Somogyi Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)
1993-08-17 / 191. szám
1993. augusztus 17., kedd SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Kukorica remények Somogybán 76 ezer 800 hektár vetésterületen végezték el a napokban a termés- becslést. A szakemberek jelzései szerint 4,9 tonna szemtermés várható, melyet a hónap hátralévő időjárása fel- és lefelé 15 százalékkal befolyásolhat. A legnagyobb hozamokat a Kapos- völgyéből jelezték: Szentgáloskérről 8 tonnát, Gölléből és Toponárról 7 tonnát hektáronként. A falu képeslapja Négy fotóból álló, s a falu címerét is tartalmazó képeslapot jelentet meg a homok- szentgyörgyi önkormányzat. A kaposvári Colorfotó kft fényképezte képeslapból háromezer darabot készítettek. Az iskola- és óvodaudvart, az I. és a II. világháborús emlékművet, a hobby-tavat és környékét, valamint egy utcarészletet is bemutató képeslap augusztus 20-ra jelenik meg. Leérett a Csabagyöngye Leérett a tőkékről a korai Csabagyöngye. Augusztus 20 után az ültetvényeken megkezdik az Irsai Olivér szedését, hiszen cukorfoka, szárazanyagtartalma és pH értéke alapján borkészítésre alkalmas. Látogatott a Kapoli-ház Egyre többen térnek be a balatonlellei Kapoli-házba, ahol a híres fafaragó munkái mellett Ligeti Miklós szobrászművész alkotásaiból is látható kiállítás. A működtető Ligeti Gábor — a szobrász- művész unokája — a közelmúltban fogott hozzá a galéria kialakításához. A munkák zömével ugyan már kész van, de csak a jövő évi szezonban rendez új tárlatot a galériában. Gazdakör Ötvöskónyiban Ötvöskónyiban is megalakult a gazdakör. A gazdakörök megyei szövetségének titkára, Tevely Balázs megelégedetten nyugtázta a főként hegyközségi szőlő- és gyümölcstermesztésséről ismert település lakóinak szerveződését, hiszen a mező- gazdasági vállalkozásokhoz így már hatékonyabb segítséget tudnak nyújtani. Barátság Hídja Tizenhetedik alkalommal rendezik meg Kaposváron a Barátság Hídja nemzetközi fotókiállítást. A hét végén zsűrizték a beérkezett pályamunkákat. Ezerhatszáz fekete-fehér és színes fotó került a bírálók elé. Az eddigi legnépesebb részvevőgárda harminckét ország fotóművészetébe avatja be majd november 8-tól a kiállítás látogatóit. Először jelentkeztek képekkel Hongkongból, Holland-Antil- lákról, Ciprusból, Svédországból és Norvégiából. Kezdődik a silózás A korai fajtáknál, illetve a kényszerérett táblákon már megkezdődött a kukorica silózása. Mintegy 8 ezer hektárról takarítják be idén 24 ezer tehén és 35 ezer anyajuh téli takarmányszükségletét a megyében. TÖBB MINT KÉTSZÁZ MUNKANÉLKÜLI Homokszentgyörgyi segélyek A homokszentgyörgyi képviselőtestület legutóbbi ülésén helyi rendeletben szabályozta az egyes szociális ellátási formákat — tudtuk meg Kulcsár Szilvesztertől, az 1300 lelkes település polgármesterétől. Erre azért volt szükség, mert a Szociális Törvény néhány hatáskör gyakorlását az önkormányzatokra bízta. — Községünkben aránytalanul magas a munkanélküliek száma — mondta. — Több mint kétszázan maradtak kenyér nélkül. Közülük húszán tőlünk kapják a jövedelem- pótló támogatást. Elsősorban az ő helyzetük aggasztó, hiszen nincs a térségben, s nem is várható jelentős munkaerő-felvétel. A jelenleg munka nélkül élők száma növekszik, mivel még nincs visszajelzés azokról a pályakezdő fiatalokról, akiket nem vettek fel felsőoktatási intézménybe. A polgármester elmondta azt is: jó pár éve ismeri e térséget, de Homokszentgyör- gyön volt a legkevesebb segélyezett. Azóta azonban erősödött a szociális feszültség. Ez elsősorban a többgyermekes családoknál érzékelhető. Szociális segélyezésre 756 ezer forintot, étkeztetésre 670 ezer forintot, házigondozói szolgálatra 259 ezer forintot, ápolási díjra 96 ezer forintot terveztek ebben az esztendőben. Az utóbbit ketten veszik igénybe. Rendeletben mondták ki: azok a harminc évnél nem idősebb párok, akik a faluban építkeznek, 100 ezer forintos vissza nem térítendő támogatást kapnak. Jóllehet, visszaesett az építkezési kedv — ketten fogtak csak családi ház építésbe —, a polgármester még optimista. Abban bízik, hogy az önkormányzati tulajdonban lévő telkek, amelyek igen olcsók, mielőbb elkelnek majd. Közhasznú munkás jelenleg nincs Homokszentgyörgyön, de a képviselők azt tervezik, hogy néhány munkanélkülit bevonnak a szociális gondozói feladatok ellátására. L. S. Hegedűs a szentmiklósi háztetőn Mocsoládra járnak iskolába - A hagyomány köteléke erős Horváth István mernyei polgármester igazán senkit nem akar megbántani, amikor azt mondja: a hivatalban jobb szeretnék, ha a közigazgatásilag a településéhez tartozó Mernyeszentmik- lós kisiskolásai nem a felső- mocsoládi, hanem a mernyei iskolában szereznék meg az általános ismereteiket. Ezt vélelmezi is, nemcsak gazdasági, de közoktatási szempontok alapján támasztva alá: miért lenne a nebulóknak és az önkormányzatnak egyaránt hasznosabb ez a megoldás. Mint elmondta: a mernye- szentmiklósi gyerekek felső- mocsoládi taníttatása kétszer annyiba kerül, mintha a mernyei iskolába járnának. Drága tehát,- gyerekenként mintegy 100 forintos hozzájárulást igényel- a mocsoládi iskola. A polgármester úgy tartja, az általuk javasolt megoldás csak a felébe kerülne. Legalább ennyire fontos, hogy a mernyei színvonala — nagyságánál, felszereltségénél fogva is — magasabb, mint a mocsoládié. Tetszik nekem az otthoni légkör, és a mentalitás, mondta erről Horváth István. Aki beszámolt arról is, hogy mindezen megfontolások alapján nemrég egy jól sikerült iskolabemutató napot tartottak Mernyén, hogy megismertessék, rokonszenvessé tegyék az intézményt. Felvetődik a kérdés: egyáltalán mi készteti a mernye- szentmiklósi szülőket a mocsoládi megoldásra. A választ, — mondta a polgár- mester,- a Hegedűs a háztetőn című musical nagyszerű betétdalának bűvös szava adja meg: a hagyomány. A szentmiklósiak szemére mindazonáltal nem vethető semmi, ezzel Horváth István egyet is ért, hiszen a Felső- mocsoládra járó nagyobb gyerekek természetes, hogy vonzzák maguk után a kisebbeket. Az is érthető, hogy a megszokott közösségéből kiragadott gyermek sem örülne a változásnak. Ám hol az a pont, ahol a hagyomány köteléke gyenge, és megszakítható? (Balassa) Gyártják a felszerelést Áfából játszótér Kaposváron Kitakarítják a színházparkot A Kaposvári Városgazdálkodási Rt. Szita Károly alpolgármester javaslatára úgy döntött, hogy az augusztus 1-től esedékes lakossági szemétdíj áfa-többletét, amely mintegy 700 ezer forint visszaadja a városnak. A gyerekek nem kis örömére 350 ezer forintért játszóteret rendeznek be a Berzsenyi parkban. A felszerelés gyártását már meg is kezdték, s az ígéretek szerint a Fakopács Bt. augusztus végére, szeptember elejére befejezi a munkát. Az áfa-többlet másik feléből pedig alaposan kitakarítják a város leginkább igénybe vett Színházparkját. A munkák felmérését elvégezték, így hamarosan régi-új ruhájába öltözhet az egykor szebb napokat is látott, s kedvelt pihenőhely. Ez bosszantja dr. Suchman Tamást Mostanság három dolog bosszant. Az egyik: úgy telt el a nyár, hogy a kormány és a mezőgazdasági érdekképviseleti szervek nem tudtak közelebb jutni az agrárgazdaság finanszírozási kérdéseinek megoldásában. Itt van a harmadik ősz, amikor a termelők teljes bizonytalanságban kémlelik a jövőt. Sok a felemás megoldás a törvény- hozásban, amely átragad a termelésre, s ez veszélyezteti a mezőgazdasági népesség létbiztonságát. Ma már egyértelmű: a külkereskedelmi deficit jelentős részben abból ered, hogy drasztikusan visszaesett az agrárexport. A másik, hogy a kormány egy rosszul felfogott nemzetpolitikai értelmezés jegyében nem figyel arra: milyen hatást Dr. Suchman Tamás (MSZP) országgyűlési képviselő, a Budapest Bank Rt marcali fiókjának igazgatója vált ki a szomszédos országokban és országhatárokon belül is Horthy újratemetése. A kormány a tőle „megszokott” arroganciával kiskorúnak nézve a népet elválasztja a magánembert a politikustól, ezzel is megzavarja a politikai közvéleményt. A harmadik orrfacsaró dolog, hogy a jelek szerint a parlamenti ősz az előrehozott kampány jegyében telik el, holott igencsak fontos gazdasági törvényeket kellene meghozni. Előrevetíti árnyékát a demagógia-ízű hecckampány, s a valóban képviselői feladat pedig hátrébb sorol. A helyi képviselők is segítenek Három turnusban Nyelvi ^ tábor Adándon Visszatérő diákok, külföldi résztvevők A Somogy Megyei Művelődési Központ, valamint a budapesti People Bt szervezésében mintegy 220 általános- és középiskolás diák vett részt az ádándi nyelvi táborokban. Három turnusban az ELTE nyelvszakos hallgatói — napi öt órában — oktatták az ország szinte minden tájáról érkezett gyerekeket angol, német, illetve francia nyelvre. A résztvevők között külföldi diákok is voltak: olasz, valamint osztrák gyerekek tanultak angolul, szlovákok pedig angolul és németül. A tábor sikerét jelzi, hogy voltak olyan diákok, akik több turnusban is résztvettek. A sikeres nyelvi táboroknak Ádán- don a Fekete István Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet kollégiumi kastélyépülete adott otthont. Nincs vérhiány Somogybán Normalizálódott a vértartalékok mennyisége Somogy megyében, Rh negatív vérből van csak kevés. Bár a néhány hónappal ezelőtti országos kritikus vérhiány Somogyot elkerülte, gondok itt is akadnak. Bíró József né, a Kaposi Mór megyei kórház vértranszfúziós állomásának véradásszervezője elmondta: a véradások megszervezése sokkal több munkával jár ugyan, mint korábban, de sokat köszönhetnek a Vöröskeresztnek, a Családi Orvosi Szolgálatnak és a települések önkormányzatainak, akik szervezett segítséget tudnak nyújtani. Van olyan képviselő-testület, melynek tagjai vállalták, hogy házról házra járva kérik meg az embereket: adjanak vért. Mások a propagandamunkában segítenek, kábeltévén keresztül eljuttatva például a felhívást. Hetente háromszor vonul ki vidékre a vértranszfúziós állomás, meghatározott terv szerint. Mindig felmérik előre, hogy mennyi vérre lesz szükség a Vérvétel a megyei kórház vértranszfúziós állomásán (Fotó: Kovács Tibor) időszakban, készítenek egy ki- sék. Előfordul mostanság is, vonulási tervet — hogy a vér- hogy elmarad a véradás igényt mindenképpen ki elégít- egy-egy településen: a hepatitis- illetve a kullancsveszély miatt leoltott emberek nem adhatnak vért. Ehelyett pótolniuk kell az igényelt vérmenyiséget, s ekkor rendkívüli behívásokra kerül sor. A véradók száma nem nőtt a korábbiakhoz képest. Folyamatos vérellátást az üzemi, munkahelyi véradások tudtak csak biztosítani. E lehetőség megszűnt s a „régi típusú” nagyvállalat sincs ma már. Megoldást jelenthet, hogy megnőtt a vérek lejárati ideje 28-ról 35-napra egy újfajta technikai eljárásnak köszönhetően, így kevesebb behívásra van szükség. A szabadságolások miatt a megye kórházaiban csak a legfontosabb műtéteket végzik el, így nyáron kevesebb vérkészítményre van szükség, szeptemberben azonban nőni fog vérkészítmények iránti igény. Bíró Józsefné elmondta: az emberek hangulatától függ, hogy adnak-e vért. Ha tudják azonban, hogy kihez jut, esetleg éppen falubeli vagy munkahelyi kollégán segíthetnek ezzel, szívesebben adnak... Tóth Kriszta
