Somogyi Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-07 / 156. szám

1993. július 7., szerda SOMOGYI HÍRLAP — EGÉSZSÉGÜGY, SZOCIÁLPOLITIKA 7 Alanyi jogon vagy kérelemre Segít a közgyógyellátás? Méltányosságból csak kérelem alapján... TARDYFERON KONTRA AKTIFERRIN Bürokráciával nem lehet gyógyítani Az érvényes rendelkezések szerint ötszázféle gyógyszert, továbbá bizonyom gyógyászati segédeszközöket és szükség esetén gyógyfürdőkezelést is térítésmentesen kaphatnak a rászorulók. Az e szolgáltatá­sok iránti igényt jelzi, hogy ta­valy például mintegy 5 milliárd forint értékű gyógyszerrel se­gítette a nehéz helyzetben levő, többnyire idős betegek gyógyulását a társadalombiz­tosítás. A közgyógyellátási igazol­ványt — kiváltásától éppen a leginkább rászorulók idegen­kednek a legjobban mondván, hogy az elesettségük, sze­génységük dokumentuma — a település önkormányzata adja ki. Érvényességét éven­ként meg kell újítani. Az alanyi jogon járó köz­gyógyellátási igazolvány kia­dásához elég csak a jogosult­ság igazolása, külön kérelem nem szükséges. A jogosultak körébe azok tartoznak, akik — rendszeresen részesül­nek központi vagy önkor­mányzati segélyben; — hadigondozottként kap­nak ellátást; — sorkatonai családi se­gélyre jogosultak; — intézeti, állami gondozott kiskorúak; — rokkant-járadékosok; — I. és II. rokkantsági, il­letve baleseti nyugdíjasok; — akik után eltartóik, szü­leik nagyobb összegű családi pótlékban részesülnek. Méltányosságból azok kap­hatják meg a közgyógyellátási igazolványt, akik szociális Az egészségügyi reform újabb lépéseként július 1-től az alapellátásban kiteljesedik, a szakellátásban pedig meg­kezdődik a teljesítményará­nyos finanszírozás. Az alapel­látásban teljesen megszűnik a korábbi bázisalapú finanszíro­zás. Ezt, az úgynevezett fix összegű támogatás váltja föl, helyzetük miatt egyébként nem tudnák a szükséges gyógyszereket kiváltani. Ők azonban csak külön kérelem alapján juthatnak hozzá az igazolványhoz. A kérelemhez csatolni kell a háziorvos igazolását a rend­szeresen szedett gyógyszer­ekről és azok áráról. Az ön- kormányzat a kérelem jogos­ságát minden esetben meg­vizsgálja és pénzügyi lehető­ségeitől függően teljesíti az igényt. Előfordulhat tehát, hogy a kérelmet rászorultság ellenére is elutasítják, mert az önkormányzat minden méltá­amelynek értéke felnőtt körzet esetén 20-30, gyerekkörzet­nél 25-35 ezer forint között mozog havonta. 40 forintra emelkedik a biztosítási kártya egy hónapra lebontott alapér­téke. Új elemnek számít a degresszió, amellyel a tárca a mamutkörzetek kialakulását és ezzel az ellátás színvona­nyosságból kiadott igazolvány után évente egyszer az akkori legkisebb nyugdíj felét be kell fizetnie a társadalombiztosí­tásnak. Fontos tudnivaló, hogy csak a népjóléti miniszter külön rendeletében felsorolt gyógy­szerek válthatók ki ingyen. A háziorvosok jelzései és a be­tegek észrevételei alapján a közelmúltban módosították a listát. így elképzelhető, hogy a betegnek legközelebb nem a megszokott, hanem egy másik nevű, de azonos vagy hasonló hatású gyógyszert írnak fel. — szabó — Iának romlását szeretné meg­akadályozni. Ezután ugyanis — egy bizonyos kártyaszám fölött — már csak minimális pluszpénzt kap az orvos. Csökkenni fog a kórházak be­vétele, már csak azért is, mert ezentúl a kihasználatlan ágyak után nem fizet a társa­dalombiztosítás. Nemcsak a