 millió forintból Jelentős összeget, mintegy hétmillió forintot fordítanak a zselickisfaludi és patcai utak korszerűsítésére. Ennek so­rán több mint két kilométernyi szilárd burkolatú utat építenek az őszig. E beruházáson kívül Patca önkormányzata gondot fordít a tűzoltószertár rendbe­tételére is: e munkálatokhoz nemrég láttak hozzá. Játszótér Kapos- gyarmaton Mintegy 30 kicsi örvendez­het az nemrégiben Kapos- gyarmaton igényesen kialakí­tott játszótérnek. A 140 lakosú kis település önkormányzata nem véletlenül döntött meg­építése mellett: merthogy van kinek. A falu közepén levő fa­építmények, mászókák és egyéb játszótéri alkalmatos­ságok kivitelezője a szek­szárdi Törő György iparmű­vész volt. A teret körülölelő ke­rítés a lakosság társadalmi munkájának eredményeként készült el, a faanyag az erdészet adománya. Vízvezetéket épít Felsőmocsolád Hamarosan befejeződik Felsőmocsoládon a vízveze­ték-rendszer építésének első fázisa. Már régebben elké­szült a vízvezetéknek a tározó és a kút közötti szakasza. Fel­sőmocsolád önkormányzata az egészséges ivóvízszolgál­tatási rendszerre tizenhét millió forintot áldozott. Zimány 1,6 millió forintot ad Orcinak a gáz lehetőségéért Engedtek a huszonegyből Lapunkban már olvashat­ták: Őrei és Zimány között nézet-, illetve megítélésbeni eltérés volt atekintetben, hogy mennyit fizessen az utóbbi község az előbbinek a gáz lehetőségéért. Őrei ugyanis a beruházásakor Taszárról „hozatta el” a ve­zetéket egészen a faluig és ez pénzébe került. Egy ideig bizonytalan volt, hogy lesz-e — és ha igen, mi­kor — Zimány lakosságának lényegesen komfortosabb ér­zése. Mint Farkas Imre polgár- mestertől megtudtuk: lesz. Megszületett ugyanis a két te­lepülési önkormányzat között az egyezség. — Szabályosan megalkudtunk — mondta erről a zimányi első ember —; en­gedett a 21-ből Őrei, és enge­dett Zimány is. A megállapo­dás szerint egymillió-hatszáz­ezer forintot ér meg a zimá­nyi testületnek a gázberuhá­zás lehetősége. Farkas Imre és a testület számításai szerint ez még így is több annak az összegnek a felénél, amennyibe Orcinak annak idején került a fejlesz­tés. A lényeg azonban, hogy dű­lőre vitték a dolgot, és a tervek már el is készültek. Heteken belül megállapodnak — az egyelőre még „ismeretlen” — kivitelezővel, és ha minden jól halad, már októberben veze­tékes gázzal fűthetnek, főz­hetnek a zimányiak. Azt, hogy hány tagja van e pillanatban a gáztársulásnak, Farkas Imre polgármester stratégiai okokból nem kívánta nyilvánosságra hozni. Az vi­szont bizonyos: a tízezer forin­tos belépési díjat a családok több mint ötven százaléka be­fizette már a leendő beruhá­zás számlájára. B. T. Kadarkúton nincs „ uborkaszezon ” Már több mint egy hónapja dolgoznak a szakemberek a kadarkúti körjegyzőség épüle­tén. Verkman József polgár- mester szerint e nyáron sincs „uborkaszezon” a községben, s mégcsak nem is nyugalma­sak a falu „első emberének” napjai. Kicserélik a tetőt, fűtést szerelnek a kollégiumban, utat építenek. A 900 ezer forintra rúgó tetőfelújítást a nagyatádi Felújítják a körjegyzőség te­tőszerkezetét (Fotó: Kovács Tibor) Manufaktúra kft végzi, a Kör­mendi és a Nagy utca útján a szintén nagyatádi Makadám kft dolgozik. A kollégium fű­téskorszerűsítésére állami pá­lyázaton egymillió forintot nyertek. Ugyanennyit kellett még hozzátenni saját erőből, hogy elkezdődjenek a mun­kák. A kivitelező azt ígérte: augusztus közepére befejezik a fűtéskorszerűsítést. Az is­kola festésével is hamarosan végeznek, s az óvoda is meg­szépülve fogadja majd a lur­kókat. L. S. Kicserélik két utca teljes elektromos rendszerét Ingadozott a feszültség Ráksiban Sok bosszúságot és oly­kor még jelentős anyagi kárt okozott a ráksiaknak, illető­leg a Rákóczi és Dózsa ut­cában lakóknak az elektro­mos vezetékek feszültség­ingadozása, alacsony volta. Ennek következtében nem egyszer tönkre mentek az elektromos készülékek, rosszul viselték ezt a televí­ziók is. A Dél-dunántúli Áram- szolgáltató Vállalat szakem­berei ezekben a napokban dolgoznak az elöregedett lámpaoszlopok és elektro­mos vezetékek cseréjén. A két utca elektromos rend­szerének lecserélése