Somogyi Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)
1993-07-06 / 155. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. július 6., kedd Áfa-gondok A GAZDASÁGI KAMARA FELMÉRÉSE 18-20 EZER FORINT BEVÉTEL HEKTÁRONKÉNT Romániában Az értéknövekedési adó (áfa) bevezetése után pár nappal a bukaresti sajtó egyértelműen katasztrofálisnak minősítette a meglehetősen kényes pénzügyi művelet előkészítését, pedig Románia 1,2 millió dollárt kapott a Phare-program révén erre. Az értéknövekedési adó bevezetése ugyanis egybeesett az árképzés teljes felszabadításával a kormány részéről, a vásárlók azonban csak azt érezték, hogy mindenre kiterjedő, hatalmas arányú drágulás tört rájuk. Sajátos módon értelmezték az élelmiszerpiacokon az áfát: a kézzel rótt árcédulákra sokszor húsz-harminc százalékos árdrágítást írtak ki az értókadó fejében. Fehérvári hadiipar A Videoton Holding Rt vállalatainál meglevő hadiipari kapacitás kihasználására, a katonai híradó, rádióelektronikai és információvédelmi eszközök fejlesztésének, gyártásának, a haditechnika korszerűsítésének előmozdítására együttműködési megállapodást kötött a Honvédelmi Minisztérium és a Videoton Holding Rt. A megállapodást Turján Sándor, a HM helyettes államtitkára és Széles Gábor elnök vezérigazgató írta alá. Gabonaimport Csehországban Gabona importjára szorul Csehország hosszú évek óta első ízben a vetésterület növekedése ellenére is. A hiány oka a tavaszi csapadékszegénység. A nehéz helyzetbe került termelők megsegítésére az állam emelte a búza felvásárlási árát, amely így 3240 korona tonnánként, vagyis mintegy 110 amerikai dollár. Expo 44 hektáron Negyvennégy hektár áll rendelkezésre a Budapesti Világkiállítás megrendezéséhez — közölte Barsinó Pataky Etelka, az 1996-os Budapesti Világkiállítás kormánybiztosa. Az Expo tervezett területén a bontási munkálatokat elvégezték, a földmunka az ütemterv szerint halad. Munkahelygondok Dél-Afrikában A dél-afrikai feketék legjelentősebb szervezete, az Afrikai Nemzeti Kongresszus ellenzi a kelet-európaiak bevándorlását, mert azok a jobboldali és fajüldöző köröket erősítik és a feketék elől veszik el a munkahelyeket. A fekete lakosság ellenérzései a kelet-európai bevándorlók ellen főként azután erősödtek fel, hogy kiderült, a dél-afrikai kommunista párt főtitkárának április 10-ei meggyilkolása egy, a fehér jobboldali körökkel szoros kapcsolatban álló lengyel bevándorló lelkén szárad. Bár a dél-afrikai belügyminisztérium adatai szerint az elmúlt 7 évben mindössze 4363 személy vándorolt be Kelet-Európából (a legtöbben, 2044-en Lengyelországból; Magyarországról 347-en) ez csak a gigantikus jéghegy csúcsa. A lap szerint a hajdani szocialista országokból, újabban főként a háború dúlta délszláv térségből, ezrek és ezrek érkeznek Dól-Afrikába turistaként, majd illegálisan az országban maradnak. Hitelt várnak az államtól a vállalkozók A Magyar Gazdasági Kamara évente felmérést készít arról, hogyan ítélik meg a vállalkozók az adott időszak gazdasági helyzetét. Legutóbbi felmérésük alapján több figyelemre méltó megállapítást és javaslatot tettek. O Az már most látható, hogy a jelenleg érvényesülő rövidtávú gondolkodás vagyonfeléléshez vezet. A gazdaság élénkítése tehát nem képzelhető el hosszú távú elképzelések nélkül — derül ki a vállalkozói véleményekből. A gazdasági élet szereplőit távlati tervek készítésére viszont csak megfelelő köz- gazdasági feltételrendszer és jógi szabályozás ösztönözheti. Ezek kidolgozását, megteremtését a kormánytól várják a vállalkozók. A csődtörvénnyel kapcsolatban az az igény, hogy az állam tulajdonosi felelősségét érvényesítse saját vállalatainak felszámolása során is. Vagyis a hitelezők követeléseit akár a költségvetésből is elégítse ki. A kamara azt várja az államtól, hogy a rohamosan növekvő regionális különbségeket összehangolt iparés területfejlesztéssel, valamint regionális fejlesztési programok finanszírozásával csökkentse. A főként a bányászat és a kohászat területén működő kiemelt ipari nagyvállalatok helyzetének megoldására javasolják az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, a tujajdonosi jogokat gyakorló ÁV Rt, illetve ÄVÜ munkájának azonnali összehangolását. © Sürgetik a kormányzatot, hogy — a tulajdoni és szervezeti formától függetlenül — adókedvezményekkel és hitelekkel támogassa a lakásépítést és az idegenforgalmi beruházásokat. Mivel a közösségi feladatokból egyre több hárul a területi és gazdasági önkormányzatokra, a kamara javasolja, hogy a központi költségvetés ennek megfelelő arányban engedje át adóbevételeit az önkormányzatoknak. A költségvetés kiadásaiban sokkal nagyobb súllyal kell a jövőben szerepelnie az infrastrukturális beruházásoknak, az állami megrendeléseknek és a gazdálkodók megerősítését, tőkeellátottságát szolgáló összegeknek. Ugyanakkor a költségvetési bevételek megtervezésekor a kormánynak le kell számolnia minden olyan megoldással, amely a jövedelmek megcsapolásával jár. Az újabb adók vagy adóemelések, a járulékok ugyanis a belső kereslet szűkülését eredményezik s így a gazdaság élénkítését gátolják. © A privatizáció legnagyobb hibájaként említik, hogy még mindig nem sikerült tisztázni olyan alapkérdéseket, mint, hogy kinek, mit és hogyan adjunk el. A kamara szerint a tulajdonváltás önmagában nem garancia a cégek, gyárak, vállalatok gazdaságos működésére, a döntések meghozatalánál elsősorban a működőképesség fenntartását, illetve javítását kell mérlegelni. Ennek jegyében főként a beruházási és fejlesztési lehetőségeket, a foglalkoztatottságot, a hazai beszállítói és felhasználói környezetre gyakorolt hatásokat, a nemzetközi munkamegosztásba való egyenrangú bekapcsolódás esélyeit kell tehát számba venni. Az ár, a privatizációs folyamat gyorsasága és a vásárló nemzetiségi hovatartozása csak a másodlagos szempontok között jöhet számításba. A kamara felhívja a pártok figyelmét arra, hogy — a közelgő választásokra tekintettel — fordítsanak fokozott figyelmet a gazdaság depoli- tizálására, választási küzdelmükbe ne vonják be a termelő vagy a szolgáltató szféra képviselőit. Ez ugyanis megzavarja a gazdaság működését. D. Zs. Bíborhere vetőmag exportra A kaposfői Kossuth mező- gazdasági szövetkezetben két éve döntöttek a magtisztító üzem létesítése mellett. Akkor 14 és fél millió forintba került, ma már kétes vállalkozásnak minősülne. A szövetkezetben az idén 93 hektáron vetettek bíborhe- rét, kifejezetten vetőmagexport céltermesztésére. Pohner János, a szövetkezet igazgatóságának elnöke elmondta, hogy becslésük szerint 350- 380 kiló magot sikerült betakarítaniuk hektáronként. Az üzemben tart a tisztítás, majd 50 kilós egalizált csomagolás után a fémzárolás. — 18-20 ezer forint bevételt érhetünk el hektáronként, emellett a bíbor kiváló búzae- lővetemény. Gazdaságunk pedig elég nagy területen folytat minőségi búzatermesztést — mondta az elnök. A kaposfői magtisztító üzem természetesen bérmunkát is vállal, szabad kapacitásában a fűmagoktól a borsóig mindenféle vetőmagot megtisztítanak és csomagolnak. A napokban a kaposmérői szövetkezet borsója kerül a rostákra. (Mészáros) A második eresztés után már a tiszta vetőmag kerül a zsákokba (Fotó: Király J. Béla) Csökkenő nettó adósságszolgálat Abszolút értékben, s a GDP-hez képest is folyamatosan csökken az ország külföldi adósságai után teljesítendő nettó adósságszolgálat. Az elkészült kormányprognózis szerint jövőre 3,72 milliárd dollárt kell nettó értékben az adósságszolgálati kötelezettségek teljesítésére fordítani, ez több mint 100 millió dollárral kevesebb az ideinél, aztán 620 millió dollárral elmarad a múlt évitől. Jövőre a nettó törlesztés értéke 2,4 milliárd dollár lesz. Az idén 2,6 millió dollár értékű hitel válik esedékessé, tavaly pedig 3 milliárd dollárnak megfelelő kölcsönt törlesztett az ország. A kamatfizetés jövőre kismértékben növekszik, eléri az 1,3 milliárd dollárt. Az ez évi kamatfizetés összege 1,25 milliárd dollár körül alakul, hasonlóan a múlt esztendőhöz. A GDP-hez képest a nettó adósságszolgálat aránya fokozatosan javul. Míg a múlt esztendőben a GDP 12,9 százalékát kellett az adósság- szolgálatra fordítani, addig az idén ez az arány 10 százalék lesz, jövőre pedig 8,5-9 százalék körül alakul. A prognózis szerint továbbra is jelentős marad a működőtőke-beáramlás. Eddig az országba csaknem 5 milliárd dollár értékű működőtöké érkezett be. Az ez évi prognózis szerint 1993-ban 1.5 milliárd dollárra lehet számítani, s jövőre ugyanennyi pénzt fektetnek be Magyarországon külföldiek. A folyó fizetési mérleg egyenlege a korábbiakhoz képest rosszabb lesz az idén és jövőre is. Az idei hiány 11.5 milliárd dollár körül alakul, jövőre pedig 0,8-1,3 milliárdos deficittel számol a kormány. Ez elsősorban annak a következménye, hogy megáll a korábbi visszaesés, lassan megteremtődnek a növekedés feltételei, s az élénkülő gazdaság importigénye növekszik. Agrárátvilágítás Zalában A magyar gazdaság s benne az agárágazat egyik jellemző gondja, hogy még hiányos az átalakulási folyamat középszintű összehangolása. A helyzet javítására hozták létre egy két évvel ezelőtti kormányhatározat nyomán a Magyar Fejlesztési Alapítványt, amely az iparban tavaly megkezdett átvilágítási programját most az agrárszektorban folytatja, mégpedig holland támogatással, elsőként Zala megyében. A terv szerint húsz gazdasági egységben látnak munkához, öt termelőszövetkezettel és egy termékfeldolgozó üzemmel már alá is írták a szerkezeti átvilágításról szóló szerződést. A világhírű Coopers and Lybrand angol tanácsadó cég és a megyei vállalkozásfejlesztési alapítvány szakembereivel közösen térképezik föl a vállalkozásokat; a több szakaszból álló munka egy „kilábalási akcióterv” elkészítésével zárul. Zala megyében különös jelentőségű ez az átvilágítás, hiszen jelenleg válságos helyzetben lévő agrárágazatának meghatározó gazdasági szerepe van a térségben. Valutaárfolyamok Napirenden: a devizabetétek adóztatása Amióta a forintbetéteket megadóztatja az állam, fennáll a veszélye annak, hogy a devizaszámlák kamatai után is adót kell fizetnünk. De vajon mekkora ma ez a veszély? — kérdeztük dr. Sándor Lászlótól, a Pénzügykutató Rt tudományos munkatársától. — Napról napra reálisabb a devizabetétek kamatadójának bevezetése. Egy-két évvel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna ilyen lépés, mert az államkasszának szüksége volt a lakosság által gyűjtött devizára. A kamatadó bevezetésekor viszont mindenki kivette volna a bankból a pénzét. Ma az állam már nem tart ettől, mert az ország devizatartalékai feltöltődtek: 4 havi importot lehet finanszírozni belőle — a korábbi 2 hónappal szemben. — Egyébként pedig a kisbetéteseket sem rendíti meg alapjaiban a tervezett kamatadó. Előreláthatólag 10 vagy 20 százalék lesz a mértéke — ha valóban bevezetik. Ez 1000 dollárnál — 3 százalékos kamattal és 10 százalékos kamatadóval számolva — évi 3 dollárral „terheli meg'1 a betétest. — Ha valóban ilyen alacsony összegről van szó, akkor a költségvetés nem számíthat komoly bevételre. Mi hát az értelme az egésznek? — Az, hogy semmi sem indokolja azt a gyakorlatot,hogy a forintbetétek kamatait megadóztatja az állam, a devizáét pedig adókedvezményben részesíti. Erre addig volt szükség, amíg az államháztartás devizahiánnyal küzdött. Most, hogy stabilizálódott a pénzügyi helyzet, azonos módon lehet kezelni a hazai és a külföldi fizetőeszközt. — Mi történik, ha a számla- tulajdonosok mégis más országokban helyezik el megtakarításaikat? — A kisbetéteseknek nem érné meg, hogy pár dollár miatt hosszabb-rövidebb külföldi „túrákat" tegyenek. A nagybetétesek pedig — az 500 ezer dollár feletti összeggel rendelkezők minősülnek annak — vagy kereskedelmi, vagy spekulatív célból tartják devizában a pénzüket. Mindkét kategóriába tartozók megtalálják a módját annak, hogy „elkönyveljék” a kamatadó okozta veszteségeket. — Egyébként általában azokban az országokban nincs kamatadó, amelyekben a gazdasági-politikai helyzet instabil és így az államnak szüksége van — akár a lakossági betétekből is — devizára. Horvátországban pl. 12 százalékos kamatot fizetnek a bankok a német márka után. De Ukrajnában és Szerbiában is szívesen látnák a devizabetéteseket... Domi Zsuzsa (Az MNB árfolyama július 5-én) Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 137,10 139,90 Ausztrál dollár 61,35 62,59 Belga frank (100) 260,23 264,89 Dán korona 13,91 14,17 Finn márka 15,99 16,39 Francia frank 15,85 16,13 Görög dra. (100) 39,21 40,05 Holland forint 47,71 48,57 ír font 130,43 133,03 Japán yen (100) 83,84 85,04 Kanadai dollár 70,71 72,11 Kuvaiti dinár 301,76 307,26 Német márka 53,60 54,56 Norvég korona 12,63 12,87 Olasz líra (1000) 59,27 60,55 ATS (100) 762,13 775,73 Portugál esc. (100) 56,21 57,31 Spanyol pes. (100) 69,94 71,46 Svájci frank 60,18 61,26 Svéd korona 11,79 12,05 USA-dollár 91,09 92,65 ECU (Közös Piac) 104,89 106,85
