Somogyi Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)
1993-07-05 / 154. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — VILÁGTÜKÖR 1993. július 5., hétfő Új állampolgárság Petr Uhl, az egykori csehszlovák demokratikus ellenzék — a Charta 77 — többször bebörtönzött, neves alakja, aki a rendszerváltozás után ‘a CTK (akkor még csehszlovák) állami hírügynökség vezérigazgatói tisztét látta el, szlovák állampolgárságért folyamodott Szlovákia prágai nagykövetségén. Uhl, mint mondta, meggyőződéses fö- deralista, vagyis nem ért egyet Csehszlovákia tavaly december 31-i kettéválasztásával. A cseh törvények kizárják a kettős állampolgárságot: az az egykori csehszlovák állampolgár, aki a szlovák állam- polgárságot választja, nem lehet cseh állampolgár. A szlovák törvények ezt nem tiltják: szlovák állampolgár lehet egyben cseh állampolgár is. Rendőri készültség Tokióban Mozgósították Tokióban a rendőrség teljes állományát a július 7-én kezdődő csúcsértekezlet alkalmából. A főváros 26 ezer rendőréhez még mintegy 10 ezren csatlakoztak a különböző kormányzóságokból. Tokió már e napokban ostromlott város benyomását kelti, rendőrök járőröznek az utcákon, robbanószereket keresve szúrópróbaszerűen ellenőrzik az autókat. Nehezíti a rendfenntartó erők dolgát, hogy Borisz Jelcin orosz államfő is Tokióban tartózkodik majd a „csúcs” idején. A szélsőjobboldaliak ugyanis minden bizonnyal megszervezik a japán szigetek visszaadását követelő tüntetéseiket. A radikális szervezetek minden tagjára gyakorlatilag egy rendőr jut majd. Az öt nyilvántartott csoport 29 ezer tagját megfigyelés alatt tartják. Francia jóindulat A francia nemzetgyűlés elnöksége péntekre tűzte napirendjére Magyarország és Lengyelország, illetve az Európai Közösség közötti társulási szerződés ratifikálásáról szóló törvényjavaslatot. A nemzetgyűlés rendkívül zsúfolt programot irányzott elő a nem egészen kéthetes rendkívüli ülésszakra, mégis helyet kapott benne a kormányjavaslatára. Jelcin szigorít Az orosz államfő megtiltotta, hogy a törvényhozás elnöke és helyettesei vidéki utazásaikhoz állami különrepülő- gépet vegyenek igénybe. Ennek a hatására Ruszlan Haszbulatov lemondta tervezett országjáró útját. Az elnöki döntésről az orosz légierő parancsnoka értesítette a parlamenti vezetőket. Brit leleplezés Egy brit üzletember tájékoztatta a brit titkosszolgálatot, hogy bagdadi megrendelésre Nagy-Britanniában készítették az iraki szuperágyú elemeit. A brit üzletember 1990 jelezte, hogy a tulajdonát képző egyik gyárban „ a rajzfilmekben látott ágyúhoz hasonló csöveket” gyártanak. A brit titkosszolgálat kételkedett, de a további kutatások meglepő eredményt hoztak. A hatóságok később lefoglaltak egy Irakba címzett acélcsőküldeményt. „Kitüntetett” bíboros A Francia Akadémia tagjává választották Albert Decourtray bíborost, Lyon érsekét, Francia- ország prímását. A most hetvenéves főpapnak különösen nagy szerepe volt a katolikus papok képzésében Franciaországban. Kinkel, az FDP új főnöke A „sportos svábnak” még inkább szüksége lesz a kiváló fizikai kondícióra a pénteki nap után. Nem csupán külügyminiszter, de ő irányítja a bonni kormánykoalíció második legerősebb pártját, a szabaddemokratát (FDP). Az előjegyzési naptárt még sűrűbben írják tele, de mindez nem fogja megakadályozni a fiatalos külsejű Kinkéit abban, hogy hajnalban házának környékén testőr társaságában vagy egyedül fusson egyet a napi hajsza előtt. Kinkéit nemrég a német teniszkirálynővel, Stefi Gráffal játszott bemutató mérkőzést, Graf megkímélte a külügyminisztert a csúfos