során — mint Trombitás Tamás polgármestertől megtudtuk —, az önkormányzat a régi lámpatestek helyére is úja­kat szereltet. Ezeket a költ­ségvetésből származó mint­egy félmillió forintból vásá­rolta a település. A Dédász szakemberei a rekonstrukció ideje alatt az új lámpákat is felszerelik. Ezért a munkáért viszont már nem kell zsebébe nyúl­nia a ráksi önkormányzat­nak, mivel a cég erre nem számol fel plusz költségeket. Ráksi két utcájának új elektromos rendszerét au­gusztus 12-én állítják a la­kosság szolgálatába, akkor lesz ugyanis a műszaki át­adás. B. T. Gadács és Szil között a kiskertek szépséghibáiról Szarkák zavarták meg a „Megálmodtalak” nyugalmát Babi, a telhetetlen ló, és a gazda Baba az elején még nyu­godt, kiegyensúlyozott volt. Csendesen majszolgatotta dé­lidéi kosztját. Kisvártatva meg­indult, könnyedén rántva ma­gával az egész hóbelevancot. — Hőőőőő, Babi! Nem nyugszó el! — rivallt rá tekin­télyt parancsolón a gazda. — A kocsiba fogott mén megállt. Más ízek után nézett a lucer­nás sűrűjében. — Nem vöt elég neki amit levágtam, meg kellett indulnia mindenáron — eképpen a kommentálta hátasa habitusát a gazda. Máté Ferenc, a so- mogyszili téesz nehézgépke­zelője, markolósa a szili—ga- dácsi út mentén kényszerí­tette földre a félméteres lucer­nát. Máté Ferenc harminckét éve tevékenykedik a téesz- ben, éppen szabadságát tölti. — Márciusban elmegyek nyugdíjba, ha a jóisten is úgy akarja. A gyönyörű környezetben egy nagy telek képezi Máté Ferenc birtokát. Kérdésemre kezével „hasítja ki” a képze­letbeli telekhatárokat. — Ez itten végig — mutatja a lucernást, a ló és a disznók étkét —, egészen addig a tök­indáig, arra megy ki, aztán föl a sarokig. Ott, a tarlón szok­tam lerakni a ganét. — Sokat dolgoztak ma? — Már a negyediket fordul­juk. Többször nem is jövünk vissza. Baba is elfáradt — bic­cent a fejével a még mindig faló ló felé —, hegynek föl kell huzatnom. Hadd pihenjen. — Hé, te Babi! Maradj má! — zabolázza a gazda telhetet­len lovát, aki csak nem akarja beérni az elérhető betevővel. — Érdekes felirat van a ví- kendházuk falán. — A feleségem kitalálása — mondja. A „Megálmodta-lak” kedé­lyes hétvégi kuckó, és mint Máté Ferenc mondja, nem­csak kívülről az. — Nagyon szépen beren­deztük, mint egy villa, úgy né­zett ki. Csakhát, elment a ked­vünk tüle; mindent elpakoltunk haza: vitrinszerkényt, kristály­poharakat, meg vagy száz tá­nyért. Még mielőtt az elpakolás okát firtatnám, válaszol. — Sokszor betörtek már hozzánk, vittek mindent, ami mozdítható volt. Összetörtek, amit csak értek. — Tettes? — Áááá — legyint lemon- dón —, pedig az ujjlenyoma­tokat, lábnyomokat is otthagy­ták. Tudjuk, kik voltak, de hát semmire sem megyünk vele. A rendőrök is tudják, és nem tudnak semmire menni. Jó „háttámasza” lehet a zsivány- nak... Mátéék nem ilyennek ál­modták meg a „Megál- modta-lak”-ot. És a környék­béli „megálmodtalakok” tulaj­donosai sem így képzelték: sokat akaró szarka zavarja meg nyugalmukat. Aminek rá­adásul még „bírja is a farka”. Balassa Tamás Mindennemű szemetünk Bizonyos szempontból a kis települések sokat léptek előre az infrastrukturális elmaradá­sok behozatalában: nap nap után hallani a megvalósult be­ruházások híreit. Ha azonban nagyobb, a költségvetési lehe­tőségeket meghaladó fejlesz­tésekre ez ideig nem futotta, úgy azokat ezután is nehéz lesz nyélbe ütni. Ilyen beruhá­zás a szemét- és szennyvízte­lep, amely egyes esetekben a kis települések éves gazdál­kodására fordítható keret je­lentős részét — ha nem egé­szét — elvonná, ha egyedül valósítanák meg. Ez persze nem megy. Az ugyancsak drága mulat­ságok csak a szomszédos fal­vak és községek közös fej­lesztéseként képzelhetők el. így képzeli el ezt a jövőben Somogysárd polgármestere, Vancsura Miklós is. Ameddig az anyagiaktól is függő egyezség meg nem szü­letik, addig nincs más, mint a somogysárdi határban látott módon megtiltani a szemét el­helyezését. Sárdon minden­esetre találtak ideiglenes megoldást: a téesz biztosította területen, a település másik végén engedélyezték min­dennemű szemét letétele. Ami csak gyűlik, gyűlik...-b­i

Next

/
Oldalképek
Tartalom