Somogyi Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-23 / 194. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1993. augusztus 23., hétfő Külföldön élő magyarok tanácskozása Prágai évforduló: Seleszt szerepe az intervencióban Egy balatoni találkozó A Polonia Kanadában Csaknem 14 millió, Kana­dában és az Egyesült Álla­mokban élő amerikai lengyel nézheti októbertől a műholdas lengyel televízió, a Polonia műsorát. A Lengyel Televízió és a denveri Lengyel Műhol­das Televíziós Központ már aláírta az erről szóló megálla­podást. A lengyel Polonia közszolgálati televízió jelen­léte az amerikai lengyelek mil­lióinak otthonaiban reményt nyújt a kölcsönös közeledésre — írta az intézmények vezető­ihez írt levelében Lech Wa­lesa lengyel államfő. Neonáci rendzavarás Berlinben Rendzavarás színhelye volt a hét végén Berlin Marzahn kerülete: az egy évvel ezelőtti rostocki szélsőjobbos zavar­gások első évfordulóján mint­egy ezer ember tüntetett az idegengyűlölet és a szélső­jobb ellen, amikor az egyik ház erkélyéről gyutacsokat lőt­tek a tömegbe. A hangulat csak azt követően csillapodott le, hogy a rendőrség az er­kélyről „bevonta” a neonáci­kat, megfékezte a tüntetők és a neonácik között vívott kézi­tusát. Sortűz a sajtóügyi miniszter irodájára Ismeretlen tettesek tegnap hajnalban gyorstüzelő kézi­fegyverből sorozatot adtak le az orosz sajtó és tömegkom­munikációs minisztérium épü­letére. A lövések az épület III. emeletén csapódtak be, ahol a Jelcin elnök szövetségesé­nek számító Mihail Poltora- nyinnak, a szövetségi tájékoz­tatási központ vezetőjének és Mihail Fedotov sajtóügyi mi- miszternek az irodája van. Új örmény védelmi miniszter Egy karabahi politikust, Szerzsik Szarkiszjánt nevez­ték ki Örményország védelmi miniszterévé. A 39 éves politi­kus tagja az Azerbajdzsán te­rületén lévő, de többségében örmények lakta karabahi par­lamentnek, s az örmény tör­vényhozásba is beválasztot­ták. Elődje, Vazgen Manukján Franciaországban van, mivel egy hónapja szívműtétet haj­tottak végre rajta. Merénylet Algírban Szombaton merényleg ál­dozata lett Algír közelében Kaszdi Merbah volt algériai miniszterelnök. Ismeretlen tet­tesek nyári lakja közelében végeztek az egykori kormány­fővel; vele együtt meghalt fia, testvére, és a gépkocsi veze­tője is. Falfirkák alkonya Szomorú idők következnek a belgiumi Gentben a kéretlen falfirkálókra, még ha oly mű­vészi is a munkájuk. A város vezetősége ugyanis rövidesen beveti ellenük azt a svájci ter­méket, amely az idén márci­usban elnyerte a genfi feltalá­lói szalon „Oscar-díját”. Állító­lag a találmánnyal átitatott rongy másodpercek alatt meg­tisztítja a falat a legellenállóbb rajzoktól, festményektől. Kölcsönösen mindent meg kell tennünk annak érdeké­ben, hogy ne vesszék el a magyarság számára a külföl­dön élőkben rejlő erő. Min­dennapi apró munkával és a megoldások keresésével kel­lene előmozdítani a külföldön élő magyarok hazatérését — hangsúlyozza az az doku­mentum, amelyet szombaton a késő esti órákban fogadtak el a Magyarok Vilászövet- sége és a Recski Szövetség hívó szavára összegyűlt kül­földön élő magyarok képvise­lői és a hazai vendéglátók. A találkozóról vasárnap tájékoz­tatta a távirati iroda munka­Ha a kisgazdapártok nem tudnak összefogni és egy egy­séges pártként indulni a követ­kező választásokon, akkor semmilyen beleszólásuk nem lehet saját sorsuk alakításába. Ezt elkerülendő szeptember első napjaiban érdekegyeztető megbeszélésre hívja a Törté­nelmi Független Kisgazdapárt a többi kisgazdapártot, hogy létre­jöhessen az az egységes szer­vezet, amely szemben áll a Tor- gyán József által vezetett, s a valós kisgazda-érdekeket nem képviselő párttal. Egyebek kö­zött ez hangzott el vasárnap a Történelmi Független Kisgaz­(Fotytatás az 1. oldalról) A KDNP elsősorban az elma­radt gazdasági törvények tár­gyalására helyezi a hangsúlyt — jelentette ki Csépe Béla, a KDNP frakcióvezetője. KDNP: Gazdasági törvénykezés Ilyen az idei vagyonpolitikai irányelvek, amelyről a frakció- vezető sajnálkozva jelentette ki, hogy még mindig nem született meg, és amely összefügg a ke­reszténydemokraták által szin­tén igen fontosnak tartott priva­tizációval. Ebbe a sorba tartozik ezenkívül az 1992. évi költség- vetési zárszámadás, valamint az 1994. évi költségvetési tör­vényhez tartozó adócsomag. A frakcióvezető kiemelte: pártja a gazdasági jellegű tör­vényekkel összefüggésben fon­tosnak tartja a szociális problé­mák kezelését, így a nyugdíja­sok és a többgyermekes csalá­dok helyzetének javítását. A parlamenti ciklus hátralevő ré­szében a KDNP a gazdasági hangsúlyváltás jegyében priori­tást ad az infrastrukturális fej­lesztéseknek, a lakásépítés ösztönzésének, a munkanélkü­liséggel összefüggő problémák megoldásának, valamint a me­zőgazdaság költségvetési vi­szonylatait rendező jogszabá­lyoknak. SZDSz: Esély a kétharmados törvényekre A szabaddemokraták a gaz­dasági törvények mielőbbi megalkotását tartják a T. Ház legfontosabb feladatának — mondta el Kuncze Gábor frak­cióvezető —, mert az ország gazdasági helyzete is ezt indo­kolja. Jó lenne továbbá, ha a társát a Magyarok Világszö­vetsége. A kötetlen és szabad esz­mecserén megállapították: a nemzet sorskérdéseiben egyetértenek. A résztvevők úgy vélték, hogy a jelenlegi súlyos gazdasági helyzetben egy általános hazaszólító fel­hívást nehéz megfogalmazni. Viszont szükségesnek tartják a szervezett hazatelepülés in­tézményes, jogszabályi és pénzügyi feltételeinek, kerete­inek kidolgozását. A hazaté­rés feltételei a rendszervál­tással megteremtődtek, de hogy ez valóban megtörtén­jék, abban a hazatérőknek is dapárt ülésén, Balatonszárszón, ahol a párt 1988. augusztus 20-i szárszói újjáalakulásáról emlé­keztek meg. Bár a találkozó el­sődleges célja a múlt felidézése és az öt év előtti újjáalapítókról való megemlékezés volt, a hoz­zászólások többnyire mégis a je­len gondjaival és a jövő évi vá­lasztásokkal foglalkoztak. A résztvevők megállapodtak: még az ősszel össze kell hívni a nagyválasztmányt, s ekkorra már kidolgozott programot ter­jeszt be a választási iroda. Ez egyébként szeptember 1 -jétől működik majd, s koordinálja a választási előkészületeket. Parlament már szeptemberben meg tudná alkotni az akadémiai törvényt, amelynek tárgyalását még a nyári szünet előtt meg­kezdte. Ezt követően a hona­tyákra vár a már beterjesztett adótörvények és az 1994-es költségvetés megtárgyalása. Számos jogszabály megalkotá­sára azonban eddig azért nem kerülhetett sor, mert a kormány nem nyújtotta be a tervezeteket a T. Háznak. Kuncze Gábor példaként hozta fel a vámrend­szerrel kapcsolatos törvény- csomagot és a pénzügyi rend­szerre vonatkozó jogszabályo­kat. Az SZDSZ frakcióvezetője szerint van esély arra, hogy a második félévben több kéthar­mados törvény megszülessen. A szabaddemokraták nyitottak a megegyezésre, de ugyanezt várják el a kormánypártoktól is. Fidesz: Erőpróba a költségvetés Szájer József, a Fiatal De­mokraták Szövetségének frak­cióvezető-helyettese a jövő évi költségvetést tartja a Parlament legnagyobb erőpróbájának. Az előző évek gyakorlatától elté­rően most időben a törvényho­zók elé került az 1994-es bü­dzsé tervezete, a Fidesz is megkezdte a költségvetési tör­vényjavaslat elemzését, és máris számos problémára vilá­gítottak rá szakértői. A részle­tekről Szájer József egyelőre nem kívánt nyilatkozni, de je­lezte: mindezek a kifogások eleve kétségessé teszik, hogy a fiataldemokraták támogatnak-e egy ilyen költségvetést. A Fi­desz frakcióvezető-helyettese nem bocsátkozott találgatá­sokba azt illetően, hogy vajon „átmegy-e” a Parlamenten a kormány előterjesztése, de megjegyezte: számítani lehet fontos szerepet kell vállal­niuk. A részt vevő szervezetek — az MVSZ, a Recski Szö­vetség, a Történelmi Igazság- tétel Bizottsága, a Politikai El­ítéltek Szövetsége 1945- 1956, a Magyar Nemzeti El­lenállási Szövetség — képvi­selőinek nem állt szándéká­ban semmilyen új szervezet létrehozása. Ám fontosnak tartották, hogy még több eszmecserére kerüljön sor a hazai valóság és egymás jobb megismerése érdeké­ben. Ennek segítségével ala­kulhat ki a szélesebb kört fel­ölelő egységes állásfoglalás. Torgyán blokádot ígér Új államalapításra van szük­ség hazánkban, s ezt a Függet­len Kisgazdapárt fogja végrehaj­tani azt követően, hogy jövőre elsöprő győzelmet arat a válasz­tásokon — jelentette ki Torgyán József vasárnap Debrecenben. A kisgazda-pártelnök ismétel­ten éles szavakkal bírálta az „országot kiárusító Antall-kor- mányt”. Bejelentette: a parla­ment őszi ülésszakának nyitó­napján felszólítja Szabó János földművelésügyi minisztert: „ve­gye le a díszmagyart, s öltsön Júdás-köntöst, mert az való a magyar föld kiárusítójának”. „Amennyiben megteszi azt a gyalázatot, hogy sajátjaként ter­jeszti elő a Szabó-féle földtör­vény-tervezetet, akkor azonnal távoznia kell a kabinetnek. arra, hogy a választások köze­ledtével akad néhány „dezertőr” a kormánykoalíció soraiban. Ezzel együtt nem tartja túlságo­san valószínűnek, hogy a koalí­ciós képviselők megbuktatnák a kormány előterjesztését. Nagy vita várható olyan két­harmados törvényjavaslatokat illetően is, mint például a rend­őrségi törvény, valamint a hon­védelmi törvény. Az előzetes konzultációk azt mutatják, hogy e két törvényjavaslat ügyében is igen eltérőek a nézetek, mind­azonáltal — ahogy a képviselő fogalmazott — az érintett két törvényjavaslat végül is nem médiaügy, vagyis a megegye­zés lehetősége nem néz ki olyan katasztrofálisan. (Szájer József véleménye szerint a médiában tartós marad a törvé- nyenkívüliség, az exlex állapot.) 36-ok: Földtörvény Böröcz István, a 36-ok frakci­óvezetője a képviselőcsoport egyik legfontosabb feladatának tekinti a földtörvény-tervezettel kapcsolatos közös álláspont ki­dolgozását. Véleménye szerint erre megvan az esély. El­mondta, hogy továbbra is az Országgyűlés napirendjén kí­vánják tartani a Mezőgazdasági Bizottságnak a szövetkezeti törvény módosításáról szóló in­dítványát. MDF: Ne kampány­törvényeket A nyári szünet miatt az MDF-frakció vezetői nem voltak elérhetők, ezért Herényi Károly szóvivő véleményét kérdezte. A szóvivő hangsúlyozta: az MDF az elkövetkező időszak parla­menti munkájában a gazdasági törvénykezésre helyezi a hang­súlyt, és ezt alárendeli a politi­kai szempontoknak. Ennek fő A hétvégi orosz lapok nagy teret szenteltek a csehszlová­kiai beavatkozás 25. évforduló­jának. Az Izvesztyija megírta, hogy Leonyid Brezsnyev meg­bízottja 1968-ban Magyaror­szágon inkognitóban próbált meg összekovácsolni egy Dubcek-ellenes szövetséget. Pjotr Seleszt, az SZKP veze­tésének tagja ebből a célból 1968 júliusában a Balatonon talákozott Bilakkal, Alekxandr Dubcek egyik ellenlábasával. Megbeszélésükön a Moszkva szemében szálkának számító csehszlovák első tit­kár, Dubcek elmozdításáról volt szó, amely a katonai be­avatkozás alternatívájaként szerepelt. Az Izvesztyija egész oldalas összeállításában meg­szólaltatta Selesztet, aki elme­sélte, hogy Brezsnyev őt bízta meg a Dubcek elleni akció összehangolásával. Seleszt ugyanis bizalmas viszonyban volt a keményvonalas cseh kommunistákkal, Bilakkal és Lénárttal. Seleszt Lénárttal a Krímben, majd Bilakkal a Kár­pátokban, illetve a Balatonon találkozott. A szovjet politikus katonai géppel érkezett Buda­pestre, ahol találkozott Kádár Jánossal, de nem beszélt neki látogatásának igazi céljáról. A Balatonon Selesztet Kádár nyaralójában helyezték el. Né­hány száz méterre nyaralt tőle Bilak a családjával. A szovjet politikus titokban akart találkozni Bilakkal, hogy senki se tudjon róla, ezért éj­oka, hogy a párt megítélése szerint az ország működőké­pességének fenntartása min­dennél előbbre való. A szóvivő rámutatott: az Or­szággyűlés őszi ülésszakának idején nem a politikai jellegű és a „kampányban jól használható” törvényeket kellene elfogadni, hanem olyanokat, amelyek az ország gazdaságának rendbe­tételét szolgálják. Ez utóbbiak között sorolta fel a mezőgazda­sággal összefüggő jogszabá­lyokat, és kiemelt fontosságú­nak nevezte a földtörvény par­lamenti elfogadását. MSZP: Öt csoport Az MSZP az ősszel kezdődő parlamenti időszakban azt tartja a legfontosabbnak, hogy a tör­vénykezés ne váljon a sokak ál­tal már megkezdett választási kampány áldozatává — hang­súlyozta Katona Béla, az MSZP frakcióvezető-helyettese. A szocialisták öt csoportba sorolják az általuk elsődleges­nek tekintett törvényeket. Kie­melkedő jelentőséget tulajdoní­tanak a költségvetések végre­hajtásával és az új költségvetés megalkotásával összefüggő jogszabályoknak. E törvények meghozatalát szerintük a leg­szélesebb körű konszenzusnak kell kísérnie, figyelemmel arra, hogy az elfogadott rendelkezé­seket két kormány fogja végre­hajtani. A gazdasági intézményrend­szer átalakítását és a működő gazdaság megbízható alapját szolgáló jogszabályok alkotják a második fontos blokkot. Ide tartozik egyebek mellett a vámmal, a biztosítással kapcso­latos, a hitelkonszolidációs és az értékpapírokról szóló tör­vény. A mezőgazdaság szá­mára nélkülözhetetlen jogsza­bályok szintén prioritást élvez­szaka a Balaton partján talál­koztak. Bilak ott akart tár­gyalni, de a szovjet vezető ra­gaszkodott hozzá, hogy nála beszélgessenek. Seleszt egy listát kért Bilaktól azokról a „megbízható” politikusokról, akikre támaszkodhatnának Dubcek elmozdításakor. Bilak állítólag maga mondta, hogy amennyiben nem sikerül eltá­volítani Dubceket, akkor kato­nai beavatkozásra van szük­ség. Bilak augusztus 3-án Po­zsonyban át is adta a listát, de végül nem lett semmi a Dub­cek elleni puccsból; Moszkva ugyanis a katonai megoldást választotta. A lap betekintést enged az erre vonatkozó dön­tés meghozatalának körülmé­nyeibe is. Augusztus 17-én a politikai bizottság ülésén Grecsko marsall, az akkori honvédelmi miniszter a térkép előtt vázolta a vezérkar által kidolgozott tervet. A felmerült kérdések között elhangzott, hogy mi­képpen lehet elérni, hogy a csehszlovák hadsereg ne ta- núsítso n ellenállást. Grecsko közölte, hogy beszél Dzúr csehszlovák védelmi minisz­terrel. Arra a kérdésre, hogy mit mond neki, Grecsko így vála­szolt: mint katona a katonával tárgyal vele, közli, hogy mikor érkeznek a szovjet ejtőernyős csapatok. — Ha egy lövést is leadnak, ön telefonoszlopon fogja végezni — mondta állító­lag Dzúrnak Grecsko. nek a szocialistáknál. Sürgető­nek tartják továbbá a jövő évi választásokról és a következő parlament működéséről rendel­kező törvények meghozatalát, köztük a választási törvény és a házszabály módosítását, illetve a képviselők által vállalt gazda­sági tisztségek nyilvánosságá­ról szóló törvény megalkotását. Függetlenek: Nincs idő „nagy dolgokra” Fodor István, a független képviselők megbízottja szerint az Országgyűlés az őszi ülész- szakban, illetve a parlamenti ciklus hátralévő részében már nem fog „nagy dolgokat alkotni”. A képviselő nem bízik a honvé­delemről, a rendőrségről és az ügyészségről szóló kétharma­dos törvények megszületésé­ben. A rendkívül és a szükség- állapot szabályozásának elfo­gadására viszont lát némi esélyt. E törvény meghozatalát azonban megfontolandó kér­désnek tekinti, mert szerinte a szomszédos országok gyanak­vással néznék azt, ha most ke­rülne sor erre a szabályozásra. Fodor István kívánatosnak látná az új házszabály megalko­tását, de kétségei vannak en­nek megvalósulását illetően is. A választójogi törvény módosí­tásával kapcsolatban úgy véle­kedik, hogy a Ház meg fogja szavazni a pártok parlamentbe jutásához szükséges 4 száza­lékos szavazati küszöb 5 száza­lékra emelését, valamint a terü­leti listás szavazás érvényes­ségét jelentő részvételi arány 50 százalékról 25 százalékra csökkentését. Nem tartja vi­szont valószínűnek, hogy a kül­földön élő magyar állampolgá­rok választójogot kapnak a tör­vénymódosítással. Történelmi Független Kisgazdapárt emlékülése Balatonszárszón Egy hét múlva start a parlamentben i

Next

/
Oldalképek
Tartalom