Somogyi Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-24 / 196. szám (195. szám)

1993. augusztus 24., kedd SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Telefonhálózat Tab környékén A Balatel Rt folyamatosan építi a telefonhálózatot Tabon és a térség településein. így az előfizetői hálózat is bővül, s a kisközségek közvetlenül is be­kapcsolódhatnak az országos távhívásba. Miklósiban jelen­leg öt telefonvonal van, ám a Balateltől 14-en igényelték a crossbar telefont. A polgármes­teri hivatal mellett nyilvános ál­lomást is kap a település. Beiskolázási segély Nagyberényben A nagyberényi képviselő-tes­tület pályázat útján nyert pénz­ből és önkormányzati, támoga­tásból a helyi tanulóknak (álta­lános, közép és felsőfokú in­tézményben tanuló diák) 3000 forint egyszeri beiskolázási támogatást nyújtott. Ezt az összeget a szülők még a tan­évkezdés előtt megkapják. Negyven új üzlet Tabon és társult községei­ben (Lulla, Zala, Sérsekszőlős és Torvaj) 150 kereskedelmi vállalkozást tartanak nyilván. Ebből 35 a társasvállalkozás­ként működő üzlet. A telepü­léseken elsősorban a divat­áru-kereskedelem virágzik, de említésre méltó az élelmiszer- boltok és a vegyeskereskedé­sek száma is. Az idén július végéig az öt településen több mint negyven új üzlet nyílt. Szilárd burkolatú utak Döröcskén A közelmúltban szilárd bur­kolatot kapott a Temető és a Rózsadomb utca Somogydö- röcskén. Az önkormányzat sa­ját erőből valósította meg az útépítést. Ezzel a nemzetiségi település valamennyi utcáját kikövezték, s így lényegesen könnyebb a közlekedés. Pályázat Jabapuszta ivóvízellátásáért Jabapuszta egészséges ivó- vízellátásának megoldását ter­vezi a lullai önkormányzat. A településtől mintegy 1,8 kilo­méter hosszú vezetékrendszer épülne ki — ennek a bekerü­lési költsége a tervek szerint ötmillió forint. A lullai önkor­mányzat a pusztán lakók víz­gondjait pályázatra benyújtott pénz megszerzéséből tudná megoldani. Ha a pénzt meg­kapják, jövőre egészséges ivó­víz lesz Jabapusztán is. Hitelt igényel a szövetkezet Sok nehézséggel kezdte az önálló munkát a kapolyi Hala­dás szövetkezetből kivált so- mogymeggyesi Összefogás tagsága. A tabi vállalkozói ta­nácsadó iroda lebonyolításá­ban 500 ezer forint vállalkozás- fejlesztési hitel felvételére nyúj­tott be igényt. Ha ezt a megyei központ kedvezően bírálja el, úgy az OTP folyósítja az ösz- szeget, s októberben erőgépet vásárolnak. Somogymeggye- sen azt remélik, hogy a traktor az őszi munkáknál már használható is lesz. Könyvtáros állomások Bolevácz József tabi könyvtárigazgató, megyei közműve­lődési díjat kapott. (Fotó: Sebők Dezső) Megkezdték a munkát a régi üzemben Német piacra varrják a farmert Miklósiban Néhány hét óta újból varrógépek zajától hangos Miklósiban a varroda. Egy német-magyar társaság a siófoki székhelyű Jeans-Tex Ruhaipari és Kereskedelmi Kft vette bérbe az épü­letet az önkormányzattól és indította meg a termelést. — Kitüntetést kapni fel­emelő érzés, különösen az, ha egy testület tartja arra méltó­nak az embert — vallja Bole­vácz József. — Mert rajta ke­resztül olyan szakmát részesít megbecsülésben a társada­lom, amely körül nem figye- lemfelkeltően zajos az élet. A könyvtárosok többsége sze­rényen és rendesen végzi lát­ványosnak nem nevezhető munkáját. A könyvtárosnak érzékenynek kell lenni a tár­sadalom valamennyi rezdülé­sére és szolgálnia kell a kultú­rát! A szakmát pedig csak azok művelhetik tiszta szívvel, akik nem munkaként, hanem hivatásként végzik minden­napi feladataikat. Ma, amikor az emberek önálló gondolko­dására mind nagyobb szük­ség van, a közművelődésben és a könyvtárakban is csak olyan személyek dolgozhat­nának, akiknek vannak önálló koncepcióik, akik a pedagó­gusokkal vállvetve azon dol­goznának, hogy az ismeret- szerzés iránti vágy lehetőleg már gyermekkorban egyre több emberben kialakuljon... — Bolevácz József ilyennek tartja magát? — A pályám kezdetéről na­gyon sok élményem van: olyan hálózatot kellett teljessé tennem, amellyel a könyvtá­rügy korábban nem rendelke­zett. A falvakban akkor még várták a könyvet és a könyvtá­rat. A szakmai pályafutásom is szerencsésen alakult, hiszen éveken át megyei könyvtári szakfelügyelő voltam. így mó­dom volt a megye jelentős ré­sze fölött a szakmai állapoto­kat áttekinteni. Mindig voltak új és új elképzeléseim. Az álta­lam vezetett könyvtár (a járási­tól a városig) pedig sok válto­záson ment át, ám az alap­funkciót megtartotta. Tehát mindig voltak önálló elképze­léseim, ötleteim. — És sok sikerélmény is? — Igen. Örülök annak, hogy könyvtárunk sok esetben megelőzte korát: voltak olyan módszertani elgondolásaink, amelyekkel több esetben is az élre kerülhettünk. Szinte a megyei könyvtárral egyidőben hozhattuk létre a somogyi sajtó: mikrofilmtárat. Csaknem egyedülálló az a fotótár is, amellyel a tabi könyvtár ren­delkezik. Bevezettük a számí­tógépes nyilvántartás és köl­csönzés alapjait. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat Tabról történő kivonulása után a városi könyvtár kapta (vál­lalta) a könyvesbolt működte­tését. Ez a tevékenységi terü­let országosan is egyedülálló. Örömömre szolgál, hogy könyvtárunk a műhelye a Tabi Kilátó közösségi kalendári­umnak, de itt szerkesztik a Tabi Újság című lapot is. Munkásságom fontos állomá­sának tartom azokat a közmű­velődési egyesületek létreho­zásában tett kísérleteket is, amelyeknek eredményeként több gazdakör alakult, műkö­dik és közösségteremtő erejé­vel kulturált emberi kapcsola­tok színteréül szolgál térsé­günkben... Tény az is, hogy a pályafutás során az embert érhetik kellemetlenségek, csa­lódások, de ezen az önmagát is becsülni tudó személynek felül kell kerekednie. Krutek József Miklósiban az egykori isko­laépületben négy éve alakí­tott ki üzemcsarnokot a Kempingcikk tabi leányválla­lata. Az üzemet úgy rendezte be, hogy két műszakban akár negyven asszonyt is foglal­koztathat. Ám ahogy nőttek a tabi le­ányvállalat értékesítési gond­jai, úgy lett egyre bizonytala­nabb a miklósiak sorsa. Vé­gül bezárták az üzemet. Most a Jeanc-Tex ruhaipari kft vette bérbe s indította újra a termelést. Szabó Andrea szalagve­zető: — Üzemünk a cég an- docsi telepéhez tartozik. A betanulási időben tizenkilen­cen dolgoznak itt, órabérben. A szakképzettség, valamint a gyakorlati tapasztalatok alap­ján három kategóriába sorol­ták őket: 55, 65, illetve 75 fo­rintos órabért kapnak három hónapig. A munkavállalók A tabi áfész Otthon Áruhá­zának emelete az év elejétől — átszervezés miatt — hóna­pokig üresen állt. A szövetke­zet vezetői a közelmúltban a lakosság jobb ellátása és a vá­laszték bővítése érdekében megkezdték itt a PVC padló­burkolók árusítását, és más szükséges cikkek értékesíté­sét is tervezik. László János, a hatvanöt százaléka szak­munkás, a többség fiatal, egy-két éve végzett az isko­lában. A Kempingcikk varro­dájából csak hárman helyez­kedtek el. Az üzem főleg német ex­portra készít farmernadrágo­kat. — A szabványt Andocsról kapjuk, és a farmer a rész­műveletek elvégzése után visszakerül oda. Ott állítják össze, majd külföldre szállít­ják. A miklósi varrodában dol­gozóknak tehát van munká­juk, s mint hallottuk: a kft hosszú távon tervezi a foglal­koztatásukat. A keresetük 10-16 ezer forint, ám ez az összeg a későbbiekben a tel­jesítménytől függően emel­kedhet. Várható az is,hogy újabb dolgozókat is alkal­maznak. K. J. szövetkezet áruforgalmi veze­tője elmondta: szeretnék, ha szeptemberben már meg­kezdhetnék ezeknek a for­galmazását. Megkezdték a 10-es ABC felújítását is: külső­leg, belsőleg átalakítják. Az áfész erre mintegy másfél mil­lió forintot fordít; e pénzből az elavult hűtőkapacitást is kor­szerűsítik. (Krutek) Javuló ellátás, bővülő választék Felújítják a 10-es ABC-t Postaládák Daránypusztán MŰVÉSZETI TÁBOR — KISDIÁKOKNAK Daránypusztán a Chemix kft-hez vezető' út mellett — szemben a vegyesbolttal — állította fel a posta azokat a fém postaládákat, amelyekbe naponta elhelyezik a pusztán lakó családok leveleit, újságjait, csomagjait. Varga Béla, a tabi postahivatal támpontos kézbesítője viszi mindennap ide, il­letve Somogyegresre a küldeményeket. (Fotó: Sebők Dezső) Vázlatok Zaláról, Bábonymegyerről A tabi városi művelődési központ az idén első alkalom­mal szervezett nyári tábort az általános iskola diákjainak. A művészeti tábor egyik veze­tője, Bóka Dezső festőművész elmondta: — Bábonymegyeren a Rud- nay-emlékházban és annak parkjában töltöttük az első na­pot. Ott művészettörténeti elő­adást hallgattak a táborozok, majd az emlékház megtekin­tése után a parkban különféle témákat választva vázlatokat készítettek. A tábor többi nap­ját Zalán a Zichy emlékmúze­umban, illetve a község egy-egy részét bejárva a sza­badban töltöttük, s megismer­tettük őket a tájképek készíté­sének módjával is. Azt a célt tűztük magunk elé, hogy a résztvevők minél többet lássa­nak a természetből. A tábor — például a zalai szőlőhegyen — a „művészte­lep” képét mutatta. — Akvarellfestéssel és be­szélgetéssel töltöttük az időt, s a kínálkozó témát tájképpé „va­rázsoltuk”. Néztük a zöld me­zők tengernyi variációit, s mindannyian dolgoztunk. Nem agyonfegyelmezett rajzórákat, nem szigorú stúdiumot tervez­tünk: egy kis könnyed párbe­széd és a téma kívánta szel­lem keretében kívántunk újat nyújtani a gyerekeknek. Azt, amit az iskolai rajzórákon nem sajátíthatnak el, arra próbáltuk rávezetni őket: azért, hogy önálló rajzok és festményeket készítsenek. Úgy tapasztaltuk, nagy élmény volt számunkra, hogy alkotás közben láttak minket, s rákérdezhettek egy-egy fogásra. Áz egyhetes tábor utolsó napján, tárlatlátogatással egy­bekötött balatoni kiránduláson vettek részt a kisdiákok, és a Balatonról készített vázlatokkal fejezték be a „művészeti” mun­kájukat. Sikere volt a művelő­dési központ kezdeményezé­sének a szülők körében is. Folytatását a jövő nyáron is igénylik. (Krutek) Befejeződött a tabi történelmi kurzus Negyvenegy előadás a múlt kutatásáról Befejeződött a II. történelmi iskola Tabon. Az egyhetes kurzusra két világrész nyolc országából 146-an érkeztek. A résztvevők kétharmada 30 éven aluli fiatal, többségében diák volt. A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület és a tabi önkormányzat által szervezett — a magyar őstörténet és a kora középkorral foglalkozó — eszmecserét a szakmai eredmények figyelembe véte­lével tartották. Az iskola véd­nöke volt többek között Max B. Dahlnden svájci nagykövet, il­letve dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke. A 29 oktató 41 előadást tar­tott, de a rendezvényen öt át­tekintő megbeszélésre is sor került. Az iskola keretében há­rom kirándulást is szerveztek (Tihanyba, Zalába és Török- koppányba), illetve négy vide­óvetítés, tette változatossá a programot. Az előadások tel­jes szövegét a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület elnök­sége a Magyar Történelmi Is­kola című kiadványsorozat II. köteteként megjelenteti. A tabi kurzuson résztvevők őstörté­nettel és történelemmel fog­lalkozó könyveket, kiadványo­kat kaptak ajándékba. A következő iskolát — a ku­tatási eredményeknek megfe­lelően változó műsorral, illetve előadógárdával — jövőre au­gusztus 14-20. között Tapol­cán rendezik meg. (Krutek) Közmunkások Somogymeggyesen Somogymeggyesen az útszéli gyomot és füvet kaszálták az önkormányzat közmunkásai. Nyári István leszázalékolt nyugdíjasként vállalta az alkalmi munkát, ifj. Porga Oszkár pedig majdnem két éve munkanélküli. Az önkormányzat al­kalmazásában feladataik közé tartozott a középületek javí­tása, és a közterületek tisztítása. (Fotó: Sebők Dezső) * * I

Next

/
Oldalképek
Tartalom