Somogyi Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-04 / 180. szám (179. szám)

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ES A NAGYVILÁG 1993. augusztus 4., szerda Christopher menti, ami menthető Kairóból közel-keleti kőrút­jának második állomására, Iz­raelbe érkezett tegnap Warren Christopher amerikai külügy­miniszter. A washingtoni dip­lomata látogatásának célja, hogy megmentse az arab-iz­raeli béketárgyalásokat, ame­lyeket legutóbb Izrael libanoni támadása torpedózott meg. Christopher Jichak Rabin kormányfővel és Simon Perez külügyminiszterrel, továbbá palesztin politikusokkal tárgyal Jeruzsálemben. Előre tudni azonban, hogy a béketárgya­lásokon tárgyaló palesztin küldöttség vezetője nem fog találkozni vele. Habsburg Ottó az EK tagságról Nem lehet szó arról, hogy a közép-európai országokat „kollektiven” vegyék fel az Eu­rópai Közösség tagjainak so­rába, minden országnak kü- lön-külön kell megtennie majd ezt a lépést — hangoztatta Habsburg Ottó a Le Figaro című francia lap hétfői számá­ban megjelent interjújában. Az Európai Parlament képvise­lője annak a véleményének adott hangot, hogy az EK-tag- ság „helyreállítja majd a nem­zetek feletti egyensúlyt, szi­lárd rendet alakít ki Európa e részében, amely ma számos veszélynek van kitéve”. Jelcin egészségi állapota kérdéses Az orosz elnök rendben lévő egészségi állapotát bi­zonygató cáfolatok dacára újabb rémhírek kaptak szárnyra Moszkvában: Borisz Jelcinnek májzsugora van, je­lenleg a Rubljovszkaja sugár­úton lévő központi elitkórház­ban ápolják, infúziót kap, és ál­lapota igen súlyos — írja teg­napi számában a Die Welt. A tűz után is lesz BNV A péntek délutáni pavilontűz ellenére sem lesz fennakadás az őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron: valamennyi rendez­vényt a program szerint tarta­nak meg. A Hoventa szakkiál­lítást viszont, melyet a BNV-vel párhuzamosan kí­vántak lebonyolítani a helyhi­ány miatt október 12-16. kö­zött, a Compfair fémjelezte ki­állításblokkban rendezik meg — közölte tegnap a Hungexpo Rt elnök-vezérigazgatója. Az ECU kikerült a valutakosárból A The Daily Telegraph című brit lap tegnap beszámolt ar­ról, hogy a forint értékét meg­határozó valutakosárban a német márka átvette az ECU helyét, mert az MNB túl bi­zonytalannak minősítette az ECU-t. Elemzők szerint eleve helytelen volt 1991. decem­berben bevenni az ECU-t a va­lutakosárba, hiszen a magyar külkereskedelmet dollárban és márkában számolják el — írta a brit lap. Európai lelkigondozó konferencia Európai lelkigondozó kon­ferencia kezdődött Debre­cenben, amelyen százhúsz lelkész vesz részt. Az euró­pai lelkigondozó konferencia célja többek között az, hogy enyhítsen a térség etnikai feszültségein. Washingtoni tojástánc a boszniai beavatkozás körül Franciaország és Nagy-Britannia ellenzi a légitámadásokat 11111b. ■" m A Fehér Ház szóvivője hét­főn közvetetten megcáfolta külügyminisztériumi kollégáját, így világossá vált, hogy az egyoldalú boszniai amerikai katonai beavatkozásról tett ki­jelentés csak kísérleti léggömb volt. A léggömböt Mike McCurry, Warren Christopher külügymi­niszter szóvivője engedte fel vasárnap: a Christopherrel a Közel-Keletre utazó tudósítók­nak útközben elmondotta, hogy a következő napokban akkor is várhatók amerikai lé­gicsapások a boszniai szerbek állásaira, ha a tervvel Was­hington NATO-szövetségesei nem értenek egyet. A bejelentés fordulatot jel­zett az amerikai politikában, hiszen éppen Christopher volt az, aki tavasszal Európába utazott, hogy a szövetségesek egyetértését kérje a légicsa­pásokhoz, a bosnyákok fel­fegyverzéséhez — ám, amikor nem talált támogatásra, elej­tette a tervet. Miként 24 óra után kitűnt, Washington az egyoldalú ka­tonai lépéseket valószínűleg ezúttal sem gondolta komo­lyan: a cél a bejelentéssel fel­tehetően az volt, hogy nyo­mást gyakoroljanak a szer- bekre a genfi tárgyalásokon. Hétfőn a Fehér Ház szóvivője kijelentette, hogy „még nem érkezett el az időpont”, amikor egyoldalú döntések egyáltalán időszerűek lehetnek, majd megismételte a korábbi állás­pontot: ha a boszniai ENSZ-csapatokat újra meg­támadnák, és ha azok támoga­tást kérnek — akkor a A politikusok hezitálnak, közben folytatódnak a har­cok. Képünkön alig 17 éves horvát gárdista a tűzvonal- ban NATO-erők, az ENSZ képvise­letében, felléphetnek. Cáfolta az egyoldalú amerikai katonai lépések tervét maga Bili Clin­ton elnök is. A brüsszeli tár­gyalásokon kitűnt, hogy mind­azok az országok, amelyeknek békefenntartói vannak Bosz­niában, főként Franciaország és Nagy-Britannia, változatla­nul ellenzik a katonáikat ve­szélybe sodró légitámadáso­kat. Valószínűtlen, hogy ezt a régikeletű nézetet képviselőik ne erősítették volna meg már a hétvégi washingtoni egyezte­téseken, még Christopher szóvivőjének kijelentései előtt. KÉRDŐJELEK Hogy lát minket a londoni Bank? Alapos, higgadt, ám végkicsengésében nem túlzottan derű­látó bizonyítványt állított ki hazánkról a tekintélyes — igaz a nemzetközi sajtóban újabban szinte csak elnök-utódlás kapcsán emlegetett — EBRD. A londoni székhelyű Újjáépí­tési és Fejlesztési Bank, amelynek fő feladata épp térsé­günk gazdaságának fellendítése, átfogó elemzést készített Közép- és Kelet-Európáról, s benne a magyarországi kilá­tásokról. Költségvetési hiány? Felpuhított csődtörvény? Meglódult áremelkedés? Honi életünknek alig akad olyan tehertétele, amely kikerülte volna a londoni szakértők figyelmét. Hogy azután indokolatlan pesszimizm' s diktálta-e mondanivaló­jukat vagy még így is rózsásabbr ak vélik a közeljövőt a va­lóságosnál? Az persze nézőpont kérdése. Ám egy dolog kétségtelen: ez az összkép, amelyet egy vezető, s régiónk ügyeiben valóban mérvadó nyugati pénzintézet analízisé­ben rólunk kialakul. Vitatkozni lehet a megállapításokkal (ha hazai szakember mond hasonló kritikákat, számíthatna is kemény bírálatra a kormányzat oldaláról) de tanácsosabb talán tudomásul venni: ilyenek vagyunk, ilyennek látszunk a számunkra oly fontos bank mikroszkópján át, amely talán mégsem azért elemez minket olyan mélyen, mert éppen Németh Miklós volt miniszterelnök az alelnök. Azonos-e a kritika, a velős elemzés? Aligha. A londoni bankjelentés sem akar belügyekbe avatkozni, még akkor sem, ha a koalíció beszűkült játékteréről; a privatizáció gondjairól vagy az agrárszövetkezetek csődveszélyéről szól. Őrölünk-e vagy sem a tapasztalatok levonása és a külső megítélés józan tudomásul vétele tűnik ez esetben a követendő útnak. Reménytkeltő, hogy ma hivatalos magyar pénzügyi illetékesek már éreztették: tudják, hogy nem a tü­kör a hibás abban amit mutat. Szegő Gábor Heroinfogás Nagylaknál Ritka nagy mennyiségű he­roinra bukkantak a nagylaki vámosok egy vöröshagymát szállító török tehergépkocsi­ban — tájékoztatott a Vám- és Pénzügyőrség Országos Pa­rancsnokságának illetékese. A vámosok a kamionban 55 kilogramm heroint találtak, amelynek értéke mintegy 122 millió forint. A Németországba vöröshagymát szállító török tehergépkocsira azért figyel­tek fel vasárnap a határon, mivel a jármű fuvarokmányai­ban számos ellentmondást fedeztek fel. Ezt követően döntöttek a szigorított vám- vizsgálatról. A környékbeli vámudvaron hétfőn elvégzett tételes vizsgálat beigazolta gyanújukat. A jelentős mennyiségű kábí­tószer csempészésével ala­posan gyanúsítható török gépkocsivezető ügyét a Csongrád Megyei Rendőr-fő­kapitányság vizsgálja. Döntéskényszer a NATO-ban SZÁMOLATLANUL FOLYTAK AZ OLASZ KENŐPÉNZEK 150 milliárdos szuperbotrány Olaszországban nyolc egykori hatalmasság, köztük a hajdani kormányzó pártok egykori főtitkárai, így Forlani és Craxi ellen indult nyomozás a Montedison két, letartózta­tásban lévő elnöke és egy kétes hírű svájci üzletember a vallomása alapján. A korrupciós ügyekben nyo­mozó milánói ügyészek három napon át megszakítás nélkül vallatták Giuseppe Garofanót és Carlo Samát, a Montedison egykori elnökeit és a közvetítői szerepet játszó Pino Berlinót, a svájci üzletembert. A kihallgatás eredményeként sikerült felgön­gyölíteni az utóbbi évek egyik legszövevényesebb és leg- nagyszabásúbb korrupciós ügyét. Nagyfalatok és morzsák Kiderült, hogy a Montedison 1990 végén és 1991 elején nem kevesebb, mint 135 milliárd líra (mai árfolyamon 840 millió dol­lár) kenőpénzt folyósított a kor­mánykoalíciót alkotó pártoknak, azok vezetőinek. A legnagyobb összeg, 75 milliárd líra Bettino Craxinak jutott, a szocialista párt vezérének. Lényegesen keve­sebbet kapott a keresztényde­mokrata párt, amelynek nevé­ben Forlani, az akkori politikai titkár és Citaristi, a párt pénz­ügyeinek felelőse vette át a pénzt. Tíz-tízmilliárd líra illette Cirino Pomicinót és Claudio Martellit, a párt két másik korife­usát. Egy évvel később, 1992 februárjában, a tavaszi válasz­tások előtt, a pártok újból kopog­tattak a fejőstehénnek tekintett Montedison ajtaján, de ekkor a korábbihoz képest már csak morzsák jutottak: Garofano és Sama 4 milliárd lírát osztott szét öt párt vezetője között: más­fél-másfél milliárdot adtak a ke­reszténydemokrata Forlaninak, a szocialista Craxinak, s további fejenkénti 300 millió lírát Giorgio La Maifának, a radikálisok, Carlo Vizzininek, a szociálde­mokraták, és Renato Altissimó- nak, a liberálisok vezérének. Kéz kezet • mosott... A csúszópénzek kifizetésére akkor került sor, amikor Raul Gardini, a Ferruzzi-Montedison csoport élén egyesíteni szerette volna az egész olasz vegyipart, az ENI állami kőolajipari kon­szern vállalatait és a Montedi­son vegyipari üzemeit. Egy ponton az ügy megakadt, s — mint Sama most a milánói ügyészeknek elmondta — ekkor merült fel a politikusok megkör­nyékezésének szükségessége. Sama szerint Gardini - aki nem­régiben öngyilkosságot követett el az őt ért vádak súlya alatt - vonakodott kenőpénzt fizetni, de végül is nem az ő álláspontja kerekedett felül a vezetők eme válságtanácskozásán. Sergio Cusanit, az Enimont pénzügyi igazgatóját bízták meg a politikusok „szükségleteinek” felmérésével. Cusani el is vé­gezte feladatát, s 150 milliárd lí­rában állapította meg a pártve­zetőknek fizetendő kenőpénz együttes összegét. Ebből ké­sőbb levonták azt a 15 milliár­dot, amelyet az Enimont már ko­rábban kifizetett különféle al­kalmakkor, főként azon kor­mányrendelet megolajozására, mely adókedvezményeket biz­tosított a konglomerátumnak. A szükséges pénzből 100 milliárd lírát csalárd ingatlanügyletekből teremtettek elő, további 35 milli­árd lírát pedig Pino Berlini, a Ferruzzi család pénzügyekben jártas bizalmasa ügyeskedett elő. Az ügy kapcsán most nyomo­zás indult Arnaldo Forlani, Bet­tino Craxi, Paolo Cimino Pomi- cino (volt költségvetési minisz­ter), Claudio Martelli, Giorgio la Malta, Carlo Vizzini, Renato Al- tissimo, Severino Citaristi ellen, akik - mint az II Messagero írta - még egy évvel ezelőtt az or­szág legbefolyásosabb politiku­sai között voltak. Pártkasszából a sajátba A vád ellenük a pártok finan­szírozásáról szóló törvény meg­szegése. A bevádolt személyek egyelőre tagadnak, kivéve La Maifát, aki elismerte, hogy elfo­gadott pénzt, de tagadja, hogy bármiféle köze lett volna az Enimonthoz. Craxi az újabb vá­dak hallatán immár burkoltan öngyilkossággal fenyegetőzik, itteni megfigyelők szerint azon­ban nem az a fajta ember, aki ezt megtenné. Az ügyben letartóztatták Vin­cenzo Palladinót, a Banca Commerciale alelnökét. * * * Rómában bejelentették, hogy nyomozás indult Alberto Ron- chey, a kulturális javak minisz­tere és Giovanni Goria egykori pénzügyminiszter ellen, mert ál­lítólag szabálytalanságokat kö­vettek el egy történelmi jelentő­ségű épület, a Villa Blanca el­adásakor. Egy hetet kaptak a NATO katonai tervezői, hogy kidolgo­zott formában letegyék az Észak-atlanti Tanács asztalára az immár kiterjesztett célzatú boszniai légicsapások forgató- könyvét — derült az amerikai NATO-misszió szóvivőjének tájékoztatójából, aki szerint legközelebb jövő hétfőn ül össze újra a NATO politikai döntéshozó testületé, hogy megvizsgálják az operatív ter­vezeteket. A tegnapi maratoni ülésről kiadott NATO-főtitkári kom­müniké külön pontban kifeje­zetten hangsúlyozza, hogy ezekre az intézkedésekre „csakis az ENSZ Biztonsága Tanácsának felhatalmazása alapján, a BT vonatkozó hatá­rozatainak keretében” kerülhet sor. Nyoma sincs tehát az egyes értesülések szerint ko­rábban Washingtonban kiszi­várogtatott fenyegetésnek, hogy szükség esetén akár ENSZ-kereteken kívül is sor kerülhet bizonyos akciókra. Brüsszelben egyébként fi­gyelmet keltett az is, hogy az említett Wörner-kommüniké első alkalommal helyez kilá­tásba katonai megtorló lépé­seket nem csupán a szerb erők ellenében, hanem „a szerbek és mindazok ellen, akik felelősek a Bosznia-Her­cegovinában kialakuló helyze­tért”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom