Somogyi Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-03 / 178. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1993. augusztus 3., kedd Bombahírek Washingtonból AMERIKAI KATONAI TERVEK A SZERBEK ELLEN KÉRDŐJELEK Mire vár a vár? Újabb Expo-vita fenyeget? Ezúttal a Budai Vár ügyében, miként ezt a kormányzati és főpolgármesteri nyilatkozatok sejtetik. A miniszterelnökség szívesen felköltözne a Várne­gyedbe, felajánlva ugyanezt a lehetőséget a köztársasági elnöknek és hivatalának is. A főpolgármester ezzel szemben a Dísz tér és a Szent György tér által határolt területet a kultúra és a művészetek fellegváraként kívánja gazdagítani. — Miért baj az, ha vita van a tervből? — Nem a vita okoz gondot a fejleményeket nyomon kö­vető érdeklődőknek, hanem az, hogy a vélemények „elhúz­nak" egymás mellett, egyszerűen szólva, mindenki mondja a magáét. S jószerivel nem is egymásnak, hanem mindenki másnak: a kormány a parlamentnek, a főpolgármester az önkormányzati testületnek. — Mit tükröz ez a gyakorlat? — Közéleti kultúránk kezdetlegességét. S ez az a pont, ahol az egész ügy túlmegy a Budai Vár hasznosításának ügyén. Ismét tanúi lehetünk a kormány és a főváros, a kor­mány és az önkormányzatok közötti együttműködés súrló­dásainak, esetenként a felelős testületek, politikusok közötti — természetesnek tekinthető, erősebben fogalmazva, meg­követelhető — párbeszéd hiányának. Márpedig közügyeket, legyen az országos vagy fővárosi jelentőségű, csak közös erővel lehet megoldani, akár a Par­lamentből, akár a Városházáról nézik a dolgokat. — Mit vár az állampolgár? — Egy olyan demokráciát, amelynek motorja sok-sok fo­gaskerékből tevődik össze. Ó azért választotta küldötteit az ország és a városok házaiba, hogy érdekeit képviselve nap mint nap vessék össze a különböző politikai, társadalmi, gazdasági elképzeléseket, s együttesen kristályosítsák ki a legjobbakat. Ez pedig közös fejtörést és együttes munkát igényel. így olajozható meg a demokrácia ma még csikorgó gépezete. Ferenczy Europress Megszűnt a dunai blokád Varsói évforduló Megkezdődött a lengyel fő­városban az az ünnepségso­rozat, amellyel a náci meg­szállók ellen kirobbant varsói felkelés 49. évfordulójára em­lékeznek. Krzysztof Lypace- wicz, helyettes varsói polgár- mester emlékeztette a jelenlé­vőket arra, hogy Európa an­nak idején nem mozdult meg a varsóiak érdekében. Megem­lékezett a 63 napig tartó felke­lés áldozatairól. 16 ezer fel­kelő és 200 ezer polgári sze­mély esett áldozatul. 25 ezer felkelő sebesült meg, és 18 ezer esett fogságba. Krajina — új határidő A krajinai szerb kormány be­leegyezett abba, hogy július 31 -e helyett ma éjfélkor járjon le a maslenicai híd és a zárai repülőtér környékén állomá­sozó horvát csapatok kivoná­sának határideje. A krajinai szerbek az ENSZ békefenn­tartó erők képviselőivel folyta­tott knini tárgyalásokon fogad­ták el az új határidőt. A Tanjug jelentése szerint az új kivonási határidő betartását az ENSZ Biztonsági Tanácsa szavatolja. Július Binder derűlátó Július Binder hisz abban, hogy Magyarország és Szlo­vákia két éven belül megálla­podik a bősi erőmű nagyma­rosi részének felépítéséről. A szlovák beruházási igazgató a Slobodny Piatok című lap leg­újabb számában nyilatkozott arról, hogy az erőmű térségé­ben minden körülmény az elő­zetes számításoknak megfele­lően alakul. Már bebizonyoso­dott, hogy nem került sor kör­nyezeti katasztrófára, és az sem jelentéktelen tény, hogy a bősi erőmű az eddigiek során 1,2 milliárd kilowattóra villany­áramot termelt. Féléves lakásmérleg Ez év első felében 6821 la­kást építettek hazánkban, ami 7 százalékos növekedést je­lent a múlt esztendő hasonló időszakához képest. Ez fontos változást mutat, hiszen az el­múlt évekre a folyamatos csökkenés volt a jellemző ha­zánkban — állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi jelentése. Pokolgép robbant Pokolgép robbant a grúziai Szadaklo város közelében, a Tbiliszitől Jerevánba tartó személyvonat utolsó vagonja alatt. Két személy életét vesz­tette, tizen megsebesültek. A szerelvény — az utolsó vagon kivételével — szerencsére nem siklott ki, és a pályát is hamarosan helyreállították — jelentette az Itar-Taszsz hír- ügynökség. A nyomozás egyelőre me, tudta kideríteni, kik helyeztek aknát a sínekre. Foglyul ejtett békefenntartók Vörös khmer egységek a hét végén elfoglalták az ENSZ-erők egyik állását a thaiföldi határ közelében, az észak-kambodzsai Preah Vi- hear tartományban és foglyul ejtettek huszonegy békefenn­tartót, de még aznap szaba­don engedték őket. A kambo­dzsai nemzeti ideiglenes kor­mány határozottan elítélte a támadást, emlékeztetve: az akcióra akkor került sor, amikor a vörös khmerek azt követelik, hogy részt vehes­senek a nemzeti megbékélési folyamatban. Szarajevó és a többi ostrom­lott bosnyák város, valamint a segélyszállítmányok légicsapá­sokkal való megvédését java­solta brüsszeli NATO-tanácsko- záson az amerikai kormány. Ezt szivárogtatták ki Washington­ban, de még nem világos, hogy a katonai fenyegetéssel csak nyomást akarnak-e gyakorolni a genfi megállapodás érdekében, vagy valóban bombázni készül­nek jövő héten a szerb tüzérsé­get. A The New York Times és a The Washington Post egybe­hangzó értesülései szerint a cél megakadályozni, hogy a szer- bek, akik a nyugati hírszerzési jelentések szerint a teljes győze­lem küszöbén állnak, lerohanják Szarajevót és a többi bosnyák övezetet, vagy azokat kiéhezte- téssel megadásra kényszerít­sék. Bili Clinton elnök levélben tá­jékoztatta az érintett európai ál­lam- és kormányfőket, valamint Butrosz Gáli ENSZ-főtitkárt arról a tervéről, hogy védjék meg Szarajevót és ne csak az Az Egyesült Államok szük­ség esetén egyedül is kész megfékezni a Bosznia-Hece- govinában dúló harcokat. Mint Mike McCarry, a külügymi­nisztérium szóvivője közölte, a NATO-szövetségesekkel foly­tatott megbeszélések fényé­ben az Egyesült Államok biz­tos az esetleges légicsapások széleskörű támogatásában. A légitámadások megindítása inkább napok, mint hetek vagy hónapok kérdése — hangoz­ENSZ-csapatok, hanem a pol­gári lakosság védelmében is al­kalmazzanak katonai erőt. A lapok úgy tudják, hogy Washington mindaddig fenn kí­vánja tartani a gazdasági em­bargót a szerbek ellen, amíg nem bizonyos, hogy azok tiszte­letben tartják a békemegállapo­dást, s a kialakítandó új boszniai határokat. London és Párizs immár lé­nyegében egyetért a még csak vázlatosan kidolgozott katonai tervekkel, amelyek azt is jelent­hetik, hogy az eddiginél több lé­giegységet vezényelnek a tér­ségbe. Washington azonban Je­remy Boorda amerikai táborno­kot, a NATO dél-európai főpa- ranacsnokát kívánja megbízni a terv végrehajtásával, nem bizto­sítva vétólehetőségét a francia Jean Cot tábornoknak, a balkáni ENSZ-csapatok parancsnoká­nak. — Hívja össze Clinton elnök haladéktalanul a NATO tagál­lamainak csúcstalálkozóját, s addig függesszék fel a genfi tár­gyalásokat — javasolta vasár­tatta McCarry annak a gépnek a fedélzetén, amelyen Warren Christopher amerikai külügy­minisztert közel-keleti útjára kísérte. Mike McCurry a továbbiak­ban kijelentette, a brüsszeli NATO-tanácskozáson java­solni fogják, hogy katonai esz­közökkel törjék át a Szarajevó körül létesített szerb ostrom­gyűrűt. A szóvivő nem volt haj­landó részleteket közölni az amerikai tervről. Mindössze nehéznek ígérkeznek. Kara­dzic boszniai szerb vezető meghökkenésének adott han­got Izetbegovic kijelentései hallatán. Mint mondotta, a szerbek sehol sem támadnak, mindössze a közép-bosznia Zvornikban védekeznek a muzulmán rohamok ellen. Szerinte amúgy Boszniában nyugalom honol. A szerb vezető hangoztatta, a fő kérdés most az, hogy ki akar békét, és ki nem. A szer- bek igen nagyvonalúak, és még arra is készek, hogy le­mondjanak a birtokukban lévő A hét végén is szerb orvlö­vészek támadták a szaraje­vói repülőteret. Akciójuknak három halálos áldozata volt. nap közölt cikkében Robert Dole szenátor. Az ellenzéki republi­kánusok kongresszusi vezetője szerint ultimátumot kell adni a szerbeknek és ha nem adják át az ENSZ-nek nehézfegyverei­ket, s nem engedik át a segély- szállítmányokat, akkor bom­bázni kell őket. A korábbi, a (re­publikánus George Bush elnök vezette) amerikai kormány fel­elős rövidlátó politikájáért, de hibás utódja is: a korábbi was­hingtoni bejelentés, hogy az ed­diginél többet nem tudnak tenni a balkáni válságban, veszélyes jelet küld az agresszoroknak szerte a világon. A NATO jövője forog kockán, Amerikának vezető szerepet kell vállalni, míg a szerbeket ha­gyományosan pártoló Moszk­vánál a nagy segítség fejében ragaszkodni kell ahhoz, hogy külpolitikájuk is megváltozzék — írta Dole. annyit árult el, hogy az indít­vány előirányozza a Szara­jevó környékén létesített szerb állásoknak az amerikai légierő által történő bombázását. „Nem engedhetjük meg, hogy folytatódjék Szarajevó körül- zárása” — mondotta. A Washington Post vasár­napi számában szintén arról adott hírt, hogy az Egyesült Ál­lamok légitámadásokat készít elő a bosznia-hercegovinai szerb állások ellen. 72 százalék köztársasági terü­let 17-18 százalékáról. Ez tisztességes és becsületes ajánlat. Ami a szerbeket illeti, a béke elérhető közelségbe került. Mate Boban horvát vezető szintén derűlátóan nyilatkozott arról, hogy a következő na­pokban eredmények elérése várható. — A tárgyaló felek szemmelláthatóan nagyobb megértéssel vannak egymás iránt — mondotta a vasárnapi tárgyalásokról. Ezeken a há­rom részre történő felosztás földrajzi részleteiről volt szó. A szerbek feloldották a Duna Belgrád környéki blokádját mely- lyel a szervezők a kis-Jugoszlá- viával szembeni ENSZ-embargó ellen tiltakoztak. Ez alatt nem Az 59 éves Albert az örök­lési rendben Baldvin után az első, s ennyiből jelölése vár­ható volt, Brüsszelben azonban mégis sokan arra számítottak, hogy az uralko­dói jogokat átengedi fiának, a 33 éves Fülöp hercegnek. Az elmúlt években első­sorban a belga sajtó vissza­térő módon kétségtelenül úgy írt és beszélt Fülöpről, mint aki legalábbis félhivata­losan a trón igazi váromá­nyosa. Ezzel egyidőben az utóbbi hónapokban gyakran felmerült Albert lányának, Asztrid hercegnőnek a neve is, aki az alkotmány 1991-es módosítása óta ugyancsak jogosult az utódlásra, s aki széles népszerűségnek ör­vend. A vasárnap esti kormány­fői bejelentést mindenesetre Egyelőre sikerült meg­menteni az európai pénzügyi rendszert. Az Európai Kö­zösség pénzügyminiszterei és jegybankelnökei hétfőn hajnalban hosszadalmas és kemény viták után megálla­podtak abban, hogy jelentő­sen kiszélesítik az európai pénzügyi rendszer valutái­nak ingadozási határát. Mint Win Kok holland pénzügyminiszter az éjfél után kezdődött plenáris ülés befejeztével közölte, az eu­közlekedett Mahart hajó a kriti­kus szakaszon. A területre két-három nap múlva megérkező első magyar jármű remélhetően akadály nélkül folytathatja útját. részben a királyi család, részben a kormány beható tanácskozása előzte meg, és az első belga kommentá­rok szerint a kényes belpoli­tikai helyzet, a flamandokat és vallonokat alkotmányjogi­lag is elválasztó föderáció út­jára indítása különösen fon­tossá tette, hogy a királyi ház hagyományosan egysé­get erősítő szerepe hangsú­lyos maradjon, amire az adott esetben az idősebb Albert minden tekintetben alkalmasabbnak tűnt, mint a fiatal Fülöp herceg. Az új uralkodó beiktatásá­hoz még össze kell hívni — méghozzá az alkotmány ér­telmében tíz napon belül — a parlament két házát, melynek együttes ülése előtt tesz majd uralkodói esküt Belgium hatodik királya. rópai pénzügyi rendszer va­lutái a jövőben a német márka és a holland gulden kivételével 15 százalékos ingadozási határral kerülnek forgalomba. Ä márkának és a gulden- nak az európai pénzügyi rendszerhez való viszonya nem változik. Az erős valu­ták ingadozási határa eddig is mindössze 2,5 százalék volt, míg a spanyol és portu­gál valutáé elérte a 6 száza­lékot. „Az Egyesült Államok kész egyedül is csapásokat mérni a szerb katonai állásokra” Izetbegovic kivonulással fenyegetőzik Az elhunyt király trónjára Albert herceg a jelölt Albert herceg, a vasárnap virradóra elhunyt Baldvin ki­rály öccse a jelölt arra, hogy bátyja örökét átvéve a belga trónra lépjen — jelentette be vasárnap esti nyilatkozatában Jean-Luc Dehaene belga miniszterelnök. Fennmarad az európai pénzügyi rendszer Alija Izetbegovic boszniai elnök vasárnap este kilátásba helyezte, hogy kivonul a genfi tárgyalásokról, ha a szerbek nem szüntetik be a Szarajevó közelében és az észak-bosz­niai Brckoban indított offenzí- vájukat. Ezt közölte mind Ra­dovan Karadzic boszniai szerb vezetővel, mind pedig a jugoszláviai békekonferencia két társelnökével — mondotta Izetbegovic Genfben a sajtó képviselői előtt. Hozzáfűzte, hogy a hétfőre tervezett meg­beszéléseken részt fog venni, ám a tárgyalások rendkívül

Next

/
Oldalképek
Tartalom