Somogyi Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)
1993-08-13 / 188. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1993. augusztus 13., péntek Szudétanémet követelések A cseh kormánykoalíciónak dűlőre kell jutnia a szudétanémet kérdésben, a lehető legmagasabb szinten kell tárgyalásokat kezdenie a Szu- détanémetek Honfitársi Szövetségével, és el kell utasítania kárpótlási követeléseiket, jelentette ki Josef Lux helyettes miniszterelnök. A szudétanémet szervezetek az 1945-ben kitelepített mintegy 2,5 millió német elkobzott vagyonának visszaadását és újbóli letelepedésének lehetőségét követelik. Szabadok a turisták Egy nappal a három francia turista elengedése után kiszabadult a Kurd Munkapárt fogságában lévő brit és ausztrál turista is. A brit David Rowbottomra és az ausztrál Tania Millerre török biztonsági erők találtak rá, és az ország keleti részén lévő Tatvan városába vitték őket. Az ausztrál külügyminisztérium szóvivője szerint a volt foglyoknak szemmel láthatólag nem esett bántódásuk öthetes fogságuk alatt. Megfigyelőket Libériába Az ENSZ Biztonsági Tanácsa arról döntött, hogy harminc megfigyelőt küld Libériába az augusztus elsején életbe lépett tűzszünet ellenőrzésére. Az egyhangúlag meghozott határozat szerint a harminc katonai megfigyelő három hónapig ellenőrzi a tűzszünet betartását, kivizsgálja és jelenti annak esetleges megsértését, is. Libériában a polgárháború miatt lehetetlenné vált a segélyszervezetek működése, s emiatt 220 ezer embert fenyeget az éhenhalás veszélye. Újságíróhalál Algériában A francia lapok jelentése szerint ismét megöltek egy újságírót Algériában. Abdelha- bid Benmeni feltehetőn iszlám terroristák áldozata lett. A 43 éves újságíró a kormány által fenntartott, francia nyelven megjelenő Algérie Actualité című hetilap tervezési részlegét vezette, korábban számos cikket írt a jelenlegi kormányzat politikáját támogatva. A merénylők lakása előtt lőtték le, s elmenekültek a tetthelyről. Benmeni a harmadik olyan újságíró, aki a kormányhoz közel állt, s az iszlám terroristák áldozata lett. Energikus államok Európa már a kezdeteknél csődöt mondott Bosznia ügyében, nyilatkozta Peter Hohenfellner, Ausztria ENSZ nagykövete az osztrák televízióban. A NATO-tagálla- moknak eltérők a nézetei a boszniai beavatkozást illetően, hangsúlyozta a diplomata, és hozzátette: a* NATO-n belül három csoport van. Nagy-Britannia, Franciaország és Spanyolország attól tart, hogy kéksapkásai is a légitámadások célpontjaivá válhatnak, ezért hevesen ellenzik az akciót. A második csoport, ide tartozik Németország is, a célzott légicsapások mellett foglalt állást. Az Egyesült Államok „energikus fellépést” javasolt, ezt azonban nem tudta elfogadtatni a Szövetséggel. Marcelháza „lezárva” Soóky László, Marcelháza polgármestere szerdai döntésének megfelelően tegnap délben lezáratta a falu Komá- rom-Érsekújvár felől bevezető közútját, amit azzal indokolt, hogy.szerdán jogtalanul eltávolították a falu magyar nyelvű helységnévtábláját. Ivan Vác- lavík, a közlekedési tárca szóvivője a szlovák rádió déli hírműsorában rendkívül veszélyesnek minősítette a polgár- mester eljárását. Marcelházán tegnap az előre bejelentett időpontban, déli 12 órakor a polgármester rögtönzött sorompóval záratta le az utat. Ezt megelőzően arról tájékoztatott, hogy a faluba bevezető más utak szabadon használhatók. Az eddigi értesülések szerint a falu lezárása inkább jelképesnek tekinthető, mert valójában az történik, hogy a belépni kívánó járműveket megállítják és vezetőiknél arról érdeklődnek, vajon helyeslik-e a polgármester intézkedését. Ha egyetérteA lezárt út jelképes nek vele, akkor a megkérdezettet arra kérik, hogy kerülővel, a másik úton közelítse meg a falut s felajánlják, hogy a tiltakozó akciót támogató nyilatkozatot írjanak alá. A Ferenczy Europress helyszíni jelentése Krajinából Vukovár háború után — háború előtt? (Folytatás az 1. oldalról) A háború előtt — tájékoztatja a Magyar Békeszövetség küldöttségét és a szabadkai nemzetközi ifjúsági béketábor résztvevőit Sztojanovics, a városi tájékoztatási központ vezetője — a vukovári járásnak 84, a városnak 8 ezer lakosa volt, 52 százalékban szerbek, jó 30 százalékban horvátok, 6 százalék körül magyarok s még tucatnyi nemzetiség lakta. A szerb-horvát összeütközés következtében (a felelősséget mindkét fél a másikra hárítja) 1991 végén két és fél ezren maradtak, s a halottak, akiknek számát csak becsülni lehetett öt-hatezer között. Ami a mai állapotokat illeti, 48 illetve 22 ezer lakos, 90 százalékban szerb nemzetiségűek. (Talán, ha néhány magyar maradt, az egyik városi vezető B. Lajost említi, aki hősiesen harcolt az ő osztagában. Ennyi...) Az újjáépítés lassan megkezdődött, a Mitnica negyedben már kézről-kézre adogatják a törmeléket. A korábbi sétáló utcában helyrehoztak három házat, kinyitott két teraszos kávézó, az egyikben — aznap délelőtt, ha a pénz ma már nem romlik tovább — tizenkétmillió dinárért (24 forint körüli összeg) adnak egy édes török zaccköl- teményt. A Dunav szállóban már 40 szobát lakhatóvá tettek, első lakókként kéksisakosokat várnak. Nemzetközi segítségben reménykednek, mondják lépten-nyomon a helybeliek, de a nemzetek közössége gazdasági tilalmakkal sújtotta Kis-Jugoszláviát és nem ismeri el az itt működő krajinai Szerb Köztársaságot, amelyik Horvátország három tartományában jött létre. A Dunán átvezető Szerb Önkéntesek hídja egyébként mindkét oldalán homokzsákokkal védett „határállomás”. Az egyik felén piros-kék-fehér krajinai zászló leng, saját címer, saját pénz (együtt értéktelenedik a jugoszláv dinárral), az út másik oldalán pedig fehér ENSZ járművek, szőke, teperszínű rövidnadrá- gos orosz nemzetiségű béke- fenntartókkal. Az útleveleket megnézik, vízum nem szükséges, ha egy krajinai utazna külföldre a régi jugoszláv paszpor- tot használja. Amennyiben valaki vissza akarna jönni oda, ahol született, élt s ahonnan a háború űzte el? Az illetékes válasza, hogy ez nem tilos, de mindenkit vizsgálat alá vetnek, nem követett-e el bűnt „a szerb nemzet ellen.” S házaik? Romokban hevernek vagy ha nem dőltek le a falak, szerb lakók élnek bennük. Nyolc kilométerrel arrébb, ahogyan mondják a „front” húzódik, vagyis a „határ” Horvátországgal. Szerencsére nem szólnak a fegyverek, de mi lesz, ha a boszniai példa követőre lel vagy a mellékfront ismét előlép fő ütközővonallá? A bizonytalanságnál csak a gyűlölet nagyobb... Közben a Duna partján, a folyam békeidőben egyik legnagyobb kikötőjében magatehetetlen daruk árválkodnak jobb időkre, rakodó munkára várva. De hajó nincs a láthatáron: minden nyári haragoszöldben pompázik, az üdülők, stégek, csónakházak százai eltűntek, mintha lesöpörték volna őket. A vukovári pályaudvar összelőtt épülete előtt pedig üresen veszteglő vagonok állnak, ki tudja mióta, holtvágányon.... Nagyon közel Magyarországhoz is. Réti Ervin KÉRDŐJELEK Temetés, ingerültségekkel? Valóban elképzelhetetlen ingerültségek nélkül Horthy Miklós újratemetése szeptember elején? Úgy tűnik, igen: hiszen 1993-at írunk, Magyarországon élünk, s Európának éppen azon pontján, ahol minden téma kényes, ha történelmi, s főként, ha a huszadik századhoz kötődik. Tehát tényként kell kezelni mindenkinek, hogy mindmáig vannak — nem kevesen —, akikben az egykori kormányzó személye indulatokat ébreszt, s ezt nem is titkolják. Sokan amiatt aggódnak — nem indokolatlanul —, hogy milyen következményei lehetnek a temetésnek itthon és határainkon túl? Mindezt azoknak, akik Horthy Miklós hazahozatalát kezdeményezték és megszervezték — s ők sincsenek kevesen —, gondosan számításba kell venniük minden lépésüknél. Mást nehezen is tehetnek. Érdemes-e még vitázni azon, kell-e egyáltalán az újratemetés? Ez a kérdés eldőlt, feleslegesnek tűnik ezért most erről hadakozni, miközben úgyis sok az indulat. Horthy Miklós szerepéről lehet, sőt kell vitázni, de arról aligha, hogy ily- lyési értelemben (magyar az, aki magyarnak vallja magát) magyarként szerepelt a világban haláláig, s ezt ő akarta így. Ő kívánta azt is, hogy végül hazai földbe kerüljön, s hívei — családjával együtt — most látták kedvezőnek a körülményeket arra, hogy e végakaratot teljesítsék. Jól ítélték-e ezt meg vagy sem? Erre csak az idő ad majd választ. De tény, hogy ma csak arról érdemes még véleményeket gyűjteni: milyen legyen a temetés tényleges jellege? Milyennek fogja látni Kenderest Magyarország és milyennek Magyarországot a világ? Mert ez közös felelőssége az újratemetés híveinek és kritikusainak, ha akarják, ha nem. Magántemetés lesz Kenderesen? A tervek szerint az, amennyire egy ilyen szertartás magánügy lehet Magyarországon és jónéhány szomszédunk szemében. Ezért országos közügy az: szolgáltasson a temetés minél kevesebb ürügyet arra, hogy „ügy" legyen. Kocsis Tamás A pápa Mexikóban II. János Pál pápa Mexikóban tisztelettel adózott a május 24-én meggyilkolt gu- adalajarai érsek emlékének és felszólította a fejlett országokat és az amerikai kontinens vezetőit: könnyítsenek a ma élő indiánok sorsán, tegyék lehetővé, hogy méltóbb életet éljenek. II. János Pál ezután a Yucatán-félszigeten lévő Iza- malba, a maja kultúra bölcsőjének tartott városba érkezett, ahol háromezer indián, a kontinens húsz országának mintegy 500 bennszülött kultúrája képviselői előtt elítélte az indián kultúrák megsemmisítését és a bennszülöttek jogainak megsértését a múltban. Szerb meghátrálás Szarajevóban Az ENSZ-erők francia alakulatai fokozatosan átveszik az ellenőrzést a Szarajevó környéki magaslatokon, s egy boszniai szerb tábornok szerda este már azt közölte, hogy nincs már szerb katona a Bjelasnica- és az Ig- man-hegyen, amelyet a múlt héten vont ellenőrzése alá a szerb haderő. Svetoslav Galic tábornok, a szarajevói hadtest parancsnoka azt is hangoztatta, hogy a szerb katonák tiszteletben tartják a két hegy kiürítésével kapcsolatos megállapodást, s szerinte már csupán az ENSZ-erőkön múlik, mikor és hogy foglalnak állást a körzetben. M D F-sa jtótá j é koztató Rövid, olcsó, tisztességes kampányt! Az MDF szervezetei a 176 egyéni választókerület közül már több mint 60-ban kiválasztották képviselőjelöltjüket, akiknek kétharmada ma is parlamenti képviselő — mondta el Herényi Károly szóvivő tegnap délelőtt az MDF szerda éjszakai ügyvezető elnökségi üléséről rendezett sajtókonferencián. Az ügyvezető elnökség megítélése szerint a választási kampánynak rövidnek, olcsónak és tisztességesnek kell lennie. A szerda éjszakai ülésen válasz született Horn Gyula MSZP-elnök levelére is. Az ügyvezető elnökség úgy döntött, hogy az MDF nem kíván részt venni az MSZP által javasolt megbeszélés-sorozaton. Ennek két fő oka van — mondta a szóvivő —: olyan témák is szerepelnek a javaslatban, amelyek a választójogi törvény módosítását igényelnék, tehát azokról csak a Parlament dönthet. A másik ok, hogy a részt venni kívánók között van néhány olyan szervezet, amelyekkel az MDF nem kíván leülni tárgyalni. Újságírói kérdésre Herényi Károly elmondta, hogy ilyen Tor- gyán József és a Munkáspárt, de nem tartozik ezek sorába a Magyar Igazság Párt. AZ MSZP AZ MDF ELUTASÍTÁSÁRÓL Törvényesen bejegyzett pártokról van szó Sajnáljuk, hogy az MDF elutasította javaslatunkat, miszerint tárgyaljunk a választási kampány rövid, olcsó és tisztességes lebonyolításáról. A demokrata fórum indoklása véleményünk szerint nem állja meg a helyét — közölte Szekeres Imre, az MSZP ügyvezető alelnöke. Az MDF azon ellenérvére, miszerint az egyeztetésre jelentkezettek között vannak olyan szervezetek, amelyekkel az MDF nem kíván asztalhoz ülni, Szekeres kijelentette: az általuk megkeresett 19 politikai szervezet törvényesen bejegyzett, s az előző választásokon legalább egy százalékot elért párt. Részesei tehát a magyar közéletnek, s nem egy közülük a jelenlegi törvényhozásban tevékenykedik. 'a KAPOS Kereskedelmi Részvénytársaság pályázatot hirdet a Nagyatád, Aradi utcában levő 466. sz. ABC áruházából 19,84 m2 nagyságú terület (a zöldség-gyümölcs elárusító rész) üzemeltetésére. A pályázat tartalmazza az alábbiakat: az üzlet tervezett profiljára vonatkozó elképzelést, az üzlet értékesítési módjával, tech- nológiájával/gépek, berendezések/kapcsolatos terveket, a vállalkozó által felajánlott üzemeltetési díj összegét, az esetleges egyéb, az együttműködésre vonatkozó javaslatokat. Az írásos pályázatokat kérjük benyújtani, az rt. központjába (7400 Kaposvár, Fő u. 57.) legkésőbb 1993. augusztus 25-ig bezárólag. A pályázatok elbírálásáról minden pályázót írásban értesítünk. (15160)