magánembe­rek, hanem az egészségügyi intézetek is egyre nehezeb­ben jutnak hozzá a drága gyógyszerekhez. Ez minde­nütt gondot jelent, ám különö­sen nehezen tolerálható a csecsemő- és gyermekosztá­lyokon. Dr. Gyódi Gyulát, a Kaposi Mór Megyei Kórház gyermekosztályának főorvo­sát és dr. Gyánó Barna osz­tályos orvost a gyógyszerellá­tásban föllelhető anomáliákról kérdeztem. — Vannak olyan méregd­rága gyógyszerek — immung­lobulinok — amelyeket ma már muszáj adni például az agyhártyagyulladás és az új­szülöttkori fertőzések eseté­ben. Ha két ilyen betegünk van, az elviszi az egész havi gyógyszerszámlánkat — mondta a főorvos. — Vagy a gyógyszerárat kell csökken­teni, vagy a teljesítményünkért kell több pénzt kapnunk, mert különben soha nem fog össze­jönni a dolog. A gyógyszert, ami jár és szakmailag indo­kolt, azt törik-szakad, meg kell adni. Sajnálom a pénzügye­seket, de ebben nem tudunk rájuk tekintettel lenni. Szakmai kérdésben nem engedünk! — Mit tudnak tenni? — Addig kell összekapni magunkat valahogy, amíg a teljesítményarányos finanszí­rozás érvénybe nem lép. — Itt van például a Tardyfe­ron bebe ügye — kapcsolódik a beszélgetésbe dr. Gyánó Barna osztályos orvos. — Ed­dig a kiskorú gyermekeknek adható Tradiferon bebe vas­készítmény volt forgalomban, azt adtuk a gyerekeknek. Az újszülöttekről szóló szakmai állásfoglalás, módszertani le­vél szerint a második-harma­dik héttől kell adni a vasat a kicsiknek, hogy a vasraktáraik feltöltődjenek és ne kelljen transzfungálni őket. Az ugyanis sokkal veszélyesebb és költségesebb kezelés. Más kérdés, hogy elég nagy mennyiségű transzfúzióra is rászorulnak ezek a gyerekek. Másfél hónappal ezelőtt kap­tunk egy körlevelet miszerint a nem tudom, hogy ki, milyen hivatal, a Tardyferon bebet előállító céggel megszakította a kapcsolatot. Ezért helyette az Aktiferrin cseppet és sziru­pot forgalmazzák. A múlt hé­ten kiderült, hogy az Aktiferrin csepp — ami ennek a korosz­tálynak ajánlott vaskészít­mény és papír szerint csak az adható — egyedi importos. Ez azt jelenti, hogy külön a főor­vos úr, illetve egyénre szánva, külön adminisztrációval ren­delhető. A koraszülött osztály­ról az összes gyerek Tardyfe- ronnal ment haza...Mi legyen? Ugyanis a Tardyferon helyett, ami hivatalosan kapható, az Aktiferrin szirup, kétéves kor alatt nem ajánlott. — Hogyan lehetett admi­nisztratív úton ilyen rendeletet hozni, amikor ez elsősorban szakmai, orvosi kérdés? Aki a rendeletet hozta, ismeri a gyógyszerek indikációját? — Nem hiszem — válaszolt a főorvos. — Most a koraszü­lött osztály számára kénytelen voltam kérni ezt az egyedi im­portot, ami azt jelenti, hogy 77 aláírás és pecsét után megy a nyomtatvány az Országos Gyógyszerészeti Központba és ott vagy engedélyezik vagy nem. Nem beszélve arról, hogy a hazamenő gyermek gyógyszerrel való ellátása vál­tozatlanul nincs megoldva; a szirupot nem írhatom föl, mert csak két év fölött ajánlott, a cseppet pedig nem lehet, csak egyedi importtal beszerezni. — Ilyenkor gyógyszer nélkül marad a gyermek? — Végül, a városi háziorvo­sok adják a szirupot és mi is fölírjuk. De úgy gondolom, hogy valaki akkor itt — fino­man szólva — hülye... — summázta véleményét Gyánó doktor. Várnai Ágnes Új finanszírozási rend a szakellátásban Következményei évek múltán jelentkeznek Vegetáriánus veszélyek Új műtétekről, iskolaegészségügyről ISMÉT MEGJELENT A GYERMEKGYÓGYÁSZAT