vereségtől. Kinkel karrierje néhány ponton meglepő. Mindössze 28 hónapja tagja az FDP-nek, s máris ő az elnök, a 66 éves korában önként visszavonuló Otto Lambsdorff helyett. Már a szövetségi kormány tagja volt — akkor még igazságügyminiszterként —, amikor barátai rávették, hogy lépjen be a pártba. Kezdetben nem akarta a pártelnökséget a külügymi- niszterség mellett, a pártkarriert, mondván: ilyesmire nem alkalmas. A liberálisok szívéről januárban gördült le a nagy kő, amikor mégis meggondolta magát, s vállalta a kihívást. Közel és távolban nem volt nála jobb jelölt. Kinkel csaknem másfél éve külügyminiszter, a váratlanul lemondott Genscher helyett. Kinevezése bővelkedett fordulatokban. Az FDP elnöksége Irmgard Schwaetzert, az építésügyi minisztert jelölte — más jelentkező nem volt —, s már ki is kiáltották az első német külügyminiszternővé. Az FDP Bundestag-frakciójának „ifjú törökéi” azonban megelégelték, hogy Lambsdorff és „a vezetés” ismét megkérdezésük nélkül döntött. Huszonnégy óra alatt rábeszélték a habozó Kinkéit, hogy legyen a jelöltjük. Klaus Kinkel számára a Rajna parti külügyminisztérium nem új terep. Genscher „politikai neveltjeként” emlegetik, egy időben személyes referense volt Genschernek, de vezette a külügyminisztérium tervezési csoportját is. A jogász végzettségű, hechingeni orvoscsaládból származó Kinkel 1979-ben három évre átvette a nyugatnémet hírszerzés irányítását. A barikád túloldalán, Kelet-Berlinben a szintén hechingeni születésű, de teljesen más pályát bejáró Markus Wolf állt. A két hechingeni állítólag sohasem találkozott egymással. A pullachi hírszerzői központból megtérő politikus az igazságügyminisztérium államtitkára lett, s innen lépett elő 1991 januárjában szövetségi igazságügyminiszterré, majd külügyminiszterré. Új hangsúlyokat is vitt a német külpolitikába — például jobban törődnek a többi kontinenssel —, ám egy dolog mindenképpen megkülönbözteti a 18 évig külügyminisztereskedő Genschertől: ő nem kertel. A napi munka után rizlinget szívesen szopogató Kinkel — rövid párttagság ide vagy oda — a remény megtestesítője a határozatlan, taktikázó, s általában a nagy kereszténydemokrata partner mellett lehorgonyzó FDP-ben. Jövőre választások lesznek Németországban. A német újraegyesítésben oroszlánrészt vállaló Genschernek köszönhetően a liberálisok szép 11 százalékos eredményt értek el 1990-ben, azóta — a közvéleménykutatásokban — ezt az eredményt meg sem közelítik. Sarkadi Kovács Ferenc Castro áldozatot kér Kubának nincs más alternatívája: győzelmet kell aratnia történelmének példátlanul nehéz időszakában — hangoztatta Fidel Castro állam- és kormányfő a parlament kedden zárult ülésszakán. A törvényhozás valamennyi kubaihoz szóló felhívást fogadott el, amelyben további önfeláldozásra, egységre és kitartásra buzdítja a lakosságot. A kubai vezető a tanácskozáson mondott zárszavában hosszan foglalkozott a sziget- ország korábbi szövetségeseinek elvesztésével, szenvedélyes megfogalmazásaival jelét adva annak, hogy mindmáig nemcsak Kuba, de érzelmileg ő maga sem heverte ki azt a sokkot, amelyet a Szovjetunió, illetve az úgynevezett szocialista tábor összeomlása jelentett. Földindulásról, társadalmi, politikai és ideológiai kataklizmáról beszélt, s azt fejtegette; „nem fér az ember fejébe, hogy egy olyan erős, oly fontos világpolitikai egyensúlyi szereppel bíró ország, mint a Szovjetunió, hogyan tűnhetett el a térképről”. Castro a várhatóan az eddiginél is nehezebbé váló életkörülményekre, az ellátási korlátozásokra utalva kijelentette: a vezetés pontosan tisztában