Somogyi Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-02 / 177. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1993. augusztus 2., hétfő Irán és Szíria a tűzszünetért Irán és Szíria nagy szerepet játszptt abban, hogy az Egye­sült Államok nyomására Izrael tűzszünetet hirdetett, és leállí­totta Libanon elleni támadá­sait. Teherán és Damaszkusz képviselői már napok óta győzködték a siíta Hezbollah vezetőit egyoldalú tűzszünet bejelentésére, annak kinyilvá­nítására, hogy leállítják raké­tatámadásaikat észak-izraeli települések ellen. Az Irán-ba- rát Hezbollahmegerősítette, hogy mindaddig nem támadja sorozatvető rakétafegyverek­kel a zsidó államot, amíg Iz­rael megtartja a tűzszünetet. Kivonulnak a horvát csapatok A horvát csapatok meg­kezdik a kivonulást a straté­giai fontosságú maslenicai híd és a zárai repülőtér körze­téből. Kosta Novakovic sze­rint a térségben állomásozó horvát erők. parancsnoka, Ante Gotovina egyértelműen ilyen parancsot adott csapa­tainak. Zágráb a krajinai szerbekkel kötött megállapo­dás után új feltételt támasz­tott, azt, hogy a szerbek ne­hézfegyverzetüket helyezzék a kéksisakosok ellenőrzése alá. A horvát magatartást pénteken az ENSZ Bizton­sági Tanácsa is elítélte, s a terület kiürítésére, az ENSZ- közvetítéssel létrejött megál­lapodás megtartására szólí­totta fel a horvát felet. Zavargások Johannesburgban Legalább tíz halottja van a Johannesburg egyik keleti elővárosában, Tembisában a fekete lakosok között szombat este kirobbant zavargások­nak. Rendőrségi források sze­rint a rendbontások során há­zakat és autókat is felgyújtot­tak. A zavargások azt köve­tően kezdődtek, hogy egy he­lyi szállás lakói — főként a szélsőséges Inkatha Szabad­ság Párthoz tartozó zuluk — megtámadták a környező há­zakat. Ezt követően utcai har­cok bontakoztak ki. Biztonsági intézkedések Olaszországban Nicola Mancino olasz bel­ügyminiszter arra figyelmez­tette az ország rendőrfőnökeit, hogy a milánói és a római me­rényletek után fennáll a veszé­lye újabb terrorcselekmé­nyeknek is. Mancino Rómá­ban, az olasz rendőrség veze­tőinek szombatra összehívott tanácskozásán beszélt, s egyben bizonyos biztonsági intézkedések megtételére szó­lított fel a „felforgató cselek­mények” megelőzése érdeké­ben. Az olasz belügyminiszter szerint a rendőrségnek szava­tolnia kell a demokratikus rend megőrzését. Nyugati hadifoglyok első találkozója A Nyugati Hadifoglyok Egyesülete Nemzetközi talál­kozót rendez tagjai és a sors­társak számára. Az első alka­lommal meghirdetett ese­ményt augusztus 25-26. kö­zött a debreceni Oláh Gábor utcai sportcentrumban tartják. A kétnapos találkozó előesté­jén, augusztus 24-én megko­szorúzzák a debreceni Hősök Emlékművét, majd a hivatalos program 25-én reggel ökume­nikus istentisztelettel kezdő­dik. Az eseményre meghívták Für Lajos honvédelmi minisz­tert is. Három köztársaság uniója Megállapodás Bosznia jövőbeli alkotmányáról Alija Izetbegovic bosnyák elnök, Radovan Karadzsics, a boszniai szerbek és Mate Boban, a boszniai horvátok veze­tője tárgyalásaikat megszakítva utasították szemben álló csapataik parancsnokait, hogy haladéktalanul szüntessék meg a harcokat — közölte a genfi konferencia szóvivője. A felszólítás ellenére továbbra sem szüneteltek a harcok Sza­rajevóban, s a képen látható francia ENSZ-katonák to­vábbra is harckészültségben vannak. Magyar diplomácia a szabad dunai hajózásért Aggasztó helyzet a blokád miatt Megállapodás jött létre Bosznia jövőbeli alkotmá­nyáról a polgárháborúban érintett felek genfi értekezle­tén. Ennek