Somogyi Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)
1993-08-19 / 193. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — ÉLETÜNK 1993. augusztus 19., csütörtök MERRE MEGY A MEGYE? Sürgős reformra vár a közigazgatás Dr. Gyenesei István: Szolgálni akarjuk a megyei jogú várost is — Szita Károly: Hallani sem akarunk erős hatáskörű megyéről! — Dr. Szelestei Tamás: Törölni kell a mesterséges megyehatárokat! Egyesek szerint csak korrekcióra, mások szerint viszont teljes átalakításra szorul a magyar közigazgatás. Mert noha abban szinte mindenki egyetért, hogy a paternalista szemléletű, pöffeszkedő megye fölött eljárt az idő, atekin- tetben korántsincs egyetértés, hogy milyen is legyen a középszintű közigazgatás? „A rendszerváltoztatás kezdetekor a szakmai javaslatokkal néhány kérdésben szembefutó politikai kompromisz- szum az indokoltnál jobban elgyengítette a megyei ön- kormányzati szintet... A helyi közigazgatási reform egyik fő kérdése Magyarországon az, hogy ez a középső önkormányzati szint mennyiben, milyen mértékig erősíthető” — írta egy múlt év végi tanulmányában Verebélyi Imre belügyi minisztériumi államtitkár. Augusztus 18-án Ópusztaszeren a megyerendszer reformjának hívei találkoztak. (Az ópusztaszeri találkozóról lapunk szombati számában beszámolunk). Ez a találkozó indokolja a kérdést: miként férhet meg egymás mellett egy erős autonómiájú helyi önkormányzat és egy a mainál nagyobb hatáskörrel felruházott megye? Dr. Gyenesei István, Somogy megye Közgyűlésének elnöke az ópusztaszeri demonstráció egyik kezdeményezője és szervezője. Szerinte a négy évtizedes tanács- rendszer egyik legtámadha- tóbb pontja éppen az erős megye volt, amely a közigazgatási hierarchiában a település fölött állt, s ezáltal korlátozta annak autonómiáját. — Ma mennyiben más a helyzet? — Az önkormányzati törvény miközben széles körű autonómiát adott a településeknek, a megyét legyengítette. Sokak szerint a megyét meg is kellett volna szüntetni. Ebben a helyzetben a szinte funkció nélkül marardt megyei önkormányzatok keresték maguknak a feladatot. Hangsúlyozom: a feladatot és nem a hatalmat. Paradox módon ma azok a települési önkormányzatok szorgalmazzák a megye szerepének növelését, amelyek korábban leginkább megyeellenesek voltak. — Kiiktatható-e a magyar közigazgatási struktúrából a középszint? — Szerintem elképzelhetetlen, hogy a kormány, illetve a parlament és több mint háromezer magyar település között kapcsolat jöjjön létre egy középszintű önkormányzati szerv nélkül. A távolság ma a kormány, a kormányzati szervek és a helyi önkormányzatok között fényévnyi. Ennek megváltoztatására csak egy emberléptékű közösséget teremtő megye lehet képes. — Mit vár Ópusztaszertől? — Ópusztaszerei oly módon szeretnénk a megye funkcióját erősíteni, hogy eközben ne csorbítsuk a a települések önállóságát. Tudom, hogy a megyei jogú városok a miénktől teljesen eltérő koncepciót képviselnek, ők egy településközösségi rendszert szeretnének megvalósítani. Ennek viszont több buktatója is van. Ebben a szerkezetben ugyanis a dinamikusabban fejlődő települések és a lemaradottak között újabb ellentétek jöhetnek létre. — Elképzelhető, hogy az új önkormányzati törvény módosítja a megyei önkormányzat és a megyei jogú város viszonyát? — A mi nézetünk szerint a megyei jogú város is része a megyének, azt csak mesterségesen lehet kiszakítani abból. Ha az új önkormányzati törvény visszahelyezi a megyei jogú városokat a megyébe, az nem jelent számukra alárendeltségi viszonyt. Mi mellérendeltségi kapcsolatban kívánunk maradni a megyei jogú várossal, és ugyanúgy szeretnénk szolgálni, segíteni, mint a megye többi települését. Szita Károly, Kaposvár alpolgármestere feltehetően nem örülne annak, ha csorbulna a megyeszékhely ön- kormányzatának autonómiája, merthogy a város és a megye kapcsolatát már most sem tartja felhőtlennek. — A mostani önkormányzati törvényt gyorsan kellett megalkotni, hiszen csak ennek alapján lehetett kiírni a helyhaA régi vármegyeháza sorsa eldőlt: ma múzeum. A megyerendszer sorsán szakemberek és politikusok vitatkoznak. tósági választásokat. így természetes, hogy a törvényben sok a hiányosság. Például nem szabályozza a megyei jogú város és a megyei ön- kormányzat viszonyát, amelyből — különösen a kezdeti időszakban — több vitánk is támadt. Az önkormányzati törvény hiányosságai funkcióbeli és intézmény finanszírozási konfliktusokhoz vezettek, ám legfőképpen a vagyoni kérdésekben okoztak vitákat. — Mi a véleménye a megye hatáskörének növeléséről? — A megyék erős hatáskört akarnak, a megyei jogú városok viszont erről hallani sem szeretnek. Elkeserítőnek tartom Boross Péter belügyminiszter egyik közelmúltban tett nyilatkozatát, miszerint ő egy nagyon erős hatáskörű megyét szeretne. Ettől többen is félünk. Örülünk, hogy kiépült a magyar önkormányzati rendszer, örülünk, hogy az önkormányzatok működőképesek. Semmiképpen sem szabad eljutnunk odáig, hogy a megye funkcióját újból megerősítsük. — A településközösségi rendszernek milyen szerepet szánna ön? — Ez a rendszer egy észszerű vonzáskörzet alapján a feladatok megoldására szövetkezne. Kaposvár szándéka például az, hogy a város közelében lévő 20-25 település közös gondjainak megoldásához nyújtson segítséget egy úgynevezett kis parlament keretein belül. Dr. Szelestei Tamás Keszthely polgármestere. Szerinte a megyerendszer idejétmúlt közigazgatási képződmény. Akkor alakult ki, amikor az egész Kárpát-medencét Magyarország töltötte ki, s amikor mások voltak a követelmények a közigazgatással szemben. — Sürgetőnek tartja-e a megyrendszer reformját? — Feltétlenül. Miután a háborúk átrajzolták Magyarország térképét, több csonka megye keletkezett, ám túlzottan nagy kiterjedésű megyék is létrejöttek. Itt van hát az ideje a közigazgatás reformjának. — Megye nélkül is megreformálható a magyar köz- igazgatás? — Vannak olyan szempontok, amelyek szerint szükség van egy térséget összefogó középszintre. Ma azonban ez a 19 megye és a nyolc köztársasági megbízott valahogy nem igazán jól osztozik abban, hogy minden település egyszerre szuverén is maradjon, meg még segítséget is kapjon gondjai megoldásához. — Ön miként hajtaná végre a közigazgatás reformját? — Ha átrendezésről beszélünk, akkor mindenképpen törölni kellene a 19 megyehatárt és a köztársasági megbízotti rendszert. Hagyni kell, hogy a magyar városok a valóságos vonzáskörzetek alapján szerveződjenek nagyobb központokba. Ezért is tartom jónak Bi- lecz Endre reformtervét, amely szerint például Keszthely a Balaton északi, Siófok pedig a tó déli partja településeinek központja lenne. Érvek és ellenérvek csatájában formálódik hát a magyar közigazgatási rendszer. Hogy a mai mechnaizmusban zavarok vannak, azt senki nem vitatja, ám hogy milyen legyen a holnap Magyarországának közigazgatási struktúrája, abban még sok a bizonytalanság. Gulyás József TÖBBET VETETTEK, KEVESEBBET ARATTAK Drágább lisztből készül az új kenyér Emelkedett a búza felvásárlási ára — A szegény termelőt az aszály is húzza (Folytatás az 1. oldalról) Az idén Somogybán 145 ezer tonna búza termett. Ez több mint 100 ezer tonnával kevesebb, mint amennyit 1991-ben takarítottak be. A vetésterület először 10 ezer hektárral lett kevesebb, majd a tavalyihoz képest 5 ezer hektárral nőtt. Ennek ellenére a termésátlag több mint 1 tonnával kevesebb. A terméskiesést tehát nem tudta kompenzálni a vetésterület növelése sem. A szakemberek szerint az idei aszály kevesebb kárt okozott, mint a tavalyi, de a mezőgazdaság tőkeszegénysége lehetetlenné tette a korábban jól bevált agrotechnikai módszerek alkalmazását. Minimális lett a fémzárolt minőségi vetőmagok felhasználása, tovább csökkent műtrágyázás, a pénzhiány miatt nem az optimális időben került a földbe a mag... — Tavaly 6820 forint átlagáron vásároltuk fel az étkezési búzát, az idén már 9200-9500 forint között tartunk tonnánként — mondta Perge István, a megyei gabonaforgalmi és malomipari vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettese. — Ez idáig 39 százalékos a fel- vásárlási áremelkedés, és még nem látjuk a végét. Augusztus közepére a kaposvári vállalat felvásárlási tervét 90 százalékban teljesítette, tehát a későbbi felvásárlások már nem indukálhatják jelentősen az idei átlagár emelkedést. Kizárólag az új búzából a hónap utolsó napjaiban őrlik először a lisztet, ennek árába a vállalat csak a legszükségesebbet, a búza árának változását építi be. — A GMV vezetői úgy döntöttek, hogy szeptember elsejétől mintey 14-15 százalékkal emelik a liszt árát. Ez eltérő mértékben érinti az egyes őrleményeket. Számításaink szerint az alapanyag árváltozás a kenyér árát maximum 2-2,20 forinttal növelheti kilogrammonként. A Sütév Rt 4-5 éve még a kenyér- és péksüteménypiac 80-85 százalékát tudhatta magáénak. Az időközben megjelent mintegy hatvan kisvállalkozás és gazdasági társulás visszaszorította az rt-t, de az ármeghatározó szerepe továbbra is megmaradt. Bán- kuti Béla vezérigazgató elmondta: az üzleti stratégia szerint egy-két hónapon belül nem emelik az árakat. Megkapták már a GMV lisztárváltoztatási tájékoztatóját, az ebben közölt 15-20 százalékos áremelkedésre kalkulálják a termékek későbbi árait. — Húsz százalékos lisztárnövekedés esetén a kenyérfélék ára átlagosan hét százalékkal, mintegy két-három forinttal emelkedne kilónként. A kifli-zsemle esetén az emelkedés húsz-harminc fillér. A gyártás során felmerülő egyéb költségtényezők emelkedését egyelőre a vállalat saját terhére „lenyeli”. Nagy visszhangja volt annak, hogy augusztus elsejétől érvényes áfaemelkedést átvállalta a Sütév és nem érvényesítette azt a fogyasztói árába. — Társaságunk ajánlatát a kereskedelem résztvevőinek mintegy 50 százaléka fogadta el — mondta a vezérigazgató —, azaz nem érvényesítették a fogyasztói árban az áfa növekedést. Tisztességtelen üzleti magatartásnak tekintjük azt, ha mégis emelték az árakat és saját bevételüket növelték az áfakülönbséggel. Sajnos, ez ellen semmit sem tehetünk. Közeledik az őszi magágykészítés. Indokolt a kérdés: ki vet? — Lényegesen nem változik a helyzet, hiszen a többlettermés árbevétele hiányzik a termelők pénztárcájából — mondta Varga László, a mezőgazdasági szövetkezők megyei gabona választmányának elnöke. — A 9 ezer forint feletti tonnánkénti ár csupán pillanatnyi lélekzetvételt jelent. A kormány a legutóbbi vetési időszakban is önmérsékletre hívta fel a termelőket. Most a mélypontról szinte lehetetlen kimozdulni... A gabonát pedig mindaddig el lehet adni, amíg éhségövezetek vannak a világon! Már ha terem eladni való... Lengyel-Mészáros Pick részvények Napokon belül véget érhet a Pick részvények felosztása. Valószínű, hogy legalább 20 darab részvényig kielégítik a sajátjogú kárpótoltak igényeit. Az Állami Vagyonkezelő Rt döntése szerint a többszörös túljegyzést úgy kezelik, hogy csak a saját jogú kárpótoltak igényeit elégítik ki és a kisbefektetőket előnyben részesíti. Korszerű fűtés a kollégiumban A nagyatádi középiskolai kollégium tavaly megkezdett fölújítási munkálatait, a kazánház fölújításával fejezték be. A Vas megyei Fűtéstechnikai Vállalat munkája nyomán 280 kollégista élvezheti a korszerű fűtés előnyeit. A kollégium egyébként augusztus elsejétől önállóan gazdálkodik: a saját bevételből valamint a nagyatádi polgármesteri hivatal által nyújtott pénzösszegből. Gondot jelent, hogy egyelőre még az első öt hónapra előirányzott költségmennyiséget sem ismerik. Segély az iskolakezdéshez A kapolyi körjegyzőség 3000 forintos beiskolázási segélyt utalt ki a héten a helybeli, valamint a körjegyzőséghez tartozó somogymeggyesi iskolásoknak. Összesen 1520 tanuló részesül a segélyben és a 30 helybeli óvodás szülei is kapnak 1500 forintos támogatást. Kapolyban mintegy 2 millió forintos befektetéssel fölújították a pedagógus szolgálati lakást is. Repceolajjal jár az autóbusz A Kaposvári Tömegközlekedési Kft két autóbuszt bocsátott a Tiszta Gyémánt Mozgalom rendelkezésére, hogy kísérleti járműként tesztelhessék a városi közlekedésben a repceolaj üzemanyagként történő felhasználását. A repceolajat metilész- terrel keverik, ólommmentes és nincs kéntartalma. A kaposvári kísérlethez még külföldről vásárolják a repceolaját, de számos vállalkozó kész olajsajtoló üzem létrehozására. Megyénkben egyébként ebből a fontos olajipari növényből 5526 hektáron 6677 tonna magot termesztettek az idén. Két éve még kétszeres vetésterületről 17 ezer tonnát takarítottak bé. A Ganz Hunsiet új villamosa Nagy méretű trélerrel Debrecenbe érkezett a Ganz Hunsiet Rt új villamosa. A város színeinek megfelelően sárga-kékre festett Ganz Hunslet-villamos prototípusának elkészítéséhez 28 millió forinttal járult hozzá Debrecen önkormányzata, s ezzel az évtizedek óta első magyar gyártmányú villamos a város tulajdonába került. Az új Ganz Hunslet-villamost augusztus 20-án a városháza előtt ünnepi külsőségek között veszi át Debrecen polgármestere, majd ezen a napon a nagyközönség is megtekintheti a ne- gyerdei csónakázó tó melletti vágányon. Új lakosok Kárában Alig nyolcvanan laknak Kárában, pedig másfél évtizede még majdnem 300-an éltek itt. Az üres, hosszútornácos házakat újabban városiak vásárolják meg — hétvégi pihenőháznak —, s többen a községben nyaralnak.
