Somogyi Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)
1993-08-26 / 198. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1993. augusztus 26., csütörtök Horn-látogatás a Vajdaságban Látogatást tett a Vajdaságban Horn Gyula, a Magyar Szocialista Párt elnöke. A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének rendezvényein támogatásáról biztosította a VMDK politikáját, a vajdasági magyarok fennmaradása érdekében tett lépéseit. Elutasította a Szerbiai Szocialista Párt közeledési kísérleteit, hangoztatva, hogy ez a párt csak nevében szocialista, mivel szentesíti a hódításokat. Kenőpénzbotrány Olaszországban Az olaszországi kenőpénzbotrányt felgöngyölítő milánói ügyészek nyomozást folytatnak Marcello Stefanini, a Baloldali Demokrata Párt szenátora ellen korrupció és a pártok finanszírozásáról szóló törvény megsértésének gyanúja miatt. A korrupciós botrányba belekeveredtek a volt kommunisták, akiket ellenfeleik már eddig is azzal vádoltak, hogy részesei voltak a régi rendszer bűneinek. Ukrán-orosz flotta vita Ukrajna megfontolt és nem elhamarkodott lépésekre készül a fekete-tengeri flottával kapcsolatos ukrán-orosz vitában. Az ukrán elnök élesen bírálta az orosz törvényhozást, amiért az jogtalan követeléseivel megnehezíti a nézeteltérés rendezését, egyben nyomást gyakorol a küszöbönálló csúcstalálkozóra. Légi hadgyakorlat Augusztus 30. és szeptember 10-e között jelentős légi hadgyakorlat tart a NATO a Benelux-államok, Nyugat-Németország és Északke- let-Franciaország fölött. A szövetségesek európai légierejének főhadiszállásán azonban hozzátették, hogy „a kontinensen bekövetkezett politikai és katonai változások miatt” a Cold Fire '93 nevet viselő gyakorlat mérete kisebb lesz, mint a korábbi években rendezetteké. Parlamentek előtt a genfi béketerv A boszniai rendezést célzó genfi béketervről holnap fog határozni a boszniai szerb és a muzulmán parlament, míg a boszniai horvát törvényhozás szombaton ül össze, hogy elfogadja vagy elutasítsa a tervezetet. A boszniai szerbek képviselői Páléban döntenek a béketervről. A Horvát Demokratikus Unió Boban-ve- zette boszniai szárnya elutasította, hogy Mostar városát az Európai Közösség felügyelete alá helyezzék. Német politikus Romániában Ion Iliescu román elnök tegnap Bukarestben fogadta Johannes Raut, a németországi Észak-Rajna-Vesztfália tartomány miniszterelnökét. A román kormányfő és a képviselőház elnöke is találkozik a német politikussal, akinek azt a düsseldorfi jellemzését veszi át a román sajtó, hogy a meg- hasonlás helyett az összebé- kítés híve, „nagy politikai integrációs figura”, és „a legalkalmasabb ember Kelet és Nyugat összehozására”. Lengyel-orosz államközi nyilatkozat Gyorsítják a csapatkivonást Jelcin tárgyalásai Varsóban — Megállapodás a vezeték építéséről Aláírták a lengyel-orosz államközi nyilatkozatot Borisz Jelcin orosz elnök és Lech Walesa lengyel államfő megállapodott arról, hogy a tervezettnél három hónappal hamarabb, vagyis 1993. október 1-jéig kivonják Lengyelországból az ott állomásozó orosz csapatokat. Az orosz elnök hivatalos varsói látogatása során a két politikus aláírta a lengyel-orosz államközi nyilatkozatot, valamint a kereskedelmi és gazdasági együttműködési szerződést. ÍHenryk Goryszewski lengyel és Oleg Lobov orosz miniszterelnök-helyettesek kézjegyükkel látták el a Szibériából Lengyelországon át Nyu- gat-Európába vezető gázvezeték építésére vonatkozó megállapodást. Ugyancsak aláírták a műszaki-tudományos együttműködési, a környezetvédelmi, a természeti csapásokkal és az ipari üzemzavarokkal kapcsolatos információcseréről szóló, valamint a kulturális és oktatásügyi megállapodásokat. Az aláírási ceremónia után az elnöki palota kertjében a két elnök sajtóértekezleten összegezte a látogatás eredményeit. Jelcin hangsúlyozta, hogy a hegemónia és a diktátumok, „az idősebb és a fiatalabb testvér” korszaka végképp a múlté, helyébe a két szuverén állam közötti partneri viszony lépett. Azonnali tűzszünetet sürget a BT Élelmiszert dobtak le az éhező Mostarba Az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatában azonnali tűzszünetre szólított fel Bosznia-Hercegovina egész területén. A fegyvernyugvás lényegbe vágó eleme és feltétele a méltányos rendezést lehetővé tevő tárgyalásoknak. Az egyhangúlag megszavazott határozatban a BT tagjai sürgették a boszniai konfliktusban érintett feleket, hogy minél előbb jussanak valamennyiük által elfogadható általános és igazságos politikai megegyezésre. Egyúttal megerősítették a korábban lefektetett rendezési elveket is, köztük azt, hogy nem ismerhető el az erőszakos cselekmények vagy etnikai tisztogatás útján végrehajtott területfoglalás, és hogy a menekülteknek joguk van a hazatérésre. A Biztonsági Tanács ülésén elhangzott felszólalásában a magyar helyettes ENSZ-főde- legátus utalt Thorvald Stolten- bergnek, a világszervezet kü- lönmegbízottjának véleményére, amely szerint ha most nem sikerül tárgyalásos rendezést elérni, a háború nemcsak folytatódhat, hanem kiterjedtebb méreteket is ölthet. Tegnapra virradóra két C- 130-as amerikai szállítógép ejtőernyővel segélyt dobott le a mostari muzulmánok számára. A hercegovinai fővárosban már harmadik hónapja körülzárt mintegy 55 ezer muzulmán először kapott segélyt légi úton. Közép-Európa és a NATO Léotard segíti az átalakulást Francois Léotard francia védelmi miniszter, aki a hét végén látogatást tesz Prágában és Budapesten, egyelőre nem tartja időszerűnek, hogy a közép-európai országok katonai erejét integrálják a NATO-ba, még akkor sem, ha az atlanti szövetség a megváltozott helyzetnek megfelelően átalakul: Ugyanakkor szükségesnek tartja, hogy ezek az országok legyenek tagjai egyrészt a Nyugat-európai Unió, másrészt a NATO együttműködési tanácsa „konzultációs fórumainak”. A miniszter kijelentette: Párizs segítséget kíván nyújtani ahhoz, hogy hadseregeik átalakuljanak, leegyszerűsítsék szervezeti kereteiket. A cél az, hogy kialakítsák velük az együttműködést. KÉRDŐJELEK Az asztal marad? Meghirdetői nyilván pontosan tudják: a sztrájk kétélű, veszélyes fegyver. Hasonlatos a harci gázhoz: lebénítja az arcvonal túloldalán levőket, de könnyen azokat is, akik bevetik. Az elmúlt hónapokban tovább halmozódtak a szociális, társadalmi problémák, s a gazdaság számos szférájában rendkívüli módon kiéleződtek a munkáltatók és a munkavállalók közötti konfliktusok. Nem meglepő tehát, hogy a politikai barométerek viharzónákat jeleznek. Ma a repülőgép karbantartók nyúlnak a sztrájk fegyveréhez, holnap talán a közalkalmazottak, esetleg a köztisztviselők, holnapután az agrárágazat-beliek? Láncreakció? Egy-egy munkahely, esetleg szűkebb vagy tágabb szakmai körsztrájkba torkolló bérharca — a jelenlegi körülmények között — nem egykönnyen lokalizálható. Reális a veszély, hogy az egyedi munkabeszüntetésekből olyan pusztító erejű sztrájkhullám kerekedik, amelynek beláthatat- lanok a következményei. Mert míg egyik oldalon a munka- nélküliség, a létbizonytalanság, a csökkenő életszínvonal miatti jogos elkeseredettség munkál, a másikon a gazdasági krízis, a külgazdaság megroppanása, a vészesen gyarapodó deficit határolja be a mozgásteret. Mi a tét? A gazdaság akut betegségeit egyik hétről vagy egyik hónapról a másikra képtelenség orvosolni. Egyelőre csupán a további romlás megállítása lehet a reális cél. Ezért bármilyen távol áll is egymástól a munkáltatók és a munkaadók véleménye, közös érdek, hogy a konfliktusok zsákutcájából kikeveredjen az ország. Indulatoktól, presztízs-szempontoktól elvakultan, mély felelősségtudat, realitásérzék és kompromisszum-készség nélkül azonban erre nincs esély. Itt és most nem az az igazi tét, hogy a bérviták terepasztaláról melyik fél tudja leszorítani a másikat, hanem az, hogy egyáltalán lesz-e, marad-e asztal, amely mellett az érvek és érdekek még egyeztethetők. Bajnok Zsolt Tért hódít a keményebb politika Új kormány Algériában Az újonnan kinevezett miniszterelnök, Reda Malek közlése szerint még ezen a héten megalakul az új algériai kormány. Malek egyelőre nem ismertette programját, s nincs közlés arról sem, miért váltották le az eddigi kormányfőt. Sajtókommentárok azonban utalnak rá, hogy Belaid Adbeszalam ellen elsősorban az iszlám szélsőségesek elleni harcban tanúsított „gyengeségét” hozták fel kifogásul. Malek korábban gyakran követelt erőteljesebb fellépést. A keményebb politika térhódítására utal, hogy a védelmi tárca élén is fiatal és energikus személy került: Mohamed Lamari tábornok. Az algériai legfelsőbb államtanács nyilatkozatban jelentette be, hogy határozottan folytatja a harcot „a terrorista barbárság” ellen. A tanács mélységes felháborodással fogadta, hogy ismeretlen tettesek meggyilkolták Kasdi Merbah volt miniszter- elnököt, továbbá fiát, testvérét és kíséretének két tagját. A volt miniszterelnök ellen rendkívül gondosan kitervelt merényletet hajtották végre. Az polgári ruhát viselő öttagú terrorista csoport előbb a politikust szállító gépkocsira nyitott tüzet, majd a második kocsira is géppisztolytüzet zúdítottak. Évente 2,5 milliárd dolláros bevétel Szerbia fejleszti hadiiparát MINDENNAPI POLITIKA, GAZDASÁG OROSZORSZÁGBAN (2.) Az abszolút nagyhatalom Pénz, pénz, pénz... Ez az abszolút nagyhatalom. Van belőle szakadt vagy vadonatúj, kis- és nagycímletű, „lenines” (igaz, már csak napokig), és ropogós, idei nyomású orosz... A kopejka már régen a múlté, de a fémrubeleseknek sincs nagy tekintélyük, sokfelé el sem fogadják. Kis-Jugoszlávia helyreállította hadiiparát, és jelenleg a fegyvergyártás továbbfejlesztésén dolgozik — állítja a Ja- neis Defense Weekly című katonai szaklap. A fejlesztésre az ENSZ-szankciók ellenére vagy talán éppen azok következtében került sor. A kutatás fő irányvonalait egy új repülő- géptípus, százmilliméteres páncéltörő lövegek és a katonai szállítójárművek új családjának kifejlesztése jelenti. A londoni szaklap emlékeztetett arra is, hogy a délszláv válság kirobbanása és a föderáció szétbomlása előtt a hadiipar volt Jugoszlávia legjövedelmezőbb ágazata: évente mintegy 2,5 milliárd dolláros bevételt hozott a fegyverexport, a fő vásárló pedig Irak, Líbia és Burma volt. Paul Beaver, a cikk szerzője felhívta a figyelmet: Belgrád egyrészt a horvát-szerb konfliktus kiújulásától tartva fejleszti hadiiparát, másrészt pedig arra számít, hogy a Jugoszlávia elleni szankciók eltörlése után felújíthatja a fejlődő országokba irányuló fegyver- exportot. A korábbi szövetségi had- táphivatalt Jugoimport néven állami tulajdonú holdinggá szervezték át, s ez a csoport tartja kezében a Bosznia-Hercegovinából, Horvátországból és Szlovéniából áttelepített hadiüzemeket. A főbb hadigyárak Cacak, Trstenik, Lucái, Uzice és Valjevo településeken vannak. Közülük Valjevo és Cacak jelenleg a lőszer- gyártás központja. A repülőgépgyártásban Belgrád a legjelentősebb sikert a G-5 Super Galeb egy- üléses gépek kifejlesztése révén érte el. A repülőgép vázát átdolgozták (így négy rakétát is vihet magával), a szárnyvégeket pedig úgy alakították át, hogy AA-8 „Aphid” típusú, hőérzékelő levegő-levegő rakéták is felszerelhetők legyenek. A pancsovai UTVA repülő- gépgyár mérnökei átdolgozták a J-22 Orao típusú sugárhajtású gépet, amely így kis sebesség mellett is harcképes — állítja a cikk szerzője. Az igazi „nagy szám” a nyugati valuta, de nem mindegyik iránt egyforma az érdeklődés. A dolláron, a német márkán és a svájci frankon kívül mással alig-alig foglalkoznak a „minden utcasarkon” föllelhető hivatalos váltóhelyek és a válogatós nepperek. A dolláréhség ellenére egyes beváltóhelyek csak eladással foglalkoznak, mások ötven dollár (márka) alatt szóba sem állnak az ügyféllel. Elszaporodtak azok az ajándék-, ruhanemű- vagy iparcikküzletek, amelyek portékájukat dollárért kínálják. Bent azonban rubellel is lehet fizetni... Tegyük fel: van pénz, kezdődhet a vásárlás. A választék a korábban ismertnek sokszorosára bővült. Van Tefal edény, farmernadrág, kávé, tea, hazai és nyugati édesség, márkás illatszer, világszínvonalú, szórakoztató elektronika — s nemcsak külföldieknek. Aki le tudja pergetni a több ezer rubelt, már viheti is akár a legszebb húsokat... Mielőtt bárki azt hinné, hogy egy jóléti állam nagyvárosába tévedt, gyorsan le kell szögezni: a jövedelmek többsége nem teszi lehetővé, hogy az átlagpolgár a kirakatok és pultok kínálta valamennyi földi jóból részesedjék. A vállalatok, a szövetkezetek, a szaporodó kisvállalkozások, alkalmazottai nemcsak sportcipőre képtelenek előteremteni 160 ezer rubelt vagy ennek megfelelő dollárt. (Ennyi pénzt az emberek túlnyomó többsége egy év alatt sem keres.) A nyugdíjasok milliói még inflációs tízezres bankót sem kapnak egyben. Vannak azonban üdítő kivételek: például a szentpétervári Kirov üzem dolgozói részvénytársasági formában mezőgazdasági és egyéb munkagépeket, kisbuszokat állítanak elő, s igazgatójuk szerint akár 45 ezer rubelt is megkereshetnek. Ez még mindig alatta marad annak a jövedelemnek, amelyhez egyes ügyes, bizonytalan eredetű portékával kereskedők, kétes vállalkozók zsebelnek be. A 45 ezer rubel azonban már fedezi a megélhetést. Hiszen a „birodalom” örökségeként „filléres” a kenyér, az utazás, az újság. Lakásért sem kell még csillagászati összeget fizetni: van, aki Szentpétervárott 300 rubel (30 forint!) lakbért fizet kitűnő, tengerparti (igaz, lakótelepi) otthonáért. A lakásprivatizálás, lakbérrendezés még csak éppenhogy elkezdődött... S milyen ma az „átlagorosz”? A tapasztalatok azt mutatják, hogy udvariasabb, türelmesebb, egészében kulturáltabb a korábbi évekhez képest. Férfiak és nők a korábbiaknál jobban ügyelnek a személyi higiéniára. A rövid időre beugró látogatónak ilyen képet nyújt a két legnagyobb orosz város, két esztendővel a rendszerváltás után. Kovács Miklós i