A fiatal nők egészségére káros is lehet a vegetáriá­nus táplálkozás. Aki egyál­talán nem eszik húst, meg­betegedhet vérszegénység­ben és letargiába eshet; akik éppen szoptatnak, cse­csemőjüknek maradandó agykárosodást okozhatnak. Ez a figyelmeztetés az egy­oldalú hústalan táplálkozás kapcsán egy londoni táplálko­zástudományi konferencián hangzott el. A húselvonás ve­szélyes következményeként a vitaminhiányt nevezték meg. Dr. Sheela Reddy, a londoni King’s College egyetem ta­nára így nyilatkozott: „Az állati termékekből — hústól, sajttól, tojástól — való elfordulás a D és a B12 vitaminok elvonását jelenti, amelyek az idegrend­szer és a vörös vérsejtképző- dés szempontjából fontosak.” Az elégtelen ellátás e vita­minokból és a vashiány, páro­sulva a ma elterjedt ülő élet­móddal vérszegénységhez és idegbetegséghez, sőt a ge­rincoszlop deformálódásához is vezethet, ami súlyos ese­tekben bénulásokat okozhat. Sok dolgozó nőnek egysze­rűen ma nincs ideje vitamin­háztartásának ellenőrzésére. Aki a hústalan táplálkozásra való áttérésnél eleinte jól és jó erőben érzi magát, hosszabb távon vitamin- és vashiányt „vásárol be” magának. A kö­vetkezmények gyakran csak öt évvel később jelentkeznek. „A nőknél komolyabbak a kö­vetkezmények, mint a férfiak­nál, ami az eltérő életfázisok­kal függ össze, a menstruáció­tól a klimaktériumig” — jelen­tette be dr. Reddy. Az angliai vegetáriánusok szövetsége azonnal vissza­lőtt. Közölték: „Aki húst eszik, annál harminc százalékkal nagyobb a szívbetegség koc­kázata. Az altesti rák valószí­nűsége pedig akár negyven százalékkal is nagyobb lehet. Műszív gyártásra készül a Fiat Az új évezredben a Fiat nemcsak autót akar gyártani, hanem emberi „pótalkatrésze­ket” is: olyan műszívet, amely felváltja a pacemakert. A pro­totípust most mutatták be; a műszív leghamarabb csak tíz év múlva kerülhet sorozat- gyártásba. A Fiat a következő négy évben a szív-projektbe ötmilliárd forintnak megfelelő összeget fog befektetni. Dr. Gyurkovits Kálmán professzor, a Mos- dósi Tüdő- és Szívkórház orvos-igazgatója, fő- szerkesztő és 5 tagú szerkesztőbizottsága jó­voltából megjelent a Gyermekgyógyászat 3. száma. A szép múltra visszatekintő lap hasábjain dr. Miltényi Miklós, a SOTE I. számú Gyermekkli­nikájának igazgatója emlékezik a márciusban elhunyt dr. Gegesi Kiss Pál professzorra. Ő hozta létre ugyanis 1950-ben a Magyar Gyer­mekgyógyász Társaság hivatalos lapját és mintegy 42 évig ő volt a lap főszerkesztője, fel­elős szerkesztője is. A szép kiállítású, nagy szakmai igénnyel készült folyóiratban — töb­bek között — a gyermekkori veseelégtelenség különböző aspektusairól; a beteg gyermekek személyiségváltozásairól, az éjszakai ágybavi- zelésről és a férfi nemiszervek kora-gyermek­kori egyes elváltozásainak új műtéti megoldá­sairól olvashatunk. Az egészséges és hipertóniás, 1Ú-14 éves korú gyermekek 24 órás vérnyomás-monitoro­zása nyomán szerzett tapasztalatait össze­gezte figyelemre méltóan a dr. Tulassay Tiva­dar, a SOTE I. számú gyermekklinikájának fő­orvosa által vezetett team. A levelezésrovatban érdemes figyelni az is­kolaegészségügy helyzetét elemző, valamint a Gyermekorvosok az alapellátásban címmel írott reflexiókra. Az MGYT híreiből azt is meg­tudhatjuk, hogy a Magyar Angiológiai Társaság 1992-ben megalapította az Erfejlődési rendel­lenességek és gyermekbetegségek munka- csoportját. A