értelmében a mai Bosznia területén három köz­társaság jön létre, és az új ál­lamalakulat a „Bosznia-her- cegovinai Köztársaságok Uniója” elnevezést viseli. Erről Lord Owen és Thor- vald Stoltenberg, a jugoszlá­viai békekonferencia két társ­elnöke tájékoztatta a sajtó képviselőit. Elmondották, hogy a még tisztázandó kér­désekről, így a megalaku­landó három köztársaság kö­zötti határok kijelöléséről, szombaton folytatódtak a tár­gyalások. A megállapodás részletekbe menő és mélyre­ható viták után jött létre, azt követően, hogy valamennyi fél elfogadta az előterjesztett módosításokat és új elgondo­lásokat — mondotta a két társelnök. A dpa hírügynökség emlé­keztet arra, hogy Alija Izetbe­govic boszniai elnök még a déli órákban is elutasította a három köztársaság uniójáról szóló elgondolást és ragasz­kodott Bosznia-Hercvegovi- nának önálló, szuverén állam­ként való fennmaradásához. Franjo Tudjman horvát el­nök Genfben kijelentette, hogy a megállapodás alapul szolgál a volt Jugoszláviát sújtó más válságok megoldásához, és megnyitja az utat a szerbek és horvátok között kapcsolatok normalizálásához. Áz elnök szerint a megállapodást a felek legkésőbb ma írják alá. A magyar diplomáciának is érdemi szerepe volt abban, hogy a héten az ENSZ szank­cióbizottsága, majd a Bizton­sági Tanács is igen határozot­tan állást foglalt a szerb dunai blokád ellen és felszólították a belgrádi kormányt: tegyen meg mindent annak megaka­dályozása érdekében. A Biztonsági Tanács ülésén Sardenberg közölte, hogy a szankciókat ellenőrző európai központ is jelezte: egy ukrán hajó-konvojt a szerbek már feltartóztattak. Budai Iván, Magyarország állandó ENSZ-képviselőjének helyettese ismételten arról Késő este az alapszabály el­fogadásával ért véget pénteken a társadalombiztosítás nyug­díjbiztosítási önkormányzatá­nak első közgyűlése. Az alap­szabály feletti vitát az egész­ségbiztosítási önkormányzat is megkezdte, ám a testület idő előtt határozatképtelenné vált, így ott csak a jövő hét pénteken szól, mennyire aggasztó és milyen súlyos gazdasági kiha­tásokkal fenyeget a helyzet. Közölte: a magyar értesülések megerősítik, hogy a szerbek már csak akkor akarnak kül­földi hajót átengedni, ha egy­idejűleg saját hajóik is átjut­hatnak. A szerb hajók közle­kedését ENSZ-határozatok tiltják. A magyar diplomata java­solta: tájékoztassa a BT el­nöke a sajtót a fejleményekről és szögezze le, hogy elvárják a belgrádi kormánytól írásban is vállalt kötelezettségeinek teljesítését, a szabad hajózás biztosítását. döntenek e témában. Az alap­szabály- tervezet legkritikusabb pontja a képviselők költségtérí­téséről, illetve a tisztségviselők javadalmazásáról szóló előter­jesztés volt. Több órás vita ala­kult ki ugyanis arról: kapjanak-e és ha igen, milyen mértékű tisz­teletdíjat az elnökség és a fel­ügyelő bizottság tagjai. Lengyel-vatikáni konkordátum Fegyvernyugvas Libanonban Az izraeli védelmi minisztérium szombaton délután tűzszünetet hirdetett meg Libanon­ban. Az erről nyilvánosságra hozott közle­mény szerint a fenyvernyugvási határozat már közép-európai idő szerint délután 5 óra­kor életbe is lépett. A nap folyamán többször is jelezték, illetve cáfolták a küszöbönálló tűzszünet hírét, de a jelenlegi bejelentés hiva­talos. A nyilatkozat azt is közölte, hogy az iz­raeli katonák parancsot kaptak a támadások leállítására. Jeruzsálemben mindazonáltal bejelentet­ték azt is, hogy a hadsereg továbbra is riadó- készültségben marad. A dél-libanoni célpontok elleni támadás egy hete kezdődött. Halálos áldozatainak a száma 122. Többségük polgári személy volt. A tűzszünetet megelőzően az Arab Liga miniszteri tanácsa szombaton Damaszkusz- ban arra kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy kényszerítse Izraelt a dél-libanoni tá­madások azonnal beszüntetésére. Ki mit remél a Közel-Keleten ? A békekötéshez legalább két, a Közel-Keleten a közvetí­tővel együtt három fél szükséges, a háborúskodás kirob­banásához viszont elég egy is. Ez a régi igazság bizonyo­sodott be ismét a dél-libanoni robbanások fényében. Történelmi jelentőségűnek minősítette a Vatikán és Len­gyelország között aláírt kon­kordátumot Alojzy Orszulik püspök, a szerződés kidolgo­zásában résztvevő delegáció tagja. Mint mondta: ez nem­csak átfogóan szabályozza a két állam közti kapcsolatokat, de a lengyelországi római ka­tolikus egyház és az állam vi­szonyát is. A konkordátum megkötése régi óhaja volt az egyháznak, mivel úgy vélték, egyedül ez ad biztos alapot működésé­hez. A rendszerváltás után ugyan az első dolga volt a Szejmnek elfogadni a katoli­kus egyházra vonatkozó tör­vényt, azonban a püspöki kar ezt abból a szempontból nem tartotta eléggé megnyugtató­nak, hogy azt a törvényhozás bármikor megváltoztathatta volna. A konkordátumot ezzel Lehet, hogy a brit miniszter- elnök megteremtette a politika művészetének új iskoláját csúnya szavaival. John Major népszerűsége ugyanis nőttön nő azóta, hogy az Observer című lap leleplezte: a szürke egyéniségnek tartott kor­mányfő káromkodni is tud, ha ellenfeleiről beszél. Egy tévéinterjú után a ripor­terrel folytatott magánbeszél­getésben Major „fattyaknak, kurafiaknak” nevezte a szoro­sabb európai integrációt tá­mogató politikáját ellenző kormánypárti , hangadókat, köztük egyes minisztertársait. E szavak angol megfelelője (bastard) korántsem archai­kus, hanem elég kemény trá­gárság angol nyelvterületen. A kormányfő állítólag nem vette észre, hogy a BBC rögzítette szavait. A brit állami rádió-te­levízió valamelyik munkatársa aztán eljuttatta a felvételt az írott sajtónak. szemben mint nemzetközi szerződést csak a két fél kö­zös akaratával lehet módosí­tani. (Az előző, 1925-ben kö­tött konkordátumot 1945-ben mondta fel a lengyel ideigle­nes kormány.) A megállapodás előkészítő munkálatai 13 éven át tartot­tak, a közvetlen tárgyalási szakasz 1987-ben kezdődött. Az ünnepélyes aláíráson kívül azonban a konkordátumot még jóvá kell hagynia a par­lamentnek. A baloldali és a liberális pár­tok bírálták a megállapodás tartalmát körülvevő titoktar­tást, bár a külügyminisztérium közölte, hogy ez csak a nem­zetközi szerződéskötéseknél szokásos gyakorlat — az ilyen okmányok szövegét csak az aláírás után hozzák nyilvá­nosságra. B. T. J. A kínos leleplezésnek szánt akció azonban visszájára sült el. Közvéleménykutatási ada­tok szerint a gazdasági re­cesszióban és a Maastricht-vi- tában megtépázott tekintélyű Major népszerűsége merede­ken nő azóta, hogy kiderült róla a káromkodás. Most brit lapok már egy ta­valyi magánbeszélgetésének kalózfelvételét is közük, s ab­ból kitűnik, hogy Major a sze­xuális élettel kapcsolatos még durvább szavak használatára is képes. A brit bulvárlapok telefon- vonalakat nyitottak, bárki bete­lefonálhatott és automatáról meghallgathatta a miniszter- elnök káromkodásait. Ezt a te­lefonszolgáltatást másnap eti­kai okokból betiltották, de a lapok nem hátráltak meg: mostantól közvetlenül árusít­ják a Major trágárságait tar­talmazó kazettákat. Mészáros György Miközben ugyanis a béke­tárgyalások tizedik fordulójá­hoz érkeztek s lassan kezd­tek kibontakozni a lehetséges megegyezés körvonalai, a Hezbollah szélsőségesei ra­kétavetőkkel, katyusákkal lőt­ték Észak-lzraelt. Az izraeli kormány megtorlásként meg­indította a Számadás fedő­nevű hadjáratát, amely a leg­nagyobb méretű 1982 óta (akkor Bejrutig törtek előre). Az események szinte órá­ról órára változnak. De mi a szándéka a főszereplőknek, milyen számítás vezeti őket? A Hezbollah, vagyis Allah Pártja Dél-Libanonban a la­koság többségét kitevő síiták egyik szervezete, amely a szélsőséges iszlám funda­mentalisták irányítása alatt áll, rokonszenvez Teherán­nal, s állítólag ottani forrá­sokból jut évi 50-60 millió dol­láros támogatáshoz. Aktív fegyveres harcosainak szá­mát négyezerre becsülik, de sok szimpatizánsa is van. A közel-keleti terrorcselekmé­nyek egyhatodát írják számlá­jára, szerepe volt a túszsze­désekben, öngyilkos akciók- ban.A libanoni kormány nem akarja és nem tudja megfé­kezni, a Libanonban állomá­sozó szír katonák pedig óva­kodnak egy nyílt összeütkö­zéstől. így a Hezbollah való­sággal állam az államban. A Rabin-kormány Izraelben belpolitikailag meglehetősen széthúzó koalíciót képez a konzervatív ultraortodoxoktól a baloldali, minden tekintet­ben világi Meerec pártig, de egységes abban, hogy a bé­kefolyamatot végig kell vinni. Ennek érdekében elődjével, a Samir vezette Likud-tömb ka­binetjével szemben hajlandó ésszerű területi engedmé­nyekre, s nem veti el teljesen a palesztinokkal való tárgya­lást sem. Ugyanakkor nem nézheti tétlenül a merényle­teket, az izraeli területre zúdí­tott rakétatüzet, s ezért hatá­rozta el magát az akcióra. Láthatólag kettős stratégiát folytat: büntetni akarja a Hez- bollah-t s egyben többszá­zezres menekülthullámot zú­dít a bejrúti kormányra, hogy azt a szélsőségekkel való szembefordulásra kénysze­rítse. Ezzel viszont a vétlen lakosság nagy tömegei is szenvednek. Warren Christopher ameri­kai külügyminiszter a harma­dik kulcsszereplő. Nincs könnyű helyzetben. Nemzet­közi jogi szempontból nehéz vitatni a Hezbollah érvét, hogy Dél-Libanon izraeli megszállás alatt áll. Rabin vá­lasza, hogy nem kívánja or­szága északi részét a terro­risták túszává tenni, tehát ra­gaszkodik a 10-15 kilométer mélységű ütközőzónához. Washington félti a béketár­gyalásokat, amelyektől gya­korlati és presztízs-sikereket remél, s óvja Izraelt a nagy­arányú akcióktól. Réti Ervin Stasi-ügynökök a Bundestagban A KGB-tól átvett 2000 Stasi-akta tanulmányozása után a német főügyészség első ízben indított nyomozást egy parlamenti képviselő el­len. Áz ok: az illetővel kapcso­latban „titkosszolgálat javára végzett ügynöki tevékenység gyanúja” merült fel. A német lapok néven is ne­vezik az illetőt: Wolfgang Lü- der szabaddemokrata képvi­selőről van szó, aki korábban a nyugat-berlini szenátusban a gazdasági tárca vezetője volt. A Bundestag elnökéhez, Rita Süssmuthhoz intézett le­vélben a szövetségi fő­ügyészség közölte: konkrét adatok vannak arra vonatko­zóan, hogy Lüder éveken át a keletnémet állambiztonsági minisztérium berlini igazgató­ságának nemhivatalos mun­katársaként „tevékenykedett”. Az ügyészség a képviselő mentelmi jogának felfüggesz­tését kérte Süssmuth asz- szonytól, hogy megindíthas­sák a hivatalos vizsgálatot. Lüder tagadja, hogy Stasi-ügynök lett volna. Mint állítja, semmi takargatnivalója nincsen, ezért ő maga is men­telmi jogának mielőbbi felfüg­gesztésére kérte a Bundestag elnökét, hogy „végre nyugtom legyen az alaptalan gyanúsít- gatástól”. Népszerű a káromkodó brit miniszterelnök Közgyűlés volt — döntés nincs

Next

/
Oldalképek
Tartalom