van az ország gondjainak nagyságával, s ezzel összefüggésben elmondta, hogy az idei, rendkívül rossz cukortermelési eredmények 500 millió dollár exportbevételtől fosztják meg az országot. (Becslések szerint tavaly mintegy kétmilliárd dolláros importra volt lehetősége az országnak, így az államfő által említett adat a teljes behozatal egynegyedének kiesését okozhatja.) Az Egyesült Államok és Kuba viszonyáról szólva rámutatott, hogy noha a Clin- ton-kormányzat eddig „kevésbé ellenséges és agresz- szív” magatartást tanúsított a szigetországgal szemben, mint elődei, a havannai vezetés nem számol a kétoldalú kapcsolatok közeli javulásával, a gazdasági embargó feloldásával. A parlamenti ülésszakon az ország válságos energiahelyzetét és a helyi közigazgatással párhuzamosan, 1988-tól kiépített szervezet, a népi tanácsok rendszere működését tekintették át. Lincoln-iratokat találtak Tüntetés Hamburgban Az Illinois állambeli Tazewell város bírósági épületének pincéjében egy tisztviselőnő dossziét talált „Re: Lincoln” fölirattal. A dossziéban húsz olyan irat volt, amelyet Abraham Lincoln sajátkezűleg írt vagy aláírt. Ez a legnagyobb lelet, amely az Egyesült Államok 16. elnökétől származik. A dokumentumok között a bíróságnak szóló utasítások, vád alá helyezések, bírósági nyilatkozatok és kérvények találhatók. A Lincoln-kutatók megállapították, hogy az iratok valódiak, s történelmileg és pénzügyileg egyaránt értékesek. Beard azt mondta, hogy eredeti okmányok, amelyeken Lincoln aláírása látható, általában 20 ezer dollárért adhatók el, Lincoln levelei pedig 250 ezer dollárt érnek. Történelmi dokumentumok Ciprusról Fontos történelmi dokumentumok másolatait vásárolta meg a Sotheby’s cégen keresztül a ciprusi görög kormány. Az iratok pótlása, amelyek az 1974-es török invázió alatt keletkezett tűzben pusztultak el, majd tízezer dollárba került. A vásárlás célja, hogy a történelmi archívumok anyagát ismét teljessé tegyék. Az elégett dokumentumok a brit gyarmati közigazgatási gyűjtemény részét képez- ték.(Ciprus 1960-ig volt brit gyarmat) A most felvásárolt anyagok között van például egy könyv, amely a sziget 1571-es, törökök által történt meghódításáról számol be és három levél is, amely attól a Kiprianosz érsektől származik, akit a törökök 1821-ben akasztottak fel. Az eladó nevét nem hozták nyilvánosságra. mm] L§®»i Bündnis türkischer einwamereí TÜRKÍYE GÖ^MENIER BÍRLÍGÍ Hamlmra Ötezer német és török munkás tüntetett Hamburgban a sollingeni tragédia után. A tüntetések száma és erőssége nem csökken. A felzaklatott török közösség most Hamburgban tüntet. (FEB Foto) / / LEVEL SZARAJEVÓBÓL Élek, s ez nagy szó... Nemrég levél érkezett Szarajevóból. Ismert személy írta, de névtelen akart maradni. A közzétételtől nem zárkózott el, reméli, utóbb kevesebb ok lesz a szégyenkezésre. „Drága S. Elek, s ez nagy szó, sokan már nem élnek. Megtörtént, ami megtörtént. Mi, volt jugo- szlávok kétségkívül a legostobább, legprimitívebb és legmocskosabb nép vagyunk a világon... Hagytuk, hogy semmirekellők, csavargók, banditák, tolvajok, szélsőséges fanatikusok vezessenek minket... Teljesen tönkretették az országot, az életet, mindent. Már semmiben sem hiszek, s ez nem is csoda. Szerb, horvát, muzulmán? Hülyeség. Legyek akár traktor, csak legyen tele a tányérom, nyugodt legyen az álmom, s kiléphessek az utcára. íme, néhány kép a közelmúltból: megy az ember az utcán, lassan halad, újságot olvas. Megáll, gondosan ösz- szehajtja a lapot, zsebre teszi, zsebéből pisztolyt húz elő — halántékon lövi magát. Belép az ember a szobába, egy gránát mindent széttépett. Az ágyon aludt a felesége, csak egyik lábszára volt már felismerhető. Egy orvlövész eltalál egy nőt, sikolt, senki sem megy oda, egy fiatalember összeszedi a bátorságát, odafut hozzá, hogy segítsen neki, de az orvlövész gyorsabb, mindkét lábán eltalálja a fiút. Álló órán keresztül vérzett, senki sem mert kilépni a fedezékből. Vesnát egy gránát találta el, mindkét lábát leszakította, s a kórház felé menet a mentők kezében elvérzett. Egy hónap múltán az újságban felhívás jelent meg a nevére és címére, hogy vegye fel a neki címzett levelet. Találkozom egy ismerős orvossal, könnyekkel a szemében mondja: nem bírom tovább. Ma egy tizenhat éves fiúnak levágtuk a kezét és a lábát, holnap levágjuk a másik lábát is. Négyhónapos kisbabának levágják a lábacskáját. Filmezik, a csonkkal játszik. Ademir Kenovic édesanyja a bombázás idején a pincébe menekült, de szíve nem bírta tovább. Álló éjjel és nappal feküdt holtan, nem tudták felvinni sem a lakásba, sem a halottasházba. Ademir barátjának bácsi- kája ugyanaznap egy repeszt kap a hasába, meghal. Eltűnt egy fiú és egy lány. Keresték őket, s gondolták, elmenekültek Szarajevóból. Egy hónap múltán találták meg elszenesedett holttestüket. Szarajevó határában ötven lemészárolt áldozat, köztük két férfi karóba húzva és megsütve. A kórházban fiatal lány fekszik, mellsérülésekkel, sosem lesz már melle. Nermin Tulic színésznek mindkét lábát amputálták. Dejana Divlan színésznőnek, egy tizenegy éves fiú anyjának egyik lábát vágták le, Salko Hondo fotóriportert egy gránát széttépte, megölték a szép bemondónő, Jasminka Sipka férjét. Szomszédomnak gránát végzett tizenkét éves fiával. Húsz nap múltán egy orvlövész megölte feleségét is. Házaspár hallja a robbanást, kíváncsian az ablakhoz lépnek, a következő gránát lemetszi mindkettőjük fejét. Ez mind igazság, egy sor megfékezhetetlen és megállíthatatlan igazság. Hogyan is maradhat az ember normális? Szarajevóban hónapok óta nincs áram. Nincs gyertyánk sem, elfogyott az utolsó is, sehol nem kapni. Nincs elem, nincs rádió, tv, nincs főzés, yasalás, fürdés. Hónapok óta nincs vizünk, néha azért megnyitják a közkutat, tíz literért állsz sorba két-három órát, hazaviszed, aztán újra mész vízért, két-három órát vársz. A kezem már a földig ér a tehertől, sajog a hátam a cipeke- déstől. Hónapok óta nem eszünk. A háború kezdete óta nem láttam krumplit, paradicsomot, salátát, uborkát, paprikát, répát, petrezselymet, hagymát, tejet, ...semmit sem eszem, s ha vizet iszom, tetőtől talpig reszketek. 13 kilóval könnyebb vagyok, tovább fogyok... Szarajevó meghalt, nincs egy ép ház sem, a mienkre 25 gránát hullott, életem sokszor hajszálon függött... Talán érdekes még: Szarajevóban már az S betűt sem szeretik, s a rádióban egy interjúban ezt lehetett hallani, hogy a világ végére is elmennének, csak ne találkozzanak szerbbel, az óvárosban már minden szerb nevű utcát átkereszteltek, eltűnt az utcáról Gavrilo Princip lábnyoma, nincs már meg a szerb múzeum táblája. Még egy érdekesség: Szarajevóból eltűntek az alkoholisták, kórház és elvonókúra nélkül kigyógyultak, tíz hónapja egy csepp alkohol sincs. A dohányosok azonban makacsok, egy doboz cigarettáért már öt márkát is fizetnek. De nehéz a levélírás... Sajnálom, hogy nem voltam vidámabb, de a pokolban nem ismerik a tréfát. Azt kívánom neked és a tieidnek, hogy egy csepp se jusson nektek abból az óceánból, amely ránk zúdul. A végén tán mégis egy vicc: hogyan beszél az okos boszniai a bolonddal. — A válasz: külföldről, interurbán telefonon”. B. Walkó György 4