betegségcsoport kutatásának tá­mogatására, a gyermekérbetegek megsegíté­sére hozták létre a Soltész Lajosról elnevezett alapítványt is. Az ízléses, nagy gondossággal megszer­kesztett szakmai folyóirat, amely a Kaposvári Nyomda Kft igényes munkáját is dicséri, betét­Macskássy Izolda címlapgrafikája ként tartalmazza a Laboratóriumi Vizsgálatok Szakmai Kollégium programja az egészségügy átalakításának legfontosabb feladataiban című kollégiumi állásfoglalást. (Várnai) Gerontológiai világkongresszus Az öregedés biológiája, or­vosi és szociális vonatkozásai állnak a középpontjában a 15. gerontológiai világkongresz- szusnak, amelyet ezen a hé­ten rendeztek meg Budapes­ten. A tanácskozáson 55 or­szágból mintegy háromezren vettek részt. Hazánkban a ta­valyi statisztikai adatok szerint a lakosság 19,4 százaléka, csaknem 2 millió ember már betöltötte a 60. életévét. A most megrendezendő XV. ge­rontológiai világkongresszus keretében számos előadáson, szimpóziumon, kerekasz- tal-konferencián foglalkoznak majd az öregedés, illetve az idős kor legfontosabb össze­függéseivel, problémáival. A megnyitó után Tudomány az egészséges öregedésért címmel hangzott el előadás, míg 9-én a gerontológia jövő­jéről lesz szó. Kevesebb az abortusz Az év első negyedében az országban csaknem 19 ezer terhességet szakítottak meg, ez 22 százalékkal kevesebb volt, mint a múlt év azonos időszakában. A családi állapot szerinti megoszlás azt mu­tatja, hogy tovább csökkent a házasságban élő nők rész­aránya az abortuszon áteset­tek között, a családban élő nők között 25, a nem házas­ságban élőknél 17,5 száza­lékkal kevesebben vették igénybe a terhességmegsza­kításnak ezt a drasztikus mód­ját. Számítani lehet arra, hogy a születések száma az év utolsó negyedében növekedni fog, és ezzel megszakad a többéves visszaesés. Nem zárható ki azonban az sem, hogy az abortusszám-csök- kenés mögött az illegális ter­hességmegszakítások szá­mának esetleges emelkedése húzódik meg. Gyógyszanatórium Kékestetőn Átadták a kékestetői Mátrai Állami Gyógyintézet kormány­zati segítséggel fölújított kór­házi hotelszárnyát, így újból teljes fogadóképességével működhet hazánk egyetlen magaslati klimatikus gyógyhe­lye. Az 1932-ből származó épületrésszel együtt eddig évente csaknem 5000 légző­szervi és pajzsmirigybeteget ggyógyítottak itt. A mai átadá­sig ez a szám a felére csök­kent, miközben szennyezet- tebb levegő és más környezeti tényezők hatására egyre na­gyobb jelentősége van a lég­zőszervi megbetegedések el­leni küzdelemnek. A Népjóléti Minisztérium egy évvel ez­előtti 8 milliós támogatásának eredményeként a legmoder­nebb berendezések kerültek a szanatóriumba, ahol egy idő­ben 100 gyereket és 30 felnőt­tet gyógyítanak. Szakrendelőhálózat a foniátereknek A beszédhibák és a beszé­dzavarok még eredménye­sebb gyógyításához egy komplex-terápiás hálózat kia­lakítására lenne szükség ha­zánkban — fogalmazták meg a szakemberek. A jelenleginél is sikeresebb gyógyító, vala­mint az azt követő rehabilitá­ciós tevékenység ugyanis csak a foniáterek, fül-orr-gé- gészek és logopédusok közös munkájával érhető el. A háló­zat módot adna továbbá arra is, hogy a 100 éves múltra visszatekintő, méltán nemzet­közi hírnevű magyar foniátria és logopédia a legújabb kuta­tások eredményeit gyorsab­ban a gyógyító munka szolgá­latába állíthassa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom