Somogyi Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-24 / 196. szám (195. szám)

1993. augusztus 24., kedd SOMOGYI HÍRLAP — SPORT 9 Nem a magyar atlétáknak rendezik a világbajnokságokat... Stuttgart elbúcsúzott, következik Göteborg Amikor tíz éwel ezelőtt Hel­sinkiben először rendeztek at­létikai világbajnokságot, meg­oszlottak a vélemények, hogy a „sportok királynőjének” amúgy is gazdag programjá­ban szükség van-e egy újabb csúcstalálkozóra. A kétkedő­ket aztán hamar meggyőzte a résztvevők mind emelkedőbb száma, a káprázatos verse­nyek, s a közönség hatalmas érdeklődése, amely a finn fő­város, Róma (1987) és Tokió (1991) után Stuttgartban csúcsosodott ki. A németek, akik sok nagy esemény lebonyolítására vál­lalkoznak, az 1972-es mün­cheni olimpia és az 1974-es labdarúgó világbajnokság óta viszont hasonlóan jól sikerül­tet nem rendeztek. Ez derült ki többek között a hírügynöksé­gek jelentéséből is, s maga az a tény, hogy a 44 számból álló versenysorozatot 585 ezren tekintették meg a Daim- ler-stadionban, nem beszélve a televíziónézők százmillióiról, a vb teljes siker volt. S ahogy a nagy versenyek után szokásos, a statisztiku­sok szinte tömegével készítet­ték az összesítéseket, a kü­lönböző számbeli értékelése­ket, eredmény- és rekordlistá­kat, összehasonlítási tábláza­tokat. A mérleg alól a magyar atlétika sem lehet kivétel, amely a vb-ket tekintve az ed­digi leggyengébb szereplést könyvelhette el. Huszonhárom sportoló kép­viselte a magyar színeket, kö­zülük több mint a fele, 12 he- lyezetlenül (!) zárta a vb-t, s a valamelyest „értékelhető” tel­jesítményt jelentő első tíz közé is csak Gécsek Tibor (3., kalapácsvetés), Urbanikné Rosza Mária (10., 10 km gya­loglás), Urbanik Sándor (10., 20'km gyaloglás) és Bagyula István (10., rúdugrás) került. Elgondolkoztató az is, hogy a magyar atléták nem voltak ké­pesek egyetlen országos re­kord elérésére, de még egyéni csúcsjavításra sem. Ami ugyancsak a magyar atlétika teljes hanyatlását mutatja, a futószámokban egyetlen klasszissal sem rendelkezik a sportág, de már az ügyessé­giekben is hiányoznak az olyan klasszisok, mint a leg­utóbbi vb-ken Szalma László, Vanyek Zsuzsa vagy Bakosi Béla voltak. Összehasonlításként az eddigi négy vb magyar helye­zései: 1983., Helsinki: egy-egy 4., 6., 7. és 8. hely. 1987., Róma: egy-egy 5., 6. és 7. hely. 1991., Tokió: egy-egy 2., 3., 4. és két 8. hely. 1993., Stutt­gart: egy 3. és három 10. hely. A világbajnokság éremtáb­lázatán az Egyesült Államok végzett az élen (13, 7, 6), míg Magyarország egyetlen bronzával a nyolc „sereghajtó” között található. A pontver­senyben ugyancsak az ameri­kaiak (262) lettek az elsők, Oroszország (181) és Német­ország (128) előtt, a magyarok a 37. helyen végeztek... Stuttgart krónikájához tarto­zik, hogy négy világrekord, egy beállítás és két Eu- rópa-csúcs született, s az 1988-as szöuli nyári játékok óta most volt először olimpiai női számban világcsúcs (400 m gát). A világ legjobbjainak csúcstalálkozóján kilencen védték meg bajnoki címüket, s a legek listáján az ukrán rúd­ugró Szergej Bubka és az Egyesült Államok 4x100 méte­res férfi síkfutó váltója áll, mi­után eddig mindig arany­éremmel távozhatott a verse­nyekről. Vasárnap negyven perces impozáns ünnepséggel zárult a 4. világbajnokság. A nem­zetközi szövetség úgy döntött, hogy az idei fair-play díjat a stuttgarti közönségnek ítéli, amely valóban csodálatos hangulatot biztosított a verse­nyeknek. Két kisgyerek vette át a díjat, azoknak a tízezrek­nek a nevében, akik napról napra ott voltak a stadion lelá­tóin. Primo Nebiolo elnök pe­dig átvéve a világbajnokságok zászlaját Manfred Rommel stuttgarti főpolgármestertől, s továbbadta az 1995-ös, 5. vb házigazdájának, Göteborg vá­rosa képviselőjének. • • Ünnepi sportrendezvények Nagybajomban és Jákóban 20-án a jákói sportnapon asztalitenisz- és tekever­senyt rendezetek. Előbiben a naqgybajomi Nébli János, utóbbiban a szintén bajomi 11 éves Nébli Tamás bizo­nyult legjonbbnak. A kerék­páros ügyességi vetélkedő I. korcsoportját Szalai Roland, II. korcsoportját Németh Ma­rianna, a mezei futóversenyt Orsós György nyerte. Min- hárman jákóiak. A kispályás labdarúgótornán a Nagyba­jom csapata győzött. Augusztus 21-én Nagyba­jomban folytatódtak a sport- rendezvények. Kispályás labdarúgásban a felnőttek­nél a helyi Citrus büfé, ifiknél a nagybajomi Dózsa csa­pata végzett az élen. Első alkalommal bonyolítottak le úszóversenyt a helyi stran­don nagyatádi, kutasi és nagybajomi résztvevőkkel. Kézilabda Fonyód nyert Ikerváron Négy NB ll-es, egy megyei elsőosztályú, valamint egy szlovén és egy horvát csapat részvételével nemzetközi tor­nát rendeztek a Vas megyei Ikerváron. Az NB II nyitányára készülődő fonyódi lányok meg­szerezték az első helyet. A leg­jobb kapus díja is Fonyódra ke­rült; Kolbe Viktória kapta. A balatoni csapat eredmé­nyei: Fonyód-LATEX Szom­bathely 15-11, Fonyód-Ba- kovci (Szlovénia) 20-13, Fo- nyód-Rábagyarmat 17-14. A döntőben: Fonyód-Varazsd (horvát) 13-12 Fonyód: Kolbe — Varga (4) Kiss (1), Németh (3), Fridii (2), Deák (3), Nagy. Csere: Fonyó, Igaz, Kenéz. Edző: Kocsis Géza. Jók: Kolbe, Varga, Deák. NB l-es ifjúsági labdarúgó-bajnokság Győzelem és döntetlen hazai pályán Készülőben a második siófoki gól az ifi „B” találkozón (Fotó: Csobod Péter) Ifjúsági „A "-bajnokság: Siófoki Bányász- Vác-Samsung 1-1 (1-0) Kaposvár, Cseri-pálya. Siófok: Milinte - Hámori, Prucsi, Posfai, Lóki, Merki, Pin­tér (Lakos), Magyar, Ferenczi (Téglás), Szabó, Szilágyi. Edző: Pozsegovics Gábor. Gólszerzők: Pintér, ill. Vér. Jók: Milinte, Prucsi, Pintér, illetve Hunfalvi. Ifjúsági „B”-bajnokság: Siófoki Bányász- Vác-Samsung 4-1 (3-1) Kaposvár, Rákóczi-pálya. Siófok: Pintér - Kőműves, Szoták, Lóki (Szunyogh), Szabó, Varga, Tóth A., Tóth G., Illés, Waltner (Papp), Ko­vács (Nagy Zs.). Edző: Major Gábor. Gólszerzők: Kovács, Tóth G., Waltner, Tóth A., illetve Szentgróti. Jók: Pintér, Szabó, Szoták, Tóth A., Tóth G., Kovács, il­letve Szentgróti, Faragó, Csernyik. A „NÉMA” JUBILEUM Hetvenéves a Rákóczi FC 1923 augusztusának Nagy­boldogasszony napján né­hány lelkes fiatal gyülekezett az ódon Pécsi utcai iskola előtt. Hevesen tárgyalták a hétköznapok eseményeit, amikor megérkezett Ambrus János pénzügyigazgatósági díjnok, Lengyel István iskolai­gazgató, Horváth Péter tanító és Boldizsár Zoltán hitoktató társaságában. Miután a pedel­lus ajtót nyitott, a hűs falak kö­zött történelmi esemény zaj­lott. Ambrus János bejelen­tette, hogy Kladnigg Alajos, a cukorgyár igazgatója hozzá­járult ahhoz, hogy sportegye­sületet alakítsanak. Nagy óváció fogadta bejelentését és ott nyomban döntöttek a névről és a klub színéről. Egyhangú szavazással vá­lasztották II. Rákóczi Ferenc nevét és a színeken sem volt vita. A cukorrépát termő zöld mező és a végtermék fehér színe egyaránt találónak bi­zonyult. Krabbe és társnői: újabb két év A Nemzetközi Amatőr Atlé­tikai Szövetség (IAAF) ta­nácsa amint azt előre jelezte, újból foglalkozott a három német sportoló, Katrin Krabbe, Grit Breuer és Manu­ela Derr hosszú ideje húzódó doppingügyével. Az IAAF úgy döntött, hogy mindhárom sportolónak további két évre meghosszabbítja az eltiltását, vagyis 1995. augusztus 23-ig nem versenyezhetnek. A német szövetség szóvi­vője bejelentette, felveszik a kapcsolatot az IAAF londoni központjával, hogy a testület vizsgálja felül a döntést. Rövidesen elkészült az alapító okirat az alábbi szö­veggel: „Az egyesület célja az összes sportágak amatőr ala­pon való művelése és fejlesz­tése, az ifjúság erkölcsi neve­lése, a társadalmi élet helyes úton való fejlesztése, az elha­nyagolt szegény sorsú ifjúság felkarolása, a nemzeti eszmék és a hazaszeretet ápolása, sport- és hazafias ünnepé­lyek, előadások rendezése, azonban minden politikai irányzattól mentesen...” Hetven éve történt. Azóta él és lélegzik ez a klub, amely léte során egyre meghatáro­zóbb szerepet töltött be So­mogy sportéletében. 1975 bizonyára a legjelen­tősebb dátum a klub életében. Ekkor jutott fel a labdarúgó­csapat az NB l-be. Három év után ugyan búcsúra kénysze­rült, ám ezt a teljesítményt még kétszer megismételte. Neves atlétákat adott a sport­ágnak, újabb élvonalbeli asz­Rendhagyó sakkversenyt rendezett augusztus 20-án és 21-én a nagyatádi művelődési ház sakkegyesülete. Huszon­négy órán keresztül ötperces villámpartikat váltottak egy­mással a résztvevők. Tizenhe­ten neveztek, s közülük csak egy „dőlt ki” idő előtt a sorból. Két külföldi sakkozó is indult a viadalon, amely így velük nemzetközivé vált. A végig jó hangulatban le­zajlott erőpróbán négyórán­ként tartottak félórás szünetet, ezalatt vettek magukhoz frissí­tőt a versenyzőt. Mindegyikük talitenisz sikereket könyvelhe­tett el, s bár a vészterhes öt­venes években nevétől meg­fosztották, — ha más néven is de tovább élt. 1970-től viseli újra — immár végérvényesen Rákóczi nevét. Ebben a klubban rangot je­lentett sportolni, sokan ma is büszkék a zöld-fehér szí­nekre, elszármazott sportolók szívesen emlegetik az itt töl­tött éveket. A közelmúltban tanúi lehettünk fokozatos leé­pülésének. A klub egyre másra vált meg ismert szak­osztályaitól, neves sportolói­tól. Jelenleg csak mint labda­rúgó klub működik. Hogy mi­ként? A jubileumi évben az NB ll-es búcsú önmaga helyett beszél. Születésének ötvene­dik és a hatvanadik évforduló­járól megyeszerte emlegetett ünnepségsorozattal emléke­zett meg a klub. A hetvenedik évfordulóról mintha megfeled­keztek volna. Jutási Róbert 92 partit játszott le a huszon­négy óra alatt. A győzelmet végül a Szegedről érkezett Szerb Szlobodan Adric FIDE-mester szerezte meg, nagy fölénnyel, húsz pont előnnyel. A torna sikerére való tekintettel az atádiak úgy dön­töttek: jövőre is megrendezik a Bagoly Kupát. A végeredmény: 1. Szlobo­dan Adric 84,5 pont, 2. Hein­rich ferenc 64,5, 3. Béres Kor­nél 60, 4-5. Kiss Attila és Szlavko Minica (bosnyák) 56,5-56,5, 6. Rázsits Géza 51,5. Huszonnégy órán át sakkoztak Nagyatádon Külföldi sikerrel zárult a Bagoly Kupa Meglepetések a második vonalban Bár jelenleg nincs somogyi együttes labdarúgásunk má­sodik vonalában, a sportág kedvelői továbbra is érdeklő­déssel figyelik a térség — te­hát a nyugati csoport — eredményeit. Ez a hét is tarto­gatott számos meglepetést. Az újonc Beremend Paksról, a Szekszárd Mohácsról tért haza két ponttal. Arra is keve­sen számítottak, hogy a zalai rangadón a Keszthely ottho­nában fekteti kétvállra a meg­int csak bajnoki álmokat szö­vögető ZTE-t. Ugyancsak vá­ratlan eredmény a remekül kezdő Dunaferr hazai fiaskója a Nagykanizsával szemben. Gécsek Tibor Csermákék nyomában Alig érkezett haza a világ- bajnokságról bronzérmével Gécsek Tibor kiváló kalapács­vetőnk, máris tovább utazott Tapolcára a kalapácsvetés egyik vidéki fellegvárába, ahol az 1952-es helsinki olimpia ka­lapácsvető bajnoka, Csermák József él. Az ő felfedezőjének és edzőjének, az 1937-ben súlylökő csapataranyat nyert Papp Pálnak az emlékére rendezett versenyen indult ismét Gécsek és tartva jó for­máját, most is nyolcvan méter körül szórta a kalapácsot. Ott volt az eseményen másik olimpiai bajnokunk, Zsivótzky Gyula is. Slágerlistán az angol foci Az elmúlt húsz évben szá­mos olyan hanglemezt adtak ki, amely az angol labdarúgó csapatokat dicsőítik. Ezek kö­zül több is felkerült a toplis­tára. A No. 1 helyezéssel az angol válogatott dicsekedhet, három róla szóló dal került ez idő alatt az első tíz közé. Het­venöt héten át szerepeltek a slágerlistán. A klubcsapatok közül a Tottenham viszi eddig a prímet. Isztambuli olimpia-bombák Nemcsak a törököket, ha­nem szinte az egész világ sportközvéleményét foglalkoz­tatja a kérdés, hogy meg- kapja-e Isztambul a kétezredik olimpia rendezési jogát. Mint ismert, jelenleg öt város harcol ezért a jogért, s bár a török metropolisnak jó esélye volt sokáig, az utóbbi idők esemé­nyei alaposan lecsökkentették azt. A merényletek, emberrab­lások sora ébreszt kételyeket az olimpiai mozgalom vezető­iben, így aztán könnyen lehet, hogy Isztambul emiatt hoppon marad. Tizenegy telitalálat a totón A Szerencsejáték Rt tájé­koztatása szerint a totó 34. fo­gadási hetén 11 telitalálatos szelvényt találtak, nyeremé­nyük egyenként 297 135 fo­rint. A 13-asok (35 db) 85 880, a 12-esek (2275 db) 1158, a 11 -esek (23 204 db) 284 forin­tot érnek. A 10-esek nyere­ménye nem érte el a nettó 40 forintot, ezért nyereményalap­juk a 11 találatosok között ke­rült felosztásra. Courier az élen A férfi teniszezők hétfőn közzétett legújabb ranglistáján az amerikai Jim Courier át­vette a vezetést honfitársától, Pete Samprastól, aki négy hónapig és tíz napig volt az él­lovas. Courier negyedszer ke­rült a világranglista élére. >

Next

/
Oldalképek
Tartalom