Somogyi Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)
1993-07-30 / 176. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 1993. július 30., péntek Tanárok Közép-Európában A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete által szervezett 3 napos tanácskozáson egy-egy németországi, cseh, szlovák, lengyel és magyar tanárszakszervezet képviselői tárgyaltak a szakszervezetek és a politika, illetve az egyház és a közoktatás kapcsolatáról. Véleményük szerint a szakszervezeteknek nem az egyes pártokat, hanem az országgyűlési képviselőket kell támogatniuk. Kelet-Európa-szerte egyre inkább előtérbe kerül a sztrájk, mint a tiltakozás eszköze. Magyar diáksiker Japánban Sikeresen szerepelt két koppánymonostori diák a japán Televízió idei gyerek- rajz-pályázatán. Török Renáta aranyfokozatú, Körmendi Dávid pedig bronzfokozatú oklevelet kapott pályamunkájára. A pályázatra hatvanhét országból 88.265 gyerek küldte el egy-egy alkotását. Hangművészeti oktatás Befejeződött a Hangár színiakadémia első féléve. A hangművészeti és oktatási központban nemcsak színinövendékek ismerkedhettek meg a szónoklástannal, a hang- és beszédművészettel. Csengery Adrienne, Jancsó Adrienn, Ladik Katalin foglalkozott a fiatalokkal. Műcsarnoki kiállítások Két kiállításnak is otthont ad a Műcsarnok nagymező utcai bemutatóhelye. Nádler István festőművész Róma című, illetőleg az Alpok-Adria Nemzetközi Grafikai Biennálé 2. Grand Prix kiállítása tegnap nyílt meg az Ernst Múzeumban. Az Alpok-Adria Nemzetközi Grafikai Biennálé 1992. évi díjnyertes művészei mutatkoznak be. A több évtizedes múltra visszatekintő ljubljanai nemzetközi művésztalálkozó szervezői 1990-ben határozták el, hogy a bienná- lékon nagydíjat nyert művészek munkáit mindazon országokban is bemutatják, amelyek képviselői Grand Prix-díjat nyertek. Mindkét tárlat augusztus 22-ig tart nyitva. Patay László freskói Jó száz éve nem készült Magyarországon olyan méretű — csaknem 500 négyzetméter — freskóegyüttes, mint amilyet Patay László Munkácsy-dí- jas érdemes művész készít Békéscsabán a Jamina (Erzsébet- hely) nevű városrész közadakozásából épülő új katolikus templomban. Patay Szőnyi István tanítványaként 1956-ban freskó tanszakon végzett, majd Bar- csay Jenő utódjaként a Képző- művészeti Főiskola művészeti anatómiai tanszék vezetője lett. Azon kevesek közé tartozik, akik freskófestő diplomát szereztek. Az oltár, a szószék, a keresztelőpult, valamint a különböző szobrok elkészítésén Kiss György Munkácsy-díjas szobrász dolgozik. A tervek szerint a templomot november 19-én Erzsébet napján szentelik. Pécsvárad ünnepe Pécsvárad hatnapos ünnepséggel teszi emlékezetessé városi rangjának visz- szanyerését. Pécsvárad képekben címmel kiállítás nyílik a vár galériájában, Székely Miklós Pécsvárad szülötte pedig orgonahangversenyt ad majd a katolikus templomban. Térzene és máj or ettek Nyár'93 címmel hétfő hajnalig tartó rendezvénysorozat kezdődik ma Balatonmária- fürdőn. Este hét órakor térzene fogadja az érdeklődőket a strand bejáratánál. Szombaton szintén térzenével köszöntik a nyaralókat. Tizedik alkalommal rendezik meg a bala- tonkeresztúri fúvószenekari találkozót. Ezen a Tapolcai bányák és a fonyódi ifjúsági fúvószenekar, a Mecseki Szénbányák Koncert fúvószenekara, a barcsi Városi fúvószenekar, a balatonkeresz- túri ifjúsági fúvószenekar és majorett csoport, a szuloki német nemzetiségi fúvószenekar, valamint a kaproncai városi fúvószenekar és majo- rettcsoport. Este a Benkó-Di- xieland Band koncertezik a sörsátorban, majd a barcsi Ba-Rock tánczenekar muzsikál. Vasárnap sem marad el a térzene, lesz felvonulás is. Este cigányfolkórműsor és a Somogy Táncegyüttes várja a közönséget. Bertolucci legújabb filmje Úgy tűnik, a távol kelet nagyon nagy hatással volt az olasz filmrendező Bernardo Bertoluccira. Legújabb filmje is azon a tájon játszódik. Címe: a Little Buddha. Címszereplője Keanu Reeves. A történet Amerikában kezdődik, ahol a Dalai Láma egy amerikai családnak megmondja, hogy három gyermekük közül az egyik a reinkarnálódott Buddha. NEVELÉSÜGYI KONGRESSZUST RENDEZNEK BUDAPESTEN Megújuló pedagógia Több mint félszáz szervezet vesz részt a hatodik alkalommal, augusztus 25-28 között megrendezésre kerülő Nevelésügyi Kongresszus előkészítő munkáiban. Budapesten, az Állatorvostudományi Egyetemen zajló kongresz- szusnak az a célja, hogy megfogalmazza a magyar oktatásügy korszerűsítésének távlati fejlesztési elgondolásait, tekintettel a XXI. század kihívásaira és a magyar valóság reális feltételeire. „Akár a gazdaság, akár a politika elsőbbségét vallja valaki, az oktatás fejlesztése mindkét út alapja."A rendezők Eötvös József igazát választották a kongresszus mottójául. Speciális témaként olyan kérdéseket dolgoznak fel, mint az óvodai nevelés, a gyermekvédelem, a gyógypedagógia, a nemzetiségi oktatás és a kollégiumi nevelés problematikája. Ezekben a témákban egyébként előkongreszszusokat szerveznek, amelyeknek összefoglalója és ajánlásai bekerülnek a kongresszus teljes anyagába. A nyitó plenáris ülés augusztus 25-én lesz. Ezt szekcióülések követik 26-27-én. Itt szó esik többek közt a társadalmi-gazdasági korszakváltás és a magyar oktatásügy kapcsolatáról, az európai oktatási rendszerhez való igazodás feltételeiről, a nevelés társadalmi szerepéről, a korszerű műveltség kritériumairól, a szakmai képzésről, az önkormányzat és irányítás lehetőségeiről, a pedagógus- képzésről és -továbbképzésről, a neveléstudomány helyzetéről és fejlesztésének feltételeiről a másság-toleranciáról és a pedagógiai alternatívákról. Ezeket a témákat egyébként szakmai nyilvánosság vitájára szánják. A kongresszus tudományos-szakmai bizottságának elnöke Ádám György akadémikus lesz, s a tagok között van Jeleníts István piarista tartományfőnök, Ranschburg Ágnes pszichológus, Marx György akadémikus is. A záró plenáris ülést augusztus 28-án tartják. L. S. Székelykeresztúri hangverseny Hasznosítják a máj ki Eszterházy-kastélyt Pécsi építészek sikerét hozta a közigazgatásilag Oroszlányhoz tartozó majki Eszter- házy-kastély és környékének hasznosítására kiírt tervpályázat. A Majkon megtartott eredményhirdetésen a neves szakemberekből álló zsűri szerint a Horváth Magdolna és kollégái, a Pécsi Építész Kör Kft dolgozói által készített terv felelt meg leginkább a pályázat kiírói az Országos Műemlékvédelmi Hivatal, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, valamint az oroszlányi önkormányzat elvásárainak. A pályázat meghirdetésére azért került sor, mert a hazai barokk építészet egyik legszebbjének számító kastélyt 1945 után több, funkciójától erősen eltérő célra is hasznosították, miközben állagának megóvásával keveset törődtek. Bő egy évtizede pedig üresen áll az építmény. A pécsi kollektíva egy-egy kemping, sporttelep, majáliskert és kisállatkert kialakítását javasolta a kastélyt övező területen. A tervek komplett megvalósítására sajnos az önkormányzatnak nincs elegendő pénze — mondta az eredményhirdetéskor Sunyovszki Károly, Oroszlány polgármestere. A legjobb ötleteket viszont bedolgozzák a kastély megmentését célzó önkormányzati tervbe, amelynek megvalósítása nagy valószínűséggel már a jövő évben megkezdődhet. Az önkormányzat gazdasági céljai közt kiemelt szerepet kapott és kap a turizmus, illetve az idegenforgalom. A majki műemlékegyüttes másik részét, a 17 egykori remetelakot a 80-as évek elején széles összefogással eredeti szépségükben felújították, s azokat azóta szabadidős célokra hasznosítják. Egy épen fennmaradt templomtoronyból kilátót alakítottak ki. Augusztusban Budapestre érkezik a székelykeresztúri árvaház 42 tagú fuvolazenekara és hangversenyt ad a Budapesti Művelődési Központban. Műsorán erdélyi népénekek, egyházi dalok, népi vallásos énekek szerepelnek. A hangversenyt követően a 42 erdélyi gyermek, családok vendégeként, két hetet tölt Budapesten és vidéken. Ez a csoport volt a 15., amely az elmúlt másfél évben a Szent István Alapítvány szervezésében Erdélyből és Kárpátaljáról hazánkba érkezett. Összesen hatszáz árva vagy szegény sorsú gyermek tölthetett ily módon két hetet Magyarországon. Az alapítvány megalakítja a Szent István Klubot. Annak tagja lehet mindenki, aki az év meghatározott időszakában rendszeresen fogad határon- túli magyar gyerekeket. Jelentkezni a Szent István Alapítványnál lehet, 1119 Budapest, Etele u. 23. A népi imádságlíra Erdélyi Zsuzsanna: Századokon keresztül elrejtve éltek, az utóbbi egy-két évtizedben kerültek felszínre Az idén 145 éves Szent István Társulat legutóbbi közgyűlésén adták át a közelmúltban alapított Stephanus-díjat azoknak, akik a vallási tudományok, jelesül a teológia és a keresztény kultúra terén maradandót alkottak. A kuratórium Gál Ferencnek, a teológiai tudományokban elért eredményeiért, Erdélyi Zsuzsannának pedig az archaikus népi imádságok és a középkori eredetű szakrális közköltészet kutatásaiért, és különböző műfajú publikálásáért ítélte oda a díjat. Erdélyi Zsuzsannával a kitüntetés napján, egy előadása után beszélgettünk, amelynek témája „Az Omagyar Mária-si- ralom és a népi imádságok kapcsolata” volt. — Előadásában évszázadokra visszamenőleg idézett népi imádságokat, holott köztudott, hogy a késő középkorból igencsak szegényesek a magyar nyelvemlékek... — Ennek végtelenül egyszerű a magyarázata: Magyarországon a szóbeliség őrizte meg azt, amit szerencsésebb országokban az írásbeliség. Magyarországon a történelmi események jóformán mindent elpusztítottak, ami a késő középkortól, az Árpád-háztól kezdve ennek a kornak a kultúrájához tartozott. Latin emlékek persze találhatók, de a magyar irodalomnak mindössze öt nyelvemléke van. A Halotti beszéd, amely próza, az Ómagyar Má- ria-siralom 13. század végéről, ami töredék, ismerjük a kőnigsbergi töredéket, ami az előbbivel szemben karácsonyi ének, aztán a gyulafehérvári glosszák, amelyek már csak feljegyzések, prédikációk a 14. századból, és végül még néhány töredék, amelyek szinte össze nem függő szavakat tartalmaznak. A 15. század második felében jönnek a bibliafordítások, majd az 1493-94-es Fes- tetich-kódex, amelyben megtaláltam a magyar népi imádságok megfelelőjét. — Milyen gyökerekre vezeti vissza a magyar népi imádságokat? — Ezek bölcsője, forrása az a Szent Ferenc által meghirdetett és élt szellemiség, amely a vallásosságot érzelmeken keresztül közelítette meg. Ez tehát egy érzelemhangsúlyos vallásos élmény, amelynek középpontjában a Nagyhét történése volt, Krisztus halála, a Golgota-dráma. „Hőse” tehát Krisztus, de a szenvedő Krisztus mellé a ferences gondolkodásmód odaállította Máriát, a fájdalmas Anyát, akinek érzelmein keresztül az egész Krisztus-halál megrendítőbben érzékelhető. Az „imitáció Christi” szellemisége az, amit Szent Ferenc hirdetett, hogy Krisztust kövessük, és igyekezzünk hozzá hasonulni. így került előtérbe' az Isten-anya, akinek számtalan képzőművészeti megjelenítését is ismerjük. — Többször említette előadásában a „gyógyító imádságokat’. Ennek mi a magyarázata? — Ezek a népi imádságok, amelyek századokon keresztül elrejtve éltek, az utóbbi egy-két évtizedben kerültek felszínre. Én véletlenül találkoztam egy olyan szöveggel, aminek a nyomába eredtem, húsz esztendő alatt több tízezer imádságot sikerült „kiásnom”. Tovább kutattam a hazai nemzetiségek körében, a szomszédos országokban, majd végig Európában, kerestem a kapcsolódásokat, a történet- és eredetkérdést. Ennek során az derült ki, ami más kutatásokból is nyilvánvaló, hogy a keleti-nyugati kereszténység egymást átjárta. Visszavezethető ez az Árpádok kétpólusú politikájához, ami éppúgy kötődött Bizánchoz, mint Rómához. Több kiadást megért könyvemben kifejtettem, hogy a népi imádságok tulajdonképpen három részből állnak: van egy lírai rész, ez egy látomásos mozzanat, utána megjelenik a szenvedő Krisztus, a fájdalmas Mária képe, amelyben a passió tűnik fel, s a záradék vége fejezi ki azt a jutalmat, kegyes — lelki — hasznot, amely az imádság elmondóját illeti azért, mert elmondta az imát. Tehát felidézte Krisztus szenvedéseit, beleélte magát, azonosult vele. Például; „aki ezt az imádságot este lefekti- ben, reggel felkeltiben elmondja, két halálos bűne megbocsáttatik...” — Van valami köze ezeknek a magyar népi balladákhoz? — Tulajdonképpen nem sok, talán ritmikai, verstani... Abban viszont igaza van, hogy az imádságok stílusa kicsiszolódott az évszázadok során, ugyanis ez a késő középkor szakrális közköltészetének, a passió költészetének, a Má- ria-siralom lírának a népi, a néphagyományban megmaradt továbbélése. Jellegzetesek a párbeszédek is, hiszen abban a középrészben, ami a passiót jeleníti meg, van egy nagyon fontos motívum, amikor Mária keresi Krisztust (Mária Jánostól tudja meg, hogy „elfogták szent fiadat”). A Mária-siralmaknak a középkori vallási színjátékokban volt szerepe, bizonyos jelenetekbe beleillesztették Mária panaszát. Ezek a színdarabok nem elégedtek meg a bibliai, a kánoni iratok szűkszavúságával, felhasználták az apokrif, tehát a nem éppen elfogadott bibliai elemeknek a forrását is. Talán még annyit, hogy a szent színjátékban három Mária-siralom lehetőség van: amikor keresi Krisztust, amikor áll a kereszt alatt, és amikor a halott Krisztust az ölében tartja. Ez csodálatos Mária-költészetet hozott létre, ami tükröződik a népi imádságokban. S hogy az előző, a gyógyító népi imádságokkal kapcsolatos kérdésére válaszoljak: a régi időkben, a középkorban a misztikum és a mágia nem vált any- nyira szét. Olyan középkori szövegek vannak, amelyekben az imádság-záradékokat ma babonásnak minősítenénk. De akkor ezeket nem tekintették annak. A szenvedés magában hordozta a tisztulás ígéretét is, voltaképpen a gyógyulást. — Széleskörű kutatásai közben tapasztalta-e ennek — az ön fogalmazása szerint népi imádságlírának — a továbbélését? — Hogyne! Az a sok tízezer népi imádság, amivel találkoztam, azt bizonyítja, hogy a nép évszázadokon keresztük csiszolta, formálgatta, s használja ma is. A felfokozott vallási élmény újabb színekkel gazdagítja a szenvedés költészetét. Juhász Ferenc i A
