Somogyi Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-08 / 157. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. július 8., csütörtök Energiagondok Európában Az amerikai kongresszus technológiai bizottságának most közzétett felmérése szerint Kelet-Eu répában nem zajlott le az a sok-sok apró, de összességében rendkívüli hatékonyságnö­vekedéssel járó változás az engergiafelhasználásban, amellyel az Egyesült Álla­mok a 70-es évek közepe után az olajárak meredek emelkedésére válaszolt. Ennek eredménye az, hogy például az épületek fűtési és elektromos rendszere Ke­let-Európábán immár ötven százalékkal több energiát emészt fel, mint az Egyesült Államokban. Újabb OTP-részvény kibocsátása Gyakorlatilag teljes egé­szében lejegyezték azt az együttesen 100 millió forint névértékű OTP-részvény- plakettet, amely mindössze június 15-e óta hozzáférhető a kárpótlásijegy-tulajdono- sok számára. Az Állami Va­gyonkezel ő Rt a július 15-én záruló jegyzési időszak után valószínűleg újabb négy­száz millió forint névértékű, kárpótlási jegyért megsze­rezhető OTP-részvényt dob a piacra, havonta 100 milliós csomagokban. A jegyzési időszakot nem zárják le az eredetileg megjelölt július 15-e előtt. A kibocsátás so­rán ugyanis az eredeti kár­pótoltak élveznek előnyt, az eddig igényelt mennyiséget pedig nyilván nem csak ők jegyezték. Szárítani nem kell az idei termést, csak rostálni Kisgyalánból érkezett az első szállítmány búza Magántermelőktől is átveszik a kenyérnekvaló minőségűt (Folytatás az 1. oldalról) A tárház befogadó kapaci­tása 6 ezer tonna. A batéi szövetkezet ötszáz tonna őszi árpáját rejti az egyik silóto­rony. A búza dömpingje most kezdődik. A kisgyaláni szövet­kezet és a batéiak a kaposvári Nagymalomhoz is szállítják az idei kenyérnekvalót. — A magántermelők is megkezdték a beszállítást, el­sőként Somogyvári László hozta be Kaposfüredről a lea­ratott búzáját. A 45 tonna ter­més minőségében egyezik az üzemektől származóval — felelte kérdésünkre az üzem­vezető. Sajnos a szemeken meglát­szik az aszályos időjárás. Eb­ben a szárazságban csak egyetlen előny, hogy Kisgya- lánban nem kellett szárítani, csak a rostán eresztették át a terményt. A Nostránál egy­mást érik a pótos IFA-k és a traktor vontatta pótkocsik reg­gel hattól este hatig. Igény szerint szombaton és vasár­nap is fogadják szerződéses partnereiktől a leadandó ter­ményt. A Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat mindent megtesz azért, hogy a követ­kező új termésig való kenyér alapanyag mielőbb biztonsá­gos raktáraiban legyen elhe­lyezve. (Mészáros) Mindössze két perc kell a pótkocsi ürítéséhez, a garat máris nyeli a gabonát (Fotó: Török Anett) KÜLFÖLDI ELEMZÉS A PÉNZÜGYI HELYZETRŐL Program a fejlesztésre Maradt a hitelképességünk Az idén is több külföldi hitelminősítő intézet készíti el elemzését a Magyar Nemzeti Bank hosszú lejáratú kötvényeiről, közvetve az or­szág pénzügyi helyzetéről. A közelmúltban jártak hazánkban a Standard and Poor’s szakértői és várhatóan szeptemberben érke­zik a Moody’s Investors Service, valamint a Japanese Credit Rating Agency küldöttsége. Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke elmondta, hogy az említett intézetek szakértői már évek óta felkeresik Magyaror­szágot, s rendszeresen vizsgálják a politi­kai-gazdasági helyzet alakulását. Megállapí­tásaik fontosak a befektetők, külföldi kötvény­vásárlók számára, és ezért nem elhanyagol­ható, hogy milyen minősítést adnak hazánk­nak. Az azonban tény, hogy a piac nem min­den esetben az említett cégek minősítése alapján dönt. Ezt bizonyítja, hogy Magyaror­szág hitelminősítése 1992-ben kismértékben romlott. Az említett intézetek elsősorban azt vették figyelembe, hogy a térségben jelentős a bizonytalanság, és ezt tükröztették az álta­luk megadott új minősítésben, amely már nem érte el a befektetői kategóriát, kismértékben átcsúszott a spekulatív kategóriába, amelyet a befektetőknek nem ajánlanak. Ennek ellenére a Magyar Nemzeti Bank je­lentősen növelni tudta kötvénykibocsátását. Az MNB 1992-ben valamivel több mint egymil- liárd dollár értékű kötvényt hozott forgalomba külföldön, elsősorban német és japán piacon. Az idén a kötvénykibocsátás látványosan emelkedett. Ebben az évben már több mint 2,2 milliárd forint értékű kötvényt hozott forga­lomba a Magyar Nemzeti Bank, köztük több óriáskibocsátás is volt Németországban és Japánban. Az országnak sikerült elérni, hogy gazdasági eredményei láttán a külföldi pénz­piacokon stabil hitelfelvevőként elfogadják. Magyarország számára a kötvénykibocsátás vált a legfőbb hitelfelvételi lehetőséggé. Betéti kamatok és infláció Az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság innováció­politikai irányelve a múlt félév­ben kormányprogram lett, s ez az innovációpolitika szentesíti az OMFB pályázati rendsze­rét. A Műszaki Szakértői Tes­tület június 30-ig 228-at nyil­vánított befejezettnek. Közü­lük több mint 100 a befejezés időpontjában már gyártásban, hasznosításban volt. Az idén a testület 1,3 milliárd forint tá­mogatást ítélt oda. Az atome- rőművi radioaktív hulladékok kezelésére és elhelyezésére címmel kiírt ‘nemzeti tervhez az OMFB száztíz millió forint­tal járul hozzá. A cukorgyárak privatizációja Nem felelnek meg a való­ságnak a cukorgyárak külföldi társaságoknak történő kiárusí­tásáról és a cukoripari mono­póliumok kialakulásáról han­goztatott állítások - nyilat­kozta Fábián Károly, a Cukor Terméktanács elnöke. A cu­korgyárak három éve tartó pri­vatizációja során a három kül­földi befektető a hazai cukor- termelésnek csupán 30 száza­lékát szerezte meg. A 12 cu­korgyárból az osztrák Agrana cég a petőházi és a kaposvári vállalatban szerzett többségi tulajdont. A francia Beghuin- Say csoport a hatvani, a sze­rencsi, a szolnoki és a selypi gyár 40 százalékos, a francia­angol érdekeltségű Eastern Sugar csoport pedig a kábái gyár 35 százalékos tulajdoná­hoz jutott. Az ácsi, a sarkadi, a mezőhegyesi, a sárvári és az ercsi cukorgyárakak privatizá­cióját a vagyonügynökség egyben kívánja meghirdetni és erre elsősorban a hazai be­fektetők pályázatait várják. Sok ismerősöm kérdezi, ki értetlenül, ki elégedetlenül, va­jon milyen összefüggés van a kamatlábak nagysága és az általános fogyasztói árszínvo­nal alakulása között? Zöld­ségkereskedőnek és orvos­nak, magántisztviselőnek és iparosnak ez a kérdés azért jut éppen most az eszébe, mert a rövid lejáratú, az egy eszten­dőnél rövidebb időre elhelye­zett takarék, illetve bankbeté­tek kamata alaposan leszorult, miközben az infláció éves mértéke a kamatlábakénál ki­sebb mértékben csökkent. Ez azt jelenti, hogy amíg 1991-ben és 1992 egy részé­ben is a rövid lejáratú betéti kamatláb legalábbis egyenlő volt az inflációs rátával, vagy egy százalékkal meg is ha­ladta, addig most a betéti ka­matláb kisebb az inflációs rá­tánál. Amíg korábban volt némi, a szakmában „pozitív reálka­maf’-nak nevezett jövedelme a betétesnek, most „negatív reálkamatának nevezhető vesztesége van. Érdekes az, hogy a negatív reálkamat ellenére is nőnek a megtakarítások. Ha nem nő­nének, akkor a bankoknak, jegybankoknak újra kellene gondolniuk a kamatpolitikáju­kat. Mi ennek a furcsa, látszó­lag ésszerűtlen takarékosko­dásnak az oka? A szakembe­rek szerint azért nőnek a meg­takarítások, mert az élet sok, korábban biztosnak tekintett eleme bizonytalanná vált: a munkahely, esetleg a lakás, a jövőbeni nyugdíj reálértéke, az egészségügyi, oktatási szolgáltatások ingyenessége. Ezért takarékoskodni kell, előre kell gondoskodni a jövő­ről. De a takarékoskodásnak nem biztos, hogy a bankbetét a leghasznosabb módja. Kor­szerűbb, ésszerűbb formának látszanak a hosszú távú meg­takarítások: az életbiztosítás, a nyugdíjbiztosítás, vagy az egészségbiztosítás kiegészí­tése önkéntes alapon, állami vagy vállalati hosszú lejáratú kötvények vétele, talán még a részvényvásárlás is. A rövid lejáratú negatív be­téti kamatok hatására átren­deződik a megtakarítások összetétele: a pozitív reálho­zamú hosszú lejáratú befekte­tések nőnek, különösen azok, amelyeket kockázatmentes­nek tekintenek a befektetők. Ilyenek például az államköt­vények, de várhatóan élén­külnek majd az egyéb — már említett — befektetések is. Ám a rövid lejáratú betétek — ezekhez gyorsan, könnyen hozzá lehet jutni — a negatív reálkamatok ellenére is az emberek megtakarításainak jelentős hányadát alkotják majd. Bácskai Tamás Vélemények a 94-es költségvetéstől Az 1994-es költségvetés nyári tanulmányozásához adott szempontokat Szabó Iván pénzügyminiszter a képvise­lőknek az MDF-, a KDNP- és a 36-os képviselőcsoport kedd éjszakai együttes koalíciós frakcióülésén. A részletekről Szabó Iván elmondta: a közalkalmazotti törvény végrehajtásával kap­csolatban beszámolt a képvise­lőknek az érdekvédelmi szer­vezetekkel folytatott tárgyalá­sokról. Arra nincs garancia, hogy az önkormányzatok fel is veszik a közalkalmazotti bér­táblázat megvalósításához szükséges hitelt, de „nem lesz nagy sikere annak a polgár- mesternek, aki, amikor van rá pénz, nem osztja ki” — mondta Szabó Iván. A miniszter azt is kifejtette: a pénzügyi kormányzat a for­galmi típusú adóterhelést kí­vánja növelni, hogy ezzel lehe-' tővé tegye a jövedelemtípusú — társasági adó, személyi jö­vedelemadó — adók szerepé­nek csökkentését. A miniszter utalt arra is: örömmel állapítja meg, hogy a sajtó első értéke­léseiben észrevette az igazga­tási költségek 1994-re tervezett csökkentését. A koalíciós ülé­sen ezenkívül szóba került a deficitnövekedés elleni határo­zott fellépés, a bankokban lévő hitellehetőségek, a kötvényki­bocsátások esélyei és a kamat­lábak is — közölte Szabó Iván. A pénzügyminiszter dicsérte Seszták László (KDNP) és Ta- kácsy Gyula (MDF) áfa-kom- penzációs javaslatát. Hozzá­tette: ennek révén 30 százalé­kos túlkompenzációra kerül sor. A módosító javaslat nyo­mán az idén és jövőre a gyógy­szerek nullkulcsos áfája meg­marad. ELŐBB ELTÖRÖLT VÁMOK Könnyebben juthatunk az EK piacaira Az Európai Tanács legutóbbi koppenhágai csúcsértekezle­tén döntés született a társult országok EK-piacra jutásának javításáról. Hargita Árpádné, az NGKM főosztályvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a vámkedvezményeket biztosító elvi döntés jogi formába öntése most kezdődött meg. A döntés akkor lesz hatályos, ha az erre vonatkozó rendelke­zés megjelenik az EK hivatalos közlönyében, az „Offical Jour­nal of the EC”-ban. Más részről készül egy, az ideiglenes és az európai megállapodásokat az adott pontokban módosító, úgynevezett kiegészítő jegyző­könyv is. Az intézkedések ter­vezett hatályba lépésének ideje ez év július 1 -je. Mivel az említett dokumen­tumok ehhez képest bizonyos késéssel készülnek el, az NGKM arra törekszik, hogy a magyar exportőrök visszame­nőleges hatállyal visszaigé­nyelhessék a vámkülönbözetet. o A változások lényege, hogy az EK egyoldalúan vállalt köte­lezettségként a tervezettnél ko­rábban bont le vámokat, csök­kenti a lefölözéseket, növeli a mennyiségi kereteket, miköz­ben nem kíván hasonló lépése­ket a közép- és kelet-európai országoktól. (A vámok és egyéb piacra jutási akadályok tervezettnél gyorsabb lebontá­sára az Ideiglenes megállapo­dás egyik passzusa ad lehető­séget.) A koppenhágai dokumentum szerint az ideiglenes megálla­podás II./b mellékletében rözgí- tett termékek (ferroötvözetek, megmunkálatlan alumíniumok) esetében a társult országokból származó és a közösségbe irá­nyuló termékek importjára kive­tett vámokat 1995 vége helyett 1993 végére törlik el. Fontos érintett termékecso- port a vámmentes plafonokkal és kvótákkal szabályozott úgy­nevezett érzékeny ipari ter­mékkör, amely összesen 93 fajta árut tartalmaz. Ezekből 78-ra vámplafont, 15-re pedig vámkontingenst állapít meg a megállapodás III. melléklete. A kontingenst meghaladó im­portra a közösség azonnal vá­mot alkalmaz, illetve a plafono­kat meghaladó importra visz- szaállíthatják a vámot. A megál­lapodás fokozatosan növekvő éves vámkontingensek és vámplafonok mellett az import­vámok fokozatos, öt év alatti lebontását helyezte kilátásba. Ezzel szemben a koppenhágai dokumentum szerint a termé­kek 1996 vége helyett már 1994 végén vámmentesek lesznek, miközben a kvóták és plafonok értékét a korábbi 15 százalék helyett 25 százalékkal növelik Magyarország eseté­ben. © Hargita Árpádné szerint ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag másfél év alatt olyan termékek­nél szűnik meg az „érzékeny­ség”, mint például a cipő, a float- üveg, elektromos izzók, tele­víziók. A koppenhágai döntés nyo­mán egy évvel előbbre hozzák a vámok eltörlését az acéláruk, illetve a textiltermékek eseté­ben, de ezek mikéntje még ki­dolgozás alatt van. A mezőgazdasági termékek kereskedelmének szabályozá­sában új, hogy a kilátásba he­lyezett 10 százalékos kvóta­emelés idejét 6 hónappal előbbre hozták. így 1994. ja­nuár 1 -je helyett ez év július 1-jétől érvényes, miként a mennyiségi keretekre vonat­kozó 60 százalékos vám- és le­fölözés csökkentés is ekkortól, ugyancsak fél évvel korábban lép hatályba. Ez marha-, ser­tés-, juh- és baromfi húsfélesé­geket, különböző zöldség és gyümölcsféléket érint majd. © Hargita Árpádné szerint a társult országok szempontjából pozitívan értékelhető az is, hogy újragondolásra ajánlják a kumuláció kérdését. Eszerint az Európa Tanács javaslatot vár a Bizottságtól arra, hogy miként bővíthető a kumuláció a kelet-európai or­szágokból, és az EFTA-orszá- gokból érkező termékekre a származási szabályoknál, azaz miként vehetők figyelembe, például a magyar származás meghatározásánál az EFTA-országokból eredő ter­mékek is. Ez — ha a vizsgálat Magyarország számára ked­vező eredményt hoz — bővíteni fogja az EK részéről nyújtott kedvezményes elbánást élvező termékkört, és kereskedelem­fejlesztő hatású lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom