Somogyi Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)
1993-08-04 / 180. szám (179. szám)
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ES A NAGYVILÁG 1993. augusztus 4., szerda Christopher menti, ami menthető Kairóból közel-keleti kőrútjának második állomására, Izraelbe érkezett tegnap Warren Christopher amerikai külügyminiszter. A washingtoni diplomata látogatásának célja, hogy megmentse az arab-izraeli béketárgyalásokat, amelyeket legutóbb Izrael libanoni támadása torpedózott meg. Christopher Jichak Rabin kormányfővel és Simon Perez külügyminiszterrel, továbbá palesztin politikusokkal tárgyal Jeruzsálemben. Előre tudni azonban, hogy a béketárgyalásokon tárgyaló palesztin küldöttség vezetője nem fog találkozni vele. Habsburg Ottó az EK tagságról Nem lehet szó arról, hogy a közép-európai országokat „kollektiven” vegyék fel az Európai Közösség tagjainak sorába, minden országnak kü- lön-külön kell megtennie majd ezt a lépést — hangoztatta Habsburg Ottó a Le Figaro című francia lap hétfői számában megjelent interjújában. Az Európai Parlament képviselője annak a véleményének adott hangot, hogy az EK-tag- ság „helyreállítja majd a nemzetek feletti egyensúlyt, szilárd rendet alakít ki Európa e részében, amely ma számos veszélynek van kitéve”. Jelcin egészségi állapota kérdéses Az orosz elnök rendben lévő egészségi állapotát bizonygató cáfolatok dacára újabb rémhírek kaptak szárnyra Moszkvában: Borisz Jelcinnek májzsugora van, jelenleg a Rubljovszkaja sugárúton lévő központi elitkórházban ápolják, infúziót kap, és állapota igen súlyos — írja tegnapi számában a Die Welt. A tűz után is lesz BNV A péntek délutáni pavilontűz ellenére sem lesz fennakadás az őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron: valamennyi rendezvényt a program szerint tartanak meg. A Hoventa szakkiállítást viszont, melyet a BNV-vel párhuzamosan kívántak lebonyolítani a helyhiány miatt október 12-16. között, a Compfair fémjelezte kiállításblokkban rendezik meg — közölte tegnap a Hungexpo Rt elnök-vezérigazgatója. Az ECU kikerült a valutakosárból A The Daily Telegraph című brit lap tegnap beszámolt arról, hogy a forint értékét meghatározó valutakosárban a német márka átvette az ECU helyét, mert az MNB túl bizonytalannak minősítette az ECU-t. Elemzők szerint eleve helytelen volt 1991. decemberben bevenni az ECU-t a valutakosárba, hiszen a magyar külkereskedelmet dollárban és márkában számolják el — írta a brit lap. Európai lelkigondozó konferencia Európai lelkigondozó konferencia kezdődött Debrecenben, amelyen százhúsz lelkész vesz részt. Az európai lelkigondozó konferencia célja többek között az, hogy enyhítsen a térség etnikai feszültségein. Washingtoni tojástánc a boszniai beavatkozás körül Franciaország és Nagy-Britannia ellenzi a légitámadásokat 11111b. ■" m A Fehér Ház szóvivője hétfőn közvetetten megcáfolta külügyminisztériumi kollégáját, így világossá vált, hogy az egyoldalú boszniai amerikai katonai beavatkozásról tett kijelentés csak kísérleti léggömb volt. A léggömböt Mike McCurry, Warren Christopher külügyminiszter szóvivője engedte fel vasárnap: a Christopherrel a Közel-Keletre utazó tudósítóknak útközben elmondotta, hogy a következő napokban akkor is várhatók amerikai légicsapások a boszniai szerbek állásaira, ha a tervvel Washington NATO-szövetségesei nem értenek egyet. A bejelentés fordulatot jelzett az amerikai politikában, hiszen éppen Christopher volt az, aki tavasszal Európába utazott, hogy a szövetségesek egyetértését kérje a légicsapásokhoz, a bosnyákok felfegyverzéséhez — ám, amikor nem talált támogatásra, elejtette a tervet. Miként 24 óra után kitűnt, Washington az egyoldalú katonai lépéseket valószínűleg ezúttal sem gondolta komolyan: a cél a bejelentéssel feltehetően az volt, hogy nyomást gyakoroljanak a szer- bekre a genfi tárgyalásokon. Hétfőn a Fehér Ház szóvivője kijelentette, hogy „még nem érkezett el az időpont”, amikor egyoldalú döntések egyáltalán időszerűek lehetnek, majd megismételte a korábbi álláspontot: ha a boszniai ENSZ-csapatokat újra megtámadnák, és ha azok támogatást kérnek — akkor a A politikusok hezitálnak, közben folytatódnak a harcok. Képünkön alig 17 éves horvát gárdista a tűzvonal- ban NATO-erők, az ENSZ képviseletében, felléphetnek. Cáfolta az egyoldalú amerikai katonai lépések tervét maga Bili Clinton elnök is. A brüsszeli tárgyalásokon kitűnt, hogy mindazok az országok, amelyeknek békefenntartói vannak Boszniában, főként Franciaország és Nagy-Britannia, változatlanul ellenzik a katonáikat veszélybe sodró légitámadásokat. Valószínűtlen, hogy ezt a régikeletű nézetet képviselőik ne erősítették volna meg már a hétvégi washingtoni egyeztetéseken, még Christopher szóvivőjének kijelentései előtt. KÉRDŐJELEK Hogy lát minket a londoni Bank? Alapos, higgadt, ám végkicsengésében nem túlzottan derűlátó bizonyítványt állított ki hazánkról a tekintélyes — igaz a nemzetközi sajtóban újabban szinte csak elnök-utódlás kapcsán emlegetett — EBRD. A londoni székhelyű Újjáépítési és Fejlesztési Bank, amelynek fő feladata épp térségünk gazdaságának fellendítése, átfogó elemzést készített Közép- és Kelet-Európáról, s benne a magyarországi kilátásokról. Költségvetési hiány? Felpuhított csődtörvény? Meglódult áremelkedés? Honi életünknek alig akad olyan tehertétele, amely kikerülte volna a londoni szakértők figyelmét. Hogy azután indokolatlan pesszimizm' s diktálta-e mondanivalójukat vagy még így is rózsásabbr ak vélik a közeljövőt a valóságosnál? Az persze nézőpont kérdése. Ám egy dolog kétségtelen: ez az összkép, amelyet egy vezető, s régiónk ügyeiben valóban mérvadó nyugati pénzintézet analízisében rólunk kialakul. Vitatkozni lehet a megállapításokkal (ha hazai szakember mond hasonló kritikákat, számíthatna is kemény bírálatra a kormányzat oldaláról) de tanácsosabb talán tudomásul venni: ilyenek vagyunk, ilyennek látszunk a számunkra oly fontos bank mikroszkópján át, amely talán mégsem azért elemez minket olyan mélyen, mert éppen Németh Miklós volt miniszterelnök az alelnök. Azonos-e a kritika, a velős elemzés? Aligha. A londoni bankjelentés sem akar belügyekbe avatkozni, még akkor sem, ha a koalíció beszűkült játékteréről; a privatizáció gondjairól vagy az agrárszövetkezetek csődveszélyéről szól. Őrölünk-e vagy sem a tapasztalatok levonása és a külső megítélés józan tudomásul vétele tűnik ez esetben a követendő útnak. Reménytkeltő, hogy ma hivatalos magyar pénzügyi illetékesek már éreztették: tudják, hogy nem a tükör a hibás abban amit mutat. Szegő Gábor Heroinfogás Nagylaknál Ritka nagy mennyiségű heroinra bukkantak a nagylaki vámosok egy vöröshagymát szállító török tehergépkocsiban — tájékoztatott a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának illetékese. A vámosok a kamionban 55 kilogramm heroint találtak, amelynek értéke mintegy 122 millió forint. A Németországba vöröshagymát szállító török tehergépkocsira azért figyeltek fel vasárnap a határon, mivel a jármű fuvarokmányaiban számos ellentmondást fedeztek fel. Ezt követően döntöttek a szigorított vám- vizsgálatról. A környékbeli vámudvaron hétfőn elvégzett tételes vizsgálat beigazolta gyanújukat. A jelentős mennyiségű kábítószer csempészésével alaposan gyanúsítható török gépkocsivezető ügyét a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság vizsgálja. Döntéskényszer a NATO-ban SZÁMOLATLANUL FOLYTAK AZ OLASZ KENŐPÉNZEK 150 milliárdos szuperbotrány Olaszországban nyolc egykori hatalmasság, köztük a hajdani kormányzó pártok egykori főtitkárai, így Forlani és Craxi ellen indult nyomozás a Montedison két, letartóztatásban lévő elnöke és egy kétes hírű svájci üzletember a vallomása alapján. A korrupciós ügyekben nyomozó milánói ügyészek három napon át megszakítás nélkül vallatták Giuseppe Garofanót és Carlo Samát, a Montedison egykori elnökeit és a közvetítői szerepet játszó Pino Berlinót, a svájci üzletembert. A kihallgatás eredményeként sikerült felgöngyölíteni az utóbbi évek egyik legszövevényesebb és leg- nagyszabásúbb korrupciós ügyét. Nagyfalatok és morzsák Kiderült, hogy a Montedison 1990 végén és 1991 elején nem kevesebb, mint 135 milliárd líra (mai árfolyamon 840 millió dollár) kenőpénzt folyósított a kormánykoalíciót alkotó pártoknak, azok vezetőinek. A legnagyobb összeg, 75 milliárd líra Bettino Craxinak jutott, a szocialista párt vezérének. Lényegesen kevesebbet kapott a kereszténydemokrata párt, amelynek nevében Forlani, az akkori politikai titkár és Citaristi, a párt pénzügyeinek felelőse vette át a pénzt. Tíz-tízmilliárd líra illette Cirino Pomicinót és Claudio Martellit, a párt két másik korifeusát. Egy évvel később, 1992 februárjában, a tavaszi választások előtt, a pártok újból kopogtattak a fejőstehénnek tekintett Montedison ajtaján, de ekkor a korábbihoz képest már csak morzsák jutottak: Garofano és Sama 4 milliárd lírát osztott szét öt párt vezetője között: másfél-másfél milliárdot adtak a kereszténydemokrata Forlaninak, a szocialista Craxinak, s további fejenkénti 300 millió lírát Giorgio La Maifának, a radikálisok, Carlo Vizzininek, a szociáldemokraták, és Renato Altissimó- nak, a liberálisok vezérének. Kéz kezet • mosott... A csúszópénzek kifizetésére akkor került sor, amikor Raul Gardini, a Ferruzzi-Montedison csoport élén egyesíteni szerette volna az egész olasz vegyipart, az ENI állami kőolajipari konszern vállalatait és a Montedison vegyipari üzemeit. Egy ponton az ügy megakadt, s — mint Sama most a milánói ügyészeknek elmondta — ekkor merült fel a politikusok megkörnyékezésének szükségessége. Sama szerint Gardini - aki nemrégiben öngyilkosságot követett el az őt ért vádak súlya alatt - vonakodott kenőpénzt fizetni, de végül is nem az ő álláspontja kerekedett felül a vezetők eme válságtanácskozásán. Sergio Cusanit, az Enimont pénzügyi igazgatóját bízták meg a politikusok „szükségleteinek” felmérésével. Cusani el is végezte feladatát, s 150 milliárd lírában állapította meg a pártvezetőknek fizetendő kenőpénz együttes összegét. Ebből később levonták azt a 15 milliárdot, amelyet az Enimont már korábban kifizetett különféle alkalmakkor, főként azon kormányrendelet megolajozására, mely adókedvezményeket biztosított a konglomerátumnak. A szükséges pénzből 100 milliárd lírát csalárd ingatlanügyletekből teremtettek elő, további 35 milliárd lírát pedig Pino Berlini, a Ferruzzi család pénzügyekben jártas bizalmasa ügyeskedett elő. Az ügy kapcsán most nyomozás indult Arnaldo Forlani, Bettino Craxi, Paolo Cimino Pomi- cino (volt költségvetési miniszter), Claudio Martelli, Giorgio la Malta, Carlo Vizzini, Renato Al- tissimo, Severino Citaristi ellen, akik - mint az II Messagero írta - még egy évvel ezelőtt az ország legbefolyásosabb politikusai között voltak. Pártkasszából a sajátba A vád ellenük a pártok finanszírozásáról szóló törvény megszegése. A bevádolt személyek egyelőre tagadnak, kivéve La Maifát, aki elismerte, hogy elfogadott pénzt, de tagadja, hogy bármiféle köze lett volna az Enimonthoz. Craxi az újabb vádak hallatán immár burkoltan öngyilkossággal fenyegetőzik, itteni megfigyelők szerint azonban nem az a fajta ember, aki ezt megtenné. Az ügyben letartóztatták Vincenzo Palladinót, a Banca Commerciale alelnökét. * * * Rómában bejelentették, hogy nyomozás indult Alberto Ron- chey, a kulturális javak minisztere és Giovanni Goria egykori pénzügyminiszter ellen, mert állítólag szabálytalanságokat követtek el egy történelmi jelentőségű épület, a Villa Blanca eladásakor. Egy hetet kaptak a NATO katonai tervezői, hogy kidolgozott formában letegyék az Észak-atlanti Tanács asztalára az immár kiterjesztett célzatú boszniai légicsapások forgató- könyvét — derült az amerikai NATO-misszió szóvivőjének tájékoztatójából, aki szerint legközelebb jövő hétfőn ül össze újra a NATO politikai döntéshozó testületé, hogy megvizsgálják az operatív tervezeteket. A tegnapi maratoni ülésről kiadott NATO-főtitkári kommüniké külön pontban kifejezetten hangsúlyozza, hogy ezekre az intézkedésekre „csakis az ENSZ Biztonsága Tanácsának felhatalmazása alapján, a BT vonatkozó határozatainak keretében” kerülhet sor. Nyoma sincs tehát az egyes értesülések szerint korábban Washingtonban kiszivárogtatott fenyegetésnek, hogy szükség esetén akár ENSZ-kereteken kívül is sor kerülhet bizonyos akciókra. Brüsszelben egyébként figyelmet keltett az is, hogy az említett Wörner-kommüniké első alkalommal helyez kilátásba katonai megtorló lépéseket nem csupán a szerb erők ellenében, hanem „a szerbek és mindazok ellen, akik felelősek a Bosznia-Hercegovinában kialakuló helyzetért”.
