Somogyi Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-26 / 198. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1993. augusztus 26., csütörtök Horn-látogatás a Vajdaságban Látogatást tett a Vajdaság­ban Horn Gyula, a Magyar Szocialista Párt elnöke. A Vajdasági Magyarok Demok­ratikus Közösségének ren­dezvényein támogatásáról biztosította a VMDK politiká­ját, a vajdasági magyarok fennmaradása érdekében tett lépéseit. Elutasította a Szer­biai Szocialista Párt közele­dési kísérleteit, hangoztatva, hogy ez a párt csak nevében szocialista, mivel szentesíti a hódításokat. Kenőpénzbotrány Olaszországban Az olaszországi kenőpénz­botrányt felgöngyölítő milánói ügyészek nyomozást folytat­nak Marcello Stefanini, a Bal­oldali Demokrata Párt szená­tora ellen korrupció és a pár­tok finanszírozásáról szóló törvény megsértésének gya­núja miatt. A korrupciós bot­rányba belekeveredtek a volt kommunisták, akiket ellenfe­leik már eddig is azzal vádol­tak, hogy részesei voltak a régi rendszer bűneinek. Ukrán-orosz flotta vita Ukrajna megfontolt és nem elhamarkodott lépésekre ké­szül a fekete-tengeri flottával kapcsolatos ukrán-orosz vitá­ban. Az ukrán elnök élesen bí­rálta az orosz törvényhozást, amiért az jogtalan követelése­ivel megnehezíti a nézetelté­rés rendezését, egyben nyo­mást gyakorol a küszöbönálló csúcstalálkozóra. Légi hadgyakorlat Augusztus 30. és szeptem­ber 10-e között jelentős légi hadgyakorlat tart a NATO a Benelux-államok, Nyu­gat-Németország és Északke- let-Franciaország fölött. A szövetségesek európai légie­rejének főhadiszállásán azon­ban hozzátették, hogy „a kon­tinensen bekövetkezett politi­kai és katonai változások mi­att” a Cold Fire '93 nevet vi­selő gyakorlat mérete kisebb lesz, mint a korábbi években rendezetteké. Parlamentek előtt a genfi béketerv A boszniai rendezést célzó genfi béketervről holnap fog határozni a boszniai szerb és a muzulmán parlament, míg a boszniai horvát törvényhozás szombaton ül össze, hogy el­fogadja vagy elutasítsa a ter­vezetet. A boszniai szerbek képviselői Páléban döntenek a béketervről. A Horvát De­mokratikus Unió Boban-ve- zette boszniai szárnya elutasí­totta, hogy Mostar városát az Európai Közösség felügyelete alá helyezzék. Német politikus Romániában Ion Iliescu román elnök teg­nap Bukarestben fogadta Jo­hannes Raut, a németországi Észak-Rajna-Vesztfália tarto­mány miniszterelnökét. A ro­mán kormányfő és a képvise­lőház elnöke is találkozik a német politikussal, akinek azt a düsseldorfi jellemzését veszi át a román sajtó, hogy a meg- hasonlás helyett az összebé- kítés híve, „nagy politikai in­tegrációs figura”, és „a legal­kalmasabb ember Kelet és Nyugat összehozására”. Lengyel-orosz államközi nyilatkozat Gyorsítják a csapatkivonást Jelcin tárgyalásai Varsóban — Megállapodás a vezeték építéséről Aláírták a lengyel-orosz államközi nyilatkozatot Borisz Jelcin orosz elnök és Lech Walesa lengyel államfő megállapodott arról, hogy a tervezettnél három hónappal hamarabb, vagyis 1993. októ­ber 1-jéig kivonják Lengyelor­szágból az ott állomásozó orosz csapatokat. Az orosz elnök hivatalos varsói látoga­tása során a két politikus alá­írta a lengyel-orosz államközi nyilatkozatot, valamint a ke­reskedelmi és gazdasági együttműködési szerződést. ÍHenryk Goryszewski len­gyel és Oleg Lobov orosz mi­niszterelnök-helyettesek kéz­jegyükkel látták el a Szibériá­ból Lengyelországon át Nyu- gat-Európába vezető gázve­zeték építésére vonatkozó megállapodást. Ugyancsak aláírták a műszaki-tudomá­nyos együttműködési, a kör­nyezetvédelmi, a természeti csapásokkal és az ipari üzem­zavarokkal kapcsolatos infor­mációcseréről szóló, valamint a kulturális és oktatásügyi megállapodásokat. Az aláírási ceremónia után az elnöki palota kertjében a két elnök sajtóértekezleten összegezte a látogatás ered­ményeit. Jelcin hangsúlyozta, hogy a hegemónia és a diktátumok, „az idősebb és a fiatalabb testvér” korszaka végképp a múlté, helyébe a két szuverén állam közötti partneri viszony lépett. Azonnali tűzszünetet sürget a BT Élelmiszert dobtak le az éhező Mostarba Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa határozatában azon­nali tűzszünetre szólított fel Bosznia-Hercegovina egész területén. A fegyvernyugvás lényegbe vágó eleme és fel­tétele a méltányos rende­zést lehetővé tevő tárgyalá­soknak. Az egyhangúlag megszava­zott határozatban a BT tagjai sürgették a boszniai konflik­tusban érintett feleket, hogy minél előbb jussanak vala­mennyiük által elfogadható ál­talános és igazságos politikai megegyezésre. Egyúttal meg­erősítették a korábban lefekte­tett rendezési elveket is, köz­tük azt, hogy nem ismerhető el az erőszakos cselekmények vagy etnikai tisztogatás útján végrehajtott területfoglalás, és hogy a menekülteknek joguk van a hazatérésre. A Biztonsági Tanács ülésén elhangzott felszólalásában a magyar helyettes ENSZ-főde- legátus utalt Thorvald Stolten- bergnek, a világszervezet kü- lönmegbízottjának vélemé­nyére, amely szerint ha most nem sikerül tárgyalásos ren­dezést elérni, a háború nem­csak folytatódhat, hanem kiter­jedtebb méreteket is ölthet. Tegnapra virradóra két C- 130-as amerikai szállítógép ej­tőernyővel segélyt dobott le a mostari muzulmánok számára. A hercegovinai fővárosban már harmadik hónapja körül­zárt mintegy 55 ezer muzul­mán először kapott segélyt légi úton. Közép-Európa és a NATO Léotard segíti az átalakulást Francois Léotard francia védelmi miniszter, aki a hét végén látogatást tesz Prágá­ban és Budapesten, egyelőre nem tartja időszerűnek, hogy a közép-európai országok ka­tonai erejét integrálják a NATO-ba, még akkor sem, ha az atlanti szövetség a megvál­tozott helyzetnek megfelelően átalakul: Ugyanakkor szüksé­gesnek tartja, hogy ezek az országok legyenek tagjai egy­részt a Nyugat-európai Unió, másrészt a NATO együttmű­ködési tanácsa „konzultációs fórumainak”. A miniszter kijelentette: Pá­rizs segítséget kíván nyújtani ahhoz, hogy hadseregeik át­alakuljanak, leegyszerűsítsék szervezeti kereteiket. A cél az, hogy kialakítsák velük az együttműködést. KÉRDŐJELEK Az asztal marad? Meghirdetői nyilván pontosan tudják: a sztrájk kétélű, veszé­lyes fegyver. Hasonlatos a harci gázhoz: lebénítja az arcvo­nal túloldalán levőket, de könnyen azokat is, akik bevetik. Az elmúlt hónapokban tovább halmozódtak a szociális, társadalmi problémák, s a gazdaság számos szférájában rendkívüli módon kiéleződtek a munkáltatók és a munkavál­lalók közötti konfliktusok. Nem meglepő tehát, hogy a politi­kai barométerek viharzónákat jeleznek. Ma a repülőgép karbantartók nyúlnak a sztrájk fegyveréhez, holnap talán a közalkalmazottak, esetleg a köztisztviselők, holnapután az agrárágazat-beliek? Láncreakció? Egy-egy munkahely, esetleg szűkebb vagy tágabb szakmai körsztrájkba torkolló bérharca — a jelenlegi körülmények között — nem egykönnyen lokalizálható. Reá­lis a veszély, hogy az egyedi munkabeszüntetésekből olyan pusztító erejű sztrájkhullám kerekedik, amelynek beláthatat- lanok a következményei. Mert míg egyik oldalon a munka- nélküliség, a létbizonytalanság, a csökkenő életszínvonal miatti jogos elkeseredettség munkál, a másikon a gazda­sági krízis, a külgazdaság megroppanása, a vészesen gya­rapodó deficit határolja be a mozgásteret. Mi a tét? A gazdaság akut betegségeit egyik hétről vagy egyik hónapról a másikra képtelenség orvosolni. Egyelőre csupán a további romlás megállítása lehet a reális cél. Ezért bármilyen távol áll is egymástól a munkáltatók és a munka­adók véleménye, közös érdek, hogy a konfliktusok zsákut­cájából kikeveredjen az ország. Indulatoktól, presz­tízs-szempontoktól elvakultan, mély felelősségtudat, realitá­sérzék és kompromisszum-készség nélkül azonban erre nincs esély. Itt és most nem az az igazi tét, hogy a bérviták terepaszta­láról melyik fél tudja leszorítani a másikat, hanem az, hogy egyáltalán lesz-e, marad-e asztal, amely mellett az érvek és érdekek még egyeztethetők. Bajnok Zsolt Tért hódít a keményebb politika Új kormány Algériában Az újonnan kinevezett miniszterelnök, Reda Malek közlése szerint még ezen a héten megalakul az új algé­riai kormány. Malek egye­lőre nem ismertette prog­ramját, s nincs közlés arról sem, miért váltották le az eddigi kormányfőt. Sajtókommentárok azon­ban utalnak rá, hogy Belaid Adbeszalam ellen elsősorban az iszlám szélsőségesek el­leni harcban tanúsított „gyen­geségét” hozták fel kifogásul. Malek korábban gyakran kö­vetelt erőteljesebb fellépést. A keményebb politika térhódítá­sára utal, hogy a védelmi tárca élén is fiatal és energi­kus személy került: Mohamed Lamari tábornok. Az algériai legfelsőbb államtanács nyilat­kozatban jelentette be, hogy határozottan folytatja a harcot „a terrorista barbárság” ellen. A tanács mélységes felhábo­rodással fogadta, hogy isme­retlen tettesek meggyilkolták Kasdi Merbah volt miniszter- elnököt, továbbá fiát, testvérét és kíséretének két tagját. A volt miniszterelnök ellen rendkívül gondosan kitervelt merényletet hajtották végre. Az polgári ruhát viselő öttagú terrorista csoport előbb a poli­tikust szállító gépkocsira nyi­tott tüzet, majd a második ko­csira is géppisztolytüzet zúdí­tottak. Évente 2,5 milliárd dolláros bevétel Szerbia fejleszti hadiiparát MINDENNAPI POLITIKA, GAZDASÁG OROSZORSZÁGBAN (2.) Az abszolút nagyhatalom Pénz, pénz, pénz... Ez az abszolút nagyhatalom. Van be­lőle szakadt vagy vadonatúj, kis- és nagycímletű, „lenines” (igaz, már csak napokig), és ropogós, idei nyomású orosz... A kopejka már régen a múlté, de a fémrubeleseknek sincs nagy tekintélyük, sokfelé el sem fogadják. Kis-Jugoszlávia helyreállí­totta hadiiparát, és jelenleg a fegyvergyártás továbbfejlesz­tésén dolgozik — állítja a Ja- neis Defense Weekly című ka­tonai szaklap. A fejlesztésre az ENSZ-szankciók ellenére vagy talán éppen azok követ­keztében került sor. A kutatás fő irányvonalait egy új repülő- géptípus, százmilliméteres páncéltörő lövegek és a kato­nai szállítójárművek új család­jának kifejlesztése jelenti. A londoni szaklap emlékeztetett arra is, hogy a délszláv válság kirobbanása és a föderáció szétbomlása előtt a hadiipar volt Jugoszlávia legjövedel­mezőbb ágazata: évente mintegy 2,5 milliárd dolláros bevételt hozott a fegyverex­port, a fő vásárló pedig Irak, Líbia és Burma volt. Paul Beaver, a cikk szerzője felhívta a figyelmet: Belgrád egyrészt a horvát-szerb konf­liktus kiújulásától tartva fej­leszti hadiiparát, másrészt pe­dig arra számít, hogy a Jugo­szlávia elleni szankciók eltör­lése után felújíthatja a fejlődő országokba irányuló fegyver- exportot. A korábbi szövetségi had- táphivatalt Jugoimport néven állami tulajdonú holdinggá szervezték át, s ez a csoport tartja kezében a Bosznia-Her­cegovinából, Horvátországból és Szlovéniából áttelepített hadiüzemeket. A főbb hadi­gyárak Cacak, Trstenik, Lucái, Uzice és Valjevo települése­ken vannak. Közülük Valjevo és Cacak jelenleg a lőszer- gyártás központja. A repülőgépgyártásban Belgrád a legjelentősebb si­kert a G-5 Super Galeb egy- üléses gépek kifejlesztése ré­vén érte el. A repülőgép vázát átdolgozták (így négy rakétát is vihet magával), a szárnyvé­geket pedig úgy alakították át, hogy AA-8 „Aphid” típusú, hő­érzékelő levegő-levegő raké­ták is felszerelhetők legyenek. A pancsovai UTVA repülő- gépgyár mérnökei átdolgozták a J-22 Orao típusú sugárhaj­tású gépet, amely így kis se­besség mellett is harcképes — állítja a cikk szerzője. Az igazi „nagy szám” a nyugati valuta, de nem mind­egyik iránt egyforma az ér­deklődés. A dolláron, a német márkán és a svájci frankon kívül mással alig-alig foglal­koznak a „minden utcasar­kon” föllelhető hivatalos vál­tóhelyek és a válogatós nep­perek. A dolláréhség ellenére egyes beváltóhelyek csak el­adással foglalkoznak, mások ötven dollár (márka) alatt szóba sem állnak az ügyfél­lel. Elszaporodtak azok az ajándék-, ruhanemű- vagy iparcikküzletek, amelyek por­tékájukat dollárért kínálják. Bent azonban rubellel is lehet fizetni... Tegyük fel: van pénz, kezdődhet a vásárlás. A vá­laszték a korábban ismertnek sokszorosára bővült. Van Te­fal edény, farmernadrág, kávé, tea, hazai és nyugati édesség, márkás illatszer, vi­lágszínvonalú, szórakoztató elektronika — s nemcsak kül­földieknek. Aki le tudja per­getni a több ezer rubelt, már viheti is akár a legszebb hú­sokat... Mielőtt bárki azt hinné, hogy egy jóléti állam nagyvá­rosába tévedt, gyorsan le kell szögezni: a jövedelmek több­sége nem teszi lehetővé, hogy az átlagpolgár a kiraka­tok és pultok kínálta vala­mennyi földi jóból részesed­jék. A vállalatok, a szövetke­zetek, a szaporodó kisvállal­kozások, alkalmazottai nem­csak sportcipőre képtelenek előteremteni 160 ezer rubelt vagy ennek megfelelő dollárt. (Ennyi pénzt az emberek túl­nyomó többsége egy év alatt sem keres.) A nyugdíjasok milliói még inflációs tízezres bankót sem kapnak egyben. Vannak azonban üdítő ki­vételek: például a szentpé­tervári Kirov üzem dolgozói részvénytársasági formában mezőgazdasági és egyéb munkagépeket, kisbuszokat állítanak elő, s igazgatójuk szerint akár 45 ezer rubelt is megkereshetnek. Ez még mindig alatta marad annak a jövedelemnek, amelyhez egyes ügyes, bizonytalan eredetű portékával kereske­dők, kétes vállalkozók zse­belnek be. A 45 ezer rubel azonban már fedezi a megél­hetést. Hiszen a „birodalom” örökségeként „filléres” a ke­nyér, az utazás, az újság. La­kásért sem kell még csillagá­szati összeget fizetni: van, aki Szentpétervárott 300 rubel (30 forint!) lakbért fizet kitűnő, tengerparti (igaz, lakótelepi) otthonáért. A lakásprivatizá­lás, lakbérrendezés még csak éppenhogy elkezdődött... S milyen ma az „átlag­orosz”? A tapasztalatok azt mutatják, hogy udvariasabb, türelmesebb, egészében kul­turáltabb a korábbi évekhez képest. Férfiak és nők a ko­rábbiaknál jobban ügyelnek a személyi higiéniára. A rövid időre beugró látogatónak ilyen képet nyújt a két legna­gyobb orosz város, két esz­tendővel a rendszerváltás után. Kovács Miklós i

Next

/
Oldalképek
Tartalom